A XIX. század végén, az Ökördűlő névre keresztelt mocsaras, legelős területet Pest város főbírájának javaslatára, 1794-ben mulató- és üdülőhellyé alakították, mely 1808-tól állt a nagyközönség rendelkezésére. A 14 holdnyi területet hamarosan birtokba vették a városból kitiltott vásári mutatványosok és komédiások.

Fenti soraink akár egy új Manójáték feladványának bevezetője is lehetne, de ezúttal nem erről van szó. Rövid történeti áttekintésünket a Vidámpark 62 éves fennállása, és november 4.-re tervezett bezárása kapcsán tárjuk elétek.

A mai vidámpark helyén megnyitottak az első kocsmák, és a tó két szigetén pedig állandó körhinta és céllövölde működött.

A század közepére nagy népszerűségnek örvendett a Vurstli, ahol mind több mutatványos, jósnő, és bármily meglepő, technikai újdonságaikat bemutató feltalálók is itt mutatták be találmányaikat, többek között a fonográfot, a telefonhírmondót és a fényképezőgépet is.

A technika fejlődésével, az eleinte emberi erővel hajtott kőrhinták először gőzzel, majd a XX. századtól elektromos árammal lendültek mozgásba.

A Vurstli igazi fénykorát a millenniumi ünnepségek idején élte, amikor felépítésre került fából és gipszből az Ős Budavárának mása. Épületeiben vendéglők kaptak helyet, míg a török hódoltságot idéző utcáin vásári mutatványosok szórakoztatták az idelátogató közönséget. 15 év multán azonban tűzveszélyesség nyilvánították, és 1910-ben lebontották.

Ebben az évben nyitotta meg Sárkányvasútját a Bajorországból hazánkba települő Meinhard család, ezzel erős konkurenciát állítva az amúgy is hanyatló Vurstlinak. Előnyét csak fokozta az Angol park névre keresztelt terület, mely az igényes közönség ízlését igyekezett kielégíteni a Hullámvasút, Sikló és Elvarázsolt kastély létesítésével.

Az olcsó vásári mulatságokat felsorakoztató Vurstli fizetőképes közönsége tovább csökkent az 1912-ben megnyílt Állatkert miatt.

Helyzete még inkább ellehetetlenedett az I. Világháború, valamint a Széchenyi fürdő építése miatt elvesztett területei miatt, majd a Gazdasági világválság alatt fogyatkozott meg a fizetőképes közönség. Az 1938-ra tervezett, 100 éves fennállásának ünnepségét a II. Világháború akadályozta meg. Miután a háborúban találatot kapott a Hullámvasút, az Elvarázsolt kastély és a Sikló, a régi Vurstlit már nem állították vissza. E helyett 1950.-ben a Moszkvában működő Gorkij park mintájára nyitotta meg kapuit a Vidám Park. Rövid tündöklése után, a ’60-as évekre a leromlott állapotú Vidám Park látogatóközönsége megfogyatkozott, így a ’70-es évektől saját bevételéből tartotta fent magát. Ennek köszönhetően a Vidám Park napjainkig folyamatosan megújult, egyre modernebb játékok fogadták az érdeklődőket. 2005-ben a Golden Pony díjjal szerzett magának nemzetközi elismerést.

Az 1994.-ben egyszemélyes részvénytársasággá alakult cég azonban évek óta veszteséggel működik, hiszen kizárólag a belépőjegyekből igyekszik magas működési kötéségét fedezni.

Amennyiben a Fővárosi Önkormányzat megszavazza a Vidám Park bezárását, számolnia kell azzal, hogy közel 500 millió forintot kell szánnia a cég hiteleinek rendezésére, valamint a dolgozók végkielégítésére. Ebben az esetben területét a Fővárosi Állat-és Növénykert kapja meg, azzal a kikötéssel, hogy a műemlékvédelem alatt álló épületeket, mint a Hullámvasút, Körhinta és Barlangvasút, eredeti formájában őrzik meg.

Az ország egyik vezető ingatlanvállalkozása a IX. kerületben, közvetlenül a Duna partján igyekszik létrehozni egy színvonalas, korszerű vidámparkot. A 14,5 hektáros területen a szórakoztató attrakciók mellett helyet kapnának még vendéglátóhelyek illetve szállodák is. Az egyeztetések a Városvezetéssel folyamatban vannak, amennyiben megállapodás születik, 2-3 éves átfutással nyithatja meg kapuit.

Manóprogram