Előadja: Kovács Lotti és Szemenyei János
Rozi az égen – Október 2-án 10 órakor a Csokonai Művelődési és Rendezvényházban folytatódik a Hab a tortán! sorozat, amelynek keretében minden hónapban más-más színészpáros szórakoztatja a kicsiket.
Minden azzal kezdődött, hogy Rozi hatodik születésnapja elveszett. Jó: esetleg elkóborolt. Mindenesetre szőrén – szálán eltűnt, nyoma veszett, felszívódott. Még szerencse, hogy megkerült az az ágy lábához kötött lufi, mert különben mi repítette volna Rozit egyenesen fel az égben? Rozi elveszettnek vélt születésnapját keresve végigjárja a csillagos eget. A Skorpió, azaz saját jegye elől menekülve megismerkedik a többi tizenegy csillagjeggyel, és a hozzájuk tartozó alapvető tulajdonságokkal, vonzalmakkal, taszításokkal. Az út végére akarva – akaratlanul sok mindent megtanul, és az ellopott – elveszett szülinap is megkerül, természetesen.
Jeli Viktória és Tasnádi István mesekönyve, a Rozi az égen, Kovács Lotti és Szemenyei János előadásával kel életre.
A meseelőadás után sem fognak unatkozni a gyerkőcök, ugyanis kézműves-foglalkozás várja őket.
További tájékoztató:
https://esemenyek.csokonai15.hu/esemeny/?e=hab-a-tortan-jeli-viktoria-tasnadi-istvan-rozi-az-egen
A Pagony Kiadó és a Jurányi Ház közös programja.
A programsorozat a Mastercard támogatásával valósult meg.
Bővebben: Hab a tortán! Gyerekszínházi sorozat - Rozi az égen
Bödőcs Tibor neve nem cseng ismeretlenül a stand up műfaj kedvelői körében, ám a humoros előadásairól híres művész egy jóval érzelmesebb oldalát is megmutatta már, amikor 2019-ben könyvet írt Magyar Oszkárról.
A monodráma főhőse fiatal korában igen tehetséges festőnek bizonyult, ám egy baleset következtében le kellett mondania a képzőművészeti pályáról. Nem sokat bánkódott ezen, a festéket és az ecsetet továbbra is kezében tartva, felcsapott szobafestőnek, hiszen így lesz Magyar Oszkártól színes a világ.
A kötet most életre kel a Hatszín Teátrumban (1066 Budapest, Jókai u. 6), Oszkár pedig mesélni kezd a nézőknek, méghozzá Keresztes Tamás rendezésében, Thuróczy Szabolcs hangján.
A 80 perces előadás során térben és időben is követjük a főszereplőt. A dinamikusan változó színpadképnek köszönhetően elkísérhetjük Oszkárt a kocsmába, a kórházba, saját lakásába, sőt, Marika néni otthonába is.
Novemer 8-án 10 órától a Simorág TánCirkusz csíntalan kismanói lepnek el minket, akik mindenhol ott vannak, erdőkben, mezőkön vagy akár a padláson. És persze szeretnek rossz fát tenni a tűzre, törni-zúzni, rontani-bontani. Gyerekek közelében pedig igazán elemükben vannak, ezért ha előadás után valaki egy zsebmanót találna elbújva a ruhájában, vigyázzon vele.
Szereplők: Kiss Gergely Geret, Turai Bálint, Simor Ágnes
Zene: Vázsonyi János
Díszlet: Pallos Endre, Deàk Attila
Jelmez: Zoletnik Sophie
Fejdíszek, nemez jelmezek: Mihály Cecília
Bàbok, kerámia báb: Vincze Màrton, V. Lőrincz Ágnes, lepedőbábok: Palojay Eszter
Almàk: Bosznay Balázs
Rendező, szövegíró: Simor Ágnes
Az előadás 40 perces.
3 éves kortól ajánlott.
Az előadás után kézműves foglalkozás várja a gyerekeket.
További információ:
Bethlen Téri Színház
1071 Budapest, Bethlen Gábor tér 3.
www.facebook.com/bethlenszinhaz
www.bethlenszinhaz.hu
Jegyek:
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36 1 999 0661
Újragondolt formában, népzenei, népművészeti és néptáncos eszközökkel viszik színpadra a Holló Jankó című ismert népmesét a Békéscsabai Jókai Színház színpadán. A mese-tánc-játék nagyszínpadi ősbemutatója szombaton lesz.
A rendező-társszerző, ifj. Mlinár Pál a teátrum honlapjának nyilatkozva elmondta, Szabó Attila szerzővel az ismert népmesét vették alapul, de közelebb hozták a mai fiatalokhoz, és kicsit továbbgondolták a történetet. "Jankó arcán hollószerű sebhely van, a társai kiközösítik, nem tudja, ki is ő. Varázsigét és amulettet kap, hogy majd visszaszerezhesse a hatalmat. A varázslat és mágia uralja a darabot" - fogalmazott a rendező-koreográfus.
Hozzátette, a zenét Lovas Gábor szerezte, ő is játszotta fel szinte az összes, csaknem húsz hangszert. "Természetesen a darab népzenei alapokon nyugszik, de a dallamok is követik a karaktereket, a népzenétől a cigányzenén át a szimfonikus katedrálishangzásig" - fogalmazott ifj. Mlinár Pál.
A szereplőknek saját dallamaik vannak, Jankónak például a fafúvósok, míg Coraxnak, a trónbitorlónak a szaxofon és a klarinét adja vissza jellegzetes karakterét - tette hozzá.
A jelmezeket Mlinár Péter tervezte, a 14 szereplőn 34 öltözet jelenik meg alig egy óra alatt, és valamennyin felfedezhetőek lesznek a szereplők jellemzői. A díszleteket Lenkefi Zoltán, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház igazgatója jegyzi.
Bővebben: Népmesei ősbemutató a Békéscsabai Jókai Színház színpadán
Az 1986-os rajzfilmen generációk nőttek fel, csattanós végszavait, humoros párbeszédeit és vicces jeleneteit sokan a mai napig szó szerint tudják idézni. Tisztában voltak ezzel a darab készítői is, így minden legendás párbeszéd és fontos cselekmény helyet kapott az előadásban. Emellett néhány helyen átdolgozásra került a szöveg, itt-ott magyarázó jelleggel nyúltak a párbeszédekhez, máshol a zenei betétek miatt dolgozták át az eredeti mondatokat. Ezzel együtt is remek hangulatot sikerült teremteni a színpadon.
A lendületes betétdalokat, izgalmas jelmezek egészítik ki. A látványos színpadkép és a kellékek nem csupán dekorációként funkcionálnak, teljes egészében a darab cselekményéhez igazodnak, ezzel valóban életre keltve az Intermouse központját, a teherhajó fedélzetét vagy Mr. Gatto otthonát.
A színészek kiváló játékának, a csodás jelmezeknek és a sminkesek ügyes kezének köszönhetően az eredeti mese szereplői megelevenednek, és magukkal ragadják a nézőket.
A József Attila Színház egyik legbájosabb gyermekelőadás a Nyuszi ül a hóban című darab. Az 1 felvonásos interaktív előadás 1 óra 10 percben szórakoztatja a srácokat.
Az alaptörténet szerint ifjabb Nagyrépási Orrángató Ugrancs nyuszinak közeleg a születésnapja, ezért Zsurzs Kati, aki a rendezés fontos feladata mellett a mesélő szerepét is magára vállalta, szeretné meglepni ifjú barátját egy saját készítésű kalendáriummal. A naptár lapjait azonban valaki összefirkálta, így Ugrancsnak esélye sincs arra, hogy megismerje a különböző évszakok ünnepeit.
Szerencsére Zsurzs Katinak remek ötlete támad. A gyerekek segítségével eleveníti meg a néphagyományokat, és jeles ünnepeket, melyek a naptárban szerepelnek.
Az interaktív előadásban a gyerekek is jelentős szerephez jutnak, sőt, az egyes szituációkhoz jelmezt is kapnak.
A Nyuszi ül a hóban című darabot a következő időpontban láthatjátok a József Attila Színházban:
Előadások:
2017. április 9. 10:00
József Attila Színház
Budapesten, 13. kerület, Váci út 63.
Bizony hosszú évtizedeket kellett várnia a Valahol Európában című musical megszállott rajongóinak, és mindazoknak, akik eddig csak hírből ismerték a közel 70 éves történetet, hogy ismét színpadon láthassak.
A II. világháború utolsó évében járunk. A mindennapi túlélésért küzdő kisemberek gondjai mellett látszólag eltörpül az otthontalanná vált gyerekek problémája, hiszen ki veszi észre a romok között kuporgó kisfiút? Ki más, mint egy másik csapat gyerek, akik történetesen a javítóintézet leomló falai alól menekültek meg. A csavargónak kikiáltott, éhes, hontalan gyerekek a vidék poros útjait taposva újabb bajbajutott ifjakkal találkoznak, így a duzzadó csapat egyre nagyobb gondot okoz a környék gazdáinak. A gyerekek a fegyveresek elől egy lakatlannak látszó kastélyban húzzák meg magukat, ám hamar kiderül, az ingatlannak gazdája van, a magának való Simon Péter karmester személyében.
Azok számára, akik nem ismerik a filmet és a színdarabot, nem szeretnénk elárulni a végkifejletet, annyi azonban bizonyos, hogy a darab hátborzongatóan hitelesen adja vissza a háborús hangulatot. Mind a díszlet, mind pedig a színészi játék tökéletes összhangban van Dél László csodálatos zenéjével.
Kattints a videóra!
Az előadást azok számára is szívből ajánljuk akik korábban már látták, és azoknak is, akik most ismerkednek meg ezzel a klasszikus művel.
A Pesti Magyar Színház 2016. november 5-én mutatta be első ízben Hedry Mária ökomesejátékát, a Tündér Mírát. A történet szerint Holnemvolt ország bajban van. Tündér Rózsa királyné eltűnt, a királyt pedig elvakítja saját kapzsisága. Mindez kapóra jön Lodoviconak, az uralkodó főtanácsosának, aki behízelgő modorával, és aranykészítő gépeivel irányítása alá vonja a királyt.
A masinák azonban súlyosan károsítják az élővilágot. Beszennyezik a folyókat, patakokat, és tavakat, ezt követően pedig a méreg utoléri az élőlényeket is. Elsőként a halakat, majd a madarakat, végül az embereket. Hiába Míra figyelmeztetése, az uralkodó hajthatatlan. Neki csak az arany számít. Amikor Lodovico tanácsára száműzi lányát a palotából, úgy tűnik minden elveszett.
Szerencsére Míra mindenre elszánt segítőkre akad, sőt, ahogy az a mesében lenni szokott a szerelem is rátalál.