<< >>

Most itt állsz:

Kezdőlap Hova menjünk? Szabadtéri programok Kirándulóhely

Manóprogram hírlevél

Köszönjük, hogy feliratkozol a ManóHírlevélre!
Programokról, érdekességekről küldünk neked hetente információkat. Azonnal letölthető ajándék!
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Kirándulóhelyek
Egri Vár Eger PDF Nyomtatás E-mail

Egri várA kemény évszázadokat megélt egri várat a tatárjárás után, a 13. században kezdték építeni a Vár-hegyen, ahol már az államalapító István király (1000-1038) idején székesegyház és püspöki palota állt.

A törökök közeledtére, a 16. században hozzáláttak a vár erődítéséhez. Kapitánya 1548-ban Dobó István lett, aki folytatta az erődítési munkálatokat, ő építtette például a róla elnevezett bástyát.
Az 1552-es török támadáskor alig ötszáz lovas és ugyanennyi gyalogos katona volt a várban. A nyolcvanezres török had ellenében vívott, 38 napig tartó elszánt küzdelemben azonban a vár lakói, lányok, asszonyok is részt vettek - és fényes győzelmet arattak. Tettük aranybetűkkel szerepel a magyar történelem lapjain.
A vár falai között ma a Dobó István Vármúzeum kiállításai láthatók.

Cím: Eger, Vár u. 1.

Forrás: www.utazzitthon.hu

 

 
Várdomb és Gömbkilátó Balatonboglár PDF Nyomtatás E-mail

Várdomb és gömbkilátóAz átutazó legelőször a Várdombon ékeskedő gömbkilátót pillantja meg, e domb egész éven át nyugalmas és közkedvelt kirándulóhely. A kilátó esti kivilágítása a távolabbi veszprémi partokról is látható. A várdombon a nyolcvanas években számtalan nyári rendezvény vonzott nagyobb tömegeket, rendelkezett szabadtéri színpaddal, impozáns pergolával.

A terület a Természetvédelmi Hivatal védelme alatt áll. Szép sétát tehetünk a fenyőfák között a Xantus Jánosról elnevezett gömbkilátóig.

Forrás: www.utazzitthon.hu

 
Rám-szakadék Dunakanyar PDF Nyomtatás E-mail

Rám-szakadékA Rám-szakadék lenyűgöző természeti szépsége miatt méltán tartozik a térség legismertebb kirándulóhelyei közé, amit nem csak a környékről, hanem az egész országból sokan felkeresnek.

A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik. Hazánk egyik legvadregényesebb turisztikai célpontjában kapaszkodókorlátokkal biztosított útszakaszon túrázhatunk. Dobogókőről a Rám-szakadék a sárga jelöléssel, majd az aszfaltos úttal való kereszteződés után a zöld jelzésen, Dömösről a zöld jelzésen érhető el.

A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg szélessége helyenként a 3 m-t sem éri el. A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkezőket. A Rám-szakadék természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak. A kirándulók hosszú ideig a kihelyezett láncokba kapaszkodva tudták végigjárni a völgyet. Az évek során azonban ezek a láncok elhasználódtak, több helyen eltűntek, a szakadékban való túrázás veszélyessé vált.

 
Kilenclyukú híd Hortobágy PDF Nyomtatás E-mail

Kilenclyukú hídA község műemlékei közül a leghíresebb a Kilenclyukú híd melyet a fahíd elődök után 1827-ben Povolny Ferenc tervei alapján kőből építettek meg klasszicista stílusban. 1833-ban készült el. A híd hossza 167,3 m, szélessége 6,85 m. A boltívek nyílása 76,77 m. Magassága a meder fenekétől 7,9 m. A népi monda szerint ? ?Egyszer Ruzsa Sándort a Csárdában a pandúrok el akarták fogni, de Ő felpattant a lovára és mivel nem volt híd a folyón 9 szeretője állt a folyó vizébe és a hátukon ugratott át, így menekült meg.? ? ezért van 9 lyuk a híd alatt. A ma 169 éves híd hősiesen állja a XXI. század közlekedés kihívásait.

Forrás: www.utazzitthon.hu

 
Apátistvánfalva PDF Nyomtatás E-mail

ApátistvánfalvaApátistvánfalva kis község Vas megyében, az osztrák-magyar-szlovén határ találkozásánál lévő szentgotthárdi kistérségben helyezkedik el.

A község egész területe az Alpok-aljai dombságon helyezkedik el, 270-, és 340m közötti tengerszint feletti magasságban. Közvetlen társközségei Orfalu és  Kétvölgy községek, mely települések többnyire magukon hordozzák községünk kapcsán leírt földrajzi, építészeti és egyéb jellemzőket.
Apátistvánfalva és környéke vizes völgyekben és forrásokban igen gazdag. Legismertebb vízfolyása a településtől délre eredő, az egész községet átszelő Hársas-patak, mely a gyönyörű erdő övezte környezetben található Hársas-víztározót táplálja, mely a környék legkedveltebb pihenőhelye.
A vidék egyedülálló létesítménye a "TÓKA", mely 2-3 méter mély kb. 2 méter széles gödör, ami az esővízből töltődik fel, és a vízzáró agyagréteg nem engedi a vizet elfolyni, melyet a korábbi évtizedekben leginkább állatok itatására használtak az itt lakók.
A község arculata teljesen egyedülálló település szerkezetet mutat. Külterületén és belterületén egyaránt megtalálhatók az egykori hatalmas erdők foltjai, mert a bükkösök és lucfenyvesek többsége magántulajdonban maradtak. A gazdák ezeket féltő gonddal kezelték, úgynevezett szálaló gazdálkodást folytatva termelték ki a fákat.
A mai napig megmaradtak a csodálatos kaszálórétek, mely igen ritka és értékes tavaszi növénye a zergeboglár egyik alfaja. Különlegességnek számít a rózsaszín virágú sömöröskosbor, a lilavirágú, széles levelű ujjaskosbor, valamint az országos viszonylatban is ritka előfordulású, struccpáfrány sokszor embermagasságúra megnövő példányai.
A háborítatlan tiszta levegőjű természeti környezetben igen változatos az állatvilág is, a kis és nagyvadak mellett értékes fészkelő madaraink a fekete gólya, a darázsölyv, a haris, a kék galamb, a keresztcsőrű, a süvöltő és a tüzes fejű királyka.
Mindezek mellett Magyarország leggazdagabb lepkefaunája él itt, valamint község és térsége az ország egyik gombákban leggazdagabb területe.
Apátistvánfalva kül- és belterülete 1978. óta szigorúan védett. 2002 március óta az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik.

 
Somoskő PDF Nyomtatás E-mail

SomoskőA magyar és szlovák határon Szlovákia területén helyezkedik el a somoskői vár. A vár északi oldalán találjuk a bazaltorgonát. A csaknem 500 méteres tengerszint feletti magasságban található somoskői várhegy északi oldalából kihajló, 8-9 méter hosszú, keskeny bazaltoszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el. A bazaltorgona a szlovák oldalról, Bükkrétpusztáról kiinduló geológiai tanösvény része is egyben.

A vár alatt található a Petőfi Emlékkunyhó Petőfi Sándor 1845. június 12-i, Somoskőben tett látogatására utal.

Forrás: www.utazzitthon.hu

 

 
Kámoni Arborétum Szombathely PDF Nyomtatás E-mail

Kámoni arborétumGyöngyös-patak partján fekvő 27 hektáros arborétumban a mérsékelt és hideg égöv fa- és cserjefajaiból álló gyűjtemény látható. A kert növényvilága rendkívül gazdag, a több mint 3000 faj, fajta és változat az év minden időszakában tartogat látnivalót. Színes virágaikkal gyönyörködtetnek a magnóliák, a rododendronok és azáleák, a hortenziák, a bokorrózsák, a törpe orgonák.
A gyűjtő- és megőrző tevékenység mellett az arborétum korábban az erdészeti növénynemesítés egyik kutatóbázisaként funkcionált, ennek nyomait őrzi a ma is látható kísérleti fenyőültetvény.
A gyöngykavicsos ösvények mentén információs táblák, padok és asztalok sorakoznak.

Az arborétum bejáratánál álló Ökoturisztikai Központ időszaki programokkal és kiállításokkal várja az érdeklődőket.

Az arborétum változatos belépőjegy és bérlet konstrukciók igénybevételével látogatható.

Forrás: www.utazzitthon.hu

 
Alcsúti Arborétum PDF Nyomtatás E-mail

Alcsúti ArborétumAz Alcsúti Arborétum Magyarország legeredetibb angolparkja, 1820-as telepítése József nádor nevéhez fűződik. Ő volt az ország nádora, az első Habsburg, aki Magyarországon letelepedve birtokot szerzett, az ő leszármazottjait nevezzük a Habsburgok magyar ágának.

A kastély parkja ma több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet, s a természet után vágyakozóknak nyújt kellemes kikapcsolódást. A főherceg kastélyának tájkertje ritka növényekben gazdagsága miatt az elsők közé tartozott az egész birodalomban.

A 300 növényfajt meghonosító József nádor pompás klasszicista kastélyára ma már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet. A kastély Pollach Mihály tervei alapján épült, Magyarország egyik legnagyobb klasszicista kastélya volt, az angolparkot schönbrunni kertépítőmesterrel Tost Károllyal terveztette. Az épület egykori szárnyához épített istállóból kialakított kápolna ma is áll, ezt 1880-ban Storno Ferenc tervei alapján neoromán stílusban alakították ki. A park pálmaházát Ybl Miklós tervei alapján építették fel, melynek már csak maradványai láthatók, valamint épségben megmaradtak a régi angolpark építményei, a Babaház, a Gloriette és a Medveház.

 
Budai Vár Budapest PDF Nyomtatás E-mail

Budai várA Duna jobbpartján dél felé elkeskenyedő, hosszan elnyúló háromszög alakú mészkő hegyen a tatárjárás után, az 1240-es évek első felében épült meg a fennsík peremén körbefutó, tornyokkal megerősített első védőfal. Az első királyi palota északon épült meg. A 13. század utolsó harmadában kezdték meg a hegy elkeskenyedő déli csúcsán kiépíteni az újabb királyi palotát, amelynek sokasodó épületeit a 14. században már sziklába vágott széles és mély árokkal választották el az északabbra lévő várostól.

A 15. században Zsigmond király pompás gótikus, majd Mátyás király reneszánsz palotát építtetett, ez volt királyi székhelyük. 1541-1686 között Buda vára lett a magyarországi oszmán-török hatalom központja. Csak többszöri véres ostrom révén tudták tőlük visszafoglalni a keresztény seregek.

A 18-19. században az ostromok során tönkrelőtt királyi palota helyett új, hatalmas palotatömböt emeltek. Ez is súlyosan megsérült 1944-45-ben, Budapest ostroma során. Csak a külső falakat állították helyre, a belső elrendezés új. Régészetileg föltárták és helyreállították a középkori palota és a védőfalak maradványait is.

A palota a vár és a város közép- és török kori múltja látható a Budapesti Történeti Múzeum kiállításán a legdélibb palotaszárnyban. A keleti szárnyban kapott helyet az Országos Széchényi Könyvtár, a keleti szárnyban a Magyar Nemzeti Galéria (képzőművészeti gyűjtemény).

 
Rudabányai Bányató PDF Nyomtatás E-mail

Rudabányai bányatóHosszát kb. 300 méter, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyob mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize. A tó megtekintése azonban lehetséges, ha a látogatási szándékot előre jelzik a rudabányai múzeumban (3733 Rudabánya, Petőfi u. 24., telefon: 48/353-151).

Forrás:www.utazzitthon.hu

 
Dörgicse PDF Nyomtatás E-mail

DörgicseA község 4 km-re helyezkedik el a Balatontól a Dörgicsei medencében. Bel- és külterületének nagyobbik része a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozik.

A tó közelsége, a medence klímája mindig is jó lehetőséget adott az emberek letelepedésére. Régészeti kutatások bebizonyították, hogy már az őskorban is megjelent az ember ezen a területen. A későbbi időkből (újkőkor, réz és bronzkor) egyre több lelet bizonyítja, hogy a megtelepedésre kiváló körülményeket biztosított a környezet.
A következő telepesek közel kétezer éve a rómaiak voltak, akik 3-4 évszázadon átéltek itt. Ezt temetkezési helyeik, vízelvezető rendszer részei és egyéb építészeti maradványok, használati eszközök maradványai bizonyítják. Ettől az időtől folyik a területen a szőlőtermesztés és a borászat. Írásos dokumentummal bizonyítják, hogy az itt termett bor római területen is kedvelt volt.
Néhány évszázad múlva a magyarok is letelepedtek itt. Az elmúlt évben egy mélyszántás után már honfoglalás kori temető nyomaira bukkantak, árpád kori temető, pedig több helyen is fellelhető. A középkorban már jelentős település volt Dörgicse. A jelenlegi közigazgatási területen 3 település volt Dergiche néven: a mai Kisdörgicse, Felsődörgicse és Alsódörgicse.

Minden településen épült kőtemplom, a felsődörgicsei a XI. században. Egyes összeírásokban már 1082-ben is szerepel a falu neve. Különböző nemesi és egyházi tulajdonosok, birtokosok alatt fejlett településsé vált.

 
Hollókő ófalu és táji környezete PDF Nyomtatás E-mail

HollókőBudapesttől mintegy 100 km-re festői környezetben, a Cserhát-hegység dombjai között bújik meg Hollókő. A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, akkor, a tatárjárás után épült a Szár-hegyen álló vár. Neve talán abból a legendából ered, hogy egy várúr szépasszonyt rabolt, akinek a dajkája boszorkány volt. A dajka szövetkezett az ördöggel, hogy kiszabadíthassák a lányt. Az ördögfiak holló képében elhordták a vár köveit és az itteni szikla tetején felépült Hollókő vára. A vár romjaihoz érdemes fölsétálni; kiállítás mutatja be az itt talált fegyvermaradványokat, ágyúgolyókat, kőfaragványokat. Gyönyörű kilátás nyílik innen a környező védett területre, mely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik.
A település többször leégett, mert az épületeket a XX. század elejéig könnyen gyulladó zsúptetővel fedték. Az utolsó, 1909-es tűzvész után az eredeti formájában állították helyre a házakat, de most már vályogfallal és cseréptetővel. Jól megfigyelhető a hagyományos középkori faluszerkezet; az egyetlen hosszú utca két oldalára merőlegesen keskeny telkek futnak le. A település közepén, mint egy kis "szigeten" áll a falu temploma. A fatornyos, zsindellyel fedett római katolikus templom 1889-ben épült.

 
Jurisics-vár Kőszeg PDF Nyomtatás E-mail

Jurisics-vár kőszegAz egykori földesúri vár a városfallal és várárokkal körülvett Belváros északnyugati sarkában helyezkedik el. A város többi részétől még külön vizesárok választotta el. Az ilyen jellegű kettős várak Magyarországon ritkábban fordulnak elő, inkább külföldi példáikat ismerjük.

A belső-vár szabálytalan négyszög formájú, két oldala egybeesik a városfal vonalaival. Az elővár formája és elhelyezése viszont teljesen független a városfalak s utcák rendszerétől. Az elővár bejárata az egykori vizesárok feletti falazott hídon keresztül érhető el. Az elővár udvarában került napvilágra a várrendszer eddig ismert legkorábbi elődjének, a cölöpvárnak a maradványa. Az elővár épületei gazdasági célokat - részben az őrség elhelyezésére, részben istálló, kocsiszín célját - szolgálták. Nagyon szépek a belső terei, különösen a hatmezős barokk boltozatú legnagyobb terem nyújt érdekes hatást a mendencébe beálló pilléreivel. A különálló déli épületszárnyba turistaszálló került, amely 80 fő befogadására alkalmas. Az elővár udvarán Jurisics Miklós szobra áll, amelyet az 1963. évi várünnepségek idején avattak fel. A szobor Mikus Sándor Kossuth-díjas szobrászművész alkotása.

 
Csáky-Benz kastély PDF Nyomtatás E-mail

Csáky katélyNevét Bolza József (Pepi gróf) feleségéről, Batthyány Annáról kapta. Az 1880-as évekre már egységes szerkezetű tájképi kertté alakult. 1908-ban felépült a Csáky-Benz-kastély, amely ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság székháza. Mellette áll a Körösvölgyi Látogatóközpont, amely az innen induló tanösvénnyel kiegészítve bemutatja a Körös-Maros vidéki táj jellegzetes arculatát, növény- és állatvilágát.

Forrás: www.utazzitthon.hu

 
Öreg-tó Tata PDF Nyomtatás E-mail

Öreg-tó TataA Tatai Öreg -tó kiemelkedő természetvédelmi jelentőségű tó, a világ legfontosabb vízi élőhelyeinek védelmére született nemzetközi, ún. Ramsari-egyezmény hatálya alá tartozik.Európa egyetlen olyan városi tava, melyen az őszi és téli hónapokban vadludak és más költöző madarak tízezrei találnak átmeneti menedéket

A Tatai Öreg-tó Magyarország egyik legidősebb mesterséges tava, amely még a honfoglalás előtt készült az Által-éren épített völgyzárógát segítségével. A tavat a középkorban is használták, és folyamatosan bővítették. A tó és a hozzá tartozó mocsárrendszer a Tatai vár védelmét szolgálta, vizében kezdetben a Dunából származó halakat tárolták. Tata a 13-14. században keletkezett nagyobb település, mezőváros a tó körül. Zsigmond és Mátyás királyok alatt Tata királyi birtok, a Tatai vár királyi nyaraló, a török időben végvár. Tata 1727-től az Esterházy család birtokközpontja és a 18. században alakult ki a környék mocsarainak lecsapolásával ma is meglévő tórendszere. Az Öreg-tó maihoz hasonló formáját Mikoviny Sámuel neves vízrendezési mérnök tervei alapján alakították ki 1747-ben. A tó akkori területe ~600 hold (~345 ha) volt az Esterházy uradalom részeként halastóként használták, de voltak a tavon vizimalmok és egy vizi vágóhíd is.

 
Pintér-kert Arborétum PDF Nyomtatás E-mail

A Pintér-kert Arborétum Pintér János nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta nevét, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Napjainkban az eredeti társulások és a díszfajok elegye alkotja a kert növényzetét. A szépen gondozott arborétumban minden évszakban tartalmas szakvezetések segítségével ismerhetik meg a látogatók a számos örökzöldet és a sok ritka, védett növényfajt, a diákok élményt adó környezeti nevelési programokon bővíthetik ismereteiket.

Az alsó rész a gyűjteményes kert. A látogatók kanyargós utakon, lépcsőkön haladva barangolhatják be a kertet, megcsodálva a fás- és légyszárú növényeket, a két kis tavat, valamint a Nagyharsányi Szoborparkban készült műalkotásokat. A kert bejárati részén található a főként vakok és gyengénlátók számára kialakított "illat- és színkert". Az alsó kertrész felső határát a filagória jelzi, ahonnan átlátás nyílik a Havi-hegyi kápolnára és Rétfalvi Sándor Corpus című alkotására.

 
Sellye város PDF Nyomtatás E-mail

Selye városSellye városA sellyei kistérség az ország déli részén Baranya megyében, a Dráva folyó mentén, a Villányi hegységtől délre helyezkedik el. A terület a fővárostól mintegy 300 km-re, a megye központjától, Pécstől pedig kb. 50 km-re fekszik.
A kistérség központja Sellye városa. A 2004. évben a Siklósi kistérségből a Sellyeibe öt község került át - Adorjás, Baranyahídvég, Kisszentmárton, Kórós, Sámod - így összesen 35 település alkot egységet. Természetes határvonalat elsősorban a terület déli részét képező Dráva, északon a baksai dombság, valamint keleten a Villányi-hegység alacsony dombvidéke jelent. A kistérség felöleli Magyarország egyik történelmi tájegységét, az Ormánságot.
Sellye 1997-ben kapott városi rangot, holott egy kellően nem méltányolt, ipari és mezőgazdasági szempontból is kiaknázatlan országrész, az Ormánság központja. Hazánknak erről a szubmediterrán, viszonylag csapadékos tájékáról a „messziről” jött embernek inkább csak romantikus fogalmai vannak, részint néphagyományokat konzerváló elmaradottságáról, részint homokos, meleg, „dinnyeérlelő” talajáról. Azt talán kevesebben tudják, hogy a Dráva-menti táj az ország egyik legváltozatosabb, fában, vizekben, vadban a legtöbb meglepetést tartogató tája, amelynek az értékeit a hozzáértő emberi szorgalom, s az innen olyannyira hiányzó tőke oldhatja meg.
A jelenleg közel 3050 lelket számláló település Baranya megye délnyugati részén, Szigetvártól 30, Siklóstól 42, Pécstől 45, a Drávától 6 kilométerre fekszik, a Villányt Barccsal összekötő, történelmi jelentőségő út mentén. Ezen a vonalon, valamint Szentlőrinc felől a vasútforgalma is számottevő és gócponti súlya a tervezett közeli határátkelőhely megvalósulásával még jelentősen meg is növekszik majd. A 2302 hektár külterületű Sellye egyébként is természetes központja a délen a Drávával záruló tájegységnek, s az ide sorolható közel 50 falunak is.

 
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed (1987) Budapest - Budapest világörökség PDF Nyomtatás E-mail

DunapartA budapesti Dunapart épületein jól megfigyelhetők a magyar főváros történelmének különböző időszakai. Ez egyike a világ kiemelkedően szép látképeinek. A Világörökség részét képezi a budai oldalon a Műszaki Egyetem néhány épülete és a Lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdő, a gellérthegyi Szabadság szobor és a Citadella, valamint a budai Vár épületei és a Dunapart a Margit hídig. A pesti oldalon védettséget élvez a Parlament, a Lánchíd pesti oldalán található Roosevelt tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham palota épületével, valamint a Dunapart egészen a Petőfi hídig.

Buda település egyidős a Honfoglalással (896), de csak a XIII. században indult fejlődésnek, amikor IV. Béla király védekezésül a tatárok támadása ellen -várat épített a dombra. 1347-ben költözött az udvar Budára, s ekkor kezdődött meg a vár palotává bővítése a korabeli gótikus stílusban. Mátyás király uralkodása idején fényes, reneszánsz, királyi lakhellyé vált. A csaknem másfél évszázadig tartó török uralom alól 1686-ban szabadult föl a város. A három hónapig tartó ostrom jelentős károkat okozott a várban és a városban egyaránt.

 
Ősmaradványok Ipolytarnóc PDF Nyomtatás E-mail

Ősmaradványok IpolytarnócNógrád megye északi szögletében, az Ipoly-folyó közelében bújik meg földtani örökségünk gyöngyszeme, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület.

Ipolytarnóc nevét először a környéken megtalált közel 100 méter hosszúságú, és 8 méter kerületű óriási megkövesült fa tette híressé. A világ legnagyobb ismert megkövesedett fenyő-féléjét a Borókás-patak bontotta ki a vulkáni kőzetek halotti lepléből. A helybéliek "Gyurtyánkő-lóczának" nevezték el, és kővé válásáról varázslatos meséket szőttek.

A terület első tudományos vizsgálatai 1836-ban kezdődtek el Kubinyi Ferenc révén, és időközben a téma iránt érdeklődők zarándokhelyévé vált. Az Ősvilági Pompejinek is nevezett, Európa Diplomás és világörökségi nevezés alatt álló terület 23-17 millió éves képződményeinek változatos kövületei részben az egykori földrajzi helyzetének, az őskörnyezetet elpusztító, ám egyúttal maga alá is temető vulkáni katasztrófának, részben pedig a különleges konzerválódási körülményeknek köszönhetően válhattak közkincsé. A vulkáni katasztrófa elpusztította az ősi Ipolytarnócot, de egyúttal lehetőséget is adott arra, hogy maradványai átvészeljék az évmilliókat.

 
Vétyemi Ösbükkös PDF Nyomtatás E-mail

Bükkös176 éves bükkös, ahol közel 40 éve nem történt emberi beavatkozás.

Forrás:www.utazzitthon.hu

 
Szarvasi Arborétum Szarvas PDF Nyomtatás E-mail

Szarvasi arborétumA Szarvasi Arborétumban 82 hektár területen 5 gyűjteményben mintegy 1600 fa- és cserjefaj található. A legidősebb gyűjtemény a gróf Bolza Pál alapította világhírű,több mint 100 éves "Pepi-kert". Ebben a varázslatos "tájképi" parkban évente több mint 80.000 látogató gyönyörködik. A fás növények mellett gyarapodik a terület egész élővilága, s az mind jobban temészetközelivé alakul.
A legfontosabb feladat a gyűjtemények és a törzskönyvezett növényekből álló génbank megőrzése-fejlesztése, a természetvédelemi kezelői feladatok ellátása.
A vendégházban szombaton és vasárnap Bolza Mariette és Kiss Eszter állandó kiállítása látható, időszakonként egyéb kiállítások is megtekinthetők.

Jegyárak alakulása a Szarvasi Arborétumban 2012 évben
Diák, nyugdíjas 500 Ft/fő
Felnőtt 700 Ft/fő
A jegyek után 50-50 Ft-os kupon jár, amely - minimum 200 Ft-os vásárlás esetén - levásárolható az Arborétum árudájában, annak nyitvatartási idejében. Csoportos kedvezmény minden 20. látogató térítésmentes Szarvasiak lakcímkártya bemutatásával 300 Ft/fő Diák, nyugdíjas bérlet 1.400 Ft/fő/ négy alkalom Felnőtt bérlet 2.200 Ft/fő/ négy alkalom Szakvezetés 4.000 Ft/óra magyar nyelven 6.000 Ft/óra idegen nyelven Szállás 4.500 Ft/fő/éj + IFA

Cím: Szarvas, Arborétum út

Nyitvatartás:
március 15 - november 15: hétfő - vasárnap: 8.00 - 18.00
november 16 - március 14: hétfő - vasárnap: 8.00 - 15.00
december 15 - január 5: zárva

Forrás: www.utazzitthon.hu

 
Visegrádi Fellegvár Visegrád PDF Nyomtatás E-mail

Visegrádi várA ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült.

A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Lascaric Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is.

A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.

Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig, majd a 1490-től a koronaőrők kezén volt. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került.

 
Kaptárkövek Szomolya PDF Nyomtatás E-mail

A kaptárkövek rejtélye kulturtörténeti emlék. A Bükkalja különlegesen szép sziklavonulatinak oldalába valaha fülkéket faragott az ember. Ezek és a sziklafelületeken látható egyéb faragványok, csatornák, lyukak, kőüstök szerepéről, a fülkékhez fűződő tevékenységről, valamint a kaptárkövek által megjelenített archaikus kőkultúra korról, eredetéről, létrehozóiról elrétő elképzelések, egymásnak ellentmondó tudományos feltevések születtek. A térség legnagyobb kaptárköve a 15 m magas "Királyszéke".

Forrás:www.utazzitthon.hu

 
Pálházai Kisvasút PDF Nyomtatás E-mail

Pálházi KisvasútPálházai KisvasútMagyarország legrégebbi erdei vasútja. Ősét a "lóüzemű görpályát"  korábban így nevezték - 1888-ban építette Károlyi gróf Pálházától, - ahol fűrészmalma volt -a Kőkapui vadászkastélyig (Ez 7 km hosszú volt). A grófi család több mint 200 évenkeresztül végzett erdő- és vadgazdálkodást a területen. A vasút fő profilja az erdőben kitermelt faanyagnak a fűrészmalomba szállítása volt. A 700 mm nyomtávolságú vasút terveit Karomy Jusztinian (vagy másik források Pekár néven említik) erdőmérnök készítette.

A pálya Kőkaputól folyamatosan lejtett (5-21 ezrelék) így felfelé az üres kocsikat lovakkal (egy ló=5 üres kocsi) vontatták, lefelé elég volt a rakomány önsúlya és a gravitáció, a kocsikat csak fékezni kellett. Az építés költségei 17 ezer forintra rúgtak. Ebben benne volt a 4 db fékes, a 6 db sima kocsi, a repülővágányok, 5 kg/folyóméter súlyú sínek és végül egy 4664 m2 kiépített rakterület. Tizenhárom évvel  (1901) a megnyitás után alagutat fúrtak a kőkapui kastély alatt. Így a fővonal 11 km hosszúságú lett. Az új végállomás "Susulya" lett. Elágazó szárnyakat a komlósi és a Határvölgybe is építettek (Lókosár, Rostalló, Háromforrás). Mérföldkő a vasút életében 1902, amikor üzembe helyezték az első gőzmozdonyt, azonban ez igen rövid életű volt, mert az 1906-os erdőtűz után visszatértek a lóvontatásra. Az első világháború után fellendülés volt tapasztalható ezt segítette az 1924-ben épült Sátoraljaújhely-Füzérkomlós gazdasági vasút megépítését követően. Ez 760 mm-es, gőzüzemű iparvasút volt. 1948-ban korszerűsítették a pályát és 760 mm-re bővítették a vágány hálózatot.

 
Monostori erőd Komárom PDF Nyomtatás E-mail

Monostori erődKözép-Európa legnagyobb újkori erődje 1850-1871 között épült a Bécset, a Dunántúlt és a Dunát védő komáromi erődrendszer egyik utolsó tagjaként. Korának legigényesebb és legfejlettebb technikájával épült, mégis, elkészültekor haditechnikai szempontból elavult. Emiatt az erőd nem szerepel hadszíntérként történelmünkben. A két világháború között a Magyar Királyi Honvédség laktanyaként és kiképzőközpontként használta. 1945-1991 között a szovjet csapatok legnagyobb fegyverraktára volt. Kivonulásuk után az erőd katonai szerepe megszűnt. A klasszicista stílusú hadtörténeti műemléket ma már a nagyközönség is látogathatja. Évente egyre több látványos rendezvény zajlik falai között.

A Monostori erőd kiállításai:

Kenyérmúzeum
A Sütőipari Emléktár anyagából állandó kiállításként nyílt meg a „Komiszkenyér” című, valamint „A hagyományos sütőipari termékek” című kiállítás az erőd egykori pékségében.

Várak, korok, katonák c. állandó kiállítás Komárom és az erődök története

 
Gemenc és környéke PDF Nyomtatás E-mail

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság programajánlatai

GEMENCEN és környékén

A területre érkező látogatók számos érdekes programlehetőség közül választhatnak Gemenc vadregényes ártéri erdejében. Élményt adó szakvezetéses túrákon ismerhetik meg az ártér különleges élővilágát, izgalmas kenutúrákon, madármegfigyelésen vehetnek részt, valamint egyedi természetfotózásra is lehetőség nyílik.

 

Gemenc

gemencA Duna-menti Sárköz területén található Gemenc festői szépségű ártéri világa. Területét átszövik a „fokok”, melyek részben természetes, részben emberkéz által kialakított eredetű keskeny csatornák. Ezeken keresztül biztosították hajdan a belső területek elárasztását, mely az erdő területén élő gazdálkodók megélhetését segítette. A folyó ártéri növényvilágát a bokorfüzesek, puha- és keményfa ligeterdők jellemzik. Találkozhatunk itt nyári tőzikével, dunai csillagvirággal, ligeti szőlővel. Állatvilágának kiemelkedő értékei a védett jégmadár, a fokozottan védett rétisas, a fekete gólya és a barna kánya. Gemenc híres kiváló gímszarvas és vaddisznó állományairól, ezért hazánk egyik legjelentősebb vadászterülete. Gemenc a kijelölt turistautakon, tanösvényeken szabadon látogatható. Itt húzódik az országos jelentőségű Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala is.

 

 
Szalajka-völgy Szilvásvárad - Szilvásvárad természeti érték PDF Nyomtatás E-mail

Szilvásvárad - Szalajka-völgy

Szilvásváradon található a Bükk, de talán az ország legszebb kirándulóhelye, a Szalajka-völgy. Természeti szépsége különleges élményt nyújt az idelátogatóknak. Számos, az országban egyedülálló látnivalója van. A 4,2 km hosszú völgyben járva megcsodálhatjuk a festői szépségű Fátyol vízesést, a Szikla-forrást, az Istállós-kői ősember-barlangot; megtekinthetjük az Erdészeti Múzeumot, élővad bemutatót, a Pisztrángtenyészet tavait, a Szabadtéri Erdei Múzeumot; pihenhetünk a gyönyörű Nagy-tó és Felső-tó partján vagy a Gloriette tisztáson. A kirándulót útján halk csobogással a kristálytiszta vizű Szalajka patak kíséri végig. A völgyet sétálva, kerékpáron, de akár az erdei kisvasúttal utazva is felfedezhetjük!

 

A Szalajka-völgy különlegességei:

Szilvásváradi Erdei Vasút

A Szalajka-völgyet akár ezzel a különleges közlekedési eszközzel,az erdei kisvasúttal is bejárhatjuk. A közel 5 km hosszú vasútvonal megállóitól könnyen megközelíthetőek a látnivalók, utazás közben pedig festői látványban lesz részünk. Érdemes kipróbálni! Egész évben közlekedik.

 
Kányavári Sziget - Kis-Balaton PDF Nyomtatás E-mail

Kányavári Sziget - KisbalatonkanyavariA Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer területén csak a Kányavári sziget látogatható szabadon. Az ide kirándulók megtapasztalhatják a Kis-Balaton különleges vízi világát, láthatják a növény és állatvilágot. Megfigyelhetik a vízimadarak fészkelését, hallhatják a békák "hangversenyét".

A szigetre vezető különlegesen ívelt, fa szerkezetű híd már önmagában is különleges élményt nyújt. A szigeten kialakított tanösvény információs táblái bemutatják a Kis-Balatont, az itt előforduló növényeket, állatokat. A kilátóból távolabbra is tekinthetnek az érdeklődők, szinte a teljes Hídvégi tó belátható. Pihenésre, tűzrakásra is lehetőség van.

Fontos volt itt az infrastruktúra kiépítése, mert a látogatók színvonalas kiszolgálásához elengedhetetlen volt egy vizesblokk kialakítása. Az épületben vízvételi hely is található. A mozgássérültek, babakocsival érkezők szigetre bejutásának biztosítására a hídszerkezet egyedisége miatt, akadálymentesítés céljából egy "komp" beállítására került sor. A komp a nyári szezonban szállítja az érdeklődőket a szigetre és vissza. A parkolásért díjat kell fizetni.

 
Turul emlékmű Tatabánya PDF Nyomtatás E-mail

Turul emlékműEurópa legnagyobb bronzmadara. Kiterjesztett szárnya 14 méter, karmaiban az Árpád-kard 14 méter hosszú. A szobor Árpád honfoglaló magyarjainak a bánhidai síkon 907-ben Szvatopluk morva fejedelem föltött aratott győzelmére emlékeztet.

Érdekesség, hogy a Milleniumi ünnepségek idején, 1896-ban 7 kiemelt jelentőségű emlékmű épült a történelmi Magyarországon a honfoglalás és államalapítás tiszteletére: például a pannonhalmi apátság melletti emlékmű, a Nyitra melletti 558 méter magas hegyen az Árpád-oszlop (amit 1923-ban a csehek leromboltak), az ópusztaszeri műemlékegyüttes, a fővárosi Hősök terének emlékoszlopai és a bánhidai Turul-emlékmű.

A jeles alkotás mára Tatabánya meghatározó jelképévé vált. A város címerében is szerepel.

Környékét, a Turul parkerdőt mint védett területet azóta rendbetették, Turul tanösvényt alakítottak ki a Szelim-barlangig, felújították a turistajelzéseket, tárgyakat és kiépítették a vízvezetéket, a világítást.

 
Rákóczi vár Sárospatak - Sárospatak vár PDF Nyomtatás E-mail

Sárospataki várSárospatak legrégibb, történelmi emlékekben gazdag műemléke, egyben Magyarország legértékesebb várkastélyainak egyike a város központjában található Rákóczi-vár.
Patak a XI. századtól királyi birtok. Perényi Péter 1534 és 1541 között a városfal délkeleti szegletén hatalmas, torzult négyzet alaprajzú, ötszintes lakótornyot emeltetett. A váregyüttest az észak-itáliai Alessandro Vedani tervei alapján, későreneszánsz stílusban magyar mesteremberek készítették. A román és gótikus faragványtöredékek a korábbi domonkos kolostor és a közeli várkastély maradványai. 1540 és 1567 között épült a keleti, Perényi-szárny. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna, a tulajdonos házasságot kötött I. Rákóczi György későbbi erdélyi fejedelemmel. Így lett Patak a Rákóczi birtokok központja.1640-től megerősítették a várat és felépült a Lorántffy-szárny, majd a loggia és az ágyúterasz. 1693-től veszi ténylegesen birtokába vissza II. Rákóczi Ferenc  a várat, amelynek erődítéseit a császár parancsára 1702-ben lerombolták. A XIX. század első felében Bretzenheim család eklektikus ízlésben újította meg, megőrizve reneszánsz jellegét. 1875-től a Windischgraetz hercegek, 1945-től a magyar állam tulajdona. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 1950 óta gondozza a Rákóczi örökséget.

Cím: Sárospatak, Szent Erzsébet út 19.
Nyitvatartás: kedd - vasárnap 10.00 -18.00 hétfő szünnap

Forrás: www.utazzitthon.hu

 

 
Királyréti családi program PDF Nyomtatás E-mail

Királyréti családi programA Királyréti Erdei Vasút hazán egyik legidősebb erdei vasútjainak egyike, mely az egykor 200 km-t meghaladó börzsönyi kisvasúthálózat egyik fennmaradt vonala. A Börzsöny legnagyobb medencéjének vizeit összegyűjtő Morgó patak völgyében halad a Duna-parttól Szokolya községen át Királyrétig. Királyrét szinte a hegység közepén van, a legszebb börzsönyi túrák kiindulóhelye.

Díjak:

Menetjegy (12 km)
Teljesárú: 600 Ft
Kedvezményes: 350 Ft

Menettérti (oda-vissza)
Teljesárú: 1000 Ft
Kedvezményes: 600 Ft

Szakaszjegy (6 km)
Teljesárú: 350 Ft
Kedvezményes: 280 Ft

vonatok közlekedése 2016. április 1. és 2016. április 30. között:

Munkanapokon:
Kismarosról: 10:00, 12:00, 14:00, 16:00, 18:00
Királyrétről: 8:38, 10:38, 12:38, 14:38, 16:38
Hétvégén (szombat, vasárnap, ünnepnap):
Kismarosról: 9:00, 10:00, 11:00, 12:00, 14:00, 16:00, 18:00, 19:15*
Királyrétről: 8:05*, 8:38, 9:38, 10:38, 12:38, 14:38, 16:38, 18:38

*A 8:05-kor és a 19:15-kor induló vonatok csak Kismaros és Paphegy között közlekednek!
forrás: kiralyret.bloglap.hu

Szezonnyitás a Királyréti Kerti Vasúton és a Hajtánypályán!

Ezúton tájékoztatjuk a kedves érdeklődőket, hogy március 15-től megnyit a Kerti Vasút és a Hajtánypálya is, amennyiben az időjárási feltételek adottak lesznek!

Részletekért és nyitva tartásért kattintson ide!

A Hajtánypálya és a Kerti Vasút csak megfelelő időjárási és műszaki körülmények között tart nyitva!

Várunk Minden Kedves Érdeklődőt sok-sok szeretettel!

 
Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület PDF Nyomtatás E-mail

Csongrád Nagyréti Természetvédelmi területA Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Területen eddig 123 védett állat- és növényfaj feltárása történt meg. A védett fajok többsége madár (87 faj). A természetvédelmi terület jellemző fás társulása a természetközeli fűz-, nyár- és ligeterdő. Igen gazdag és változatos élővilága van a holtágaknak, kubikgödröknek. Az egész terület a Tisza-menti zöld folyosó része, ezért nemcsak hazai, hanem nemzetközi jelentősége is van, hiszen nemzetközi madárvonulási útvonalak vezetnek keresztül rajta. A Tisza folyó csongrádi szakaszán júniusban még megfigyelhető a tiszavirágzás. A természetvédelmi területen tanösvény vezet keresztül.

 
Felső-Kiskunsági puszta PDF Nyomtatás E-mail

Felső-Kiskunsági pusztaA Felső-Kiskunsági puszta 11 000 hektár kiterjedésű. Felszínét szinte határtalan rétek-legelők uralják. Északi részén vízzel borított laposok, nagyobb vízállások szakítják meg a puszta háborítatlanságát. Sok helyen, főleg a nyári időszakban, vakítóan fehér vakszik-foltok - az úgynevezett "sóvirágzás" - árulkodnak a talaj magas sótartalmáról, szikes jellegéről.

Tájképileg is igen különlegesek a szikes puszták. Akár több tíz kilométerre is el lehet látni anélkül, hogy bármi megzavarná tekintetünket. Apajpuszta

A talajadottságok miatt a szikesek növénytársulásait sótűrő fajok alkotják. A szikes legelők jellemző növényfaja a veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina). A fehér virágú pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium) mellett nyár közepén üde színfolt a pusztán a lila virágú közönséges sóvirág (Limonium gmelini).

A szárazabb szikpadkák és vakszikek elterjedt növénye a bárányparéj (Camporosma annaua), és a gyógyászatban is ismert orvosi székfű (Matricaria chamomilla). Ősszel a nedves szikeseken tömegével virágzik a lila virágú sziki őszirózsa (Aster tripolium sp).

 
Kincskereső játékösvény PDF Nyomtatás E-mail

Kincskereső játékösvényVidám, kalandos ismeretszerzésre invitáljuk a játékos kedvű családokat, gyerekcsoportokat! Az Aggteleki Nemzeti Park kincseiből egy 6 állomásból álló élményösvény játékait eljátszva kaphatunk ízelítőt.

Helyszín: Aggtelek, Baradla-barlang fogadótérsége

Látogatható: húsvéttól nyár végéig, 2017-ben április 14. és augusztus 31. között

Az ösvény hossza kb. 1 km, bejárásának ideje kb. 1 óra

Részvételi díj: 500 Ft/ kincskereső felszerelés
Barlangtúrán is résztvevő iskolás és óvodás csoportoknak 250 Ft/fő

A kincskereső felszereléshez tartozó

  • menetlevél kincskereső térképpel és matricagyűjtővel,
  • matricák a feladatok ellenőrzéséhez,
  • a játékokhoz szükséges fatojás


a barlangbejárat közelében található Tourinform Irodában szerezhető be. Egy kincskereső felszerelést többen is használhatnak.

Ajándék a kincskeresőknek

 
Zselic Kaposvár és környéke PDF Nyomtatás E-mail

ZselicA Zselici História-völgyben megelevenednek a zselici táj rejtett történelmi és regényes emlékei, kulturális értékei, a népélet múltja, históriája - a természeti értékekkel összhangban.  Kikapcsolódási lehetőséget jelentenek a vadászat, a horgászat, a lovaglás, a lovaskocsikázás, a kerékpározás, a golfozás, a bányai és peterkei üdülőfaluk formálódása. A hatalmas erdők gazdag vadállománya kiváló lehetőség a vadászat híveinek. Kedvelt vadászlesek, vadásztanyák várják a már kialakított, de még bővíthető vendégkört és az érdeklődőket. A mikei, a kadarkúti, a petörkei, a zsippói, a Surján-völgyi halastó rendszerek, a térséget behálózó patakok már manapság is a horgászok kedvelt vizei.

A térség legromantikusabb programeleme - lóval barangolni az érintetlen természetben. Ideális helyszínek kínálkoznak a meglevő lovasprogramok bővítésére. Nemzetközi hírű a Kassai lovasíjász pálya, ahol rendszeresen rendeznek nemzetközi versenyeket. A természetbarátok, gyalogtúrázók számára ideális terep a Zselic. Rövid és hosszabb távú túrák bárhol, bármikor tehetők, de egyre népszerűbbek a zselici teljesítménytúrák is. A vadregényes táj és a sok kis település kerékpárral könnyen bejárható. Kiépített kerékpárutak mellett a kis forgalmú közutak és erdei utak kiválóan alkalmasak a programokra, a túrákra, a kikapcsolódásra és a vidék megismerésére.

 
Királyi palota Esztergom PDF Nyomtatás E-mail

Királyi palota esztergomA Várhegyen, XIV. századból származó falak ölelésében áll a középkori királyi palota. A reneszánsz stílusú, pompás építmény a török uralom alatt szinte teljesen elpusztult, maradványait felújították, és esténként gyönyörűen megvilágítják.

A helyre állított királyi palota épületében 1967 óta működik az esztergomi Vármúzeum. A múzeum állandó kiállítása a Várhegy történetét mutatja be az őskortól a XVII. századig.

A látogatható termek közül a leginkább figyelemre méltó a négy erény freskóját tartalmazó terem, valójában egy régi terem töredéke. Az egykor ragyogó színvilágú freskókról már a feltárás idején elnevezték ezt a helyiséget Studiolónak, azaz Dolgozószobának, ahol a nagyméltóságú humanista tulajdonos visszavonult vagy tudós társaságot fogadott.
A Vármúzeum állandó és időszaki kiállításokkal várja látogatóit.

Állandó kiállítások:
Esztergom Évszázadai - az esztergomi várhegy és a vár története
Vas és arany - díszfegyverek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből
Dénártól a Forintig - Fejezetek a magyar pénzverés történetéből

 
Az Aggteleki-karszt barlangjai 1995 Aggtelek - Aggtelek világörökség PDF Nyomtatás E-mail

Aggteleki Karszt BarlangjaiAz Aggteleki Nemzeti Parkot elsősorban az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok védelme érdekében hozták létre 1985-ben.
Területének 75%-át lombhullató erdők borítják. Mozaikszerűen elhelyezkedő tisztások, sziklagyepek, kőkibúvásos hegyoldalak biztosítanak életteret az értékes növényeknek, a gazdag rovarvilágnak és a területen előforduló több mint 220 madárfajnak. A Nemzeti Park viszonylag kis területén (közel 20 000 ha) több mint 200 kisebb-nagyobb barlang található.
A karsztvidék és egyben Magyarország leghosszabb barlangja a Baradla-barlang, melynek összhosszúsága az oldalágakkal együtt 25,5 km. Ennek egy 5,6 km-es szakasza Szlovákia területén fekszik és Domica néven ismert, kb. 19 km-es szakasza található Magyaroroszágon.
Ugyancsak látogatható a hidrológiai jelentőségű Vass Imre, valamint a légúti megbetegedésben szenvedők gyógyítására alkalmas Béke-barlang.
A Baradla-barlang kiváló akusztikájú, kivételes szépségű Hangversenytermében rendezett komoly- és könnyűzenei barlang koncertek különleges élményt nyújtanak a látogatóknak.
Az Aggtelek és Jósvafő közötti 7 km-es út a Baradla-tanösvény; sárga sáv jelzi, időigénye kb. 3 óra.
A Világörökség része Európa egyik legnagyobb cseppkőbarlangja, az aggteleki Baradla-barlang, a tudósok véleménye szerint egyike a Föld legnagyszerűbb földrajzi jelenségeinek.

Cím: Aggtelek, Baradla oldal 3.

Forrás: www.utazzitthon.hu

 
Sümegi Vár Sümeg PDF Nyomtatás E-mail

Sümegi várA szabálytalan sokszög alaprajzú, észak-déli irányban hosszan elnyúló belsőtornyos vár tekintélyes maradványai a város felett emelkedő, körös-körül egyformán meredek lejtésű, de nem magas Várhegy tetején látható. A hegyoldalon szerpentinút vezet a vár nyugati oldalán álló külső kaputoronyhoz, amely a XV. században épülhetett.

A bejárat felett Senyei István veszprémi püspök monogramos, 1674-es évszámmal ellátott címere van, amely évszám feltehetően a török 1664. évi sikertelen ostroma során megrongálódott vár kijavításának idejére vonatkozik. A kapualj bal oldalán ülőfülke található, jobbra pedig az őrszoba ajtaja nyílik, Az őrszoba déli falában egykor felvonóhidas gyalogkapu volt, melynek csekély maradványa még látható. A kaputoronyhoz vezető út olyan meredek volt, hogy a felső szakaszon a szekereket kötéllel eresztették le, mint ahogy a XVI. századi leltár mondja: "azon kulseó kapunál egy nagy eoregh kender kuthel kyn zekeret bochatnak alá".

A kaputorony emeleti helyiségeibe ma a Sennyei-bástya felől lehet bejutni, ahonnan egy reneszánsz ízlésű ablak és néhány lőrés nyílik a felvezető útra. A Sennyei-bástya Giulio Turco alaprajzán nem szerepel, és valószínű, hogy a XVII. században épült. Elsőrendű feladata a külső kaputorony és a vár bejáratának védelme. Belsejében védőfolyosón közlekedtek.

A külső kaputoronytól falszoros vezet az öregtoronyhoz és az ezt körülvevő Nagy-bástyához. A falszoros délről pártázatos fal, északról a palota magas fala védte. A pártázatos várfal belső oldalán ma is látható a védőfolyosót tartó egykori gerendák nyílásai és a fal alsó részén néhány lőrés. Az öregtorony alatt a falszoros bal oldalán kettős nyílású belső kaputorony és előtte a farkasverem látható, amellyel szemben egy kisebb bástya ugrik ki a déli várfalból. A Nagy-bástya sarkát erősítő támpillér mögött egy ráccsal lezárt ajtónyílás van.

 
Margitsziget Budapest PDF Nyomtatás E-mail

MargitszigetA hétpilléres Margit-híd, Budapest második állandó hídja francia tervek alapján, 1876-ra épült fel. Középső pillérénél leágazik a Margitszigetre. Ez a főváros legszebb parkja. A tatárjárás után több szerzetesrend költözött a védett területnek számító Nyulak szigetére, amely IV. Béla király lánya, Margit után kapta a most is használatos nevét. A szent életű királylány 1252-ben domonkos rendi apácákkal érkezett az akkor felépült kolostorba, és itt élt haláláig. A Margitsziget volt királyi vadászterület, majd a 19. századtól a főváros legnagyobb szabadtéri strandját, szabadtéri színpadot, gyógyszállót rejt.

Néhány szállodát, vendéglátó-ipari egységet és sportlétesítményt leszámítva épület nincs rajta, voltaképpen a fővárosiak óriási parkja középkori szakrális építészeti emlékekkel, szoborsétányokkal, kisebb tavakkal. A gépjárműforgalom – az autóbusz és a taxik kivételével – tilos, várakozásra az Árpád hídról megközelíthető parkoló szolgál.

A szigeten -amely kishajóval is elérhető- bérelhetők családi kerékpárok, a népszerű bringóhintók. A Margit sziget kb. 2800 méter hosszú, legszélesebb pontján (a középrészen) kb. 500 m széles, területe mintegy 96,5 hektár. Északon az Árpád-híd köti össze Pesttel és Óbudával.

 
Vár Gyula PDF Nyomtatás E-mail

Gyulai várA gyulai uradalmat Károly Róbert király alapította. 1387-ben Zsigmond király az uradalmat Losonczy László erdélyi vajdának adja. A vár helyén valószínűleg már ő is épített valamilyen erősséget.
Az uradalmat 1403-ban Maróti János, macsói bán kapja meg, a vár kiépítését olasz mesterekkel ő kezdi el. 1435 után fia, László folytatja az építkezést. Maróti László halála után a gyulai uradalom a várral együtt visszaszáll a koronára.
1476-tól Mátyás király birtoka, ő teszi a várat - így Gyulát - Békés megye székhelyévé. 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak adja, aki feleségével, Frangepán Beatrixszel gyakran lakott Gyulán. Corvin János halála után, 1504-ben felesége és leánya lett az örökös.
Frangepán Beatrix 1509-ben feleségül ment Brandenburgi Györgyhöz, aki felesége halála után a birtokot és a várat is örökölte. A királlyal rokonságban lévő Brandenburgi Györgytől-, a kettős királyság alatt. a Zápolya János pártján álló - Czibak Imre seregei elfoglalták. A várat körülzárták, és így a kiéhezett várőrség kénytelen volt azt feladni. Az 1529-es ostrom után Czibak 1534-ig bírta a várat. Utána Patóczy család tulajdona lesz.

 
Jósvafői faluséta PDF Nyomtatás E-mail

Jósvafői falusétaA különböző hosszúságú és időtartamú nappali vagy éjszakai séták során a Nyitott Színben helyi ételek és italok kóstolására ill. oktatási, néprajzi és művészeti programok igénybevételére van lehetőség. Előzetes bejelentkezés szükséges.

 
Salföldi Major, Salföld PDF Nyomtatás E-mail

Magyar háziállatfajták, állatsimogató, fűszer- és gyógynövénykert, lovaglás, lovaskocsikázás​

Salföld a Káli-medence Balaton felé nyíló kapujában a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében helyezkedik el, jelentős geológiai, botanikai és népi építészeti emlékekkel. A nemzeti park igazgatóság a falu határában alakította ki a Salföldi Majort 1997-ben, ahol egy működő gazdaság életét és őshonos magyar háziállatfajtákat: rackajuhot, mangalicát, bivalyt, szürkemarhát, baromfikat, pásztorkutyákat, mint például pulit, pumit és mudikat valamint lovakat mutat be. Állatsimogatónkban kisállatok várják a lurkókat.

Salföldi Major, Salföld    Salföldi Major, Salföld

A nemzeti park első ökoturisztikai bemutatóhelye ad otthont a Regényes Park című fotókiállításnak is. Az 1900-as évek elején készült tájképfotók mellé 2000-ben Molnár László fotóművész készített képeket. A fotópárok jól tükrözik a XX. században lezajlott változásokat a Balaton-felvidék regényének lapjain. A képanyagból 2007-ben a Kör Alapítvány gondozásában album is készült. A Major folyamatosan megújuló fűszer-és gyógynövénykertje illatos élményeket kínál az ide látogatónak. Több érzékszervünket is bevetve -látás, szaglás, tapintás és ízlelés- ismerkedhetünk meg a gyógynövényekkel, a "csodafüvek" hatásaival és felhasználási módjaival.  A gépkiállítás hagyományos mezőgazdasági eszközöket sorakoztat fel. A szekér és kocsi kiállítás is a múltba repít minket. A gyermekeket a tavaly elkészült, tájba illeszkedő, új játszótér várja.

 
Ilona-völgyi vízesés PDF Nyomtatás E-mail

Ilona-völgyi vízesésAz Ilona-völgyi vízesés hazánk három vízesése közül a legmagasabb, kb 10 méter. A Tőkés- kút táplálta két kis forrásból induló Ilona-patak a Marhád /606 m/ és a Cserepes-tető /734m/ meredek oldala közé szorulva, több helyen töri át magát a sziklák közt, míg végül a Mátra egyik legszebb völgyét hagyva maga után, az utolsó sziklát áttörve zuhan alá. A vízesés függőleges fala egy kb. 60 méter széles katlan vége, amely akkor mutatja igazi szépségét, ha a Sándor-rét irányából közelítjük meg. A 20-30 méter magas bükk óriások, a kavicsként szétszóródott sziklák csodálatos látvánnyal lepik meg a túrázót.

Forrás:www.utazzitthon.hu

 
Viadukt Veszprém PDF Nyomtatás E-mail

Viadukt VeszprémVeszprém egyik híres jelképe, a Fejes-völgy felett átívelő Viadukt. A kanyargó Séd-patak fölött 50 méteres magasságban emelt Szent István Völgyhíd a Szent László templomhoz vezet. Az 1938-ban épült viadukt két íve kapcsolja össze a Jeruzsálem-hegyet a Temetőheggyel.

A hídról mind a városra, mind a környékre gyönyörű kilátás tárul elénk: kelet felé tekintve a Várat, nyugatra a Betekints-völgyet, északra pedig a Bakony-hegység vonulatait csodálhatjuk meg.

Forrás: www.utazzitthon.hu

 
Lamberg-kastély Mór PDF Nyomtatás E-mail

 Lamberg kastélyA későbarokk Lamberg-kastélyt Lamberg Ferenc Antal gróf építtette a család nyári rezidenciájául Fellner Jakab tervei alapján. Az építkezés 1766-ban fejeződött be. 1803-ban a kastély parkjának forrását két kapucinus mester átalakította, ekkor a szivattyús kútház kastély felőli oldalán építették meg a szökőkutat. Ennek helyén ma ivókút található, mely Nagy Benedek szobrász-művész alkotása. Ugyanebben az évben a kertet angolparkká alakították. 1810-ben földrengés áldozata lett az épület, s ekkor két oldal-szárnyának nagy részét újjá kellett építeni. A főépületet és a melléképületeket egy-egy íves, zárt folyosóval kötötték össze, így zárt udvar alakult ki. A bal oldali melléképület boltozata és falrendszere új, a jobb oldali az eredeti boltozatokat és elrendezést még részben megőrizte.

Az emeleten megmaradt az eredeti „enfiladeos” elrendezés (a termek olyan elhelyezése, hogy rajtuk a nyitott ajtók során végig lehet tekinteni). A földszinten - a mai művelődésszervező irodában - egy XIX. századi, romantikus kandalló található. Az épület mindkét szintjén még a hajdani, szépen kidolgozott ajtó- és ablakkeretek vannak, valamint a földszinti ablakok míves vasrácsai is eredetiek. A kőfaragványok közül a kastély környékén sikerült a kerti lépcsőhöz tartozó urnákat megtalálni. A kastély udvarán az egykori vörösmárvány szökőkút helyén ma Korompai Péter és Nagy Benedek alkotása látható. A kastély eredetileg igen gazdag falfestéssel volt díszítve, a feltárt töredékek jó kvalitású későrokokó festő munkásságáról tanúskodnak. Festett volt a lépcsőház, a földszinti és az emeleti dísztermek fala és mennyezete.

Ma mindebből az olvasóterem melletti szoba (az egykori női szalon) falán tekinthetjük meg a falfestés nyomait, a többi ábrázolást, jótékony fehér mész fedi a végleges feltárásig. A kastély történetéről és a Lamberg családról több információ Seidel Ignác 1898-ban készült krónikájából tudható meg.

 
Szépasszony-völgy Eger - Eger különleges hely PDF Nyomtatás E-mail

Szépasszonyvölgy EgerA Szépasszony-völgy Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. Nevének kialakulásához legendák sora fűződik. Egy 1843-as irat alapján, Bakó Ferenc néprajzkutató szerint, a "Szépasszony" az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Más kutatások szerint a völgyben illetve annak közvetlen közelében lakott egy valóban szép asszony, akire szintén visszavezetik a völgy elnevezését.

A területet a XIX. sz. első negyedében Koháry Völgynek hívták, (1687-ben Eger vár felszabadításában részt vett Koháry István vice generálisról elnevezve.

A levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a név eredete, mint ahogy az első pincék építésének ideje sem. Az azonban bizonyos, hogy 1774-ben kezdték a völgy Öregsorának kialakítását püspök-földesúri engedély alapján.
A pinceépítést fokozta Barkóczy püspök gazdaságpolitikája, aminek következtében fellendült a bortermelés, kialakult a bor piaca, tehát szükség lett megfelelő tároló helységekre.

1781-ben, 32 borospincéről számol be egy összeírás. Az egri bor hírneve az elmúlt évszázadban szorosan kapcsolódott össze a több mint 150 pincét számláló Szépasszony-völggyel. A völgy mai pincecsoportja a II. világháborút követően, a földreform után épült meg.

 
Tisza-tavi Madárrezervátum TT Tiszafüred PDF Nyomtatás E-mail

Madárrezervátum TiszafüredA tározót átszelő 33-as műúttól északra fekvő terület (Valki-medence) Tiszafüredi Madárrezervátum néven a Hortobágyi Nemzeti Park megalapítása (1973) óta áll természetvédelmi oltalom alatt.

1979-től a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvízként jegyzi. 1993-ban nemzeti parki rangra emelték. Három évvel később a Poroszlói-medence legértékesebb részét, a Tisza-, Kis-Tisza V. sz. öblítő csatorna-, Balázs-fok által határolt területet (a Poroszlói- és a Sarudi-medencék egy részét) nyilvánították védetté, mely a Ramsari Egyezmény értelmében 1996-tól nemzetközi védettséget is élvez. Ezzel a bővítéssel a teljes tározótér közel kétharmadát, 7080 hektárt védenek természetvédelmi jogszabályok.
A madárrezervátum zavarásra fokozottan érzékeny élővilágot őrző részein látogatók csak külön engedéllyel, kutatási és ellenőrzési céllal tartózkodhatnak.

A terület természeti képe a tározó kialakításától napjainkig hatalmas átalakuláson ment keresztül, melynek eredményeképp mocsárrétek, nádas-gyékényes mocsarasok, hatalmas nyílt víztükrök és sekélyebb nyílt vizes hinarasok váltakoznak. A hajdani vadregényes vízivilág hangulatának őrzői a tündérrózsa, a vízitök és a tündérfátyol fehér és sárga virágaival díszített holtágak, morotvák. Hínármezőik búbos vöcskök, vörösnyakú vöcsök és feketenyakú vöcskök, kormos szerkő és fattyúszerkők fészekeit hordozzák. A nagyhínárok vízfelszínen szétterülő levelein vízityúkok lépdelnek. Az utóbbi években gyors terjedésnek indult tündérfátyol sárga szőnyegei több hektárt is boríthatnak, leginkább a hullámzásnak kevéssé kitett helyeken, nádasok, gyékényesek zugaiban. Az Európa-szerte eltűnőben levő, a vörös könyvben jegyzett sulyom egyre nagyobb területet hódít el. Sűrű, egybefüggő mezői egyhangúak, gyéren lakottak.

 
A Kőszegi-hegység főbb kirándulóhelyei PDF Nyomtatás E-mail

Kálvária

A hegység északkeleti végén lévő dombon épült a város szinte  minden pontjáról látható Kálvária templom, amelyhez stációépületekkel szegélyezett meredek földúton juthatunk el.
A barokk templomot a pestis járványt követően jezsuita kezdeményezésre 1729 és 1734 között építették. Mellé egy évvel később remetelak is épült. Lakói között volt a templom első festője, gróf Weisz Henrich. A dombtetőről szép kilátás nyílik Kőszeg városára.
Nem messze innen található az 1936-ban emelt háromhalmos Trianoni kereszt, innen a szomszédos Ausztriába tekinthetünk át.
A domb lábánál egy tábla emlékeztet egy hajdani bunkerre, ahol a Szálasi-kormány idején, 1944. decemberétől 1945. márciusáig a Szent Koronát őrizték.

A Kálvária a kőszegi Árpád-térről 2 kilométeres sétával kb. 30 perc alatt érhető el.

Hétforrás
A legkedveltebb kirándulóhelyek egyike az osztrák határhoz közeli rőtfalvi völgykatlanban fakadó Hétforrás. A jelenlegi forrásfoglalás a Millennium évében készült, ekkor nevezték el a hét magyar vezérről. Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm nevét kis kőtáblákon olvashatjuk. A kristálytiszta, meglehetősen hidegvizű forrás látta el vízzel a fölötte magasodó Óvárat v. Felsővárat. Erre utal a forrás régi elnevezése: Várkuta, Óvárkút. A Hétforrás 1994-ben, majd 2003-ban felújításra került. A közelben romokban álló egykori határőrlaktanya várja jobb sorsát.

A Hétforrás a Szabó-hegyi buszmegállóból 5 kilométeres sétával kb. 1,5 óra alatt érhető el.

Óház

A 609 m magas óház-tetőn kezdődött Kőszeg alapítása. Itt épült, valószínűleg határőrizeti céllal, a XIII. században a város első vára, a Felsővár v. Óvár. Később, a XIV. században, az Alsóvár (Esterházy v. Jurisics-vár) létrejöttével fokozatosan elveszítette jelentőségét. A romossá vált épület helyébe elsőként egy fából, majd 1896-ban egy kőből készült kilátót emeltek, melyet egy szélvihar döntött le. Az 1991-től kezdődő ásatásokban feltárt lakótorony alapjaira állították fel 1996-ban a mai kilátót. Könnyű elérhetősége miatt a turisták előszeretettel látogatják. Gyönyörű kilátás nyílik innen Kőszegre, Szombat
helyre, a közeli tanúhegyekre, a Ságra és Somlóra, valamint a szomszédos Ausztriára. Az Óházat érinti a pár éve létesült Csillaghúr tanösvény.

Az Óház a Szabó-hegyi buszmegállóból 4,5 kilométeres sétával kb. 1 óra alatt érhető el.

 
Budafai arborétum Bázakerettye PDF Nyomtatás E-mail

Budafai arborétumA 46 hektáros Budafai arborétum Kistolmácstól, Kiscsehitől és Bázakerettyétől egyaránt kb. 3 km-re található.

Forrás: www.utazzitthon.hu

 
Millenniumi Tanösvény Szilvásvárad PDF Nyomtatás E-mail

Milleniumi Tanösvény Szilvásvárad

A Millennium ünnepére létesült tanösvény Szilvásvárad belterületéből elindulva a Kalapat-kilátóig vezet. Az útvonal a könnyebb járhatóság miatt kőtörmelékkel van felszórva. A meredekebb emelkedőkön korlátok és lépcsők segítik a közlekedést. Három pihenőhely is kialakításra került, faasztalokkal, padokkal és esőbeálló házakkal. A túra minden korosztály számára könnyen teljesíthető. A tanösvény jelzése a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság egész területén megszokott, egységesen alkalmazott átlós kék sáv.


Millenniumi Kilátó

 
Paks, Tamási és Dombóvár környéke PDF Nyomtatás E-mail

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság programajánlatai

PAKS, TAMÁSI, DOMBÓVÁR környékén

A térségbe érkező természetkedvelő látogatók számos, még viszonylag kevéssé ismert természeti kincset fedezhetnek fel. A Dél-Mezőföld mozaikokban fennmaradt természetközeli homokpusztái, löszpusztarétjei, homokbuckák között megbúvó láprétjei sok különleges, védett fajnak adnak otthont. Az érdeklődők számos érdekes túracélpont közül választhatnak.

A területen található a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet, valamint négy apró, ám annál értékesebb természetvédelmi terület – a Bölcskei Nőszirmos-rét Természetvédelmi Terület, a kétéltű faunájáról híres Kapszeg-tó Természetvédelmi Terület, a gazdag madárvilággal rendelkező Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület és a Szakadáti legelő Természetvédelmi Terület.

 
Túristvándi Vizimalom PDF Nyomtatás E-mail

Túriatvándi VizimalomTúristvándi VizimalomTúristvándi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti, Szatmári részén, a Túr folyó partján fekvő, csodálatos természeti környezetű település.

A település nevének első említése 1142-ből való, Túr néven, majd 1181-ből származik a következő írott adat. Az Istvándi nevet birtokosáról, a Kölcsei nemzetség egyik tagjáról kapta.

A Túr folyó, mely kanyarogva öleli át Túristvándit, és partjának erdeje természeti értékekben rendkívül gazdag.

 


Facebook megosztás

Summerfest Százhalombatta 2017. - Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár

Summerfest Százhalombatta 2017. - Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár Iőpont: 2017 aug 12. 10:00
XXIV. Summerfest MosolyországNemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásáraugusztus 12-22. A rendezvény helyszíne akadálymentes. A Fesztiválsátor a Rendezvényközpont parkolójában található.A  Szekeres József Konferencia- és Rendezvényközpontban kerülnek megrendezésre.A Nyitó- és Záróceremónia helyszíne a Szent István tér.A Fesztiválklub és a Folkkocsma helyszíne a Barátság Kulturális Központ (Szent István tér 5.) 2017. augusztus 12. szombatA TALÁLKOZÁS NAPJAEzen a napon érkeznek a külföldiek, a találkozás örömére szervezzük a programokat. 2017. augusztus 13. vasárnapMAGYARORSZÁG NAPJAA fesztiválra érkező külföldieknek bemutatjuk a vendéglátó országot. A nap során megismerkedhetnek a legszebb magyar táncokkal és egy felejthetetlen estét tölthetnek el Budape

Kolompos Zenekart koncert

Kolompos Zenekart koncert Iőpont: 2017 aug 23. 17:00

Ponty így jó! - Vonyarcvashegyi Pontyfesztivál 2017

Ponty így jó! - Vonyarcvashegyi Pontyfesztivál 2017 Iőpont: 2017 aug 24. 10:00
Változatos halételekkel, s különböző étkekkel, finom rétessel, zamatos borokkal, csapolt sörrel várják a Kedves Vendégeket az ételes és italos házak. A kézművesek utcájában gazdag árukínálat színesíti e nyár végi fesztivált.

VW Bogaras Balatoni Nyárbúcsúztató

VW Bogaras Balatoni Nyárbúcsúztató Iőpont: 2017 aug 24. 10:00
Mindenkit szeretettel várunk a IV. VW Bogaras Balatoni Nyárbúcsúztatóra 2017. augusztus 25-27. között Gyenesdiáson, a Nyugat-Balaton üdülőfalujában!2017. évi programok:Augusztus 24. csütörtök Közös bográcsozás (gulyás), szalonnasütés pásztortűz mellettAugusztus 25. péntek Strandolás, pihenéskirándulás a Nagymezőre, a Festetics kilátóhoz, bányáhozsétahajózási lehetőség a Kezsthelyi-öbölbenEste közös bográcsozás (lecsó készül:-)Augusztus 26. szombat 10.00 órától rajzverseny gyerekeknek11.30 Bogárrajzás - bogaras felvonulásÚtvonal: Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök Szépkilátó, Balatonederics, Szigliget, Szt. György-hegy és vissza. (40 km). 15.00 órától bicajozás túravezetővel a Darnay pincéhez. Borkóstoló után tovább a Nagymezőre18.00

Nyári családi napok Királyréten

Iőpont: 2017 aug 24. 11:00
Júliustól augusztus végéig: csütörtök, péntek, szombat 11:00-13:00 Nyári családi napok Királyréten A nyári erdő titkait fürkésszük családi körben – szülők, nagyszülők, keresztszülők és a hozzájuk tartozó gyermekek.Rövid terepi séta után mikroszkóppal merülünk el az aprók világában. Kézműveskedés, észtorna: rejtvények, fejtörők várnak minden korosztályt. Részletekért figyeljék honlapunkat és Facebook-oldalunkat! Tervezett témák: * A mocsári teknősök és társaik nyomában * Repülő virágok, a lepkék nyomában * Hat – nyolc lába van? Jaj! Ez egy ízeltlábú! * Ki lakik az odúban nyáron? * Fűben, fában orvosság – gyógynövények erdőn, mezőn, réten * Festék, növény – eleink tintája, festéke * A gombák csodálatos világa augusztusban Találkozás: 11:00,

Alma koncert

Alma koncert Iőpont: 2017 aug 25. 10:00