Érdekességek az Állatkert múltjából:

Az Állatkert alapításakor a környékbeli intézmények és létesítmények közül csak a vasút és a Városligeti-tó létezett, a Fővárosi Nagycirkusz, a Gundel (egykori Wampetics) étterem, a  Bagolyvár étterem, a Széchenyi Gyógyfürdő, valamint a Hősök tere és a környező épületek, így a Szépművészeti Múzeum is csak később létesültek;

Az Állatkert első medvéjét Kristófnak hívták: ő volt Deák Ferenc kedvence;

Az 1866-os útmutató szerint a rétisas korabeli neve „csonttörő harács”,a fakókeselyűé pedig „fakó dögöncz” volt; a papagájokat „kajdácsoknak” nevezték;

Az első zsiráfot 1868-ban Ferenc József adományozta az Állatkertnek, Erzsébet királyné közbenjárására;

Az 1870-es és 1880-as években az Állatkert területe még városszéli övezetnek számított, így telente megesett, hogy rókák szabadultak be a kertbe, megtizedelve a kert szárnyasait;

A XIX. század végén és a XX. század elején embereket is bemutattak az Állatkertben, az úgynevezett „néprajzi mutatványok” keretében; különösen népszerűek voltak a szamojédek és a lappok, a sziúk, valamint az akkoriban „singhaliaknak” nevezett szingalézek;

Jónás, az első víziló 1893-ban érkezett Budapestre: azóta megszakítás nélkül éltek vízilovak a magyar főváros állatkertjében;

Az 1910-es években egy fiatal elefántnál kezdődő reumát állapítottak meg az állatorvosok: az ormányost gondozójával Hévízre küldték kezelésre;

Az első világháború alatt beszerezhetetlen tengeri hal helyett a fókákat sózott csukamájolajba mártott édesvízi hallal próbálták meg etetni, erre azonban csak az egyik fókát sikerült rávenni;

Rengeteg programmal készülnek a szervezők.
Kattints ide: http://www.manoprogram.hu/cimlap/5129-a-150-eves-allatkert-szueletesnapi-programokkal-varja-latogatoit

Az 1928-ban, 12.000 márkáért vásárolt három orangutánnak nemcsak keresztneveket adtak a gondozók (Péter, Ida és Pista), hanem – emberszabásúakról lévén szó – családnevet is (Góliát Péter, Góliát Ida és Góliát Pista);

A világon először Budapesten sikerült eredményesen szaporítani az örvös medvéket állatkerti körülmények között, mindez 1933-ban történt;

az 1944-es bombázásokat, illetve Budapest ostromát a kétezer-ötszáz állatból csak két tucat élte túl;

A második világháború utáni takarmányhiányt úgy enyhítették, hogy a kert parkrészein dísznövények helyett zöldségeket termesztettek;

A háború után helyreállított Pálmaház megnyitását Sztálin születésnapjára időzítették;

az Állatkert története során a legnagyobb éves látogatószám 1979-ben volt (1.938.376 fő), a legkisebb 1878-ban (41.874 fő);

az Állatkert 1866-os megnyitásakor kb. 150 faj 598 egyedéből állt a gyűjtemény; ma 870 állatfaj kilencezer egyedéről gondoskodnak a kert munkatársai.