A jazz műfaj, és a zeneszerzés évtizedes rutinjával rendelkező Bergendy Istvánt kérdeztük többek között a választás okáról, a mai zene világáról, Süsüről és rengeteg egyéb munkáról. Szókimondó véleményformálás az ötvenes évektől egészen napjainkig.

MP.:Két fő hangszere a szaxofon és a klarinét (az ének mellett). Miért éppen ezekre esett a választása?

B.I.:Annak idején, az '50-es évek közepén '53-'54-ben, mindketten Öcsémmel, a Péterrel zongorázni szerettünk volna, de bizonyos objektív nehézségek miatt, (nem volt zongoránk, a szomszéd néninek se volt, hogy átjárhassunk gyakorolni) ez nem ment. Így apánk felkereste a mai Szlovákiában élő rokonokat néhány alkalommal, s mindig hozott valamilyen hangszert. Elsőként egy Weltmeister tangóharmonikát kettőnknek, ami ott jóval olcsóbb volt, mint Magyarországon, és hát ez hasonlított legjobban a zongorára, amin (akkori tudásunk szerint) a legjobban lehetett a zenei alapokat elsajátítani.

Aztán esténként édesapám hallgatta az Amerika Hangját, ha pedig nem hírek voltak, akkor a Music USA adásaiban a lassú beszédű, mély hangú Willy Scanover kommentjeivel a jazz-zene legnagyobbjait lehetett megismerni, s megszeretni, mint mi is tettük akkor. Így ismertem meg Benny Goodman klarinétozását, Charlie Parker, Ben Webster, Stan Getz szaxofonozását. Akkor alakult ki a zenei ízlésünk és a kérdezett hangszerek szeretete. Édesapánk ismét elment a Vág-völgyében élő rokonokhoz és hozott az útjairól egy-egy szaxofont, egy-egy klarinétot és ezt követően már csak ezeken voltunk hajlandók játszani és gyakorolni.

MP.:A Bergendy-együttessel milyen fő zenei vonalakat képviselnek, milyen kilengések voltak?

B.I.:Eleinte, s még sokáig (kb. 1967-ig, beleértve az Ifjúsági Parkban, mint álladó zenekarként eltöltött, több mint 4 évet) a jazz volt a célunk, az életünk, "művészi hitvallása", egyetlen célja. Aztán megjelent a beat-zene, melyet 1970 után kezdtek rock-zenének hívni, s szinte egy időben megjelent a fúziósnak kikiáltott jazz-rock is, aminek hatása alól egy igazi muzsikus már nem tudta kivonni magát, én sem. Közel 3 évet töltöttünk Nyugat-Európában '66-'69 között, bejárva Svájc, Dánia, Nyugat-Németország beat-klubjait, turnészerűen utazgattunk össze-vissza, éltük az utazó muzsikusok életét. Egyivásúak voltunk, (szállodákban együtt is laktunk) éltünk olyan világsztárokkal, mint a FREE együttes basszgitárosa, a BOB AZZAM zenekar,vagy a HEATWAWE szólóénekese. Az egyik leghíresebb angol Dixieland Band(akik nagyon sok sört ittak!), igy talán érthető, hogy barátságokat is kötöttünk, meg persze mindenfélét, és nemcsak zenei dolgokat, (pl. máig is őrzöm a FREE muzsikusa által nekem leírt, '67tavaszán megjelent Lady Madonna szövegét,amit nem értettem akkor a lemezről), de sokat átvettünk tőlük pl. hogyan kell egy színpadi muzsikusnak kinézni, megjelenni, akár villamoson is, nem 5 márkás inget venni,hanem 80-100 márkásat, s nem lehet egy sztár kék farmerben ha a közönség is kizárólag egyenruhaként viseli azt, de már tépett, kopott változatban igen, s olyan ruhákat, ingeket, kalapot kell viseni(pl az akkori kalapom, egy zürichi Bahnhoffstrassei butikban 500 svájci frankba került stb) csak olyat, ami megkülönböztet a tömegtől...

Ezekkel a dolgokkal együtt jár, hogy a zenénknek is egyedinek kell lennie, másnak, mint a többi zenekaré.

Aztán gondoltunk egy merészet, kerestünk egy igazi, de új, nem elcsépelt énekest-muzsikust. És bár minden zenész tud énekelni, de nekünk olyan kellett, aki született szóló, de azért ha kell nagyon jó zenész is. Így találtuk meg Demjén Rózsit, majd volt egy kis szünet '77-től, miután elváltak útjaink, és ismét nem volt szólistánk pár évig.

MP.:Hogyan tekint a mai zenei műfajokra, minek köszönhető az átalakulás?

B.I.:A mai zene, vagyis amit annak szoktak nevezni, nem tartozik a számomra értékelhető kategóriába. Vannak olyan számítógépes, zeneszerző lehetőségek, amelyekhez csak és kizárólag kezelni kell tudni a szoftvereket, ami önmagában becsülendő lenne, mint szaktudás, de ennek mi a köze zenéléshez? A "művészet" kifejezést pedig lehetetlen kapcsolatba hozni, hiszen egy jól beállított, betáplált program, emberi beavatkozás nélkül megcsinálja az egészet, és a végén kiköpi az izgalmas műalkotása eredményét. Ez pontosan olyan, mint a kereskedelmi tévéállomások számomra nem nézhető vetélkedőinek eredményeként felfújt énekesek, akikre maximum azt lehet mondani, hogy mindegyik érdekcsoport létrehozza, előállítja a saját bármikor eldobható, lecserélhető celebjét (tisztelet a kivételeknek).

MP.:A Bergendy-együttesben hogy fértek meg egymás mellett a keményebb, felnőtteknek szóló zenék és a gyerekeknek szóló dalok?

B.I.:A zenekarban sorra születtek a gyerekek, a hangsúly áttolódott rájuk, elkezdtük bevállalni a meséket a tévében. A gyerekosztályon tudták, hogy számíthatnak ránk, volt egy zseniális rendező házaspár, Szabó Attila, és a felesége, a dramaturg Takács Vera. Sok műsorában már felléptünk, '75-ben pedig megkérdezték, hogy elvállalnám-e egy önálló Báb-musical, mesejáték zenéjét megírni, eljátszani. Örömmel vállaltam és akkor találkoztam a Csukás Pistával. 1977 Karácsonyán mutatták be, azonnal átütő siker lett, januárban a Cannes-i Fesztiválon több mint 20 ország megvette a vetítési jogot, igy indult a SÜSÜ a Sárkány (amiből végül 9 részes sorozat lett)...aztán a többi: az Andersen meséből, A Rendíthetetlen Ólomkatona (Mezei András verseivel), A Futrinka Utca sorozata (Bálint Ági történetei),Sebaj,Tóbiás! (52részes,gyurma-film sorozat Csukással, Cakó Ferivel+Autótortura), Szervusz! Szergej! (ismét Szabó Attila rendezés, a felejthetetlen "rímhányó" Romhányi Józsi szövegével), a Bergendy TV Tánciskola, ami 3sorozatban (10+ 8+6)24 részes lett, és többszörös Aranylemez, a SÜSÜ-vel együtt, melynek első része Gyémánt lemez, a 2. 3. rész Platina, de a többi,maradék 6 is többszörös aranylemez.
Majd számtalan rádiós, TV-s sorozat sőt film produkció amiben alkotóként részt vettünk, mint a Kern Andris hangjára készült 9 részes Szimat Szörény élő bábokkal, no és a SÜSÜKE a Sárkány gyerek 13 részes ismét Csukással, aztán G. Dénes dalszövegeivel készült, Hunyady Sándor novellából átírt "Kátyaaffér hölgykörökben" Bán Róbert által rendezett musical, a TV Zenés Színháznak, és még nem említettem az egész-estés Walt Disney rajzfilmeket, melyeket mindet a mi közreműködésünkkel magyarított a Mafilm. Egyszer eljött a '90-es évek közepén Magyarországra Hollywoodból a Walt Diney Zenei Főigazgatója megnézni azt a zenekart (minket!), hogy miféle zenekar, aki a hivatásos gospelkórusokat is megszégyenítően énekelt pl az Oroszlánkirály magyar változatában.
Aztán a szinházi darabok, melyeket a Csukás Pista barátommal írtunk a Békéscsabaiaknak, ami a mai életünk élő problémáját mutatja meg "Bohóc az egész család...meg a Postás is!", mely bemutat egy családot ahol mindenki elveszti a munkáját, de a falon lévő képről kapott ötleten, melyen a Dédpapa műlovarként feszít, családi vállalkozásként alakítanak Családi Cirkuszt, melyben még a tinédzser lánynak udvarló Postás is benne van, és talán még egyet...a mai diszkóban szórakozó fiatalok felett, ágyúgolyón lovagló Münchausen Báró mesél a kalandjairól, amelyeket a szerelme keresése kapcsán élt meg, akit elrabolt az ördög s a Báró utána ment a csatába, a török hárembe, a pokolba, még a Holdra is felmászott utánuk a babszáron (persze boogie-woogie zenére), ezt aztán meséli a kocsmában is rapelve. A csodálatos Csukás Pista barátom szövegével,verseivel, először Zalában, Veszprémben volt 22éve, most átpofoztuk,hiszen ez is egy örök, klasszikus történet. Volt még Éless Bélánál néhány szinpadi komolyabb előadás, a Robinson történet, az Ördög bújjék, Bertold Brecht szövegével Dobszó az éjszakában, s talán Aritophanés drámája volt nagysiker Budaörsön,s országszerte a Madarak...kreatívan részt vettünk Deák Tamás alkotásából készült Bubó Doktor, Kérem a következőt! c. sorozat zenéjének elkészítésében, sőt még a főcímdalt is mi énekeljük!. Én nem látok különbséget a felnőtteknek és gyerekeknek szóló zenék között, ami az egyik korosztálynak nem tetszik az a másiknak se'...én nem tudok künbséget tenni, talán ezért sem álltunk be gügyögni gyerekeknek "országos óvodás turnékon"...soha nem csináltuk, mindössze a SÜSÜ-vel csináltunk egyszer sportcsarnok előadást Szabó Attilával, de azt is pénteken mondták be a TV Híradóban, hogy SÜSÜ-KONCERT vasárnap délután (egyszeri alkalommal) és másnap teltház volt délután kettőkor (15.000 gyerek és felnőtt, plakát nélkül). Persze közben, mint az ország akkor legnépszerűbb zenekara, koncerteztünk, turnéztunk itthon, NDK-ban és Lengyelországban, ahol lemezeink jelentek meg németül, magyarul slágerlistákon voltunk ott is, jazz felvételek, lengyel és Ljubljanai Jazz Fesztiválok után, óriási slágereink voltak a Darabokra törted a szívem,Jelszó Love!, Jöjj vissza vándor, Sajtból van a hold, Iskolatáska, Hadd főzzek ma magamnak!, Lepihenni melletted, Ha a Kislány, ne higgy a tükrödnek,,Ha a Ma lesz a holnap tegnapja. Minden lemezünk Arannyá vált, 2 álladó Bergendy Klubunk volt (Ganzban vasárnap, E-épület szombaton), évi 500-600 fellépésünk volt.

MP.:Csukás Istvánnal a Süsü, a sárkány volt az első közös munka? Milyen gyermekműsorok készítésében vett részt?

B.I.:Igen, Süsü volt Pistával az első, akkor ismerkedtünk meg, s aztán nagyon jó barátok lettünk és vagyunk azóta is, de azt hiszem, ez kiderül a közös munkáinkból is.

MP.:Ön szerint mi a Süsü jelentése a gyerekeknek, változott ez napjainkra? Milyen visszajelzések vannak/voltak?

B.I.:A jó mese, a jó zene az örök. Az unokáimon tudom lemérni, hogy az a történet, az a zene amit még 1975-ben, a muzsika végső kialakításakor a fiamnak esti meseként dúdoltam, énekeltem, az ugyanazt jelentette 2005-ben, az unokámnak is.

Egy megtörtént eset, amikor egy gyerektelen értelmiségi, akkoriban 35 körüli házaspár barátomék este 11 után felhívtak telefonon, hogy: „
Pista, ne haragudj a késői zavarásért, csak meg akartuk Neked köszönni!” A kérdésemre, hogy mit, az volt a válasz, hogy: „Ma megvettük a Süsü lemezt, feltettük, meghallgattuk az egészet együtt és ezt köszönjük neked!”

Szabó Attila pedig egy január végi napon, a kész rádiófelvétel után, éjjel kett
őkor meghívott egy kávéra, és azt mondta nekem négyszemközt a Múzeum Kávéházban, hogy: "Tudod Pista, az az egy fejű sárkány, aki mindig, mindenkinek csak jót akar, aki olyan, mint az elefánt a porcelánboltban, megijednek tőle, így sok mindent elront, de ez a szeretetre vágyó, egy fejű, behemót, jóindulatú sárkány, Én vagyok!!!!... "

MP.:Ne feledkezzünk meg a Rendíthetetlen ólomkatonáról sem, ami lényegében egy Andersen-meséből készült rockopera. Kiknek készült és miként sikerült így elkapni a hangulatát?

B.I.:Az Ólomkatonáról (ami egy kompozíció-dal, csak éppen egy óra, szünet nélkül, és az én nagy kedvencem) fontosnak tartom elmesélni, hogy eredetileg műfaji megjelölésének azt szerettük volna, hogy a rock-kantáta. Deák Bill Gyulát akartuk felkérni a szerepre, de nagy sajnálatunkra nem egyeztek bele az illetékesek, sőt még a műfaji megjelölésünket sem engedték. Aztán az Ördögöt zseniálisan játszó basszus mélységektől a kontra tenorig, csodálatosan, fantasztikusan előadó, élete első zenés szerepét alakító Haumann Péter, aki amúgy addig kizárólag Shakespeare színészként volt elkönyvelve, óriásit alakított a szerepében.

Érdekesség, hogy a technikai helyiségben éppen a felvett anyagot hallgattuk vissza, mikor látjuk az üvegablakon át, hogy a Péter leveszi az ott állványon lévő pozant, és fújni kezdi, behallgatunk a mikrofonokba és meglepődve hallottuk, hogy rendesen játszik rajta, majd kérdésünkre, hogy: "Péter, te tudsz pozanozni?", mire kissé sértődötten azt válaszolta: "Gyerekek, hát nem tudtátok, hogy én 8 évig bombardonos voltam az Úttörő Vasút Zenekarában?" Vagyis sok zenésznél jobban ismerte a kottát, meg is magyarázott ezzel nekünk sok mindent, már ha egy ilyen alakítást, amit ő produkált az ördög, a vízi patkány, a csábító szerepében lehetne egyáltalán szavakban méltatni. Különben az Ólomkatona története is klasszikus szerelmi háromszög, és mindenkinek szól.

Manóprogram
Bense Róbert