A Legkisebb Ugrifüles, Süsü, a sárkány, Mirr-Murr, a kandúr, Pom-Pom meséi, és még sorolhatnám Csukás István legnépszerűbb műveit. Mesék, melyeket műveknek tekintünk, hiszen azt adták a gyermekeknek és szüleiknek, amire mindig szükség van: mosolyt és kikapcsolódást. Könnyed olvasmány, egy kis nosztalgia, és villáminterjú Csukás Istvánnal.

Mirr-Murrnak mégis van gazdája?

Van bizony, és neve hallatán azonnal beugrik a kedvesen hunyorító szempár, a bajusz, a véget nem érő mosoly és a MESE. Csukás István a hatvanas évek végétől kezdve a mai napig meghatározó szereplője a hazai mesevilágnak, neki köszönhetően több generáció is vicces, de mégis kedves meséken nőhet fel. Ki ne emlékezne az agyafúrt címekre (Lesből támadó ruhaszárítókötél, Űrhajó az Orrbolygóról) a mókás, de mégis tanulságos történetekre. Gondoljunk csak bele, hányan használják még ma is a csokoládés-idézetét, melyben Gombóc Artúr taglalja, hogy mennyire szereti: “A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét, a csöves csokoládét, a mogyorós csokoládét, a tejcsokoládét, a likőrös csokoládét, a tavalyi csokoládét, az idei csokoládét, és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon!”

M.P:Gombóc Artúr is jól példázza, hogy a Csukás István-féle képzelőerő határtalan. Honnan jöttek a mókás nevű szereplők és címek? Számíthatunk a közeljövőben újabb szerzeményekre?
Cs.I.:Mindenkinek van egy kincsesbányája: a saját gyerekkora. Én is sokat hoztam onnan, egy-egy figura nevét, például Bagamérit. A neveknél ügyeltem, hogy jellemzőek legyenek, a humoros figuráknak humoros, például: Téglagyári Megálló, vagy: Oriza-Triznyák. Könyvcímeknél arra törekedtem, hogy a történetet foglalják össze, pl: Pom Pom meséi, Keménykalap és krumpliorr, a Nagy Ho-ho-ho-horgász. Tele vagyok ötletekkel ma is és meg is írom őket sorban. Most egy gyerekoperát írok, mivel ilyen még nincs.

Hegedű, vers, mese

Csukás István nem csak a mesékkel foglalkozott, fiatalkorában a hegedű, majd később a versírás volt a hobbija, később a meseírásból már szakma lett. Megszületett Samu, a csacsi, majd Mirr-Murr és Oriza Triznyák a két kalandos életű macska, mely könyv és bábmese formában is megjelent. A hazai mesegyártás nagyágyúi közül sokan részt vettek a bábfilm-gyártásában, köztük Halász Judit mesemondóként, vagy Bálint Ágnes dramaturgként. Csukás István munkája külföldön is elismerést váltott ki, 1975-ben nagydíjat nyert a X. Hollywoodi televíziós-fesztiválon a Keménykalap és Krumpliorral. A nyolcvanas évek elején jöttek az újabb slágermesék, mint Süsü, a sárkány (amiben Bodrogi Gyula volt Süsü hangja), vagy a Pom-Pom, amelyek valóban meghatározó pontok voltak a gyerekek életében, és nyugodtan a tévé előtt lehetett hagyni a őket, sajnos sokszor ez a mai mesékről nem mondható el.

M.P:Mi volt a mese fogalma a nyolcvanas években, és mi napjainkban?
Cs.I.:Ma is írok felnőtt verseket, több mint tíz kötetem jelent meg, egyenlőnek érzem a verset és a mesét. A mese örök, amíg lesznek gyerekek, mese is lesz! Ez az ő műfajuk. A mese segít nekik megismerni és meghódítani a világot, segít megismerni saját érzéseiket, vágyaikat.

Ezért a mesének régen is  és most is a gyerekeket kell figyelembe venni, az ő szemükkel kell nézni, az ő lelkükkel kell érezni. A gyerekeknek úgy kell írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban, csak egy kicsit érzékenyebben, az ő végtelen képzeletükkel kell versenyezni, és esztétikai élményt, művészi élményt kell nekik adni.

Pom-Pom után szabadon

A Nagy Ho-ho-ho-horgász is kultmesévé nőtte ki magát, majd a kilencvenes évek közepén a Süni és Barátai is papírra majd képernyőre került. Szerencsére ezek a kötetek sok helyen beszerezhetőek, a tévés adaptációk pedig szintén megvásárolhatóak, de aki a cikk olvasása közben kedvet kapott egy kis nosztalgiázásra, vagy szeretné a gyerkőcnek is megmutatni, az a videómegosztókon is megtalálja a mesék egy részét. Csukás István legújabb gyermekkönyve 2010-ben jelent meg A Nagy Ho-Ho-Ho-horgász nyáron címmel, tehát a történeteknek korán sincs vége. Meséit színpadra is vitték, tökéletes családi program lehet a Süsü vagy az Ágacska, melyeket több színházban is műsorra tűztek.

M.P:Melyik figura áll a legközelebb a szívéhez? Milyen történet fűződik hozzá?
Cs.I.:Kedvencem a Pom Pom meséi, két okból. Az egyik, hogy végre egy kislány a főszereplője! Eddig mindig fiú volt, nálam is. A másik, hogy az állatmeséken belül az úgynevezett képzelt lényekről szól. Már a szereplők neve is mutatja, hogy a képzelet szülöttei, habár emberi tulajdonságokkal bírnak. Örömmel tapasztaltam, hogy a gyerekek könnyedén megértették őket, hiszen a gyerekek képzelete végtelen.

Elmondhatjuk, hogy Csukás Istvánnak nagyon sokat köszönhetnek azok, akik a meséin nőttek fel, akár könyvben olvasott vagy tévén nézett, netalán színpadon látott formában. Ritka, és egyre ritkább, hogy egy felnőtt ilyen módon tudja megszólítani a gyerekeket. Legyünk mi is büszkék Csukás Istvánra, akár a Pom-Pomban a város apraja-nagyja Hapci Benőre.

Manoprogram.hu
Bense Róbert