Másodperc, perc, óra. Napok, hetek, hónapok. Mi is az idő? Hogyan és mióta mérjük? A vesszoparipa.hu fajáték webáruház összegyűjtött néhány érdekességet a szökőév kapcsán.

Naptárreform és a szökőév

Az idő számításának a csillagászathoz van köze. Földünk kicsivel több, mint 365 nap alatt kerüli meg a Napot. A plusz percekből 4 évente adódik össze egy nap, ezért van szökőév minden 4. évben. Ezt már az ókorban, Julius Ceasar uralkodása idején bevezették, de számításukba hiba csúszott. Ezt a problémát a Gergely-naptár oldotta meg 1582-ben. Mindez bonyolult számítások eredménye. Nekünk elég annyit tudni, hogy a szökőévek 366 napból állnak. Mindig ekkor vannak az  olimpiai játékok . A szökőévet magyarul egy ideig ugróévnek is nevezték, de ez a szó mára kiveszett a nyelvünkből.

A közhiedelemmel ellentétben nem február 29. a szökőnap, hanem február 24. Jó tudni, hogy ezen a napon - négyévente egyszer - a  lányok  is választhatnak maguknak férjet.

Az óra és az időmérés

Az első órákat az ókori Egyiptomban alkalmazták időmérésre. Ezek napórák voltak. Léteztek azonban vízórák is: ezek rövidebb időtartam mérésére voltak hasznosak. Itt egy alul lyukas edényből folyt át a víz egy másikba meghatározott idő alatt. A középkorban gyakran használt homokórával ma is találkozhatunk  társasjátékok  kiegészítőjeként, így valójában még ma is népszerű időmérő eszközök ezek. Ám azt biztosan kevesen tudják, hogy gyertyát is használtak időmérésre a középkorban. Sőt, ha egy szöget ütöttek belé, akkor időjelzésre is jó volt. Amikor a szög a gyertya alatt elhelyezett fémtálkába leesett, figyelmeztette a szerzeteseket, hogy lejárt az idő.

A karórák

Az első mechanikus órákat az 1200-as évek végén készítették Európában. Nagy méretűek voltak, s a templomtornyokban alkalmazták őket. A kisebb méretű karórák, zsebórák a 16. században terjedtek el. A 20. században lettek tömegtermékké. Napjainkban leginkább státusszimbólumként vannak jelen, hiszen a mobiltelefonok átvették tőlük az időmérés feladatát. Ma már az okosórák népszerűek, melyek az idő kijelzésén túl számos más funkcióval is rendelkeznek.

Az időfogalom kialakulása

Az idő fogalmát is el kell sajátítania minden gyermeknek. Óvodás kortól kezdve érdemes naptárt használniuk, megismerniük az évszakokat, a jeles napokat. Ekkor van itt az idő arra is, hogy a napokhoz, hónapokhoz hozzákapcsoljuk az időjárási jelenségeket. Iskolás korban kezdődhet el az óra megismerése. Ehhez a Vesszőparipa fajáték webáruházban is találhatók  tanuló órák . A számok, mennyiségek megértésével párhuzamosan alakul ki a gyerkőcöknél az időfogalom is. Körülbelül 8-10 éves korban értik meg pontosan az idővel kapcsolatos dolgokat, kifejezéseket. Ne siettessük ezt a folyamatot, adjunk elég időt a gyermeknek, hogy megértsék az idő múlását. Magyarázzuk el minél többször, minél többféleképpen mi miután, mielőtt történik. Az esti beszélgetések, az aznapi tevékenységek összefoglalása vagy a másnapi dolgok megtervezése is segíti a gyermekeknél az időbeni folyamatok megértését. A Vesszőparipánál is kapható óratanuló kirakó  ebben lehet segítségükre. Az időérzékelés kialakulásával számos más készsége is fejlődik a gyermeknek, például a  memória , a logika, a társas és a kommunikációs készségek. Végezetül azt is érteni fogja a gyermek, hogy az idő relatív fogalom.

Ha szeretné gyermekét fejleszteni, nézzen szét a vesszoparipa.hu oldalon! A fajáték webáruházban számos tanuló órát, oktatási segédeszközt, memóriajátékot, homokórát tartalmazó fogkefetartót és társasjátékot, valamint egyéb érdekes, készségfejlesztő játékot talál a tanuláshoz.