A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.

Hírdetés

Érdekes beszélgetések

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Dömötör Zsolt lufihajtogató világbajnokA lufihajtogatás végtelenül kreatív és szórakoztató, ám a vicces figurák mögött komoly munka van. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint Dömötör Zsolt világbajnoki címe, és számos egyéb elismerése, amit a lufis szakmában szerzett.

M.P.:Hogy telik egy lufihajtogató átlagos napja?
D.Zs.:Ez változó, függ attól, hogy a megrendelt szülinapi lufi figurának mire kell elkészülni, vagy mikor kell fellépnem. Ez a legelső és egyben a legfontosabb, ehhez igazítom a napi rutin feladatokat. A napi 4-5 óra gyakorlás és kísérletezés, angol óra, erdei tekerés (persze biciklivel) és az interneten tartani a külföldi kollégákkal a kapcsolatot.
M.P.:330 lufihajtogató közül lettél az első tavaly, az Egyesült Államokban megrendezett világbajnokságon, mi volt az első gondolatod, miután megtudtad, hogy nyertél?
D.Zs.:Nem akartam hinni a szememnek, annak ellenére, hogy tudtam, hogy ezzel nyernem kell.  Egy nagyon jól megtervezett szúnyog figurát hajtogattam.  Hosszas kutatómunkával kezdődött (miután megvolt az ötlet), hogy a lehető legjobban hasonlítson. Nagyon sok szempont, kritérium volt, aminek meg kellett felelni, próbáltam mindenre odafigyelni. És sikerült!
M.P.:Pályafutásod alatt eddig melyek voltak a legmeghatározóbb pillanatok?
D.Zs.:Úgy gondolom, hogy az első ilyen pont, amikor óvodás koromban elvittek egy bűvész műsorra, és ott láttam azt a fajta lufit, amire csomót kötöttek. Azóta tart ez a szerelem. Aztán az első lufi figuráimmal elért sikerek baráti körökben. 2005-ben az első magyar versenyem, amit meg is nyertem, 2006-ban az első nemzetközi versenyem, ahol ezüstérmet sikerült megszereznem. 2010-ben a világbajnokságon 3. helyet sikerült megszereznem egy kis süni figurával, ami különlegessége, hogy egyetlen egy lufiból készült. 2011-ben világbajnokságokon megszerzett első helyezésem. Nagy örömmel tölt el, hogy 2010-től átadhattam a tudásom egy lufihajtogató tanfolyam keretében, és sikeres vizsgát tettek a tanítványaim. (2012. április 3-án indul ismét)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Marék Veronika interjú

„Kippkopp a havas erdőben sétált. Odaröppent hozzá barátja, a cinke. –De jó, hogy találkoztunk! – csipogta. – Olyan különös dolgot láttam! Képzeld, fenyőfa nőtt egy házban, a szoba közepén! Te érted ezt?”

Marék Veronika meséin generációk nőttek fel. Ők, ma már saját gyerekeiknek, unokáiknak olvassák fel Laci és az oroszlán, esetleg Kippkopp, vagy Boribon történetét. Arról, hogy az írónőnek melyik volt a legkedvesebb meséje gyerekkorában, hogyan született Kippkopp figurája, vagy, hogy miként folytatódnak Boribon kalandjai, maga a szerző mesélt a Manóprogramnak.  

M: Mikor érintette meg elsőként a mesék világa?

M.V.: Képeskönyvekből érkeztek hozzám a mesék, akkor, amikor még nem is tudtam olvasni. Szerettem a törpék világát. Később Walt Disney Hófehérkéje és Pinokkiója varázsolt el.

M: Melyik volt az Ön kedvenc története gyerekkorában?

M.V.: Mivel 4 éves korom óta olvasok, mindig más és más. Ha félni akartam, Grimm meséjét olvastam, címe: A két testvér. Ha nevetni akartam, Szürke Bagoly: A két kicsi hód című könyvét vettem elő.

M: Különösen az ünnepek közeledtével a Manóprogram kiemelt kedvence a Kippkopp karácsonya. Hogyan született meg a gesztenye gyerek ötlete?

M.V.: Az erdei tisztás adta az ötletet. Bekukucskáltam a fűszálak közé, és annyi érdekes dolgot találtam ott, hogy meg akartam mutatni a gyerekeknek is. Ehhez kellett egy figura, aki kicsi, úgy járkál a füvek között, mint egy erdőben, és mindenre rácsodálkozik. Lehetett volna tündér vagy manó, de túl mesebeliek lettek volna. Az egér és a béka jó kicsik, de nem csodálkoznak mindenen, hiszen ott élnek a füvek között. Akkor eszembe jutott a gesztenyebaba, hiszen őt minden gyerek szereti. Kicsi, és csodálkozik mindenen, mert csak az őszt ismeri, mert akkor született.

Marék Veronika interjú  Marék Veronika interjú

M: Szándékosan nem kapott a karácsonyi történet vallási hátteret?

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Bruhaha BorisPicit mogorva, de nagyon vicces és nagyon szeretni való karakter Kócföldéről. Ki ő?

Bruhaha Boris, vajon mit csinál most?

Borist kérdeztük a Kac Kac Kócok világáról. Az interjú második felében a Borist alakító színész, Rew Lowe válaszolt kérdéseinkre.

M.P.:Kedves Boris, Boyzieval együtt a Sampon Kastélyban laktok. De mi történt Boyzie anyukájával, a feleségeddel?

B.B.: Ő elment, hogy gondoskodjon az édeanyjáról, Bruhaha Nagyiról, aki nincs túl jól és nem nagyon szereti Kócföldét. Túl kócos neki.

M.P.:Miért nem kedveled a Kac Kac Kócokat?

B.B.:Igazából én senkit sem kedvelek túlságosan. Bosszantóak, mert ők mindig boldogok és vidámak. Én pedig mindig mogorva vagyok, szeretek mogorva lenni!

M.P.:Miért döntöttél amellett, hogy sampon gyártó céget alapítasz? Jó üzlet ez manapság?

B.B.:Azt gondoltam, hogy ez rengeteg pénzt fog hozni nekem, mivel Kócföldén minden kócos, így hát mindenkinek szüksége van samponra. A probléma az, hogy picit lusta vagyok, nem szeretem a kemény munkát, így hát nem túl sikeres a vállalkozásom. Ezért néha megpróbálom viccekkel és bolondozásokkal a Kac Kac Kócokat rávenni, hogy segítsenek nekem.

M.P.:Szeretnél a Kac Kac Kócokkal együtt élni?

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Három zenekarnak is tagja, megszámolhatatlanul sok hangszeren játszik, és a tánc kérdéskörében is otthonosan mozog. Ha szeretnéd megtudni, hogy milyen tapasztalatokat tart fontosnak, és mik a zenével kapcsolatos főbb tervei, olvass tovább!

Székely Zoltán Alma EgyüttesM.P.:Nem kevés hangszeren tudsz játszani, melyik áll a legközelebb hozzád? Nem mellesleg a blockflöte mi fán terem?
Sz.Z.:Hadd kezdjem a  végén: a blockflöte manapság már ritkábban terem fán, egy jó ideje gépsorok gyártják, jobbára műanyagból. Amúgy az iskolákban leggyakrabban használt furulya a blockflöte, ennek családjából is a szoprán blockflöte. Mivel annak idején én is ilyenen kezdtem tanulni, a furulya áll a legközelebb hozzám. De nem az emlegetett blockflöte, hanem a népi furulyák. Részletezhetném, hogy az Erdélyben, Moldvában is használt, szűkülő furatú… de inkább ugorjunk.:)
M.P.:A néptánc is fontos szerepet játszott a tanulmányaid során. Ma is űzöd a táncot?
Sz.Z.:Szeretem a néptáncot, autentikus és a nekem tetsző módon feldolgozott formában egyaránt. Szeretem nézni is, űzni is. És szeretem megismerni más népek táncait is. A kulcs általában ezekhez a dallamokhoz, táncokhoz, hogy világosan meghatározott keretek közt (mondjuk a tánc lépései, stílusjegyei és a táncrend egymásutánja tartozik ide) nagyfokú szabadsággal lehet élni. Előzetesen viszont meg kell ismerni az adott „nyelvet”, ami alatt az egyes tájegységek jellemzőit értem. Ebben szerepel történelem, földrajz, szociológia és rengeteg minden. A lényeg, hogy a folklór nem véletlenül alakul egy adott helyen, az ott található módon.
Amúgy a 2011-es évben még megpróbáltam tisztességesen felkészülni az Erkel Ferenc Néptáncegyüttes vezetőjének, Galambos Tibornak a 80. születésnapjára, de az ünnepi műsoron kívül ma már inkább csak táncházakban táncolok, egészen más dolog 15-20 percre összekapni magam, mint egy egész estés előadásra… :)
M.P.:Az Alma Együttes mellett a Fakutyában és a Csürrentőben is zenélsz, megterhelő vagy inkább kihívás három zenekarban is szerepelni?
Sz.Z.:Természetesen mindkettő, bár a teljes képhez hozzátartozik, hogy egy népzenei formációban alapesetben a hangszerek a meghatározóak, a hozzájuk tartozó zenészek csereszabatosak. Vagyis mind a Csürrentőben, mind a Fakutyában elfordul, hogy valamelyik tagot, tehát akár engem is, helyettesíteni kell. Az Alma tempóját, a folyamatos útkeresést, az új lehetőségek kipróbálását nagyon is hiányolom a másik két formációból, ezen így vagy úgy, de mindenféleképpen változtatnom kell.
M.P.:Terveztek közös koncertet a zenekarjaiddal? Vagy teljesen más műfajba tartoznak?
Sz.Z.:Az Almával közös koncert talán nem, de egy-egy összeállítás kapcsán a komoly együttműködés felmerült. Talán nem is kell olyan soká várni már erre.:)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Oldalunkon mindig sokat hangsúlyozzuk, hogy a mese mennyire fontos szerepet tölt be a gyermeki lélek fejlődésében. Bartos Erika művei hamar belopják magukat minden kisgyermek szívébe, hiszen figurái szerethetőek, meséi könnyen érthetőek, a mindennapok forgatagába kalauzolja el kis olvasóit. Erika a meséhez való kapcsolatáról, a kezdetekről és saját példaképeiről mesél interjúnkban.

Bartos ErikaM.P.:Az építész szakmától a meseírásig. Hogyan vezetett ide az út?

B.E.:Nagyon szeretem az eredeti szakmámat, kitűnő diplomával, több diplomadíjjal, az Építész Kamara különdíjával végeztem a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Nagyszerű tanároktól tanulhattam, és diplomázás után nyomban remek állásom lett. De hamar megszületett az első gyermekem, és GYES-re kerültem. Az anyaság megváltoztatja az érzéseket, az értékrendet, szeretet és odaadás hatja át a kisbabás időszakot. Számomra ezek az érzelmek egy új utat nyitottak. Gyerekkoromban óvónő szerettem volna lenni, így ez a váltás egyfajta visszatérés is volt. Az első mesémet akkor rajzoltam, amikor második gyermekemet vártam. Ezzel a mesével segítséget szerettem volna nyújtani a nagytestvérnek, hogy könnyebben fogadja a kistestvér érkezését. Később ugyanígy rövid mesét írtam a Télapóról, az első oltásról, palacsintasütésről, számtalan egyszerű és hétköznapi dologról. Egyszerű történetek, egyszerű rajzokkal, az egyetlen célom az volt, hogy a kisgyerek értse, szeresse, és a mese segítsen az élményt feldolgozni. Ezeket a meséket később nem csak saját gyermekeim forgatták örömmel, hanem barátok, rokonok, ismerősök kérték kölcsön, lefénymásolták, szerették. Végül az ő bíztatásukra kopogtattam könyvkiadóknál, így indult el a meseírói utam.

M.P.:Gyermekinek könyvekből mesél vagy inkább a fantáziájára bízza magát?

B.E.:Így is, úgy is. Az esti mesét sosem hagyjuk ki, nagyon fontos része a napnak. Általában férjem olvas esténként a gyerekeknek. A nagyobbak már szívesen hallgatnak hosszabb műveket is, részletekben. Figyelmesen végighallgatták a Momo-t (Michael Ende), A kis herceget (Saint-Exupéry), a Kiberiádát (Stanisław Lem) is, esténként egy-egy fejezetet. Én ritkábban mesélek, olyankor viszont jobban szeretek fejből mesélni. Befekszem a gyerekek mellé, és a történet magától szövődik. Olykor valós szereplőkkel, máskor kitalált figurákkal. Néha komolyabb mesét találok ki, más alkalommal vicces és nagy nevetésbe torkolló történetet.

Bogyó és BabócaM.P.:Miért pont bogarak a Bogyó és Babóca karakterei?

B.E.:Olyan figurákat kerestem, akik közel állnak a legkisebbekhez. Minden kisgyerek látott már katicát, hangyát, szöcskét vagy szarvasbogarat. Kiránduláskor szívesen leguggolnak egy-egy bogárkához, elidőznek mellette, figyelik, szeretik, érdekli őket. Szintén fontos volt a természet szeretete, ez egy hangsúlyos mondanivalója a Bogyó és Babóca sorozatnak, a bogárközösség ehhez is megfelelő volt.

M.P.:Honnan származik a Bogyó és Babóca elnevezés?

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív

A legfiatalabbak már aligha emlékeznek a Magyar televízió műsorán futó ifjúsági pantomim sorozatra, de aki a nyolcvanas években volt gyerek, az bizonyára szívesen fogadja Karsai Veronika, azaz Csepke válaszait, melyet munkatársunk kérdéseire adott.

Karsai Veronika - CsepkeM.P.:A Madách Imre Gimnáziumban végeztél, aztán a későbbiekben ott tanítottad a diákokat színháztudományra. A tanítványaid emlékeztek még a Varsányi Ferenc rendező-forgatókönyvíró keze alól kikerült Csepke karakterre? Tudták, hogy volt idő amikor te jelentél meg nap mint nap a televízió képernyőjén?
K.V.:Elsősorban pantomimet és drámát tanítottam, az itteni mozgásszínházi szakkörből nőtt ki tulajdonképpen jelenlegi társulatom, a Mimage Pantomim Színház és Stúdió. Ez csak egy kiegészítés a színháztudomány tanítása mellé, ami csak fakultációként működött, és nem is volt túl hosszú életű, bár nagyon szerettem; legkedvesebb diplomám a veszprémi teatrológusi. Hogy emlékeztek-e, emlékeznek-e Csepkére? Többnyire nem. Ez a korosztály már sok csatornát nézhet, és talán azóta nem is adták a sorozatot. A szülők viszont szinte mindig fölfedték előttük a „titkot”, úgyhogy előbb-utóbb mindig kiderült.

M.P.:Miként választottak ki téged az aranyos, eleven kislány, Csepke szerepére?
K.V.:Szüleim voltak a sorozat szakmai vezetői és főszereplői, valamennyi társuk tanítványaik közül került ki. Én édesanyám gyermekegyüttesébe jártam ez idő tájt, ott esett rám Varsányi Ferenc rendező választása egy korabeli castingon.

M.P.:A klasszikus értelembe vett színészkedést teljesen abbahagytad?
K.V.:Nem volt mit abbahagyni, sosem voltam prózai színész. Megtaláltak egy-két szereppel, szívesen is csináltam, kihívás volt, de tisztában vagyok az efféle hiányosságaimmal, így erőltetni nem erőltetem. A mozgásszínészet olyan sokrétű, és a pantomim olyan nehéz és csodálatos, és olyan kevesen művelik magas szinten, hogy inkább ezt az oldalamat próbálom tökéletesíteni, ezt a perspektívát tágítani. Amit a prózai színházban nagyon szeretek, az a mozgásrendezés: megérteni, kibontani, mit is kíván a rendező, és a mozgás minden apró szegmensére kiterjesztve segítségképpen színpadra tenni; ez nagyon izgalmas, nagyon szeretem.

M.P.:Napjainkban a Mimage Pantomim Színházat vezeted. Mit gondolsz mennyire nyitottak az emberek manapság a pantomimra, mint művészetre?

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Szőke András - Szőke SzappanSzőke Andrást nehéz lenne beskatulyázni. Élete során számtalan szakmába belekóstolt. Fiatal éveiben tagja volt színjátszókörnek, alapított zenekart, festményei kiállításokon kerültek bemutatásra, de dolgozott már szobafestő segédmunkásként, takarítóként a Horizont moziban, és rendezőasszisztensként is. Számtalan kisfilm alkotója, játékfilm szereplője, Stand up előadások sztárvendége. Ezek tudatában talán már senki sem csodálkozik el azon, hogy életét végigkísérte a természet szeretete, a gyógynövények ismerete. Tudását felhasználva, egyedülálló módot talált arra, hogy a népi gyógyászat hagyományait felelevenítve és továbbfejlesztve, bárki számára elérhetővé tegye. Erről mesélt a Manóprogramnak Szőke András.

M.P.:Sokan azonosítanak a televízióból ismert Szőke Kapitánnyal, vagy az esti show műsorok stand up-os vendégeként, ám bizonyára kevesen tudják, hogy a kamera mások oldalán is sűrűn megfordultál. Filmjeidet a kis emberek hétköznapi gondjai járják át, ezek a gondolatok saját ihletésűek, emlékekből táplálkoznak?

  • 1985-ben készítettem az első egész estés játékfilmet. 14 nagyjátékfilmet és hozzávetőlegesen közel hatszáz kisfilmet, dokumentumfilmet rendeztem televízióknak. 1994-ben Balázs Béla díjat kaptam addigi munkáim miatt. Mások mozifilmjeiben játszottam színészként, írtam forgatókönyveket, dialógokat (pl: Roncsfilm, 1992). A saját személyes életteremből adódóan vagyok jelen hétköznapi történésekben, ez okozza az emberi karakterekben a „kis emberek” jelenlétét filmjeimben.
  • Szakemberek meghatározásai szerint a szatírák, vígjátékok világába tartoznak filmjeim.
  • Emellett zenével, rádiózással és festészettel is foglalkozom.

M.P.:Taliándörögdön, ahol élsz, a helyi plébános segítségével helytörténeti gyűjteményt hoztatok létre. Melyek a legérdekesebb darabok, melyekhez fűződnek a legmeglepőbb történetek?

Húsz évet éltem a fővárosban és úgy döntöttem, hogy szükségem van a további munkáim miatt visszatérni a vidékhez. Nem Szentes felé vettem az irányt, hanem Taliándörögdre költöztem, egy 650 fős faluba. Itt élek. Illés Sándor atyával több, mint tizenöt éve működtetjük a Római Katolikus plébániát, az Ősök Házát. (www.osokhaza.hu) Itt a térség tárgyi és szellemi értékeit gyűjtjük, mutatjuk be. Nem egyszerűen egy „múzeumról” van szó, vagy „skanzenről”, hanem interaktív és nonprofit élettér működik itt, amely segít az odaérkezőnek megismerni a „falut”, a vidéket, a hagyományt.
Működik ezen a helyen pékség és rádió, ide eljöhetnek, és aktívan részt vehetnek a kenyér sütésében. Több mint 200 ezer ember fordult meg nálunk az elmúlt tizenöt év alatt.  

M.P.:A filmezés mellett a természetgyógyászat is megjelent az életedben. Honnan ered a természet szeretete, és a fűben-fában fellelhető gyógyítóerő ismerete?

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

A világ egyik legnagyobb zenei tehetségének édesapja 1928. július 26-án látta meg a napvilágot egy 5 gyermekes családban, Arkansasban. 11 éves volt, amikor szülei különváltak. Édesanyjával és nevelőapjával Kelet-Chicagóba költöztek. Tinédzser évei alatt egy ideig Indiánában élt édesapjával, majd visszatért Chicagóba, és munkát vállalt. 1950-ben vette feleségül Katherine Scruse-t, akivel 3 szobás otthont rendeztek be a városban.

Az ’50-es években megcsillogtatta gitár tudását a saját blues band-jében, a The Falcons-ban. Az együttesért tett erőfeszítései ellenére feloszlottak, így a ’60-as évektől gyermekei zenei karrierjére fektette a hangsúlyt. 1966-tól a The Jackson 5 nagy sikereket ért el. A srácok közül Michael bizonyult a legtehetségesebbnek. A Legenda ekkor kezdte meg 43 éven át tartó töretlen pályafutását. Karrierjével nem csak saját életét határozta meg, de kitaposta az utat más, afroamerikai pályatársa előtt is. Magáénak mondhatja minden idők legnagyobb példányszámban eladott lemezét. Élete során 300.000 millió dollárt gyűjtött és adományozott különféle segélyszervezeteknek és alapítványoknak. Örök gyermeki lelke csak Neverland nevű birtokán nyugodhatott meg, amelyet 1988-ban vásárolt meg. A 11 négyzetkilóméternyi terület aranyozott kapui mögött kisvasút szállítja a látogatókat. Vidámpark és állatkert is helyet kapott a réteket, vízeséseket, játszótereket rejtő parkban. Gyakran látott vendégül birtokán beteg, vagy szüleit elvesztett gyerekeket.

Arról, hogy ez a csodálatos ember miként vált a világ zenei legendájává, Joe Jackson mesélt a Manóprogramnak.

Joseph Jackson interjú - Michael Jackson édesapjaM.P.:Apaként nincs fontosabb a gyerekeknél. Mit tudott tanácsolni nekik a legnehezebb pillanatokban?

J.J.:Mindig tudják, hol a helyük, és találjanak maguknak valami hosszú távú elfoglaltságot. De csakis olyasmit, amit szeretnek.

M.P.:Michaellel kivételes tehetséget adott a világnak, aki egész életében szeretett volna gyermek maradni, hiszen gyereknek lenni a legjobb a világon. Hogyan fogadta, hogy a Neverland birtokot egy igazi élmény paradicsommá varázsolta?

J.J.:Már kisfiúként is mindig Michael volt az első. A zsebpénzén cukorkákat vett a gyerekeknek, nagyon élvezte, hogy édességet oszthat. Ez csak tovább erősödött benne, mígnem végre felépítethette Neverlandet, egy helyet, ahol kedvükre szórakozhatnak a gyerekek. Ezért a különféle játékok és az állatok.

M.P.:Mit javasol azoknak a szülőknek, akik szeretnének mindent megadni gyermeküknek, hogy azzal foglalkozhassanak az életben, amit a legjobban szeretnek?

J.J.:Csak dolgozz velük nagyon keményen, és tegyél meg mindent azért, hogy boldognak lásd őket. Igenis csinálja azt a gyerek, amit szeret. Minél több időt tölt el ennek gyakorlásával, annál sikeresebb lesz. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy távol marad a balhéktól.

M.P.:Michaelnek sikerült mindannyiunk álmát valóra váltani mind munkában, mind a hétköznapokban. Ezer évente jó, ha egy ilyen élet van, hogyan élte ezt meg, mint büszke apa?

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Ti kérdeztetek, a Télapó válaszolt!Öt szerencsés kisgyermek lehetőséget kapott arra, hogy feltegye az őket leginkább érdeklő kérdéseket Joulupukkinak, a Lappföldi Mikulásnak. A srácok igazán kitettek magukért, Joulupukki pedig hatalmas türelemmel, és kellő komolysággal válaszolta meg a csemeték kérdéseit. Fogadjátok szeretettel a különleges kérdezz-feleleket a gyerekek és a Télapó között!

"A Télapó hogyan tudja 1 éjszaka alatt a világ minden kisgyerekéhez elvinni az ajándékokat?" Milán 5,5 éves

Joulupukki: Ez egy hatalmas titok, de elmesélem most, csak maradjon köztünk. Azt te is észre vetted már, hogy a világ különböző részein eltér az idő. Amikor a gyerekek, itt Lappföldön felébrednek és játszanak a barátaikkal, vagy az iskolába sietnek, a világ másik felén lévő gyerekek alszanak, mert ott éppen éjszaka van. Ilyenkor mi az északi fényt hívjuk segítségül (Aurora Borealis), hogy segítse utunkat. És nem utolsó sorban Rudolfnak van egy különleges varázslatos képessége, ami hatalmas erőt ad neki.

"Honnan van a Mikulás szánja" Alma 6,5 éves

Joulupukki: A manók készítették az összes szánkómat. Nagy tapasztalattal rendelkeznek a fa megmunkálásának terén, és imádnak fából készíteni dolgokat.

"A télapó gyerekkora óta növeszti a szakállát, hogy olyan hosszú?" Hanna 7 éves

Olvasóink értékelése: 1 / 5

Csillag aktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Gerald McBoing BoingGerald McBoing Boing egy 6 éves kisfiú, aki szinte minden hangot tud utánozni. A történet akkor kezdődött, amikor Gerald két éves volt, s amikor beszélni kezdett, tudjátok mit mondott? Nem mondott ki szavakat, hanem csak azt, hogy BOING BOING!

Az 50-es években sikeresen futó rajzfilm 2005-ben új köntösbe öltözött, John Derevlany jóvoltából. John egy picit átírta, még feldolgozhatóbbá tette az óvodás korosztály számára a történetet. 52 epizód született, rengeteg örömet és nevetést okozva a nézőknek. John Derevlany, Los Angelesben élő íróval és producerrel beszélgettünk a sorozat születéséről és az egyéb munkásságáról.

M.P.:A weboldaladon a következő szavakkal jellemzed magad: író, producer, játék dizájner, teljeskörű média srác. Melyik vagy leginkább?

John Derevlany - Gerald McBoing BoingJ.D.:Egy picit mind én vagyok - író, producer, játék dizájner, stb. Ez azért van, mert manapság a médiában csak kevés projektem fut egy időben. Amikor egy új projektet fejlesztek, megpróbálok egy sztorit kreálni köré, amit aztán a több kommunikációs csatornán, mint például  TV showk, játékok, iPhone vagy iPad alkalmazások, weboldalak, kiadványok, játékok, és néha kalandparkokon keresztül tudok népszerűsíteni.

Amikor például egy régi történethez nyúlok hozzá, a készítés során több korszerű, interaktív elemet is alkalmazok. Nem teljesen ez volt a helyzet a Gerald McBoing Boing"-gal, mivel az 10 éve, még azelőtt készült, hogy ezek az új technológiák teret nyertek volna. Ez inkább a következő 2013-ban készülő sorozatomra, a Lego’s “Legend of Chima,” –ra jellemző.

M.P.:Miért éppen a Gerlad McBoing Boing sorozatot dolgoztad fel. Az eredeti egy 1950-es évekbeli animációs sorozat.

Legközelebbi rendezvények

 

Tetszik a Manóprogram?

Kövess minket a Facebookon is!