A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.

Hírdetés

Kolodko Mihálynak új szobra tűnt fel Budapesten. A szurikáta szobor az inzulin felfedezésének 100. évfordulójára és a diabétesz korai felismerésére hívja fel a figyelmet a 8. kerületi Bókay János utcában.

A gyermekkori diabétesz bárhol, bárkinél felbukkanhat ugyanúgy, mint Kolodko Mihály gerillaszobrai. A kis szurikáta szobor szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a diabéteszes gyermekek észrevétlenül is köztünk élnek” – nyilatkozta Kocsisné Gál Csilla, a Szurikáta Alapítvány a Diabéteszes Gyermekekért elnöke a szobor kihelyezésekor, az ország legnagyobb diabéteszgondozó centruma, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika előtt.

Az alapítvány az életmentő inzulin felfedezésének 100. évfordulója alkalmából, a diabétesz korai felismerését célzó „Figyeld a jeleket!” kampány részeként kérte együttműködésre Kolodko Mihályt, aki jótékony adományként bocsátotta az alapítvány rendelkezésére alkotását.

Miért visel hátizsákot a szurikáta?

A Szurikáta Alapítvány a Diabéteszes Gyermekekért kezdeményezésére a budapesti Bókay János utcában Kolodko Mihály szobrászművész Szurikáta című alkotására bukkanhatnak az arra sétálók. A diabétesz korai felismerésére és az inzulin felfedezésnek századik évfordulójára is felhívva így figyelmünket.

A Szurikáta Alapítvány a Diabéteszes Gyermekekért kezdeményezésére a fővárosi nyolcadik kerületben, az I-es Számú Gyermekgyógyászat Klinika Bókay János utca 53. szám előtti kerítésén szeptembertől Kolodko Mihály szobrászművész – jótékony adományaként – Szurikáta című alkotása örvendezteti meg az alig néhány centiméteres szobrot felfedező arra járókat. Elsősorban gyermekeknek szánják, meglepetésként: ők találják meg, ők csodálkozzanak rá, ők örüljenek az apró műalkotásnak, ők hívják fel rá szüleik figyelmét is.

Miért éppen szurikáta?

Az alapítvány szurikáta név-, illetve kabalaállattá választása és immár az azt ábrázoló szobor arra utal, hogy az 1-es típusú diabétesz kizárólag az azonnali és élethosszig tartó inzulininjekcióval – a kicsik szóhasználatában szurival – kezelhető, tartható egyensúlyban. És e kedves, szerethető kisemlős állat igyekszik segíteni az érintett gyermekeket diabéteszük elfogadásában, hiszen felismerhetik benne saját magukat, pozitív tulajdonságaikkal – azzal például, hogy egymásra figyelő, egymásról gondolkodó, egymásért felelősséget vállaló, a rájuk leselkedő veszélyre egymást figyelmeztető közösségben élnek – akár azonosulhatnak is.

A Bókay utcai szurikáta hátára egy hátizsákot is készített az alkotó. Jelezve, hogy a diabéteszes gyermek nem indul el sehova a táskája nélkül, mert mindig a keze ügyében kell lennie az inzulin beadásához és a vércukor méréséhez szükséges eszközöknek, valamint gyümölcslének, szőlőcukornak, vagyis gyorsan feszívódó szénhidrátnak, arra az esetre, ha a vércukorszintje alacsony lenne.

Miért éppen ott?

A Bókay János utca 53. szám, ahova a Kolodko-szobrot, a nyolcadik kerületi önkormányzat támogató jóváhagyásával, kihelyezik, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika diabétesz kórházi osztályának és szakrendelésének, valamint az alapítvány irodájának közelségében van. Így a klinikára vagy az alapítványhoz érkező gyermekek könnyen rábukkanhatnak – az éppen a szemmagasságukban rájuk tekintő – kedves szoborra, de a kihelyezők nem titkoltan arra is számítanak, hogy az arra sétálók, közlekedők közül is egyre többen fedezik fel a kerítés üregéből, jellegzetes pózban figyelő szurikáta figurát, és lefényképezve azt, másokhoz is lejuttatják hírét.

Tehát a kis szobor üzenete mindenkihez szól, és a kerítés repedéséből előbújva jelképezi, hogy bárhol felbukkanhat – ahogyan a szurikáták élőhelyeiken és Kolodko Mihály művész gerillaszobrai szintén. Az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekekben megerősítve, hogy ők sem mások, ők sem különböznek kortársaiktól; és a nem-cukorbeteg erre haladó emberek hasonló felismerést tehetnek, miközben a szobor arra is ráirányíthatja figyelmüket: az 1-es típusú diabéteszes gyermekek a környezetünkben vannak, velünk élnek, és sajnos bármelyik gyermek és család válhat a diabétesz érintettjévé.

Miért éppen most?

Az inzulin felfedezésének századik évfordulóját ünnepeljük az idei esztendőben. A hasnyálmirigy azon hormonját sikerült ekkor előállítani, amely a vérből a cukor sejtekbe juttatásáért felel, és amelynek hiányában kialakul a diabétesz.

Frederick Banting orvos és tudóstársai felfedezése és az inzulinkezelés lehetősége a biztos haláltól mentette meg a diabétesszel diagnosztizáltakat, akik döntően gyermekek voltak. A kanadai Banting és a skót Macleod 1923-ban orvosi és élettani Nobel-díjat kaptak az orvoslásban mérföldkőnek számító munkájukért.

A szobor állításának időzítése – mivel a centenáriumon több szó esik a kiváló tudósok felfedezéséről, az inzulin milliók életét megmentő jelentőségéről – a figyelem középpontjába állíthatja az 1-es típusú diabétesz korai felismerésének fontosságát is. Így az információk a korai tünetekről, azonnali teendőkről minél több szülőhöz, fiatalhoz, pedagógushoz eljuthatnak.

Az 1-es típusú diabétesz korai tünetei, amelyekre szülőknek, pedagógusoknak, minden felnőttnek, azaz mindannyiunknak oda kell figyelnünk: sokat kezd inni – sokat és sokszor pisil; a már szobatiszta gyermek ismét bepisil; fáradékonnyá, gyengévé válik és nagyon jó étvágya ellenére fogy. E figyelmeztető jelek esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

Olvasd el ezeket is!

Legközelebbi rendezvények

 

Tetszik a Manóprogram?

Kövess minket a Facebookon is!