A Mátra Múzeumtól alig 100 m-rel feljebb, a vasútállomás irányában találjuk a Mátravasút végállomását.
Az erdei vasút az Egererdő Rt. üzemeként működik. Két vonalon szállítja az utasokat, összesen 18 km-es szakaszon, Gyöngyös-Lajosháza, illetve Gyöngyös-Mátrafüred között. A Gyöngyös-Mátrafüred vonal a borszőlőkkel beültetett kertek mellett halad. A Farkasmály-Borpincék megállóhely után (innen 250 m-es séta a szépen rendbe hozott pincesor) a Sár-hegy oldalában hétvégi házak és a
Pipishegyi Sportrepülőtér alatt a kedvelt üdülőhely, Mátrafüred központja a vasút végállomása. A 22 perces út során gyönyörű a kilátás a város és a Mátra bércei irányába.
A másik fővonal, a Gyöngyös-Lajosháza útvonal Gyöngyössolymos irányába indul. A patak folyását követve izgalmas vonalvezetéssel kanyarog át a falun. A patakot egy ritka megoldású, ferde, 33 m hosszú hídon íveli át, majd a falu után a Kis-hegy andezit szikláiban gyönyörködhetünk. Az egykori fűtőházat elhagyva ismét a patak mellett kanyarogva a Cserkő megállónál éri el az erdőt. A végállomás Lajosháza barátságos tisztásán található.
A lajosházai vasútvonal meghosszabbítása Szalajkaházig megtörtént. 2009. október 10-én átadták a vonalat.
A Csömödéri Állami Erdei Vasút a maga 109 km vágányhosszával Magyarország leghosszabb kisvasúti üzeme. A gerinc vonalán Lenti és Kistolmács között (32 km) május 1-jétől szeptember 30-áig, hétköznaponként menetrend szerint közlekedik személy szállító vonat. A vasútvonal hangulatos településeken halad kerezstül és számos turisztikai látnivalót köt össze.
Cím: Csömödér, Vasút utca 2.
Forrás: www.utazzitthon.hu
A Miskolc-Garadna fővonal 1919-20-ban, a Papírgyár-Mahóca szárnyvonal 1920-22-ben gazdasági okokból, faanyag szállítási céllal épült. 1924-május 3-tól korlátozott személyforgalmat is lebonyolít, jelenleg turisztikai feladatokat lát el a kisvonat.
Érdekes és tanulságos látnivalók:
A Miskolc-Garadna fővonal mentén a Diósgyőri vár, a Diósgyőri Papírgyár, Lillafüreen a Palotaszálló, a Hámoritó, az István cseppkő- és Anna mésztufabarlang található. A tó után az Őskohó, a pisztráng telep, Közép-Garadna megállónál a Pisztráng tanösvény tekinthető meg. Garadna végállomáson az Erdészeti és Vasúttörténeti Múzeum várja látogatóit. A Papírgyár-Mahóca szárnyvonalon szép kirándulóhelyeket kereshetnek fel:Csanyik-völgy, Ortás-tető térsége, Andókút a kiépített kirándulóhelyével és érdekes tanösvényével. A Fónagysági Oktatási Központ az év minden napján várja a bejelentkező csoportokat, mely Mahóca végállomásról rövid sétával könnyen megközelíthető.
Cím: Miskolc-Lillafüred, Dorottya u. 1. (Diósgyőri végállomás)
Forrás: www.utazzitthon.hu
A Kemence környéki 600 milliméteres, egykor több mint 50 kilométernyi hálózatból már csak ez a nem egészen 8 kilométer fekszik a helyén. A vasút május 1-jétől október 1-ig szabad- és munkaszüneti napokon üzemel. A menetidő 15 perc.
A Kemence-Múzeum - Csarnapuszta - Kőrózsa - Strand-Godóvár útvonalon jelenleg csak nyitott kocsikkal közlekedik a kisvonat, egy vonaton legfeljebb 36 fő utazhat. A kemencei vonalat a Kisvasutak Baráti Köre üzemelteti.
A 600 milliméteres vasút építése a térségben 1910-ben kezdődött. Sok viszontagság, valójában a teljes megszűnés után keltették életre 2000-ben a most működő szakaszt. A múzeumi rész leginkább az elmúlt 50 év mozdonyait, kocsijait, szállító eszközeit mutatja be.
Díjszabás: http://www.kisvasut.hu/view_cikk.php?id=410
Különvonat rendelés: Tóth Gábor 20/388-5743
Cím: Kemence, Csarnavölgyi út 45.
Forrás: www.utazzitthon.hu
A kisvasút az 50-es évek óta közlekedik Balatonfenyvesről a Nagybereken át. A 76 cm-es síneken közlekedő kisvasút eredetileg üzemi vasútként a Balaton-Nagybereki Állami Gazdaság tulajdonában főként a gazdaságbeli teher- valamint személyszállításra használták.
A körzetben még ma is a nap mint napi személyszállításra szolgál a kicsiny csiszta-pusztai termálfürdőhöz, illetve a többi, berken túli falvakba közlekedik. A turisták szívesen látott vendégek. A szolgáltatás bővítése céljából nyáron egy régi gőzmozdonyt csatolnak a kisvasúthoz.
A Magyar Államvasutak utolsó gazdasági vasútja. A több szárnyvonal közül most átmeneti jelleggel csak a Balatonfenyves - Somogyszentpálon jár rendszeres személy szállító kisvasút. Balatonfenyves - Táska - Csisztapuszta vonalon a szolgálat 2002.09.03. óta szünetel.
Cím: Balatonfenyves
Forrás: www.utazzitthon.hu
Magyarország legrégebbi erdei vasútjainak egyike a Királyréti Erdei Vasút, mely az egykor 200 km-t meghaladó börzsönyi kisvasúthálózat egyik fennmaradt vonala. A Börzsöny legnagyobb medencéjének vizeit összegyűjtő Morgó patak völgyében halad a Dunaparttól Szokolya községen át Királyrétig.
A vasutat 1893-ban építtette Frankensiessdorf Henrik porosz gróf, a kitermelt fa elszállítása, Kismaros - Szokolya - Huta(ma Királyrét) - Adolfkút között. A 600 mm nyomközű vasútvonal később bővült Kismaros - Duna-part, Kismaros - Nógrádverőce (ma Verőce), Királyrét - Bujdázó szárnyvonalakkal. Később Pap-hegyen javítóműhelyt és kőzúzót létesítettek. A vasút feladata ekkor kőszállítás, zúzalék illetve fa fuvarozás volt.
Menetrend szerinti személyszállítás Kismaros - Királyrét között 1954. május 26.-án kezdődött. Ebben az évben állították forgalomba a dieselmozdonyokat. Az utolsó gőzvontatású különvonat 1972 szeptember 30-án érkezett Királyrétre. Ekkor már az éves személyforgalom 400-500 ezer utas. A Királyréti Állami Erdei Vasutat 1976. június 6-án Úttörővasúttá avatták, 1979-től 1981-ig a pályát 760 mm nyomtávolságúra építették át.
1990-től a vasutat a Börzsönyi Gyermekvasút nevű alapítvány támogatásával az Ipoly-Erdő Rt. üzemelteti. Ma a vasutat a Börzsönyi Gyermekvasútért Közalapítvány (Kismaros) népszerűsíti, természetvédelmi központtá fejlesztését szervezi.
Magyarország legrégebbi erdei vasútjainak egyike a Királyréti Erdei Vasút, mely az egykor 200 km-t meghaladó börzsönyi kisvasúthálózat egyik fennmaradt vonala. A Börzsöny legnagyobb medencéjének vizeit összegyűjtő Morgó patak völgyében halad a Dunaparttól Szokolya községen át Királyrétig.
A vasutat 1893-ban építtette Frankensiessdorf Henrik porosz gróf, a kitermelt fa elszállítása, Kismaros - Szokolya - Huta(ma Királyrét) - Adolfkút között. A 600 mm nyomközű vasútvonal később bővült Kismaros - Duna-part, Kismaros - Nógrádverőce (ma Verőce), Királyrét - Bujdázó szárnyvonalakkal. Később Pap-hegyen javítóműhelyt és kőzúzót létesítettek. A vasút feladata ekkor kőszállítás, zúzalék illetve fa fuvarozás volt.
Menetrend szerinti személyszállítás Kismaros - Királyrét között 1954. május 26.-án kezdődött. Ebben az évben állították forgalomba a dieselmozdonyokat. Az utolsó gőzvontatású különvonat 1972 szeptember 30-án érkezett Királyrétre. Ekkor már az éves személyforgalom 400-500 ezer utas. A Királyréti Állami Erdei Vasutat 1976. június 6-án Úttörővasúttá avatták, 1979-től 1981-ig a pályát 760 mm nyomtávolságúra építették át.
1990-től a vasutat a Börzsönyi Gyermekvasút nevű alapítvány támogatásával az Ipoly-Erdő Rt. üzemelteti. Ma a vasutat a Börzsönyi Gyermekvasútért Közalapítvány (Kismaros) népszerűsíti, természetvédelmi központtá fejlesztését szervezi.
A Börzsöny faanyagát, bányáinak kövét 1893-1951 között egyre kiterjedtebb, több mint 200 km hosszú kisvasútvonal-hálózat igénybevételével szállították a vasúti, dunai, közúti rakodókhoz. A nagybörzsönyi hálózat 1908-ban jött létre, mely 1920-tól, a Trianoni békediktátum érvénybe lépésétől értelmét vesztette, mert elzárta községünket az Ipolyon túli területtől és piactól.
Ezt követően az esztergomi érsek, mint földbirtokos 1922-24 közt megépítette a szobi vasút meghosszabításaként a Márianosztra - Nagyirtás - Kisirtás vonalat, melyet levezettek Nagybörzsönybe is.
A kisvasút rajongók összefogásánakeredményeképpen a Pest megyei Területfejlesztési Tanács, a GM, az FVM, a KVM és a NKÖM támogatásával, a nagybörzsönyi önkormányzat kezelésében, már műemléki védettség alatt 2002 szeptember 7-én a Nagybörzsöny - Nagyirtás szakaszon újraindult a forgalom.
A Nagybörzsönyi Kisvasút egy különleges vonalvezetésű hegyivasút, Magyarország egyetlen csúcsfordítós vasútvonala. Jelenleg 8 km hosszan kanyarog Nagybörzsönytől-Nagyirtásig, ám a folyamatban lévő fejlesztések elkészültével a Duna-parti Szobról indulva egyben a legnagyobb szintkülönbséget legyőző hazai vasútvonal is lesz. 2009-ben 101 éves a Nagybörzsönyi Kisvasút.
A várostól 17 km-re fekvő, Erdőspuszták elnevezésű kirándulóhelyet az erdei kisvasúttal, a Zsuzsi vonattal érdemes megközelíteni. Hármashegyalján büfé, játszótér, szabadtéri színpad várja a pihenni vágyókat. A közelben található a Hármashegyi-tó és a Hármashegyi kilátó.
A területen látható a Hármashegyi tanösvény, amely 19 állomásból áll. Botanikai értékei közül kiemelkedik sarkvirág, a pompás kosbor, az egyhajúvirág, a tarka sáfrány, a magyar és a homoki nőszirom, míg az állatok közül a nagy hőscincér, a számos énekesmadár, a földikutya, a borz és a hermelin.
A Zsuzsi Erdei Vasút Debrecen-Fatelep végállomása a Faraktár utca 60. szám alatt, azaz a 48-as számú főközlekedési útvonal 1,5 kilométerénél található.
Személygépjárműtároló az állomás mögött, a Ruyter utcán található.
Az 1, 1Y, 5, 25, 25Y illetve 37 autóbuszjáratok közvetlenül a vasútállomásnál állnak meg.
Magyarország legrégebbi erdei vasútja. Ősét a "lóüzemű görpályát" korábban így nevezték - 1888-ban építette Károlyi gróf Pálházától, - ahol fűrészmalma volt -a Kőkapui vadászkastélyig (Ez 7 km hosszú volt). A grófi család több mint 200 évenkeresztül végzett erdő- és vadgazdálkodást a területen. A vasút fő profilja az erdőben kitermelt faanyagnak a fűrészmalomba szállítása volt. A 700 mm nyomtávolságú vasút terveit Karomy Jusztinian (vagy másik források Pekár néven említik) erdőmérnök készítette.
A pálya Kőkaputól folyamatosan lejtett (5-21 ezrelék) így felfelé az üres kocsikat lovakkal (egy ló=5 üres kocsi) vontatták, lefelé elég volt a rakomány önsúlya és a gravitáció, a kocsikat csak fékezni kellett. Az építés költségei 17 ezer forintra rúgtak. Ebben benne volt a 4 db fékes, a 6 db sima kocsi, a repülővágányok, 5 kg/folyóméter súlyú sínek és végül egy 4664 m2 kiépített rakterület. Tizenhárom évvel (1901) a megnyitás után alagutat fúrtak a kőkapui kastély alatt. Így a fővonal 11 km hosszúságú lett. Az új végállomás "Susulya" lett. Elágazó szárnyakat a komlósi és a Határvölgybe is építettek (Lókosár, Rostalló, Háromforrás). Mérföldkő a vasút életében 1902, amikor üzembe helyezték az első gőzmozdonyt, azonban ez igen rövid életű volt, mert az 1906-os erdőtűz után visszatértek a lóvontatásra. Az első világháború után fellendülés volt tapasztalható ezt segítette az 1924-ben épült Sátoraljaújhely-Füzérkomlós gazdasági vasút megépítését követően. Ez 760 mm-es, gőzüzemű iparvasút volt. 1948-ban korszerűsítették a pályát és 760 mm-re bővítették a vágány hálózatot.
Néhány évtizede még a faanyag kiszállításának fontos eszköze volt az erdei vasút. Somogy erdeiben több mint tíz helyen dolgoztak ezek az igénytelen és a környezetet alig károsító kis vonatok. Gazdasági szerepük fokozatosan megszűnt, felszámolták őket.
A SEFAG Zrt. területén egyedül Mesztegnyőn maradt fenn az erdei vasút, mely napjainkban már új szerepkört tölt be. Turistákat, kirándulókat szállít olyan még érintetlen helyekre, ahova gépkocsival - szerencsére - nem lehet eljutni. A kilenc kilométeres fővonal és egy két kilométeres mellékvonal a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet területén, erdők, tavak között kanyarog, és nyitott kocsijaiból lehet gyönyörködni a tájban.
Belső-somogyi homokvidék változatos tájain, gyertyános tölgyesek, kőris szil ligeterdők, égerlápok között vezet a szép vonalvezetésű pálya. Ötvennél is több védett növény él a környéken, köztük a tarka nőszirom, a királyné gyertyája, az erdei ciklámen, a tőzike és a békaliliom. A vízfolyások és a tavak menedéket adnak a vízimadaraknak. Vöcskök, gémek, kócsagok, különféle vadkacsák, de még a nagyon ritka feketególya és rétisas is fészkel a tájvédelmi körzet területén.
Minden évben április utolsó szombatján rendezik a Mesztegnyői Erdei Vasút Napját. Ekkor külön programokkal várják a vendégeket, akik hamisítatlan majálisi hangulatban tölthetik el a napot Felső-Kakon, a vasút végállomásán. A vasutat a Nagybajomi Erdészet üzemelteti. Menterend szerint csak heti egy alkalommal közlekedik, de csoportok - előzetes egyeztetés alapján - ettől eltérő időpontokban is igénybe vehetik. Kérésre erdész, természetvédő szakember kíséri az utasokat és bemutatja a látnivalókat.
A Mecsekerdő Zrt kezelésében lévő Almamelléki ÁEV 2011-ben módosított menetrenddel várja látogatóit. A járatok a korábban szeptember 30-ig meghirdetett időszakkal ellentétben október 31-ig közlekednek menetrend szerint.
Az indulási és érkezési idő idén még nem változik. A társaság a következő évben a turizmus szempontjából kedvelt hónapokban a napi egy vonatpárt kettőre emeli, remélve, hogy a természet kedvelői számára kedvezőbb lehetőséget ad a térség felfedezésére, az erdei iskola programjainak megismerésére, vagy csak egyszerűen a kikapcsolódásra.
Várjuk kedves utasainkat!
Forrás: www.itthon.hu
A KISVASÚT RÖVID TÖRTÉNETE
A Debrecen megyei jogú Városi Tanács VB. 1959-ben elhatározta, hogy a város tulajdonában lévő területen, - ahol megindult a Ludas Matyi Vidámpark építése, - úttörővasutat létesít. A terv szülőatyja és támogatója Barta Károly, a Tanács VB. Elnökhelyettese volt. Gyorsan beindult a gépezet és 1960. Február 10-én a KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET Debreceni Szervezete Stráner Lajos főmérnök irányításával benyújtotta az engedélyezési tervet. Március 8-án a helyszínen már az engedélyezési alapeljárás zajlott a Közlekedési és Postaügyi Miniszter 105.034/1960. sz. rendelete alapján. Nagy iramban folyt az építés, a pályatest előkészítése. A KPM Anyagellátási Igazgatóság Gy372-1294/1966. sz. rendeletével a MÁV Debreceni Igazgatóság Felépítmény Szertárvezetőség hajdúszentgyörgyi készletéből leszállította a pályához szükséges talpfákat, tartozékokat, síneket. Április 2-án megérkezett a szerencsi Gazdasági Műhely Főnökségétől a MÁV GV4505. psz. C-50-es dieselmechanikus 760 mm nyomtávú mozdonya és 4 db nyitott, rövid személykocsi. 1960. április 30-án műszaki átadásra kész volt a Vidámparki kisvasút. Ezen a napon megkapta az ideiglenes üzemengedélyt, így nem volt akadálya a május 1-jei ünnepi megnyitónak. Úttörővasutas gyermekek meghatározott szolgálati rend és feladat mellett látták el a vasút üzemét. A nyitónapon, amely egyben a Vidámpark nyitásának napja is volt, nagy sikert aratott az úttörővasút. A Városi Tanács VB. meghívására 1960. május 14-én Kádár János is meglátogatta az épülő, bővülő Vidámparkot és az úttörővasutat.
A kisvasút pályájának és kapcsolódó létesítményeinek felújítása, átépítése megkezdődött!
Tervezett csoportos utazása előtt mindenképpen tájékozódjon elérhetőségeinken!
A felújított pályán a tervek szerint november végétől közlekedhetnek majd ismételten a vonatok.
(Debrecen – Hármashegyalja, 18 km)
Közlekedik április 27-től október 23-ig.
Információ: Magyar Szilveszter
4034 Debrecen, Faraktár u. 60.
Tel.: (52) 417-212, (30) 210-0545
Fax.: (52) 501-677
(Felsőtárkány - Stimecz-ház)
Közlekedik május 1-től október 1-ig hétvégenként
Információ: erdészetvezető: Borsó Zoltán, vasút-üzemvezető: Borsó József
Tel.: +36 36/434-210
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Internet: www.egererdo.hu,
(Pörböly – Gemenc – Bárányfok)
Az erdei vasút kiinduló állomása Pörbölyön, az Ökoturisztikai Központban található. Másik végpontja a Szekszárdtól 6 km-re lévő Bárányfok.
A Gemenci erdőben a vasúti pálya több szakaszban épült. A Gemenc-Keselyűs közti erdei vasúti vonal kialakítása 1955-ben kezdődött el és 1957-től üzemel. 1963-ban megépült az ebből kiágazó, Gemenc-Ásáduna felé vezető szárnyvonal meghosszabbítás a Szomfovai erdőrészig. 1964-65-ben készült el a Pörböly és Nyárilegelő közti 5 km hosszú szakasz. 1966-ban ezeket a vonalakat összekötötték, így kapcsolatot létesítettek a MÁV Baja-Bátaszék vonalával Pörböly állomáson. 1968-ban épült meg a Pörbölytől 10 km-re lévő elágazás, a Szomfovai szárnyvonal 3 km hosszú pályája és az elágazásnál a deltavágány (e szárnyvonal jelenleg üzemen kívül van). Pörböly-Keselyűs között a pályaépítés 1966-ra fejeződött be. 1982-ben létesült a Keselyűs-Bárányfok közötti szakasz, és így alakult ki a jelenlegi 30 km-es fővonal.
Az elmúlt években sétahajó kikötőt kapcsoltak be a személyforgalomba, megfigyelő tornyok, esőbeállók, tanösvények, erdei játszóterek létesültek.
(Mátravasút) (Gyöngyös és Mátrafüred illetve Gyöngyös és Lajosháza között)
Közlekedik: az első vonalon tavasztól őszig naponta, télen pedig csak hétvégén, míg a másik vonalon a nyári időszakban hétvégén van közlekedés.
Információ: erdészetvezető: Dudás Béla, vasút-üzemvezető: Petrik József
Tel.: +36 37/320-025
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Internet: www.egererdo.hu
Forrás: www.itthon.hu
A hortobágyi halastavak Közép-Európa egyik legnagyobb halastórendszerét alkotják, amelyek a tógazdasági hasznosítás mellett változatos és gazdag élővilágot rejtenek.
A 2000 hektáros központi tóegység a Hortobágy Nemzeti Park megalakulása óta védett. Különösen értékes az itt fészkelő és átvonuló madárvilág. Az elmúlt 35 év alatt közel 300 madárfajt figyeltek meg a tavakon, ezzel a halastórendszer Közép-Európa egyik legismertebb madárélőhelyévé lett.
A felújított és személyszállításra alkalmassá tett kisvasút egyedülálló módon biztosít lehetőséget arra, hogy a turisták kényelmesen elérjék a halastórendszer távolabbi részeit is, és gyönyörködjenek az egyedülálló tájban, valamint a belső tavak gazdag madárvilágában.
Ez az egyetlen kisvasút Magyarországon, amely halastavi környezetben fut. A közel százéves tógazdaság vízrendszere, tavai és ipartörténeti emlékei is egyedülálló látványt kínálnak. A kisvasút a halastavak belső gátja mentén tesz meg egy kb. 5 km-es távot, s vendégeink a végállomásnál kiszállva egy rövid pallóúton sétálva, magasleseken körültekintve ismerhetik meg a halastavi növény- és állatvilágot, az ott élő madárvilágot.
A Somogy megyei kisvasutak sorában a legfiatalabb a Belső-Somogy legnagyobb összefüggő erdőtömbjében, a kaszói erdőben működő erdei vasút. A teljes hosszában erdőben futó vasútvonal csodálatos tájon halad át. A változatos erdőállományok, a Baláta-tó természetvédelmi területe, a természeti környezet sokszínű élővilágával felejthetetlen élményt nyújt az itt kirándulóknak.
Közlekedik: 2011. április 2-től október 31-ig szombaton, vasárnap és ünnepnapokon
Információ: Szűcs Zoltán üzemvezető
Tel.: +36 20/388-5743
A Kemencei Erdei Múzeumvasút a Börzsöny északi részén található, Magyaroroszág egyetlen, kizárólag önkéntes munkával működtetett kisvasútja. Technikai különlegessége, a személyszállító kisvasutak körében ritkaságnak számító 600 mm nyomtáv és az ún. görpályás vonalvezetése.
2000-ben a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület tagjai állították helyre a korábban kizárólag erdészeti célú, és árvizek által súlyosan megrongált kisvasutat - és ma az Egyesület tagjai működtetik a nyári félév hétvégi napjain.
Forrás: www.itthon.hu
(Nagybörzsöny –Nagyirtáspuszta)
Közlekedik áprilistól novemberig hétvégenként, a nyári időszakban pénteken is.
Nagybörzsöny Erdei Kisvasút Nonprofit Kft.
Cím: 2634 Nagybörzsöny, 0208/70 hrsz.
Tel.: +36 70/549-4797
Fax: +36 27/378-025
Vasút üzemvezető: Kettler Tibor
Tel.: +36 20/468-7145
Közlekedési rend 2011. augusztus 29 és november 1 között
Hétfőtől péntekig: csak rendelésre (lásd lent az elérhetőségeket).
Szombat, vasárnap, ünnepnap:
Nagybörzsönyből: 10.15, 12.15, 14.50.
Nagyirtásról: 11.15, 13.15, 15.50.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Internet: www.kisvasut-kiralyret.hu/nindex/nindex.htm
Forrás: www.itthon.hu
A Mecseki Kisvasút az ország legrövidebb kisvasútja. A Mecseki Kultúrpark állatkertje és vidámparkja között közlekedik 570 m hosszú vonalon. A pálya végig erdőben halad. A Mecseki Kisvasút a Pécsi Önkormányzat tulajdona. Kezelője a Pécsi Ifjusági Központ(PIK). Az üzemeltetéssel A Mecseki Kisvasútért Alapítvány van megbízva.[1] Magyarországon minden kisvasútnak van napja. A Mecseki Kisvasút napja augusztus 20., az átadás napja miatt.
A kisvasút 1962-ben épült az ország több városában már üzemelő úttörővasutak mintájára a Pécs Város tulajdonát képező parkerdőben „az ifjúság nevelése, kulturált szórakoztatása” céljából. A pályát a lehetőségekhez képest kanyargósra építették. A pálya rövidsége miatt a két végállomás (Állatkert és Dömör-kapu) között köztes megállóhely nincs. 2009-ben a kisvasút nyomvonalát és a mozdonyokat is felújították.
A vasúton egy C-50 típusú mozdony üzemel, 4509 pályaszámmal. Ez a mozdony Balatonfenyvesről 1962. augusztus 1-jén került Pécsre. 3 db nyitott, tetővel ellátott személykocsit használnak.
Forrás: www.itthon.hu www.hu.wikipedia.org
A Gyermekvasút az ország talán leginkább ismert kisvasútja. Budapesten, a Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között szállítja utasait.
Egyik fő vonzereje, hogy a vasúti szolgálatot 10-14 éves gyerekek – külön képzésen résztvevő gyermekvasutasok – látják el. Munkájukat természetesen felnőtt vasutasok felügyelik.
A Gyermekvasút a Budai-hegység főbb látványosságainak közelében halad. Felső végállomása a Fogaskerekű Vasútnál helyezkedik el. Menet közben érinti a Normafát, ahová télen-nyáron szívesen kirándulnak a fővárosiak. Csillebérc állomás közvetlen közelében kalandpark és szabadidős központ található. Makkosmária, a Zugligeti Libegő és a Budapest legmagasabb pontján álló Erzsébet-kilátó Virágvölgy és János-hegy állomásról egyaránt kisebb erdei sétával közelíthető meg.
A vasútvonal alsó szakasza a Budakeszi-erdőben és a Hárs-hegy tölgyes erdőiben halad. Szépjuhászné állomásról számtalan erdei sétaút indul Budakeszi, Hűvösvölgy és Normafa felé. A hárs-hegyi körsétaút akár kisgyerekkel is könnyen végigjárható, míg a Kaán Károly-kilátóba, majd onnan a Nagyrétre vezető turistaút komolyabb kihívást jelent.
Hétvégente Hűvösvölgy állomáson a kisvasút történetét bemutató kiállítás tekinthető meg. Ünnepnapokon a modellező szakkör kiállító terme is fogad látogatókat.
(Börzsöny Kisvasút Np.Kft.)
A vonatok csak hétvégén, de a nyári hónapokban pénteken is közlekednek.
2628 Szob
Tel.: +36 20/203-7660
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Forrás: www.itthon.hu