A magyar animációs kultúra egyik legkiemelkedőbb alakjának nem kisebb siker sorozatokat köszönhetünk, mint a Vizipók-csodapók vagy a Magyar népmesék televíziós változata. 1995-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tűntették ki, de emellett az Olasz Filmszövetség díját is és Balász Béla díjat is kapott. Mikulás Ferencet kérdeztük a hazai animációs filmgyártásról.

M.P.:Az egyik legnépszerűbb hazai animációs filmsorozat a Magyar Népmesék. Egy-egy epizód elkészítése kb. mennyi időt vett igénybe? Hány ember dolgozott rajta?

M.F.:A Magyar népmese sorozatot egy speciális szériának tekintettük, inkább szerzői filmek egymásutániságaként kezeltük, gyártottuk. Ez azt jelentette, hogy viszonylag hosszabb ideig készítettünk egy filmet, mint egy tényleges sorozat egy-egy epizódját. A képesforgatókönyvtől az adáskópiáig 6-8 hónap telt el. Egy filmet általában három fő rajzolt, a munkában természetesen részt vett a film rendezője, a gyártásvezető, a kifestők, az operatőr, a zeneszerző, a hangmérnök, a színész, stb.

M.P.: Szabó Gyula hangja meghatározó volt ebben a sorozatban. Gondolja, hogy nélküle is ennyire sikeres lett volna? Mi lehet, a több mint 30 éve tartó siker titka? Szabó Gyula, a történetek, vagy a tökéletesen kivitelezett  animáció?

M.F.:A népmese sorozat sikere több okra vezethető vissza. Azt hiszem az utóbbi évtizedekben nagyon sok magyar embernek fontos volt és egyre fontosabbá vált a nemzettudat. Szívesen fogadták az emberek a nemzeti kultúrához köthető művészeti alkotásokat.

Irodalmi alapanyagként az eredeti gyűjtéseket használtuk fel – nem az írók által feldolgozott változatokat – ezzel megőriztük a magyar nyelv nagyon sok archaikus szépségét.

Jók a történetek.

A filmek képi világának kialakításánál a történelmi Magyarország egy-egy tájegységének díszítő művészetét használtuk fel. A Kaláka együttes pedig népdal feldolgozásokkal zenésítette a filmeket. Az animációnál gyakran használtunk eredeti és humoros megoldásokat.

Szabó Gyula pedig jó színész és szépen beszél magyarul.

Talán a sorozat jelleg is hozzájárult a népszerűségéhez, a szériában együtt van az állandóság és a változatosság, ami a gyermekek számára nagyon fontos. Az állandó főcímmel, az azonos mesélővel és animációs stílussal mindig más és más történetet meséltünk el.

Külön öröm számunkra, hogy külföldön is nagyon népszerű a sorozatunk.

M.P.: Mit gondol, mi miatt készülnek manapság túlnyomórészt számítógépes grafikával a rajzfilmek? Költség csökkentés (ha egyáltalán az) vagy a jelenlegi technika által a határok jobban kitolhatóak?

M.F.:Az utolsó 39 filmnél mi is használtunk számítógépet. Az a fontos, hogy a számítógépet ki és mire használja. A számítógép csak egy eszköz, olyan mint egy ceruza.

A komputer valójában lehetőséget ad arra, hogy kevesebb ember gyorsabban készítsen el egy animációs filmet, de ez meg is látszik a végeredményen. A film egy elég összetett műfaj, ha a dramaturgia szempontjából jó a történet és a zene is fülbemászó, akkor kevésbé igényes animációval is lehet élményt nyújtani a nézőknek.

M.P.:Milyen mértékben animálja a számítógép a mozgásokat az animátorok helyett? Vannak erre előre gyártott programok, amiket használnak a készítők? Inkább programozói tudás szükséges a mai számítógépes rajzfilmekhez vagy még mindig az animátorok feladata a legmeghatározóbb?

M.F.:Nagyon sokféle program van. Két és háromdimenziós filmeket is készítünk, sőt ma már papír nélkül is rajzolunk, közvetlenül a számítógépbe. Tehát vannak animációra használatos speciális programok, de a legfontosabb az animátor képessége.

M.P.:Mennyire képes felváltani ez a fajta rajzfilmkészítés a hagyományosan rajzolt filmeket?

M.F.:Ma a világban nagyon sok fajta animációs film készül. Hagyományos rajz és báb filmeknél is ma már használnak számítógépet, de természetesen készülnek csak komputerre (pl: 3D-s) animációs filmek is.

M.P.:Melyik animációs filmükre a legbüszkébb?

M.F.:Nem tudok a 41 év több száz filmjéből egyet kiemelni. A filmekkel is úgy vagyok, mint az emberi kapcsolatokkal mindenkitől kapok valamit. Fontosnak érzem azokat a filmjeinket, sorozatainkat, amelyek az értékek megőrzéséről is szólnak, a Magyar népmesék mellett gondolok itt a Mondák a magyar történelemből, vagy a Mesék Mátyás királyról, a Regölés, a Walesi bárdok, a Rege a csodaszarvasról, a Kőmíves Kelemen, az Avarok vagy a 100 éve történt című sorozatokra.

M.P.:Nem lehet könnyű feladat összeegyeztetni a szinkront a képi világgal. Vannak a készítés közben is szinkron próbák, hogy tudják pontosan egy-egy jelenet mennyi ideig kell, hogy tartson, vagy ez a vágó szobában kerül pontosításra és véglegesítésre?

M.F.:Ha dialóg, vagy narrátor szerepel a filmben előre felvesszük a hangot, és egy speciális módszerrel megállapítjuk egy-egy szótag hány film kocka alatt hangzik el. Ez azért is fontos, mert a szájmozgást a magán és mássalhangzók különböző képzése szerint kell megrajzolni.

Ha angol, német vagy francia filmet készítünk akkor az ő hangképzésük szerint kell megrajzolni a szájszinkront, mert az a magyartól eltérő.

M.P.:Mik a jövőbeni terveik? Van készülőben saját gyártású animációs film?

M.F.:Számunkra legfontosabb saját filmterveink megvalósítása.

Jelenleg gyártásban van Kormos István vereses meséiből, Lázár Ervin: Négyszögletű kerek erdő lakói, Kányádi Sándor: Világlátott egérke című regényéből készülő sorozat. Hunyady Sándor: A jókedvű örmény temetése című novellájának feldolgozása is a végéhez közeledik. A Magyar népmesék után szeretnénk 13 cigány népmesét elkészíteni, de készen vannak Kossuth életéről, az Árpádházi-királyokról, a magyar föld szentjeiről tervezett sorozataink irodalmi könyvei is.

M.P.:Kérem, elevenítsen fel egy megmosolyogtató történetet, ami a munkája során esett meg Önnel vagy kollégáival.

M.F.:A mi szakmánknak, az animációnak talán a legfontosabb eleme a metakommunikáció. A testartással, mozgással, a távolságtartással, a gesztusokkal mesélünk, mondunk el történeteket, jellemzünk embereket és teremtünk meg szituációkat. Tehát a verbális kommunikáció néha egy kicsit háttérbe szorul.

Manóprogram

2012