A környék egyik legjelentősebb természeti látnivalója. 1995-ben az UNESCO – az Aggteleki- és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt –a Világörökség részévé nyilvánította. 2001 óta pedig a vizes élőhelyek védelmét szolgáló ramsari egyezmény hatálya alá is tartozik. Fokozottan védett. A Baradla a térség és Magyarország legismertebb és leghoszszabb barlangja. Járatainak hossza – a Szlovákiában fekvő szakasszal együtt – 25,8 km. Már a neolitikumban (Kr.e. 4000) lakott volt, évszázadok óta látogatott. Az Aggteleki-karszton több bejárata nyílik. Egy 5,3 km-es szakasza Szlovákiában fekszik: ez a Domica. A barlang középső triász korú mészkőben alakult ki a mélybe jutó vizek oldó és koptató munkájának eredményeként. A mészkövet ugyanis nagyon jól oldja a víz, így a mészkőhegységek belseje gyakran egy hatalmas ementáli sajthoz hasonlít.
A barlang lényegében egy felszín alatti folyó medre (bár a víz ma már csak árvizek idején folyik végig a főágban), ehhez csatlakoznak a mellékágak. A kanyargós főág Aggtelek és Jósvafő között húzódik, és majdnem 7 km hosszú. A sziklaalagút átlagosan 10 m széles, 7-8 m magas, és helyenként hatalmas termekké szélesedik. A járatokat változatos színű és formájú, egyedülálló látványt nyújtó cseppkőképződmények díszítik.
Naponta induló barlangtúrák
Baradla-barlang: Aggteleki rövidtúra (1 km, 1 óra)
Gömör-kártya elfogadóhely
A barlang egyik természetes bejáratán keresztül bejutva a legrégebben ismert barlangszakaszok tekinthetők meg, melyeknek jó részében már az őskor embere is járt. A hatalmas méretű Hangversenyteremben a barlangi zenehallgatás páratlan élményében részesülnek a látogatók.
Túraindulás és jegyváltás: aggteleki barlangpénztár – Aggtelek, Baradla-oldal 1.
Baradla-barlang: Vörös-tói túra (2,3 km, 1,5 óra)
Gömör-kártya elfogadóhely
Barlangtúra az ún. vörös-tói bejárattól a jósvafői kijáratig. Útvonala a Styx-patak medre mentén halad, érintve Magyarország legmagasabb állócseppkövét, a 19 m magas Csillagvizsgálót, valamint a barlang legnagyobb termét, az Óriások-termét, ahol szintén sor kerül zenehallgatásra. Túraindulás és jegyváltás: vörös-tói barlangpénztár – Aggtelek és Jósvafő között.
(barlangtúra: 500 m, 1 óra; felszíni túra: 3 km)
Jósvafő külterületén, a Tohonya-völgy végében található, hidrológiai jelentőségéről ismert barlang. Főként függő- és szalmacseppkövek jellemzik, nagy felületeit borítja cseppkőkéreg és -lefolyás, de bőven találunk itt görbe cseppköveket (heliktiteket) is. Különleges színvilágát legnevezetesebb képződménye, a Narancs-zuhatag tükrözi. A jegypénztár és a barlangbejárat közötti mintegy 3 km-es út során túravezető segítségével ismerhetik meg a terület értékeit. Túraöltözék és túrabakancs ajánlott.
A túrán résztvevők maximális létszáma a barlang védelme érdekében 10 fő.
Túraindulás és jegyváltás: jósvafői barlangpénztár – Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
Bódvarákó mellett, az Eszt ramos- hegy oldalában, az egykori bánya táróin át közelíthető meg e csodaszép barlang, mely képződményeinek gazdagságával, forma- és színvilágával, borsóköveivel, csillogó vizű tavaival kápráztatja el látogatóit. A barlangba mesterséges tárón át lehet bejutni. A túrát létrákon és hidakon közlekedve teszik meg az érdeklődők. Részvételi korhatár gyermekcsoportok esetében minimum 10 év.
A túrán résztvevők maximális létszáma a barlang védelme érdekében 10 fő.
Túraindulás és jegyváltás: esztramosi barlangpénztár – Bódvarákó, a volt vasércbánya területe.
Jósvafő község határában található a Nagy-Tohonya-forrás barlangja.
Főként az igen erőteljes eróziós formakincsek jellemzik, szálkőoszlopok, tarajok mellett vezet a túra egészen a Nagy-tóig, amelyen függesztett drótkötélhídon jutnak keresztül a látogatók. A túra a Reménytelen-szifon taváig vezet. A barlang végigjárása nehéz túrának számít, ezért jó kondíció és mászókészség szükséges hozzá. Az aktív patakos barlangban állandó víz van, ezért gumicsizma vagy váltócipő, valamint vízhatlan vagy váltóruha használata kötelező.
Részvételi korhatár minimum 14 év.
A túrán résztvevők létszáma a barlang védelme érdekében 5-10 fő. Túraindulás és jegyváltás: aggteleki barlangpénztár – Aggtelek, Baradla-oldal 1.
Az Alsó-hegy Bódvaszilas felett lévő Kis-vizetes-töbrének látványos víznyelőbarlangja. A túra során omladéktömbök között kúszva, mászva, aknákba szerelt létrákon haladva 100 méter mélységben éri el a látogató a monumentális méretű és páratlan cseppkőgazdagságú, ún. Titánok-csarnokát. A barlang végigjárása igazi extrém túrának számít, ezért jó kondíció és mászókészség szükséges hozzá. Az aktív víznyelő barlangban állandó víz van, ezért gumicsizma vagy váltócipő, valamint vízhatlan vagy váltóruha használata kötelező.
Részvételi korhatár minimum 14 év.
A túrán résztvevők létszáma a barlang védelme érdekében 5- 8 fő.
Túraindulás és jegyváltás: aggteleki barlangpénztár – Aggtelek, Baradla oldal 1.
A Domica-barlang a Baradla-Domica-barlangrendszer szlovákiai része. Az ősember barlangjaként is szokás emlegetni, hiszen már az i. e. negyedik és ötödik évezredben lakott volt. A barlangot Ján Majko fedezte föl 1926-ban. Föld alatti termeinek találó elnevezései (Misztériumok-terme, Indiai pagodák terme vagy Római fürdő) rendkívüli látványosságokat sejtetnek. A barlang látogatói számára remek élményeket tartogat a föld alatti Styx folyócskán tett csónaktúra.
Mikroklímájának rendkívül jótékony gyógyhatása van, légúti megbetegedéseket gyógyít. Az 1955-ben a látogatók számára is megnyitott barlangot 1951-ben Herényi László, Viliam Rozložník rozsnyói barlangászok és társaik fedezték föl. A barlang gazdag cseppkődíszei közül talán a leglátványosabbak a 2-3 méter hosszúságot is elérő, 2-3 mm vastagságú mészkő csövecskék, az ún. szalmacseppkövek.
A barlangszakadék Rozsnyótól (Rožňava) 17 km-re, a Szilicei-fennsíkon fekszik. Bár maga a barlang nem látogatható, mégis érdemes felkeresni, bejárata előterében ugyanis egész évben megmarad a jég. Az eljegesedés idejét 2000 évvel ezelőttre becsülik, tehát kb. időszámításunk kezdetére. A bejárathoz kiépített lépcsőn juthatnak le a turisták. A barlang Szilice (Silica) községből, a parkolóból induló kijelölt turistaúton közelíthető meg.
A barlang a Hrádok-hegy északi lejtőjén található, védett nemzeti természeti kincs. Az Ochtinai-barlangot 1954-ben kutatóaknát mélyítő bányászok fedezték föl, véletlenül. Leglátványosabb részei a Márvány- és a Tejút-terem, valamint az Aragonit Szív. A világon egyedülálló barlang falait a gravitáció törvényére fittyet hányó, mesés alakzatok – rózsák, szerteágazó spirálok és fűcsomószerű képződmények – borítják.
Bővebben: Ochtinai- (Mártonházi) aragonitbarlang- Szlovák-karszt
Szlovákia egyik legszebb barlangja Rozsnyó (Rožňava) kö ze lében, Várhosszúréten (Krás nohorská Dlhá Lúka) található. Rozsnyói barlangászok fedezték fel 1964-ben. A klasszikus cseppkődíszítésen kívül a barlangban különböző excentrikus formák is találhatók. Legérdekesebbek közülük a karfi ol alakú formák, melyek más ismert barlangban nincsenek. A túra a Rozsnyói Barlangászok Cseppkövéhez, Európa legmagasabb (32,6 m) állócseppkövéhez vezet. A föld alatti világot tapasztalt barlangász-túravezetők segítségével fedezhetik fel az érdeklődők. A látogatáshoz barlangász felszerelést biztosítanak. A barlang 1100 m hosszú. Egy kb. 450 m hosszú szakaszán fából készült hidak vannak, melyek egy föld alatti patak fölött vezetnek. A túrázók kötélhíd segítségével két föld alatti tó felett is elhaladnak. A kötélhidakon a közlekedés nem nehéz, de felejthetetlen élményt kínál.
A világon egyedülálló Dobsinai-jégbarlang Európa egyik legismertebb barlangja. A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park területén található Dobsina (Dobšiná) és Poprád (Poprad) között, 36 km-re Rozsnyótól (Rožňava). Ez az egyik legjegesebb jégbarlang a világon. Jégpadlói, jégzuhatagai, monumentális jégoszlopai és jégsztalagmitjai lenyűgözőek. A barlangot 1870-ben fedezték fel, a nyilvánosság számára 1871-ben nyitották meg.
Elektromos világítását a világon az elsők között, már 1887-ben kiépítették. A bejárathoz egy 470 m hosszú tanösvény vezet.
Ez az őskorban lakott, fontos régészeti és őslénytani lelőhelyként is számon tartott barlang már a középkorban széles körben ismert volt. A közeli Jászói Apátság szerzetesei 1846-ban tették látogathatóvá a barlangot. A Jászói-barlang cseppkövei leginkább monumentalitásuk miatt különlegesek.
A forrás mellől ösvény vezet fel az Istállóskői barlanghoz. A csúszós, hegyi gyalogúton érdemes vigyázni. A barlang feltárását 1911-ben Raskó Pál répáshutai erdőaltiszt kezdte meg. Azóta a barlangban több ízben végeztek ásatásokat. A legérdekesebb egy 80 mázsás őskori tűzhely feltárása volt. A tűzhely a kiemelés után a Nemzeti Múzeumba került. A 30-40.000 éves leletek között előkerültek tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény és bivalymamut csontok és agyarok, kő- és csonteszközök is.
Forrás: www.szilvasvarad.hu
A Tettyei Mésztufa-barlang egyedülálló geológiai képződmény, mely részben a természet, részben az ember munkája nyomán nyerte el mai formáját. Az 1900-as évek elején igazi turista-attrakció volt az akkor „pokol kapujaként” emlegetett Tettye-barlang, belsejében egy félelmetes sárkánnyal. A misztikus, föld alatti üregrendszer a berendezett interaktív kiállítással élményt adó idegenvezetés keretében tekinthető meg. A barlang művészeti kiállításoknak, koncerteknek, összművészeti programoknak is otthont ad, valamint esküvők helyszínéül is szolgál.
A barlang édesvízi mészkőben, mésztufában található, kialakulása a Tettye-forrásnak köszönhető. A forrás nagy vízhozama miatt napjainkban is fontos szerepet tölt be Pécs ivóvízellátásában, de vizét már az ókorban a rómaiak is hasznosították. A középkorban és az újkorban a karsztforrás vizére gabona-, papír-, lőpor-, tímármalmok települtek. A forrás vizéből létezésének kezdetétől válik ki a forrásmészkő. A felszínre törő karsztvíz a szén-dioxid elillanása következtében telítetté válik, s a víz mésztartalma a patak medrében található növényi részekre, ágakra folyamatosan kirakódik, növekedik, és az évezredek folyamán jelentős vastagságú édesvízi mészkőpadok jöhetnek így létre. A kőzet felszínen történő képződése 1892-ig, a forrás foglalásáig tartott. A forrás foglalása, a vezetékes ivóvízellátás kiépítése után a völgyben megszűntek a malmok, s a bányászat is fokozatosan visszaszorult. A XX. század elején a Tettye a pécsi polgárok közkedvelt kirándulóhelye lett.
Reéh György – városi tanácsos, a Mecsek Egyesület igazgatója – kezdeményezésére a természetes és mesterséges üregek kiépítésével, bemutathatóvá tételével 1906-ban megnyitották a „Pokol kapujának” elnevezett barlangot. A barlang csupán néhány évig volt látogatható, majd közel száz éven át zárva volt a nagyközönség előtt. A különleges helyszín 2008 óta látogatható újra. Információ: www.barlangpecs.hu
A Pál-völgyi-barlangot 1904-ben fedezték fel egy, a Szépvölgyi út mellett található, ma már felhagyott kőfejtőben. Ekkor egy néhány száz méteres, igen szép szakaszt tártak fel belőle, amit hamarosan látogathatóvá is tettek. A folyamatos kutatásnak köszönhetően a Pálvölgyi-Mátyáshegyi-barlangrendszer és a Hideg-lyuk - Harcsszályú-barlang "összekötésével" a barlangrendszer mára ismert járatainak hossza elérte a 29 kilométert, amivel ma Magyarország leghosszabb barlangja. (Hosszabb az Aggtelek-Jósvafői Baradla- és a hozzátartozó, szlovákiai Domica-barlangnál is).
A Pál-völgyi-barlang leginkább cseppköveiről lett nevezetes, bár igazából sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók, a nagy szintkülönbségek, és a hévizek által kioldott gömbszerű oldásformák. A barlang 1919 óta kisebb megszakításokkal folyamatosan látogatható. 500 méteres, megújult túraútvonala sok izgalmat tartogat. Meseszerű cseppkövek, különleges szikla-alakzatok évezredek óta változatlan, megdermedt világába visz el. A kiépített túraútvonal a legjellegzetesebb szakaszokon vezeti végig a látogatót. A barlangtúra során változatos cseppköveket, gömbszerű hévizes oldásformákat, csillogó kalcitkristályokat, és ősi kagylólenyomatokat csodálhatunk meg.
A Pál-völgyi-barlangot 1904-ben fedezték fel egy, a Szépvölgyi út mellett található, ma már felhagyott kőfejtőben. Ekkor egy néhány száz méteres, igen szép szakaszt tártak fel belőle, amit hamarosan látogathatóvá is tettek. A folyamatos kutatásnak köszönhetően a Pálvölgyi-Mátyáshegyi-barlangrendszer és a Hideg-lyuk - Harcsszályú-barlang "összekötésével" a barlangrendszer mára ismert járatainak hossza elérte a 29 kilométert, amivel ma Magyarország leghosszabb barlangja. (Hosszabb az Aggtelek-Jósvafői Baradla- és a hozzátartozó, szlovákiai Domica-barlangnál is).
A Szemlő-hegyi-barlangot előszeretettel látogatják iskolai, óvodai csoportok, családok és turisták egyaránt. Nem csoda, hiszen igazi mesevilág várja itt őket. Mostantól azonban egy uniós pályázat fejlesztéseinek köszönhetően még több élményben lehet részük vendégeinknek. Ezért érdemes több időt szánni a látogatásra, hogy a barlangtúra előtt vagy után a vetítőterem filmjeinek megtekintésére, az interaktív kiállítás bebarangolására is jusson idő. A barlang feletti parkban ezután jóleshet a játék, kikapcsolódás a napsütésben, aki pedig végigjárja az új tanösvényt, az a főváros építőköveiről, a környék kőzeteiről is sok érdekeset megtudhat.
Biztosan szívükbe zárják majd a gyerekek Folyondár és Boróka történetét. A barlangi képződmények ihlették Döbrentey Ildikó meséjét, mely az új kiállítás keretében Levente Péter előadásában, Gryllus Vilmos dalaival szólal meg. A történetben a Banya mellett megelevenedik az Elsüllyedt hajó, a Jegesmedve, de még a Tű foka, sőt maga a Sötétség is.
A Szemlő-hegyi-barlang csak egy a környék számos barlangja közül, melyek másként keletkeztek, mint például a híres Baradla-barlang az Aggteleki-karszton. Nemcsak erről, de a mészkőről, a denevérekről, a barlangi mentésről és még sok más érdekes dologról játszva tanulhat kicsi és nagy, ha meglátogatja az új kiállítást. Kipróbálható a barlangi kötéltechnika, átmászhatunk a Tű fokán és egy fénykép erejéig mindenki barlangásszá válhat itt. Aki pedig jobban el szeretne mélyedni a szakmai ismeretekben, az érintőképernyős tudástárban kedvére böngészhet.
Csónakázás egy hangulatos kisváros alatt.
A felújított tavasbarlang minden eddigénél szebb fényekkel várja a látogatókat!
Egy uniós pályázat révén 2015 januárjában új létesítménnyel gyarapodott a Balaton-felvidéki Nemzeti Park sokszínű turisztikai kínálata. A már korábban is látogatható és csónakázható tavasbarlang felett egy látogatóközpont nyitotta meg kapuit, mely a barlanggal együtt egy turisztikai komplexumot képez.
A fogadóépületében kiállítás mutatja be a karsztvidékek csodálatos világát. 10 terem különleges látnivalói kalauzolnak minket a titokzatos barlangok világában. A gyerekeket kúszóbarlang várja, míg a felnőttek érzékelési képességét „kőtapogató” teszi próbára. Ősföldrajzi festmények engednek bepillantást letűnt korok élővilágába. A térhatású fotók és a film segítségével magunk is föld alatti felfedező utakon járunk. A természet egzotikus művésze, a karsztvíz gyönyörű alakzatokat formál a mészkőből. Dél-Kína toronykarsztjaitól a cseppkövek birodalmán át a tapolcai barlangok törékeny szépségű kristályvilágába jutunk. Láva- és jégbarlang, trópusi őskarszt; megannyi élmény várja itt a vendéget.