Hazánkban és a szomszédos országokban tízéves korban engednék először szülői kíséret nélkül a gyermekeket az iskolába. Ausztria és Bulgária a két véglet, a vélemények között erős Kelet-Nyugat megosztottság látható - közölte az Ifjúságkutató Intézet közvélemény-kutatásuk összegzését ismertetve.

A szerdán, az MTI-nek megküldött közlemény szerint az intézet nemzetközi kutatásában azt vizsgálta, hogy a felnőttek hány éves kortól engednék el a gyerekeket egyedül az iskolába.
Az általános iskola első napjaiban jellemzően a szülők, nagyszülők vagy idősebb testvérek kísérik az elsősöket, majd ahogy nagyobbak lesznek egyre gyakoribbá válik az önálló iskolába járás - írták.
A tizenkét országban végzett felmérés szerint a megkérdezettek két csoportba sorolhatók.
Az országok egy része akár már 10 éves kor előtt hagyná, hogy a gyerekek először menjenek kíséret nélkül az iskolába; ebbe a körbe tartozik Ausztria, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Montenegró, Szerbia és Szlovénia.
Más országok - Bulgária, Lengyelország, Románia és Szlovákia és Magyarország - inkább 10 éves koruk után hagyná, hogy a fiatalok önállóan járjanak iskolába.
Felidézték, a kutatásban részt vett magyar felnőttek fele véli úgy, hogy 10 és 12 éves kor között engedhető meg először, hogy a diákok egyedül közlekedjenek otthonuk és az iskola között.
Emellett a 10 éves kort jelölték meg a leggyakrabban, vagyis a magyar válaszadók negyede (25 százaléka) gondolja azt, hogy ennyi idősen már önállóan is járhat iskolába a gyermek.
Az Ifjúságkutató Intézet felmérésében a válaszadást főként a környezet-, illetve közbiztonság, a tanintézmény elhelyezkedése, valamint a gyermekek érettségi szintje befolyásolhatta. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a nyugatabbra lévő országok kevesebb tanintézményben töltött idő után is hagynák, hogy az iskolások egyedül
közlekedjenek.
A vizsgált országok közül a két végletet Ausztria és Bulgária képviseli: előbbiben a megkérdezettek átlagosan 8, utóbbiban pedig 11 évesen engednék, hogy először egyedül közlekedjen a gyermek.
A reprezentatív kutatás áprilisban készült országonként ezer, összesen 12 ezer ember megkérdezésével. Az adatfelvételt Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER készítette az Ifjúságkutató Intézet számára - áll a közleményben.