A hagyomány szerint az intézmény minden évben március 5-én ünnepli a múzeum napját. Ennek oka, hogy 1872. március 5-én nevezték ki Xántus Jánost a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának igazgatóőrévé. Így lett ez a nap a Néprajzi Múzeum születésének is a napja. Az elsőként leltárba vett két és félezer tárgy Xántus János Kelet-Ázsiai expedíciójából származik, ez alapozta meg a múzeum nemzetközi gyűjteményét.
A 152. évforduló alkalmából lehetőséged nyílik bejárni a múzeum minden szegletét izgalmasabbnál izgalmasabb ingyenes programokon. Megnyílnak a raktárak, kurátori tárlatvezetések, koncert, színház, könyvbemutató, múzeumpedagógia, épületbejárás színesíti ezt a különleges napot.
A részletes programsorozatért látogass el a neprajz.hu weboldalra.
Régóta hagyomány, hogy ezen a napon új időszaki kiállítások is nyílnak. Idén az Együtt. Inaktelki képek 2000-2002 c. kiállítás és további kettő kamarakiállítás, a Forrás és kreativitás és a Figyeljük népünk olvasmányait! megnyitójára várja az érdeklődőket a múzeum.
A Néprajzi Múzeum Együtt. Inaktelki képek 2000–2002 című fotókiállítása egy kalotaszegi falu életét, a falut működtető közösségi kapcsolatokat mutatja be. A tárlat célja, hogy a figyelmet a néprajzi terepfotó kevéssé ismert értékeire és összetett jelentéseire, többrétegű értelmezési lehetőségeire fordítsa, kiemelve ezzel a képeket a dokumentációs terepfotók illusztrációs szerepéből. Winter Erzsébet, a Néprajzi Múzeum fotográfusa dokumentációs céllal nagyjából ezer diapozitívot készített Inaktelkén, 2000 és 2002 között. Ebből válogatva olyan kurátori konstrukció jött létre, amely elsősorban a hétköznapi életre, a közösséget fenntartó és működtető kapcsolatokra, az egyén és közösség viszonyára, a közösségi normákra és szabályokra fókuszál.
A Forrás és kreativitás c. kamaratárlat azt vizsgálja az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogyan válik a múzeum, a benne őrzött gyűjtemények, műtárgyak a kreativitás forrásává. A bemutatott művek többsége a 18. Velencei Építészeti Biennálé Magyar Pavilonjának REZIDUUM – The Frequency of Architecture című kiállítását idézi meg, amelynek fókuszába a budapesti Néprajzi Múzeum új épülete és homlokzati díszítőeleme került. A tárlat hang-, tér- és fényinstallációk együtteséből állt, szemléltetve a különböző kulturális rétegeket a régmúlt használati tárgyaitól az új épületen és annak urbanisztikai kontextusán át a kortárs zenéig. Szintén a kiállítás részét képezi a Motívumalkotó alkalmazás, amely segítségével saját vizuális alkotásodat készítheted el a Néprajzi Múzeum műtárgyainak ornamentikájából inspirálódva.
A 19. század második felére és a 20. század elejére datálható ponyvafüzetek nyelvezete, terjesztése és olvasói bázisa is fontos lenyomata a korabeli művelődési viszonyoknak, társadalmi normáknak, olvasáskultúrának. A Figyeljük népünk olvasmányait! c. kamaratárlat a gyűjtemény világi ponyváiból válogat.
Ezen jeles nap alkalmából egy hosszútávú projekt is kezdetét veszi. Az El nem vész csak átalakul című kezdeményezés a Kerámiatérhez kapcsolódik. A Kortárs közelítések sorozat részeként kortárs kerámiák jelennek meg az ingyenesen látogatható látványtárban, melyek az ott kiállított műtárgyak inspirációjából születettek. Első alkalommal Kovács Máté keramikusművész két alkotását láthatják az érdeklődők.