<< >>

Most itt állsz:

Kezdőlap Kultúr-sarok dokiBLOG Viszkető probléma avagy beszéljünk a fejtetvességről

Manóprogram hírlevél

Köszönjük, hogy feliratkozol a ManóHírlevélre!
Programokról, érdekességekről küldünk neked hetente információkat. Azonnal letölthető ajándék!
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Viszkető probléma avagy beszéljünk a fejtetvességről PDF Nyomtatás E-mail

Viszkető probléma avagy beszéljünk a fejtetvességrőlA fejtetű ( Pediculosis capitis ) emberről emberre terjedő, élősködő rovar, mely gyermekközösségekben gyakori és gyorsan terjedő fertőzések okozója.

A fejtetű vagy más néven hajtetű egy 2,5- 4,5 mm nagyságú, ovális alakú, kistestű rovar, mely kizárólag az emberen , és szinte mindig csak a hajban ( elsősorban a fül körüli tájon ) él, de ritkán előfordul, hogy az egyéb szőrzetben is megtalálható ( szemérem, hónalj, szemöldök). A nőstény tetű a petéit ( serkéit) a haj tövéhez ragasztja. A serkék fejbőrtől való távolságából megtudhatjuk a fertőzés idejét. A nőstény tetvek a 2-4 hetes életük során 200 serkét is rakhatnak. Az igen ellenálló burokkal ellátott petékből a lárvák 5-8 nap alatt kelnek ki és további 2-3 hét alatt válnak ivaréretté. A már kifejlett nőstény tetvek 1-5 nap múlva már elkezdik a petelerakást. Világszerte több százmillió ember fertőzött.

A fejtetvesség elsősorban gyerekkori probléma, hazánkban főként a 4-12 éves korosztályt érinti.

A nemzetközi és haza adatok alapján megfigyelhető, hogy a fejtetvesség egy országon belül 20-25 éves periódusokban visszatérően növekszik. Hazánkban a legutóbb a ’60-as, és ’70-es években okozott jelentős gondot a fejtetvesség. Ekkor az iskolaorvosi és védőnői szolgálatok jelentősen visszaszorította ezt, de napjainkban ismét emelkedő trendek figyelhetőek meg.
Jelenleg a magyar gyermekek 1-3 % fertőzött.

Leggyakrabban a legrosszabb higiénés viszonyok között élőknél, elsősorban a hajléktalanoknál tapasztaljuk az előfordulását. Járványszerűen pedig elsősorban a gyermekközösségekben léphet fel, főleg az óvodáskorban és általános iskola alsó tagozatában. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy habár a higiénia hiánya segíti a fertőzés kialakulását és terjedését, de a megfelelő tisztálkodási szabályokat betartó személy is ugyanúgy megfertőződhet érintkezés útján.

Fejtetvesség esetén a hajas fejbőrön, főleg a fülek mögött apró, ovális alakú, szürkésfehér serkék láthatóak. Meg kell tudnunk különböztetni ezeket a korpától, a serkék nem húzhatóak le könnyen a hajszálról, kézzel nem lehet lesöpörni őket. Segítségünkre lehet a sűrű fogazatú tetűfésű, ezzel ugyan nem lehet a fertőzést megszüntetni, de viszonylag könnyű kifésülni néhány tetvet, mely a fertőzés gyanúját megerősítheti. A vérszívó rovarok nyálmirigyének értágító, véralvadásgátló és viszketést okozó váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okozhat. Ennek megfelelően erős viszketéssel, a fejbőrön pedig vörös, kiütés szerű foltok megjelenésével járhat. Szemben a ruhatetűvel és a lapostetűvel, a fejtetvek nem terjesztenek vírusos vagy bakteriális fertőzéseket. Azonban az erőteljes vakarózás miatt ezeken a területeken gennyes felülfertőződés alakulhat ki, amelyet akár nyaki nyirokcsomó megnagyobbodása is kísérhet.
Fejtetvesség gyanúja esetén a gyermek haját lazán szét kell bontani és elsősorban a fülek mögötti, melletti területet illetve főként a hosszú hajú gyermekeknél a tarkótájékot kell átvizsgálni.

A peték a barna és fekete hajúakon szabad szemmel is könnyen észrevehetőek, a világosabb hajúaknál azonban fokozott figyelem és kézi nagyító használata is szükséges lehet. Minden esetben meg kell győződnünk a talált serkék életképességéről, ebben a körömpróba lehet segítségünkre. Az életképes serke a két köröm között összenyomva pattanó hangot ad. A közösségbe járó gyermeknek ajánlott heti egyszer ellenőrizni a fejbőrét.

A fejtetvesség azonnali megszüntetésére alkalmas tetűirtó szerekből többféle is megvásárolható vény nélkül a gyógyszertárakban, esetleg a drogériákban.

A irtószereket minden esetben a címkén lévő használati utasítás szerint, nagy gondossággal alkalmazzuk. A hajszesszel a hajas fejbőrt és a hajat gondosan át kell itatni, majd azt a fejbőrbe kell dörzsölni. Ezt követően legalább 5-15 percet kell várni, amíg a hajszesz rászárad a hajra (ez az idő elegendő arra, hogy a készítmény kifejtse hatását, így elpusztítsa a mozgó tetveket és a serkéket is). Az elhalt serkéket csak ecetes vízbe mártott, sűrű fogazatú úgynevezetett tetűfésűvel tudjuk eltávolítani a hajszálakról. Vattával lefedve ügyelnünk kell arra, hogy a hajszesz a szembe ne jusson, mert kötőhártya gyulladást okozhat. Amennyiben mégis véletlenül a szembe jut vagy a nyálkahártyára kerül, bő tiszta vízzel el kell távolítani. Kisebesedett bőrfelületen nem szabad alkalmazni. Nagyon fontos, hogy a hajjal érintkező használati tárgyakat ( pl.: hajkefe, fésű) forró vízzel vagy a tetűirtó hajszeszbe mártva kell fertőtleníteni.

A megelőzés legjobb módja a veszélyeztetett közösségekben ( pl.: gyermekintézményekben) végzett rendszeres és gondos szűrővizsgálat. Az érintett személyek kezelésén kívül nagyon fontos annak megállapítása is, hogy az fertőzött személy a tetvességet kitől kaphatta meg, illetve esetleg kinek adhatta tovább. Minden esetben gondolnunk kell a “ping-pong effektusra” is. Ha a környezetében élők kezeletlenül maradnak, akkor a kezelt személy visszakaphatja a tetűt attól is, akitől eredetileg ő kapta, de attól is, akinek továbbadta. Ezért a vizsgálatot és az esetleges kezelést a megelőzés érdekében ki kell terjeszteni a tetvesnek talált személy egész környezetére, a vele rendszeresen érintkezőkre is, például a családtagokra, munka- illetve iskolatársakra. Ebben a családorvos, az iskolaorvos vagy a védőnő segíthet.
A tetűirtó készítmény a kezelés mellett megelőzésre is alkalmas.

Célszerű alkalmazni, ha fennáll az újrafertőződés veszélye. A hajszesz a tetűirtó hatását a következő hajmosásig, akár 2 hétig is megőrzi, és a fejre kerülő tetveket még a peték lerakása előtt elpusztítja. Amíg a visszafertőződés veszélye fennáll, célszerű a hajszeszes kezelést minden hajmosás után megismételni. Szintén a megelőzést szolgálja a hajjal kapcsolatos tárgyak, fésűk, kefék fertőtlenítése illetve az érintett személy által használt törülközők, ruhák, ágyneműk forró vizes mosása, a kalapok, sapkák és kabátok vegytisztítása is.
Ajánlatos kerülni a fésűk, kefék, hajjal kapcsolatos tárgyak és kalapok közös használatát.

Dr. Szakállas Rita

gyogyhirek.hu

 
Facebook megosztás