<< >>

Most itt állsz:

Kezdőlap Kultúr-sarok Érdekes beszélgetések

Manóprogram hírlevél

Köszönjük, hogy feliratkozol a ManóHírlevélre!
Programokról, érdekességekről küldünk neked hetente információkat. Azonnal letölthető ajándék!
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Érdekes interjúk hazai és világsztárokkal
Soy Luna (Karol Sevilla) interjú PDF Nyomtatás E-mail

Soy Luna (Karol Sevilla) interjúLuna Valente (Karol Sevilla) Mexikóban él családjával. Suliba jár, közben pedig görkorcsolyás ételfutárként dolgozik részmunkaidőben. Minden tökéletesnek látszik, szülei azonban visszautasíthatatlan ajánlatot kapnak, és a család Argentínába, Buenos Airesbe költözik. Luna számára nem egyszerű alkalmazkodni az új élethez, és az elit iskolához, ahol nem találja a helyét. A görkorcsolyázásban talál vigaszt, felfedezi a helyi görkorcsolyapályát, és egy teljesen új világ nyílik meg előtte. Közben új barátokat szerez, illetve rátalál az első szerelem is.

A filmsorozat szeptember 5-én indult hódító útjára a Disney csatornán. Bizonyára ti is kíváncsiak vagytok arra, miként vélekedik a sorozat sztárja, Karol Sevilla a mozgásról, a zenéről, valamint televíziós karakteréről. A Manóprogramnak adott interjújában minderre fény derül. 

M.P.: Luna egy rendkívül energikus lány, melyben a sport bizonyára jelentős szerepet játszik. Számodra mit jelent a mozgás?

L.V.: Luna nagyon szeret görkorizni, ez talán a legfontosabb dolog az életében. Keményen dolgozik azon, hogy minél jobban korizzon, és soha nem adja fel. Személy szerint nekem is nagyon fontos a sport, hogy fitt és aktív maradhassak. A sorozat kezdete óta pedig még fontosabb lett számomra a mozgás, és egy új világ tárult ki előttem, amikor megismertem a görkorizás csodálatos világát.

M.P.: Lenyűgöző mozdulatokat láthatunk tőled a görkorcsolyapályán. Mit javasolsz azok számára, akik mostanában kapják meg az első görkorijukat?

 
Ti kérdeztetek, a Mikulás válaszolt! PDF Nyomtatás E-mail

Ti kérdeztetek, a Télapó válaszolt!Öt szerencsés kisgyermek lehetőséget kapott arra, hogy feltegye az őket leginkább érdeklő kérdéseket Joulupukkinak, a Lappföldi Mikulásnak. A srácok igazán kitettek magukért, Joulupukki pedig hatalmas türelemmel, és kellő komolysággal válaszolta meg a csemeték kérdéseit. Fogadjátok szeretettel a különleges kérdezz-feleleket a gyerekek és a Télapó között!

"A Télapó hogyan tudja 1 éjszaka alatt a világ minden kisgyerekéhez elvinni az ajándékokat?" Milán 5,5 éves

Joulupukki: Ez egy hatalmas titok, de elmesélem most, csak maradjon köztünk. Azt te is észre vetted már, hogy a világ különböző részein eltér az idő. Amikor a gyerekek, itt Lappföldön felébrednek és játszanak a barátaikkal, vagy az iskolába sietnek, a világ másik felén lévő gyerekek alszanak, mert ott éppen éjszaka van. Ilyenkor mi az északi fényt hívjuk segítségül (Aurora Borealis), hogy segítse utunkat. És nem utolsó sorban Rudolfnak van egy különleges varázslatos képessége, ami hatalmas erőt ad neki.

"Honnan van a Mikulás szánja" Alma 6,5 éves

Joulupukki: A manók készítették az összes szánkómat. Nagy tapasztalattal rendelkeznek a fa megmunkálásának terén, és imádnak fából készíteni dolgokat.

"A télapó gyerekkora óta növeszti a szakállát, hogy olyan hosszú?" Hanna 7 éves

 
Beszélgetés Bíró Eszterrel PDF Nyomtatás E-mail

"Szerintem sokkal nehezebb gyerekeknek énekelni, mert ők nem udvariaskodnak, őszinték, ha valami nem köti le őket, elfordulnak a színpadtól és mással kezdenek foglalkozni. Komoly kihívás lekötni őket, de nagyon jól fogadják a koncerteket. Ugrálunk, szaladunk, bégetünk, ollézunk együtt, és mindeközben a felnőttek is jól szoktak szórakozni."

Bíró Eszter

 

Bíró Eszter interjúM.P.:Az Állati Zenés ABC mondhatni igazi családi vállalkozás, hiszen a zenéket gyermekeid édesapja, Födő Sándor „Fodo” szerezte. Mennyire volt zökkenőmentes a közös munka?

B.E.:Sanyival készítettem az első szólólemezemen kívül az összes albumomat. Mivel 2007 óta dolgozunk együtt, kialakult egy munkafolyamat, amiben meghagyunk a másik számára annyi művészi szabadságot, amennyi csak lehetséges. Sanyi írja a zenéket, én ötletelek, illetve koordinálom a technikai részét a kiadványnak, és persze közösen gondolkodunk végig. Fontos, hogy az évek során Sanyival összecsiszolódtunk művészileg is, és néhány balkanyar után rájöttünk, hogy mi áll jól nekem zeneileg, szövegileg. Minden esetben együtt hozzuk a döntéseket, legyen az szakmai vagy anyagi jellegű. Persze megvan az a nagyon szűk kör, illetve az alkotótársaink, akiknek a munka során kikérjük a véleményét, de mivel mi látjuk át a teljes koncepciót, a végső döntéseket is mi hozzuk. Egy munkafolyamat mindig kombinált és sosem teljesen zökkenőmentes, mert sok szempontot kell figyelembe venni, és sokszor egy lemez elkészítése egy évet is igénybevesz, ami olykor megterhelő az egész család számára. Ugyanakkor a közös ízlésvilág és célok okán nincsenek vérremenő vitáink, élvezzük az együtt gondolkodást, zenélést, és bár minden közös projektünk között másokkal is dolgozunk együtt, nagyjából kétévente szeretünk újra együtt alkotni.

M.P.:Mekkora szerepet játszott a lemez ötleténél és megvalósításánál, hogy te magad is édesanya vagy?

B.E.:Nagyot! Biztosan nem jutott volna eszembe a magyar ábécéről énekelni, ha nincsenek gyermekeim. Mint édesanya folyton nyitott szemmel járok-kelek, és ha valami színvonalas, kicsiknek szóló zene vagy könyv kerül az utamba, boldogan megszerzem nekik. Persze mindig is imádtam a meséket, még 3., 4. osztályban is tibeti és más egzotikus tájakon játszódó meséket olvastam, és a mai napig imádok animációs filmeket nézni.
Amikor óvodás korba lépett a kislányom, arra a felfedezésre jutottam, hogy nagyon kevés anyag foglalkozik az ABC betűivel mai, humoros formában, kevésbé versszerűen, mint inkább játékosan megszerettetve a betűket. Innen jött az ötlet, hogy olyan minőségi, élő hangszereken megszólaló zenét énekeljek a gyerekeknek, ami nem csak szórakoztat, hanem szinte észrevehetetlenül, játékosan oktat is, ami formálhatja az értékrendjüket és a humorérzéküket is.

 
Ganxsta Zolee interjú - "Kettős személyiség vagyok..." PDF Nyomtatás E-mail

Ganxsta Zolee interjú ManóprogramA Bűvös Mesetorna című kiadvánnyal kapcsolatban már sikerült megszólaltatnunk Béres Alexandrát, ezúttal Ganxsta Zolee-t kerestük fel otthonában, hogy kifaggassuk kislányához fűződő mély kapcsolatáról, jövőbeni terveiről és gyermeki énjéről.

M.P.:Mivel foglalkozol mostanában?
G.Z.:A Dumaszínházban a RoastShow című előadást csináljuk, már körülbelül egy éve. Vannak pesti előadások, de turnézunk országosan is.  Aki nem ismeri a RoastShowt, annak röviden: Én vagyok a célszemély, akit roastolnak, azaz “megégetnek”. Úgy is mondhatjuk, hogy ez a megégetjük az ismert parasztot műsor. Van egy kis csapat, többek közt Kis Ádám, aki nagyon nagy barátom, zseniális figura. Úgy szokott bemutatkozni, hogy nemzetközi hírű pörkölő vagyok. Rajta kívül van még a Kovács András Péter, a Dombovári István, a Kormos Anett, és a Benk Dénes. Ők roastolnak engem és a végén visszanyomom őket. Nekem is van egy 15 perces lehetőségem a végén, amikor visszavághatok. Kérdezhetnek bármit.

M.P.:Előre megbeszélt kérdések vannak?
G.Z.:Van egy gerince a műsornak és mindig improvizálunk hozzá. Ettől lesz igazán jó.
Az egyik alkalommal Kovács András Péteren azt figyeltem meg, hogy miközben engem roastolnak, egyébként mögöttem ilyenkor vetítések mennek, szóval miközben ott ülök kint a trónon, Péter mindig annak a helyére ült le aki éppen nem jött el, a végén mondtam neki hogy b…meg olyan vagy mint egy menhelyes kutya. Még saját helyed sincs!
Ez annyira tetszett mindenkinek, hogy bent tartottuk, mint show elem, azóta mindig mondom neki, hogy nehogy ugyanoda üljél le mindig, ülj mindig máshova.
Egyébként a Dumaszínházban ez a roast mindig telt házas. A 20. előadás ment le most múlt héten szerdán a pestiben, pénteken megyünk Fehérvárra, ahol 2 teltházas előadásunk lesz. Onnan átmegyek Szombathelyre Kartel koncertre. A Junkiest megkértem, hogy cseréljünk, kezdjék ők a bulit, mert én csak a második bulira érek oda. Sűrű napom lesz, aztán szombaton Sex Action születésinapi bemutató koncert, mert a Sex Action idén 25 éves. Sűrű hétvége lesz. Vasárnap pedig Zazikámmal, Zoéval megyünk ki a jégkorong felhangoló meccsre, Magyarország, Szlovénia. A srácok mennek ki a VB-re, Lengyelországba, Krakkóba, ahova én is megyek velük. Oda a Zozika nem jön, mert iskola van.

M.P.:Szereti a jégkorongot Zoé?
G.Z.:Abszolút élvezi. Egyszer kivittem magyar focira, és azt kérdezte, hogy ez mi? Hát mondom: "Ez foci!" Mire ő: "Ez?"

M.P.:Ettől függetlenül Zoé is királylányos kislány?
G.Z.:Királylány és közben fiús is. A kettő van összeöntve. “Van ma este meccs apa? Én azt szeretnék nézni!” Persze közben meg nagyon rózsaszín, például fiús cuccokat nem vesz fel. Kicsit kettős személyisége van, mint apának:) Nem kellett fiúsítanom, fiúsította ő saját magát, viszont még így is csaj maradt. Ez nagyon érdekes.

M.P.:A Buda Gáborék (Alma Együttes) készítettek egy dalt a 20 éves Kartel jubileumra. Kitől származik az ötlet?
G.Z.:Amikor a Bűvös Mesetorna  DVD-t készítettük, megkérdeztem tőlük, hogy lenne-e kedvük csinálni egy számot a lemezre, mondjuk a Stricik és kurvákat. Vállalták a felkérést, a címet azonban “Picik és Durvák”-ra változtatták :)
Egyébként a szám eredeti verzióját még mindig játsszuk. Mondom, ilyen kettős személyiség vagyok, egyrészt apuka, és a Minimaxon hülyéskedek, másrészt az esti fellépéseken gengszter rapper, amikor ugyanúgy megy a vadulás, mint régen.

M.P.:Szoktatok járni a Zoéval játszóházba, ugrálni, őrjöngeni?

 
Béres Alexandra és a Bűvös Mesetorna PDF Nyomtatás E-mail

beres-alexandra-mesetornaAz egészségtudatos nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. A helyes táplálkozás mellett, a mozgás is elengedhetetlen a csemeték fejlődéséhez.

Nagy öröm volt számunkra, hogy mi magunk is próbára tehettük Béres Alexandra Bűvös Mesetorna című kiadványát, mely egyedülálló a haza piacon. A mesékhez kapcsolt mozgáselemek, és a vidám Alma dalokra koreografált tornagyakorlatok segítenek megalapozni a sport és a mozgás szeretetét.

A Bűvös Mesetorna kulisszatitkairól beszélgettünk Alexandrával :

M.P.:Hogyan fogant meg a Bűvös Mesetorna könyv és DVD ötlete?

B.A.:Gyakorló édesanyaként azt veszem észre a környezetemben, hogy egyre nehezebb a gyerekeket megmozgatni, mert ugyanúgy, ahogy változik a felnőttek világa, úgy változik a gyerekek világa is. Egyre több az elvárás az élet különböző területein, miközben minden felgyorsul, így a szórakoztatás azon formái kerülnek előtérbe, melyek a szülők számára egy kicsit kényelmesebbek. A gyerekek nagyon sok mesét néznek, sokszor játszanak számítógépen, tableten, , így lényegesen kevesebb idejük marad a mozgásra. Emiatt elmarad a mozgásfejlődés, amely elengedhetetlen az agyi- és koordinációs fejlődéshez. Azt látom, hogy már a lányom kis barátait  is nehéz lekötni bármilyen mozgással, aktivitással. Amíg régebben kiszaladtak a grundra a gyerekek és úgy játszottak, hogy közben sportoltak, mozogtak, napjainkban otthon, egyedül vagy a család többi tagjával mesét néznek, kézműveskednek, tableten játszanak. Úgy gondoltam, hogy feltétlenül szükség lenne egy oly mozgásos anyagra, amit saját otthonukban használhatnak, és olyan formában jelenik meg, ami az ő modern világukban szólítja meg őket.   

Az animációk során már tartottam mesetornát, melyet mindig nagyon szerettek. Amikor az Alma Együttessel találkoztam, megmelítettem nekik az ötletemet,, ami borzasztóan megragadta a fantáziájukat. Ők gyerekekkel foglalkoznak, nekik koncerteznek, nagyon jól értenek a nyelvükön. Nagyon örültem, amikor úgy döntöttek, hogy új dalokat írnak erre a koncepcióra, mert ez egy nagyon jó üzenet, és ebben teljesen egyetértettünk.
A Bűvös Mesetorna kettő az egyben kiadvány, mert egy 80 oldalas mesekönyvből és egy 60 perces DVD-ből áll. A mesekönyv az esti program, amely hozzásegít egy ölben ülős, klasszikus összebújós meséléshez, amit én nagyon szeretek. A DVD pedig a mozgásra, aktív nappali tevékenységre ösztönöz. Ehhez írt az Alma új dalokat. A Bűvös Mesetorna DVD-n kétféle aktivitás található, az egyik a mesék, amiket eltornáznak, , elmutogatnak  a gyerekek, , a másik a dalok, amelyekre  koreográfiák készültek. Mindkettő a mozgáson alapul, de eltérnek egymástól. Továbbá próbáltuk fűszerezni olyan apróságokkal, amit a gyerekek igazán szeretnek, mint a bűvészmutatványok, mondókák, szórakoztató elemek, bábok. Ganxsta Zolee,  Kálloy Molnár Péter és Kőhalmi Ferenc is hozzájárult ehhez.

M.P.:Mit szakember mit javasolsz, milyen mozgásra érdemes a szülőnek hangsúlyt fektetni? A gyerekek inkább játszanak a szabadban, megtalálják majd a számukra megfelelő mozgást, vagy vegyék igénybe szakember segítségét?

 
A természet éltető ereje - interjú Szőke Andrással PDF Nyomtatás E-mail

Szőke András - Szőke SzappanSzőke Andrást nehéz lenne beskatulyázni. Élete során számtalan szakmába belekóstolt. Fiatal éveiben tagja volt színjátszókörnek, alapított zenekart, festményei kiállításokon kerültek bemutatásra, de dolgozott már szobafestő segédmunkásként, takarítóként a Horizont moziban, és rendezőasszisztensként is. Számtalan kisfilm alkotója, játékfilm szereplője, Stand up előadások sztárvendége. Ezek tudatában talán már senki sem csodálkozik el azon, hogy életét végigkísérte a természet szeretete, a gyógynövények ismerete. Tudását felhasználva, egyedülálló módot talált arra, hogy a népi gyógyászat hagyományait felelevenítve és továbbfejlesztve, bárki számára elérhetővé tegye. Erről mesélt a Manóprogramnak Szőke András.

M.P.:Sokan azonosítanak a televízióból ismert Szőke Kapitánnyal, vagy az esti show műsorok stand up-os vendégeként, ám bizonyára kevesen tudják, hogy a kamera mások oldalán is sűrűn megfordultál. Filmjeidet a kis emberek hétköznapi gondjai járják át, ezek a gondolatok saját ihletésűek, emlékekből táplálkoznak?

  • 1985-ben készítettem az első egész estés játékfilmet. 14 nagyjátékfilmet és hozzávetőlegesen közel hatszáz kisfilmet, dokumentumfilmet rendeztem televízióknak. 1994-ben Balázs Béla díjat kaptam addigi munkáim miatt. Mások mozifilmjeiben játszottam színészként, írtam forgatókönyveket, dialógokat (pl: Roncsfilm, 1992). A saját személyes életteremből adódóan vagyok jelen hétköznapi történésekben, ez okozza az emberi karakterekben a „kis emberek” jelenlétét filmjeimben.
  • Szakemberek meghatározásai szerint a szatírák, vígjátékok világába tartoznak filmjeim.
  • Emellett zenével, rádiózással és festészettel is foglalkozom.

M.P.:Taliándörögdön, ahol élsz, a helyi plébános segítségével helytörténeti gyűjteményt hoztatok létre. Melyek a legérdekesebb darabok, melyekhez fűződnek a legmeglepőbb történetek?

Húsz évet éltem a fővárosban és úgy döntöttem, hogy szükségem van a további munkáim miatt visszatérni a vidékhez. Nem Szentes felé vettem az irányt, hanem Taliándörögdre költöztem, egy 650 fős faluba. Itt élek. Illés Sándor atyával több, mint tizenöt éve működtetjük a Római Katolikus plébániát, az Ősök Házát. (www.osokhaza.hu) Itt a térség tárgyi és szellemi értékeit gyűjtjük, mutatjuk be. Nem egyszerűen egy „múzeumról” van szó, vagy „skanzenről”, hanem interaktív és nonprofit élettér működik itt, amely segít az odaérkezőnek megismerni a „falut”, a vidéket, a hagyományt.
Működik ezen a helyen pékség és rádió, ide eljöhetnek, és aktívan részt vehetnek a kenyér sütésében. Több mint 200 ezer ember fordult meg nálunk az elmúlt tizenöt év alatt.  

M.P.:A filmezés mellett a természetgyógyászat is megjelent az életedben. Honnan ered a természet szeretete, és a fűben-fában fellelhető gyógyítóerő ismerete?

 
Beszélgetés Rob Swinsonnal, Michael Jackson Neverland álmának építőjével PDF Nyomtatás E-mail

Rob Swinson - Maker of Dreams - Michael Jackson Neverland VallerM.P: Hogyan érezted magad, amikor 1990 júniusában csengett a telefonod, és Michael volt a vonal másik végén?

R.S.:A legelső telefonbeszélgetéstől kezdve, az összes további beszélgetésünkön keresztül, rengeteg közös mókában és szórakozásban volt részünk, mind telefonon keresztül, mind személyesen. Ms Norma e. Staikos, aki Michael ügyeit intézte, az MJJ Production nevű cégnél Los Angelesben, hívott fel először hogy közölje velem, hogy Michael Jackson szeretne velem beszélni. Az első látogatásunk alkalmával Michael nagyon felemelő volt, és nem tudta leplezni az izgatottságát a leendő körhinta dokumentációs anyagával és a videóval kapcsolatban, amit tőlem kapott meg előre. Michaellel nagyon könnyű volt kommunikálni, és egyeztetni a különböző lehetőségeket, különböző ötleteimet.

M.P: Mit éreztél, amikor kiderült, hogy Michael Jackson lesz a következő ügyfeled?

R.S.:Még soha életemben nem árasztott el az a fajta csodálat, mint amit akkor éreztem. Tudtam, hogy segíthetek Michaelnek megalkotni a “Neverland Álmot”. Ő volt talán a legkönnyebben kezelhető, és leghálásabb ügyfelem, akivel azelőtt és azóta dolgohattam.

M.P: Honnan jött az ötlet, hogy körhintákat fogsz árulni és vidámparkokat fogsz fejleszteni?

R.S.:1986 júniusában Mr. Richard G.Chance a Chance Rides nevű cég, ami egyébként a Kansas-béli Wichita városban működik, ügyvezetője megkérdezte tőlem, hogy nincs e kedvem náluk dolgozni a viámparkok számára készülő játékok dívizóban. Akkor még nem is tudatosult bennem, hogy a Chance Rides volt a legnagyobb vidámpark gyártó a nyugati parton. A kimagasló szakmai hátteremmel, amit ingatlan értékesítés és fejlesztés területén szereztem, 1986-ban elkezdtem bevezetni a bevásárolóközpont fejlesztőknek, és üzemeltetőknek a körhinta üzletágunkat.
Bradley & Kaye újrahasználható öntőformákat fejlesztett ki, hogy utánozni tudja a régi, antik körhinták állatait, amely azonnal vezető üzletág lett. Néhány éven belül, Chance lett a Vidámpark ipar legnagyobb gyártója, a Dentzel stílusú körhinták másolataival.  Felhasználva az ingatlan értékesítésben és fejlesztésben elért tapasztalataimat, rövid időn belül, a Chancet a világ vezetőjévé tettem, azon cégek közül, akik bevásárlóközpontokban építettek, és üzemeltettek körhintátkat szerte az Államokban és Canadában.

 
Interjú Siklósi Gáborral, a Figurina Bábszínház vezetőjével PDF Nyomtatás E-mail

figurina-tobias-es-kelemenM.P:Mi az a "Figurina"?

S.G.:A Figurinát 1983-ban, mint negyven év után az első független, magán vándorbábszínházat alapítottuk Fers Klárával, a színház másik oszlopos tagjával.

M.P:Kiknek és mit játszik a Figurina?

S.G.:Szándékaink szerint mindenkinek – kis- és nagygyerekeknek, fiataloknak és felnőtteknek – lehetőleg egy műsorban játszunk, ma már igen széles bábtechnikai skálán. Vannak hagyományos figurális, bunraku, árnyjáték, óriásbábos és élőjátékkal, vagy éppen vetített animációval kombinált játékaink, de kedvencünk a mai napig a kéz- és tárgyjáték, melyekben a szereplők a színpadon születnek meg, az alkotók és a nézők fantáziája segítségével. Tartalmilag azokat a történeteket, játékokat kedveljük, amelyek képesek mondani valami érdekeset, felemelőt, tanulságosat, vicceset, vagy megrendítőt minden nézőnk számára.

M.P:Mikor és hogyan lehet találkozni a Figurinával?

S.G.:Októbertől május végéig minden szombaton, 11 és 17 órakor, havonta váltott műsorral várjuk a nézőinket – a korlátozott férőhely miatt lehetőleg előzetes bejelentkezés után a Fény utca sarkán lévő Kőszínházunkban, továbbá egyéb helyszíneken tartott vendégelőadásainkon lehet látni minket.
- A Figurina Bábszínház nyár előtti utolsó bemutatója és egyben májusi műsora Veres Zoltán: Tóbiás és Kelemen c. verses meséjének árnyjátékos feldolgozása.

M.P:Hogyan jött az előadás ötlete?

S.G.:A művet jó pár éve kaptuk meg személyesen Veres Zoli bácsitól, aki még láthatta tőlünk a feldolgozást Budapesten is és Stockholmban is, ahová még a hetvenes években emigrált Erdélyből. Nagyon jó volt látni az elégedettségét, nagy szomorúság, hogy a barátságunk kis időre, e világon, Zoli bácsi égbe költözése miatt, megszakadt. Az előadás viszont nagyon is él, a két kiskakas – Tóbiás és Kelemen - energiája kifogyhatatlan (ha a veszekedésről van szó…).

M.P:A képekből is látszik, hogy ez egy igazán különleges, és rendkívül színes előadás. Hogyan készültek a "bábok"?

S.G::A szereplők színes (azaz festett átlátszó fóliákból) készültek, a játékosok kezére szabva, azaz nagyon élő mozgásokra képesek, a latinos zene pedig csak fokozza a vitalitást. Az pedig, hogy a szöveg végig vers formában hangzik, igazi rímekkel, ízes fordulatokkal, külön kuriózum.

M.P:Mit terveznek a nyárra?

S.G.:Nyáron itthon dolgozunk, készülünk felnőttdarabbal (Dylan Thomas: A mi erdőnk alján), vidám gyerekműsorral (címe még titok), új alkotókkal, bábszínészekkel, nagy izgalommal.

Figyelem! Májusban már csak délután ötkor játszunk , úgyhogy aki látni akarja a Tóbiás és Kelement, annak négy alkalma lesz csupán!

 
"Ha majd felnövök, azon leszek, hogy senki ne vegye észre" - Beszélgetés Nagy Bandó Andrással PDF Nyomtatás E-mail

Nagy Bandó AndrásNem igen akad kis hazánkban olyan személy, akinek ne csengene ismerősen Nagy Bandó András neve. Van, akinek a '80-as évek Humorfesztivál győztes eladóművészeként ötlik eszébe, akad olyan is, aki óvodás csoportjával, gyermekverseiből válogat az évzáró ünnepségre. Egy biztos, a 4 évtizedet felölelő munkássága generációkat szórakoztatott és szórakoztat napjainkban is.

Szüleink humoristája, most gyermekeinket szólítja meg versben és prózában. Írásainak ajánlóját hamarosan a Manóprogramon olvashatjátok. Nagy Bandó Andrással a kezdetekről, a mindennapokról, és a könyvekről beszélgettünk.

 

M.P.:Hogyan jut el valaki az Építőipari Technikumtól a Humorfesztiválig, majd vált át az írói pályára? Mesélnél nekünk erről?

N.B.A.:Versmondó gyermekből lettem amatőr színésszé, amikor Szegedre kerültem a Vedres István Építőipari Technikumba. Közben a Délmagyarország és a Szegedi Egyetem karikaturistája lettem, humoreszkeket is írtam, aztán amikor egy átfogó kiállításom nyílt a Tanárképző Főiskolán, fölolvastam a legjavát. Meglepő sikert hozott az első szereplésem, és egyszer csak azon kaptam magam, hogy humoristaként hívnak az ifjúsági klubokba. Az írógépem nemcsak humorra volt belőve, jegyzetek, kis karcolatok születtek, egyfelvonásos darabot is írtam, be is mutattuk a Minerva Színpadon. Életemben először rendezhettem is.

M.P.:De hogyan jut el az ember a humoreszktől a szépprózáig?

N.B.A.:Balgaság azt gondolni, hogy ezek távol lennének egymástól. Minden megfér abban, aki ír, aki íróember. Karinthyval példálózom: prózája ragyog, versei mély emberi érzésekkel teltek, és sokan mégis csak azt tudják róla, hogy "humorista" volt. Nem! Karinthy "csupán" zseni volt, és mivel a zseniknek mindenből kijut, humora is volt. Talán nem tűnik nagyképűnek, ha kimondom: rokonlelkek vagyunk. A kabaré számaimat sokan egészen másnak tartják, s tartották már harminc éve is. Humanista humoristaként emlegettek. Legjobb számaim filozofikus mélységűek, vissza lehet lapozni az Egyedül állok című életmű kötetben, legtöbbje máig aktuális. Karinthy szavai pontosan azt adják vissza, amit magam is vallok: "Hány humoreszket kell még megírnom ahhoz, hogy megértsétek: nem vagyok humorista."

M.P.:Azért mégiscsak nagyot léptél a Sosemvolt Toscana, a Vár rád Toscana, Az András könyve, vagy az Isten bikiniben című kötetig. De említhetném a Nagyon fájl című versesköteted, melynek alcíme: "az énem harmadik oldala".

N.B.A.:Vagy ugrás, vagy lépések folyamata. Ki tudja? Áramlásban vagyok, fejlődöm, és hát idősödöm is. Az évek tartalmasan telnek, kényszerűségből is bölcsebbé lesz az ember, én is érzem: épülök, okosabbá lettem, és a másik nagy példakép, Szókratészt idézve mondom: nem a tudásom foglalkoztat, hanem annak tudása, hogy mi mindent nem tudok. Azt sem tudtam, hogy képes vagyok regényt írni, de amikor leültem, hogy megírom a két Toscanát, már tudtam, hogy meg fogom írni. Hogy képes vagyok rá. Amikor maratonit futottam, a startnál eldöntöttem, hogy végigfutom a 42 kilométeres távot. Ha nem döntöttem volna el, nem értem volna el a célig.

M.P.:Mikor és hogyan döntötted el, hogy nem csak a felnőtteket, de a gyerekeket is megszólítod írásaiddal?

 
Beszélgetés Michael Jackson édesapjával, Joseph Jacksonnal PDF Nyomtatás E-mail

Joseph Jackson interjú - Michael Jackson édesapjaA világ egyik legnagyobb zenei tehetségének édesapja 1928. július 26-án látta meg a napvilágot egy 5 gyermekes családban, Arkansasban. 11 éves volt, amikor szülei különváltak. Édesanyjával és nevelőapjával Kelet-Chicagóba költöztek. Tinédzser évei alatt egy ideig Indiánában élt édesapjával, majd visszatért Chicagóba, és munkát vállalt. 1950-ben vette feleségül Katherine Scruse-t, akivel 3 szobás otthont rendeztek be a városban.

Az ’50-es években megcsillogtatta gitár tudását a saját blues band-jében, a The Falcons-ban. Az együttesért tett erőfeszítései ellenére feloszlottak, így a ’60-as évektől gyermekei zenei karrierjére fektette a hangsúlyt. 1966-tól a The Jackson 5 nagy sikereket ért el. A srácok közül Michael bizonyult a legtehetségesebbnek. A Legenda ekkor kezdte meg 43 éven át tartó töretlen pályafutását. Karrierjével nem csak saját életét határozta meg, de kitaposta az utat más, afroamerikai pályatársa előtt is. Magáénak mondhatja minden idők legnagyobb példányszámban eladott lemezét. Élete során 300.000 millió dollárt gyűjtött és adományozott különféle segélyszervezeteknek és alapítványoknak. Örök gyermeki lelke csak Neverland nevű birtokán nyugodhatott meg, amelyet 1988-ban vásárolt meg. A 11 négyzetkilóméternyi terület aranyozott kapui mögött kisvasút szállítja a látogatókat. Vidámpark és állatkert is helyet kapott a réteket, vízeséseket, játszótereket rejtő parkban. Gyakran látott vendégül birtokán beteg, vagy szüleit elvesztett gyerekeket.

Arról, hogy ez a csodálatos ember miként vált a világ zenei legendájává, Joe Jackson mesélt a Manóprogramnak.

Joseph Jackson interjú - Michael Jackson édesapjaM.P.:Apaként nincs fontosabb a gyerekeknél. Mit tudott tanácsolni nekik a legnehezebb pillanatokban?

J.J.:Mindig tudják, hol a helyük, és találjanak maguknak valami hosszú távú elfoglaltságot. De csakis olyasmit, amit szeretnek.

M.P.:Michaellel kivételes tehetséget adott a világnak, aki egész életében szeretett volna gyermek maradni, hiszen gyereknek lenni a legjobb a világon. Hogyan fogadta, hogy a Neverland birtokot egy igazi élmény paradicsommá varázsolta?

J.J.:Már kisfiúként is mindig Michael volt az első. A zsebpénzén cukorkákat vett a gyerekeknek, nagyon élvezte, hogy édességet oszthat. Ez csak tovább erősödött benne, mígnem végre felépítethette Neverlandet, egy helyet, ahol kedvükre szórakozhatnak a gyerekek. Ezért a különféle játékok és az állatok.

M.P.:Mit javasol azoknak a szülőknek, akik szeretnének mindent megadni gyermeküknek, hogy azzal foglalkozhassanak az életben, amit a legjobban szeretnek?

J.J.:Csak dolgozz velük nagyon keményen, és tegyél meg mindent azért, hogy boldognak lásd őket. Igenis csinálja azt a gyerek, amit szeret. Minél több időt tölt el ennek gyakorlásával, annál sikeresebb lesz. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy távol marad a balhéktól.

M.P.:Michaelnek sikerült mindannyiunk álmát valóra váltani mind munkában, mind a hétköznapokban. Ezer évente jó, ha egy ilyen élet van, hogyan élte ezt meg, mint büszke apa?

 
Aki szereti a gyerekét, az puszit ad neki, ez ennyire egyszerű. - Interjú Víg Balázs meseíróval PDF Nyomtatás E-mail

Víg BalázsVig Balázst réges-régen egy közös koncert szervezése közben ismertem meg. Soha nem gondoltam, hogy évekkel később nem egy zajos klub színpadán látom őt viszont, hanem, mint elismert fiatal meseírót üdvözölhetem. A mesebeli hármas apropóján kértem fel Balázst egy kis baráti beszélgetésre, mivel az idén harmincadik életévét betöltő fiatalember nemrég adta ki harmadik mesekönyvét. Kalandra fel!

M.P.:Ha megengeded, kicsivel meseírói pályafutásod előttről kezdeném a kíváncsiskodást. Milyen út vezetett a próbatermek és színpadok világától egy egészen más jellegű turné irányába?

V.B.:Szívesen emlékszem vissza a zenekaros időkre, minden amatőrségével együtt is egy rendkívül lelkes és kreatív időszak volt. Sok olyan képességre tettem szert akkoriban, amit a mai napig kamatoztatok. Az életemből kimaradt a versírás, de ezt jól helyettesítette a dalszövegek írása, amivel sokat foglalkoztam. A zenekaraim koncepciójának kialakításában is nagy szerepet vállaltam. Összességében nagyon jó iskola volt, de idejekorán beláttam, hogy nem vagyok különösebben tehetséges zenész, valamint inkább vagyok magányos farkas alkotóként, mint csapatjátékos. Mivel a zenélés és az írás párhuzamosan az életem része volt már kamaszkoromtól kezdve, végül az írás és az irodalom mellett tettem le a voksomat, a zenét pedig inkább a nézőtérről élvezem mostanában, nem a színpadról.

M.P.:Miért éppen a mesék tengerén horgonyoztál le?

 
A hódító kocka, és ami mögötte van – interjú Rubik Ernővel PDF Nyomtatás E-mail

Rubik ErnőIskolában, buszon, vagy csöndben elmerülve is szórakozást és logikai fejlődést biztosít az idén negyven éves Rubik-kocka. Bár elsőre nehéznek tűnik a kirakása, megtanulni sohasem késő, és megoldásával az Aha-élmény garantált. Kalandos útja során eljutott a világ összes pontjára, nincs olyan hely, ahol ne ismernék. Rubik Ernő találmánya pedig egyértelműen bizonyította, hogy a digitális világban is szükség van kézzel fogható és gondolkodásra késztető játékra.

M.P.:Igaz, hogy a Bűvös-kocka eredetileg szemléltetőeszköznek készült? Hogyan kezdett el terjedni, mint játék?

R.E.:Valóban: a kocka születésekor egyetemi tanársegéd voltam és a testek térbeli mozgása (is) foglalkoztatott. A három dimenziós mozgások, az ábrázoló geometria oktatása is komoly kihívást jelentett. Ennek kapcsán kezdtem el a kockán dolgozni. Amikor elkészült, rögtön biztos voltam benne hogy a hallgatóimnál sokkal szélesebb érdeklődésre számot tartó dologra bukkantam. A játékpiac lelkesedése mérsékelt volt: túl nehéznek tartották a feladványt. Amikor pedig Magyarországon már évek óta kereskedelmi forgalomban volt a kocka, a nemzetközi partnereknek meg kellett küzdenie a szocialista gazdaságok sajátos működésével is. Végül 1980-ban került ki a kocka "nyugatra", majd két év alatt százmilliós nagyságrendben vettek belőle.

M.P.:Az Egyesült Államokban az oktatásban is megjelent a Rubik-kocka, Magyarországon sem lenne hátrány megtenni ezt a lépést. Ön miként vélekedik az oktatásba történő esetleges bevezetésről?

R.E.:A kocka visszatérését az oktatáshoz az utóbbi évek egyik legfontosabb eredményének tartom. Az Egyesült Államokban több ezer iskola használja speciális tananyagunkat, amely egyre inkább elterjed a világ más tájain is. Nagy öröm lenne számomra, ha idehaza is hasonló érdeklődést tapasztalnék a tanárok, iskolák részéről.

M.P.:Ön szerint az ilyen szintű logikai gondolkodást mikortól, és miért érdemes fejleszteni a gyermekeknél?

R.E.:Az utóbbi években számos kutatás igazolta, hogy a logikai gondolkodás alapjai velünk született képességek. Ennek megfelelően igaz lehet, hogy ezek fejlesztését "nem lehet elég korán kezdeni". Ugyanakkor nem vagyok a gyerekek "agyon-fejlesztésének" híve: a kocka sikerét is abban látom, hogy a nagyon összetett és komoly szellemi erőfeszítést kívánó feladat egyúttal érzelmi bevonódással jár együtt. Hasonlóképpen úgy érdemes a gyerekek képesség-fejlesztését megtervezni, hogy azt ne kényszerként vagy feladatként, hanem érdekes felfedezésként éljék meg. Meggyőződésem, hogy a kíváncsiság bátorításával adhatjuk a legtöbbet ezen a téren.

M.P.:Milyen feltételeknek kellene teljesülni, hogy napjainkban egy logikai játék népszerűvé váljon?

 
„Fel kell venni a maszkot…” – interjú David Faustinóval (Bud Bundy) PDF Nyomtatás E-mail

Bud Bundy (David Faustino) - Egy rém rendes család

Az Egy rém rendes családban Bud Bundyként elhíresült, kezdetben félénk kamaszból tapasztalt sitcomos, valamint rapper és klubtulajdonos lett. A jelenleg zenével, szinkronnal és online sorozattal is foglalkozó David Faustino egyenesen Los Angelesből válaszolt kérdéseinkre.

M.P.:Megjártad a gyereksztárok útját, milyen előnyökkel és buktatókkal járt?

D.F.:Előny, hogy bejárod a világot, pénzt keresel, sok emberrel találkozol, jól érzed magad, egy menő műsorban szerepelsz és gyönyörű nőkkel találkozol. :) Hátrány, hogy nem egy átlagos gyerek életét éled és túl gyorsan felnősz. Az emberek folyton hízelegnek neked, s ezért úgy érzed, hogy különleges vagy. Ez pedig nem tesz jót egy párkapcsolatnak sem. :)

M.P.:Hogy tekintesz az Egy rém rendes család időszakára? Van esély arra, hogy újra összeálljatok?

D.F.:Mindenki az újraegyesülést firtatja… Folyamatosan kérdezgetik a Facebookon, a Twitteren, és a rajongók az utcán is, hogy összeállunk-e újra, lesz-e mozifilm vagy ilyesmi. Az őszinte válaszom, hogy tényleg nem tudom. Évek óta hallok ezt-azt, de majd kiderül!

M.P.:Milyen volt a kamasz David Faustino, és mennyire tudtad megszokni, hogy sokan a sorozatbeli karaktereddel azonosítottak?

D.F.:Kamaszként, még a az Egy rém rendes család kezdetekor is, nagyon félénk voltam. Aztán úgy 15 éves korom körül eléggé megvadultam. Akkoriban kifejezetten dühített, hogy azonosítanak a szereppel, de ahogy idősödtem, megtanultam ezt felhasználni más munkákban, szakmai kapcsolatok kiépítésénél, illetve a hip-hop műfajon belül, hogy megismerjem példaképeimet, akikkel immár együtt dolgozom a zenei projektjeimben.

M.P.:Tegyük fel, volt egy rossz napod, de a forgatáson a vicces figurát kellett hozni, miként lehetett ezt hitelesen megoldani?

 
Hogyan készül a storyboard és a háttér? – A legújabb Bogyó és Babóca filmsorozatról PDF Nyomtatás E-mail

A Bogyó és Babóca filmsorozat 3. évadának munkálatairól a KEDD Animációs Stúdió rövid werkfilmekben számol  be a mese rajongóinak.

Ezúttal a stúdió kulisszái mögé kalauzolják el az érdeklődőket, ahol M. Tóth Géza rendező-producer mesél a hangfelvétel utáni munka fázisairól, majd Fritz Zoltán storyboard rajzoló művész, illetve Jurik Kristóf storyboard és háttérrajzoló művészek mutatják be feladataikat.

„Életre kelthetem a figurákat, ami egy nagyon különleges érzés.”

Interjú Jurik Kristóffal

Bogyó és Babóca StoryboardMiért fontos a storyboard és hogyan készül?
A storyboard, azaz a képes forgatókönyv a film legelső és legfontosabb fázisa. Felvonultatja az epizód minden jelenetét: miről szól és hogyan ábrázolható képben. Tartalmazza a figurák viszonyát és mozdulatait, a háttereket, azok méreteit és a kameramozgást is – magában foglalva a film alapjait.
Többféle storyboard létezik: lehet nagyon vázlatos, egyszerű rajzokkal, de a végleges változat általában egy letisztult, mindenki számára érthető szerkezet.
Ezek a rajzok a film képarányában készülnek, papíron vagy digitálisan, de mindig kézzel, az írott forgatókönyv alapján rajzoljuk meg őket.

Mennyi ideig tart egy epizód hátterének megalkotása, s milyen lépésekből áll?
Egy Bogyó és Babóca epizód végleges háttereinek elkészítése (az epizódtól függően) többnyire egy-két hétig tart. Digitálisan készülnek egy vektor alapú animációs szoftverben. A harmadik évad a korábbi epizódok meglévő alkatrészeiből épül fel, azaz a dombok, fák, bokrok, égbolt, házak és a karakterek már léteznek digitális formában, így azok behívásával, átalakításával, újraszínezésével és a kompozíciók beállításával nem csak a végleges háttereket, hanem magát a végleges jelenetet is előkészítjük – meghatározva az adott jelenet hosszát, a kamera helyét, mozgását, sőt minden apró tárgyat, amit a figurák a kezükbe vesznek vagy egymásnak adnak. Ezt a fájlt kapja meg az animátor, aki életre kelti az eseményeket és elkészíti a jelenetet.

 
Beszélgetés Döbrentey Ildikóval a meséről PDF Nyomtatás E-mail

Döbrentey IldikóElkopott kifejezés a „mese habbal”, és nem is feltétlenül helytálló, mivel a hab néha összemegy, a mese pedig reálisabb lehet, mint a valóság. Stílusos és kalandokkal bővelkedő élettörténet mellett azonban tanulságot, tapasztalatot, és a fantázia világa iránti fogékonyságot lehet átadni, olyan köntösbe burkolva, mely szórakoztatónak hat, mégis mellette komoly tartalommal bír. Döbrentey Ildikó válaszolt kérdéseinkre, közelebb hozva egymáshoz a mese egyre távolodó fogalmait.

M.P.: Mihez köthető a mese iránti szeretete, honnan erednek a gyökerek?
D.I.:Kispesten gyerekeskedtem az ötvenes években, a Klapka utcában, az iparosok utcájában. Élt ott órás, pék, cipész, asztalos, kőfaragó, varrónő, géplakatos, még egy tejkaramella illatú cukorkagyártó is. Nagyapám mintakészítő mester volt. Tágas műhelye a kertünk végében terpeszkedett, forgács- és fűrészpor illatot, s a fűrészgépek, esztergagépek muzsikáját, meg a tanoncok füttyszavát ontva magából. Egészen az államosításig nagyapám huszonöt alkalmazottat foglalkoztatott, vagyis huszonöt családnak adott kenyeret. Itt nőttem fel, egy kis családi kolóniában, szülők, nagyszülők, nagynénik, nagybácsik biztonságos védőhálójában. Jöhetett az államosítás, a kettős mérce, a szegénység, engem akkor is valóságos mesevilággal vett körül szüleimnek és a többi felmenőmnek rendíthetetlenül derűs személyisége, nagylelkű szeretete. Hét unoka játszott együtt a hatalmas kispesti udvarban. Egyaránt szerettünk bodobácsokat bámulni, botokat tördelni, nedves földre szörnyeket rajzolni, nyári esőben félmeztelenül rohangálni, fára mászni, onnan leugrálni, bújócskázni, illatos fűrészporban meg gyaluforgácsban hemperegni. Minden mesém abban az anyagilag szűkös gyerekkorban gyökerezik, amelyben én, hála szüleimnek és az örök gondviselésnek, mégis királykisasszonynak érezhettem magamat.

M.P.: Miként képes a képzeletbeli elemeket átültetni a valóságba, mi az átadás módja?

 
Beszélgetés Pogány Judittal a Bogyó és Babóca felvételek kapcsán PDF Nyomtatás E-mail

Pogány JuditHogyan készül Pogány Judit a Bogyó és Babóca filmek hangfelvételére?

A narrációra való felkészülés az egyszerűbb része a munkának. A mesélő szövegét nem húzom alá, az nem kap külön jelölést, mert a narráció a mesélés maga. Legfeljebb csak a vesszőket, pontokat erősítem meg. A szereplők párbeszédeire, szövegeire való felkészülés már izgalmasabb dolog.

Mivel rendkívül sok figura szólal meg a mesékben, és szerettem volna a szereplők személyiségének megfelelő hangokat használni, rögtön a munka kezdetén színeket képzeltem a szereplőkhöz, mert engem a színek nagyon érdekesen befolyásolnak. Tehát minden figurához választottam egy színt. Bogyó és Babóca, a két főszereplő kék és piros színt kapott. A többi szereplőt a típusának, esetleg a méretének, temperamentumának megfelelő színnel húztam alá. Vendelt, a szarvasbogarat fekete, de vékony vonallal, a Barlangi Pókot, aki számomra szintén egy sötét figura, vastag feketével, a méhecskét sárgával, de szaggatott grafit színnel belerajzolva a sárgába, mert a sárga nem elég jól látszik, mint szín. Pihe, a lepkekislány rózsaszínes aláhúzást kapott.

Bartos Erika rajzai is erősen befolyásoltak; fontos, hogy ő milyenre színezte az illető szereplőt. Emiatt a Kukac zöld lett, és ezért Ugri, a szöcskelány, akihez szintén a zöld szín illik, már cikkcakkos zöld vonalat kapott.
Bonyolítja még a jelöléseket, hogy például a kanárikból egy egész család jelenik meg: Lenke, a lány, Kelemen, a fiú, és még három fióka, ezek között is különbséget kell tenni. Nincs annyiféle szín, ahány figura megszólal a mesékben, tehát néha azonos színeket használok különböző árnyalatokban, sőt különböző formákban. A kanári család főszereplője Kelemen, ő az előző szereplőkhöz képest világosabb zöld színt kap, és hiába férfi, majdhogynem asszonyosan dallamosan beszél, ezért az aláhúzása is hullámos vonal lesz. Ha ugyanez megjelenik lányban, akkor a lány egy kicsivel följebb fog beszélni, kicsivel még dallamosabban, az aláhúzásban pedig a zöld hullám és pont, és újra zöld hullám és pont váltogatják egymást. S aztán jön a három különböző hangú kanári fióka. Az első megszólaló nagyon pici testet jelölő vékony, dallamos hangot kap, a következő még ennél is vékonyabb hangú, a legkisebbnek pedig még efölé kell mennie, tehát egészen fönt, magasan kell csivitelnie. Az
aláhúzásuk pedig zöld pontokból áll.

 
Beszélgetés Fedor Kyrával PDF Nyomtatás E-mail

Fedor Kyra15 évesen felejthetetlen produkció nyújtott a Kifutó színpadán Olivia Newton John - Hopelessly Devoted című számával, ahol egy egész ország rajongott a sikeréréért. Mindenki egy picit Fedor Kyra szeretett volna lenni. Kyrával beszélgettünk az akkori sikerekről, a mindennapokról.

M.P.:15 évesen a kifutóban Olivia Newton John dalával a Greaseből nagy ismertségre tettél szert. Gyermekként hogyan dolgoztad fel, hogy hirtelen mind a szakma mind a hallgatóság rajongani kezdett érted?

F.K.:Azt gondolom, hogy 15 évesen nem sok mindent lehet felfogni, legfőképpen azt ha rivalda fénybe kerülünk. Nekem ez mély víz volt.
És azt kell mondjam, hogy ezt csakis a szüleimmel,szüleim által tudtam  feldolgozni,és valahogyan kezelni.Szükségem volt arra, hogy tereljenek, tanítsanak,fogják a kezem,de ugyanakkor nevelt a színpad is.:)Nagyon sok rutint adott a színpad, hirtelen felnőtté váltam, nagyon hamar megtanultam az emberekkel bánni, kommunikálni velük. Nagyon hálásak tudnak lenni, ha foglalkozol velük,és szereted őket!
Valóban megismert a szakma is. Babos Gyula, Szulák Andrea, Berkes Gábor, Szigeti Ferenc, Kovács Kati, Cserháti Zsuzsa, Popper Péter, stb.
az egyik legszebb dolog az volt életemben, amikor Cserháti Zsuzsa és Kovács Kati gratulált nekem. Sosem felejtem el!
Későbbiekben pedig a Kőbányai zeneiskolában ismerhettem meg a szakma krémjét.De erről később :)egy szó mint száz, Olivia nagyon sokat segített!:)

M.P.:Te választottad a Hopelessly Devoted című számot a kifutóban vagy javasolták a hangszíned miatt? Lenyűgöző volt a hasonlóság az eredeti és az általad énekelt dal között.

F.K.:A válogatásra, Madonna egyik dalát vittem el, amivel meg is hallgattak, de úgy gondolták nem tudok azonosulni a karakterrel.
És aztán elénekeltem a kedves Castingolóknak  Olivia dalát, és a felénél leállítottak. Azt mondták, én leszek Olivia Newton John, a Hoppelesly devoted to you című dalával.:) Utólag megállapítva, nem érzékeltem hasonlóságot,de ha a többség ezt mondja akkor elfogadom :) Bár az akkori jelmezemet elnézve,valóban volt hasonlóság. És a jelmezem egy része abszolút hozzám nőtt, mint pl. a hajráf,  utána nem tudom miért, de jó sok évig hordtam, persze mindenféle színben, de mindenhol,  mindenki, emiatt Oliviával kapcsolt össze. Tehát az emberek rögtön tudták hova tegyenek.Így lett egy pár évre Fedor Kyrábol, Olivia Newton John.És hogy hogyan változtam vissza Fedor Kyrává, az egy későbbi történet megint csak :)

M.P.:A családod hogyan fogadta a sikered?

F.K.:Természetesen mindenki nagyon büszke volt rám. Azért ez a pár év nehéz volt, nem csak nekem,hanem anyukámnak is, mert nekem csak annyi dolgom volt, hogy énekeljek, interjút adjak, minden egyéb dolog anyukámra hárult, mint pl.iskolából elkérés, kísérgetés, stb.

M.P.:Sok gyermek kezdett el a kifutós produkciódat hallva énekelni és egy picit minden szülő büszke volt rád. A kifutó előtt jártál énektanárhoz?

 
"A sport játék legyen, ne kényszer…" Beszélgetés Sportacussal (Magnús Scheving) a Lazy Townból PDF Nyomtatás E-mail

Lazy Town SportacusMinden szülő azt szeretné, hogy a gyermeke egészséges legyen. Ezt főként gyermekkorban tudjuk megalapozni, tudatos neveléssel. Magnús Schevinggel beszélgettünk az egészségről, az egészséges életre való nevelésről. A beszélgetés első felében kérdéseket gyűjtöttünk gyerekektől, amiket Sportacus válaszol meg. A második részben pedig Magnús Schevinggel, a 3 gyermekes apukával beszélgettünk a Lazy Town projektről. Kevesen tudják, hogy Magnús fiatal korában tornász bajnok volt, 1992-ben egyéni férfi aerobikbajnok, 94-ben és 95-ben kétszeres Európa bajnok lett, majd 94-ben az év sportolója Izlandon. Ezek után megalaította a LayzTown Entertainmentet, a céget ami könyveket, videókat, játékokat és sportszereket gyárt, és az egészséges életmódra tanítja a lurkókat. A hazánkban is közkedvelt LazyTown (Lustaságok) sorozatban Ő alakítja Sportacust, a gyerekek segítőjét.

Elsőként a gyerekek Sportacushoz intézett kérdéseiből válogatva:

M.P.:Kedves Sportacus, miért élsz egy Zeppelinen?

Sportacus:Azért, mert a SportHajóból csodás kilátás nyílik LazyTown-ra és a hajóval könnyen oda tudok utazni, ahol szükség van a segítségemre, ha valaki bajba kerül.

M.P.:Hogyan gondolsz Rosszvér Robira? Milyen a kapcsolatod vele?

Sportacus:LazyTown minden lakója a barátom, még Robi is. Bár Robi azt szeretné, hogy LazyTown lakosai lusták maradjanak, tudom, hogy a lelke mélyén ő is jó ember.

M.P.:Élnek mások is LazyTown-ban, olyanok, akiket esetleg mi nem ismerünk?

Sportacus:Persze, és vannak látogatóink is a városban, például Pablo Fantastico, a mediterrán szakács, aki imád focit nézni.

M.P.:És nekik is segítesz, ha szükségük van rád?

Sportacus:Természetesen. Ha valaki bajba kerül, én mindig segítek, nem számít, hogy kiről van szó.

 

Beszélgetés Mr. Schevinggel:

M.P.:Tegnap a 3,5 éves kislányomtól, Csengétől érdeklődtem, hogy mit kérdezne Sportacustól, ha feltehetne neki egy kérdést. A lányom kérdése így hangzott: „Ha mindennap sportolunk, az azt jelenti, hogy mindig fiatalok maradunk?” Úgy gondolom, megértette, hogy mi LazyTown létezésének üzenete a világ számára. Neked mi volt az eredeti célod, amikor elkezdted a LazyTown projektet?

M.S.:Úgy 20 évvel ezelőtt rádöbbentem, hogy nincs olyan mozgalom a világban, amely egészségre, egészségtudatosságra segítené nevelni a gyerekeket. Rájöttem, hogy meg kell tanítani a gyerekeket az egészséges életmódra. Ezáltal született meg a LazyTown ötlete; egy gyerekeknek szóló televíziós show és szórakoztató márka, amely arra bátorítja a kicsiket, hogy egyenek egészségesen, játszanak sokat, legyenek aktívak és játékosan nevelni őket arra, hogy egészségesen akarjanak élni.

M.P.:Mit gondolsz, mikor kell elkezdenie egy szülőnek figyelmet fordítania arra, hogy a gyermeke egészségesen étkezzen és sportoljon? Van olyan pont, amikor azt kell mondani, már túl késő?

 
Berry and Dolly: Bogyó és Babóca angolul a Youtube-on! PDF Nyomtatás E-mail

Kíváncsiak vagytok, ki is az a Becca Laidler, aki a KEDD Animációs Stúdióban készült Bogyó és Babóca sorozat angol hangját kölcsönözte? A vele folytatott beszélgetést az alábbi linken nézhetitek meg, az interjú fordítását pedig itt olvashatjátok.

 

 

Reggeli tea Becca Laidler-rel

Mit gondoltál a Bogyó és Babóca sorozatról első megnézésre?

 
ManóKonyha - beszélgetés Piszkével PDF Nyomtatás E-mail

ManoKonyhaKöszöntünk mindenkit a ManóKonyha új rovatunkban. Szeretnénk egy picit bevezetni Titeket a gasztronómia világába. Minden szülő törekszik arra, hogy a gyermekei minél egészségesebben étkezzenek, minél kevesebb káros anyagot fogyasszanak. Mégis a mai rohanó világban nincs naponta több óránk, hogy bonyolult receptekkel készüljünk a napi étkezésekre.

A ManóKonyha rovat segít Nektek, hogy gyorsan, egészségesen készítsetek kreatív és nagyon finom ételeket gyermekeiteknek és persze a család minden tagjának. A rovatot az egyik hazai vezető gasztroblogger, Piszke (Bea) vezeti. A saját blogján folyamatosan frissülő tartalommal vár mindenkit. piszke.blogspot.com

M.P.:Mesélj kérlek kicsit a kezdetekről:

Önállóan 18 éves korom óta főzök, és otthon gyerekként tanultam meg az alapokat. A blogomat 2007 májusában indítottam, azaz több mint hat éve, már majdnem 700 receptet osztottam meg az egyre növekvő számú olvasómmal. Nem számítottam arra, hogy ennyi új lehetőséget, új barátot  és ilyen rengeteg pozitív élményt kapok ettől a blogtól, az olvasóim kedvességéről nem is szólva.

M.P.:Mit jelent neked gasztrobloggernek lenni?

Én azt szoktam mondani, hogy sokan főznek-sütnek kiválóan, csak nem mindenki olyan exhibicionista, mint a gasztrobloggerek. Igazából nem is szeretem ezt a szót, mert nekem ez nem főállás, és a családom és a munkám után következik. Szinte csak időzítetten posztolok, vagyis nem rohanok a konyhából a számítógéphez, hogy azonnal a világ tudomására hozzam, milyen csodálatosat főztem. Rendszerint késő este jut a blogra időm,  és akkor még nemcsak a receptet kell megírnom, hanem a fotókat is szerkesztem, és ki kell találnom valami frappáns szöveget is, ami felkelti az olvasóim figyelmét. Éjjel tizenegykor ez a legnehezebb…

M.P.:Milyen ételeket részesítesz előnyben?

 
Bruhaha Boris, vajon mit csinál most? - beszélgetés Boris megformálójával, Rew Lowe színművésszel PDF Nyomtatás E-mail

Bruhaha BorisPicit mogorva, de nagyon vicces és nagyon szeretni való karakter Kócföldéről. Ki ő?

Bruhaha Boris, vajon mit csinál most?

Borist kérdeztük a Kac Kac Kócok világáról. Az interjú második felében a Borist alakító színész, Rew Lowe válaszolt kérdéseinkre.

M.P.:Kedves Boris, Boyzieval együtt a Sampon Kastélyban laktok. De mi történt Boyzie anyukájával, a feleségeddel?

B.B.: Ő elment, hogy gondoskodjon az édeanyjáról, Bruhaha Nagyiról, aki nincs túl jól és nem nagyon szereti Kócföldét. Túl kócos neki.

M.P.:Miért nem kedveled a Kac Kac Kócokat?

B.B.:Igazából én senkit sem kedvelek túlságosan. Bosszantóak, mert ők mindig boldogok és vidámak. Én pedig mindig mogorva vagyok, szeretek mogorva lenni!

M.P.:Miért döntöttél amellett, hogy sampon gyártó céget alapítasz? Jó üzlet ez manapság?

B.B.:Azt gondoltam, hogy ez rengeteg pénzt fog hozni nekem, mivel Kócföldén minden kócos, így hát mindenkinek szüksége van samponra. A probléma az, hogy picit lusta vagyok, nem szeretem a kemény munkát, így hát nem túl sikeres a vállalkozásom. Ezért néha megpróbálom viccekkel és bolondozásokkal a Kac Kac Kócokat rávenni, hogy segítsenek nekem.

M.P.:Szeretnél a Kac Kac Kócokkal együtt élni?

 
Mélyinterjú Bergendy Istvánnal PDF Nyomtatás E-mail

Bergendy IstvánA jazz műfaj, és a zeneszerzés évtizedes rutinjával rendelkező Bergendy Istvánt kérdeztük többek között a választás okáról, a mai zene világáról, Süsüről és rengeteg egyéb munkáról. Szókimondó véleményformálás az ötvenes évektől egészen napjainkig.

MP.:Két fő hangszere a szaxofon és a klarinét (az ének mellett). Miért éppen ezekre esett a választása?

B.I.:Annak idején, az '50-es évek közepén '53-'54-ben, mindketten Öcsémmel, a Péterrel zongorázni szerettünk volna, de bizonyos objektív nehézségek miatt, (nem volt zongoránk, a szomszéd néninek se volt, hogy átjárhassunk gyakorolni) ez nem ment. Így apánk felkereste a mai Szlovákiában élő rokonokat néhány alkalommal, s mindig hozott valamilyen hangszert. Elsőként egy Weltmeister tangóharmonikát kettőnknek, ami ott jóval olcsóbb volt, mint Magyarországon, és hát ez hasonlított legjobban a zongorára, amin (akkori tudásunk szerint) a legjobban lehetett a zenei alapokat elsajátítani.

Aztán esténként édesapám hallgatta az Amerika Hangját, ha pedig nem hírek voltak, akkor a Music USA adásaiban a lassú beszédű, mély hangú Willy Scanover kommentjeivel a jazz-zene legnagyobbjait lehetett megismerni, s megszeretni, mint mi is tettük akkor. Így ismertem meg Benny Goodman klarinétozását, Charlie Parker, Ben Webster, Stan Getz szaxofonozását. Akkor alakult ki a zenei ízlésünk és a kérdezett hangszerek szeretete. Édesapánk ismét elment a Vág-völgyében élő rokonokhoz és hozott az útjairól egy-egy szaxofont, egy-egy klarinétot és ezt követően már csak ezeken voltunk hajlandók játszani és gyakorolni.

MP.:A Bergendy-együttessel milyen fő zenei vonalakat képviselnek, milyen kilengések voltak?

 
Bakerella - beszélgetés a Pop Cake sütik készítésének mesterével PDF Nyomtatás E-mail

BakerellaA világ egyik leghíresebb Pop Cake sütőjét kérdeztük a süti elkészítésének fortélyairól, és a mindennapokról. Fogadjátok szeretettel a beszélgetést. Reméljük, hogy kedvet kaptok ehhez a nem mindennapi sütihez és még a délután folyamán elkészítetek a gyerkőcöknek egy vidám figurát.

Mióta foglalkozol sütéssel? Mikor volt az első alkalom, hogy találkoztál a Pop Cake-ekkel?

Igazából csak az elmúlt pár évben foglalkozom komolyabban a sütéssel. Az első alkalom 2008-ban volt, amikor Pop Cake-et készítettem egy weboldal számára.

Mit gondolsz mitől terjedt el ilyen gyorsan a Pop Cake, mint sütiforma? Szeirnted jobbak, mint a muffinok?

Igazából muffinok és a Pop Cake keverékével kezdtem én is. Rövidesen felfigyelt rá Martha Stewart és Flickr. Ezek után vírusként terjedt tovább. Az emberek elkezdtek kérdezősködni róla, belinkelték a websiteomat, és elkészítették a saját formájukat. Azt szerettem volna, ha minél többen képesek elkészíteni ezeket a sütiket. Nem mondanám egyébiránt hogy a Pop Cake jobb bármiben is mint a muffin, inkább azt mondanám, hogy más. Amikor az emberek Pop Caket-et sütnek, meglőpődnek saját magukon, hogy mennyire kreatívak tudnak lenni. Tudom, mert én is az vagyok. Ott van az a nagy WOW élmény, amikor odaadod egy olyasvalakinek, aki még sosem találkozott ezzel a süti fajtával.

Honnan szerzed az ötleteket, egy-egy figura elkészítéséhez? Melyik a legfurcsább, amit valaha készítettél?

Az ötletek a körülöttem lévő dolgoktól jönnek. Próbálom az állatokat a legegyszerűbben megformázni, vagy bármilyen témát megpróbálok átültetni a sütikbe. Próbáltam már már karaktereket is megformázni, mint pl Mr. Krumplifejet.

Melyik a kedvenc Pop Cake formád  a könyvből? Melyik a kedvenced azok közül, amiket mások készítettek?

A robotok, azok nagyon aranyosak és színesek. Melyik a kedvencem mások műveiből?... Hát ezt nehéz lenne megmondani. Nemrég lehetőséget adtam a weboldalamon, hogy mások is megmutathassák műveiket. Rengeteg nagyon kreatív és csodálatos sütiforma érkezett, nagyon nehéz lenne közülük választani.

 
Azt a sajtos bajszát! - Beszélgetés Kevin Nemeth-tel, a Pizsamás Banánok írójával PDF Nyomtatás E-mail

Banánok PizsamábanTe is arra gondolsz, amire én B1? Úgy gondolom, hogy igen B2!

Azt a sajtos bajszát!

Mindig elmosolyodunk ezeken a végtelenségig ismételhető sorokon. A két ügyetlen Banán történetéről van szó, akiket mindig átráz a Sapkás Patkány. Furcsa karakterek, még furcsább történetekben.

A napjainkban futó sorozat íróját, a magyar származású Kevin Nemeth-et kérdeztük a történetről.

M.P.:1967-ben volt egy dal a Pizsamás Banánokról, mondhatjuk azt, hogy az ötlet innen származik?

K.N.:Igen, úgy gondolom, hogy az eredeti sorozathoz az ötletet ez a dal adhatta.

M.P.:Kérlek mesélj arról, hogy hogyan született a Pizsamás Banánok sorozat.

K.N.:Az eredeti sorozat az  Australian Broadcasting Corporation-nél készült házon belül. Ez jóval az általam elkészített új sorozat előtt történt, így igazából az eredeti részek születéséről nem sokat tudok mesélni.

M.P.:Mik a különbségek az 1992-es sorozat és a mostani részek közt?

K.N.:A fő különbség, hogy a mostani részekben megnyílt a Banánok előtt az egész világ. Az eredeti részek egy-egy kisebb helyszínen játszódtak, ameddig az új részekben a Banánok le tudnak menni a tengerhez akár, vagy mászhatnak hegyet is, játszhatnak a tengerparton, vagy akár végigsétálhatnak egy erdőn. Sokkal többet és újabb történeteket tudunk elmesélni ebben a nagyobb világban.

M.P.:Hogyan alkottad meg a karaktereket? Egy picit váratlan és nem túl hétköznapi sorozatot készíteni banánokról, akik pizsamában élik életüket, vagy például a patkányról, aki sapkát visel és boltja van.

 
Gerald McBoing Boing - Interjú John Derevlanyvel, a 2005-ös rajzfilm megalkotojával PDF Nyomtatás E-mail

Gerald McBoing BoingGerald McBoing Boing egy 6 éves kisfiú, aki szinte minden hangot tud utánozni. A történet akkor kezdődött, amikor Gerald két éves volt, s amikor beszélni kezdett, tudjátok mit mondott? Nem mondott ki szavakat, hanem csak azt, hogy BOING BOING!

Az 50-es években sikeresen futó rajzfilm 2005-ben új köntösbe öltözött, John Derevlany jóvoltából. John egy picit átírta, még feldolgozhatóbbá tette az óvodás korosztály számára a történetet. 52 epizód született, rengeteg örömet és nevetést okozva a nézőknek. John Derevlany, Los Angelesben élő íróval és producerrel beszélgettünk a sorozat születéséről és az egyéb munkásságáról.

M.P.:A weboldaladon a következő szavakkal jellemzed magad: író, producer, játék dizájner, teljeskörű média srác. Melyik vagy leginkább?

John Derevlany - Gerald McBoing BoingJ.D.:Egy picit mind én vagyok - író, producer, játék dizájner, stb. Ez azért van, mert manapság a médiában csak kevés projektem fut egy időben. Amikor egy új projektet fejlesztek, megpróbálok egy sztorit kreálni köré, amit aztán a több kommunikációs csatornán, mint például  TV showk, játékok, iPhone vagy iPad alkalmazások, weboldalak, kiadványok, játékok, és néha kalandparkokon keresztül tudok népszerűsíteni.

Amikor például egy régi történethez nyúlok hozzá, a készítés során több korszerű, interaktív elemet is alkalmazok. Nem teljesen ez volt a helyzet a Gerald McBoing Boing"-gal, mivel az 10 éve, még azelőtt készült, hogy ezek az új technológiák teret nyertek volna. Ez inkább a következő 2013-ban készülő sorozatomra, a Lego’s “Legend of Chima,” –ra jellemző.

M.P.:Miért éppen a Gerlad McBoing Boing sorozatot dolgoztad fel. Az eredeti egy 1950-es évekbeli animációs sorozat.

 
Beszélgetés Joulupukkival, a Mikulással PDF Nyomtatás E-mail

Joulupukki a Mikulás

Minden ember szívét melegség tölti el, amikor a Mikulásról hall történeteket. Ugyan nem jártunk Lapföldön, de mégis sikerült beszélnünk Joulupukkival, az igazi Mikulással.

M.P: Kérem mesélje el nekünk, hogyan telik egy napja.

Mikulás: A napjaim általában sokban különböznek egymástól. Elég korán kelek, körülbelül 6 órakor, nagyon szeretem a reggelt, olyankor minden csendes. Megnézem, hogy milyen az idő és természetesen üdvözlöm a rénszarvasokat. Reggeli közben találkozom a manókkal és átbeszéljük, hogy a napunk hogyan fog telni. Most, hogy a Karácsony egyre közelebb van, általában az ünnepek körüli teendőket beszéljük át. Ezek után elmegyek az Északi-sarkkörre, a Mikulás Faluba, ahol az otthonom és a postahivatal található. Végigolvasom a leveleimet és áttekintem a napi időbeosztásomat.

Ezek után átmegyek az otthonomba, ahol ismét találkozom a manókkal. A nap folyamán rengetegen látogatnak el hozzám, hogy találkozzanak velem. Különböző országokból érkeznek az emberek, a világ minden részéről. Érdekes különböző országokból és kultúrákból érkező emberekkel társalogni, sokszor újságírók is jönnek hozzám, interjút készítenek velem, és próbálnak minél többet megtudni rólam, az országról ahol élek, Lappföldről.

Később délutántól kora estig Korvantunturiban vagyok. Ott találkozom ismét a Manókkal és a rénszarvasokkal, legfőképpen Rudolffal, aki a rénszarvasok vezetője. Különböző dolgokról beszélgetünk, hogy miket csináltunk és miket kell még elintéznünk. Este vacsorázunk, majd leülök olvasgatni, nagyon sok könyvem van, amiket olvasni szoktam. Ilyenkor csak ülök a kandalló mellett egy finom csésze gyógynövényteával a kezemben. Azt hiszem így tölthetjk el legkényelmesebben az esténket.

 
Beszélgetés Uri Gellerrel, a kanálhajlítás kitalálójával PDF Nyomtatás E-mail

Telefonon sikerült elérnünk a világ leghíresebb parafenoménját, aki képes a saját elméjével kanalakat elhajlítani. Uri Gellert kérdeztük a képességeiről, a korai évekről. Az interjú eredeti szövege dőlt betűvel olvasható.

Uri GellerM.P.:Mi volt a reakciója, amikor először észrevette, hogy különleges energiával rendelkezik? Emlékszik még, hogy mikor történt ez?

U.G.: Először akkor vettem észre, amikor magyar származású édesanyámmal voltam. Tel Avivban, Izraelben, a konyhánkban voltunk, amikor egy kanál elhajlott és eltört a kezemben. Abban a pillanatban nem tudtam mi történt, azt gondoltam semmi különös, ez minden gyerekkel megesik. Később az iskolában mutogattam mindenkinek a képességemet. Körülbelül 6-7 vagy 8 éves gyermek lehettem, aki nem hétköznapi dolgokat tudott végrehajtani az elméjével. Végül elfogadtam, hogy más vagyok, mint a többi gyerek, mint például akik fociztak, zongoráztak, énekelni tanultak. Tudtam, hogy különleges képességgel rendelkezem, amit a jövőben képes leszek megfelelően használni.

U.G. (eredeti nyelven): I first realized, when I was with my mother, who of course was Austrian Hungarian. We were in our kitchen in Israel in Tel Aviv and the spoon bent and broke in my hand. And that moment I did not know what it was, I thought it was just normal that it happens to everybody, every child. But in school I continued to demonstrate my abilitiy in my skills. So I was about 6-7-8 year old child who showed unusually demonstration of mindpower. And I just accepted that I were different that all the other children who, I dont know one was a footballplayer, another pianist, singer. I had this very unusually talent and I just knew that some day I will be able to use it.

M.P.:Tudatában volt annak amit tett, vagy csak úgy történtek a dolgok maguktól?

U.G.:Csak úgy történtek.Aztán persze tovább fejlesztettem ezt, különböző bemutatókat tartottam a gyerekeknek az iskolában. Az álmom pedig az volt, mivel nagyon szegények voltunk, hogy megragadva ezt a képességet nagyon sikeres legyek vele, és nagyon híres legyek és persze nagyon gazdag. Mindezt azért, mert szerettem volna ha az édesanyámnak nem kell többé dolgoznia. Szerettem volna venni neki egy új televízió készüléket, szerettem volna szép helyekre elvinni őt, szóval ez az ami késztetett engem a karrierem elején.

U.G. (eredeti nyelven):It just happened. And with my mind I developed an act, developed some kind of demonstartion to show all the other children in school. And my dream was, becuase we were very poor, my dream was to pick this talent and be very succesfull with it, and become very famous, and very rich, because I wanted my mother to stop working. I wanted to buy her a television set, I wanted to get her to a better place, so that was what pushed me in the begining of my carrier.

M.P.:Mégis hogyan tud hétköznapi életet élni ezzel a képeséggel? Használja ezt otthon a mindennapokban is megkönnyítve ezzel az életét?

 
Mitől lesznek gyermekeink sikeresek? - Beszélgetés Ruzsa Dóra pszichológus sikertrénerrel PDF Nyomtatás E-mail

Ruzsa DóraM.P.:A közelmúltban jelent meg legújabb könyve "25 magyar kiemelkedő sikerképlete" címmel. A könyvet egy egyfajta útmutatóként szánja a sikerhez vezető úthoz. Röviden összefoglalva azon olvasóinknak, akik még nem olvasták a könyvet, kérem árulja el, hogy mi az az 5 pontos sikerképlet?

R.D.:Ahhoz, hogy valaki elérje céljait, hogy hatékony, sikeres és elégedett legyen, először a múltat kell rendbe tenni. Az 1. lépés a Feldolgozás, amikor azokat a múltbéli stressz blokádokat kell oldania, amik mindennapjai teljesítményét blokkolják.

A 2. lépés a Felkészülés, amikor megváltoztatja gondolkodásmódját és hozzáállását, valamint kitűzi a megfelelő célt.

A 3. lépés a Fenntartásé, ahol a kitartására és türelmére lesz szükség, hogy elhatározásában meg ne álljon. "Mindig a sárga úton", ahogy Dorkáék éneklik az Oz, a nagy varázslóban.

A 4. lépés a Formálás, ahol a rugalmasságé és az újrakalibrálásé a főszerep, amik segítségével könnyedén küzd majd meg a nem várt akadályokkal.

Az 5. lépés, a Folytatás meglepő lehet: ekkor ugyanis már elérte a célját, ebben a szakaszban kell tehát feldolgozni a siker feszültségét, s a célelérést egyszeri élmény helyett ismétlődő szokássá tenni.

M.P.:Könyvében híres embereket szólaltat meg, a sikerről. Ön szerint mikor igazán sikeres egy ember, ha magát sikeresnek érzi, vagy ha a külvilág tekinti őt sikeresnek?

R.D.:Objektíven nézve azt mondanám, az sikeres, aki sikeresnek érzi magát, s a külvilág is sikeresnek látja őt. A szubjektív érzést tekintve azonban mégis csak az sikeres, aki belül, mélyen sikeresnek érzi magát, hiszen hiába kap külső megerősítéseket, ha kishitű és önmagában nincs bizalma.

M.P.:Az 5 pontos sikerképlettel kapcsolatban előadásokat is tart szerte az országban. Milyen mértékben szeretnék a saját életüket sikeresebbé tenni a résztvevők, és milyen mértékben a gyermekükét? Van erre egyébként recept?

 
A népmese örök - Beszélgetés Mikulás Ferenccel, a Magyar népmesék sorozat kitalálójával PDF Nyomtatás E-mail

Mikulás FerencA magyar animációs kultúra egyik legkiemelkedőbb alakjának nem kisebb siker sorozatokat köszönhetünk, mint a Vizipók-csodapók vagy a Magyar népmesék televíziós változata. 1995-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tűntették ki, de emellett az Olasz Filmszövetség díját is és Balász Béla díjat is kapott. Mikulás Ferencet kérdeztük a hazai animációs filmgyártásról.

M.P.:Az egyik legnépszerűbb hazai animációs filmsorozat a Magyar Népmesék. Egy-egy epizód elkészítése kb. mennyi időt vett igénybe? Hány ember dolgozott rajta?

M.F.:A Magyar népmese sorozatot egy speciális szériának tekintettük, inkább szerzői filmek egymásutániságaként kezeltük, gyártottuk. Ez azt jelentette, hogy viszonylag hosszabb ideig készítettünk egy filmet, mint egy tényleges sorozat egy-egy epizódját. A képesforgatókönyvtől az adáskópiáig 6-8 hónap telt el. Egy filmet általában három fő rajzolt, a munkában természetesen részt vett a film rendezője, a gyártásvezető, a kifestők, az operatőr, a zeneszerző, a hangmérnök, a színész, stb.

M.P.: Szabó Gyula hangja meghatározó volt ebben a sorozatban. Gondolja, hogy nélküle is ennyire sikeres lett volna? Mi lehet, a több mint 30 éve tartó siker titka? Szabó Gyula, a történetek, vagy a tökéletesen kivitelezett  animáció?

M.F.:A népmese sorozat sikere több okra vezethető vissza. Azt hiszem az utóbbi évtizedekben nagyon sok magyar embernek fontos volt és egyre fontosabbá vált a nemzettudat. Szívesen fogadták az emberek a nemzeti kultúrához köthető művészeti alkotásokat.

Irodalmi alapanyagként az eredeti gyűjtéseket használtuk fel – nem az írók által feldolgozott változatokat – ezzel megőriztük a magyar nyelv nagyon sok archaikus szépségét.

Jók a történetek.

A filmek képi világának kialakításánál a történelmi Magyarország egy-egy tájegységének díszítő művészetét használtuk fel. A Kaláka együttes pedig népdal feldolgozásokkal zenésítette a filmeket. Az animációnál gyakran használtunk eredeti és humoros megoldásokat.

 
Csepke vagyok - Beszélgetés Karsai Veronikával PDF Nyomtatás E-mail

A legfiatalabbak már aligha emlékeznek a Magyar televízió műsorán futó ifjúsági pantomim sorozatra, de aki a nyolcvanas években volt gyerek, az bizonyára szívesen fogadja Karsai Veronika, azaz Csepke válaszait, melyet munkatársunk kérdéseire adott.

Karsai Veronika - CsepkeM.P.:A Madách Imre Gimnáziumban végeztél, aztán a későbbiekben ott tanítottad a diákokat színháztudományra. A tanítványaid emlékeztek még a Varsányi Ferenc rendező-forgatókönyvíró keze alól kikerült Csepke karakterre? Tudták, hogy volt idő amikor te jelentél meg nap mint nap a televízió képernyőjén?
K.V.:Elsősorban pantomimet és drámát tanítottam, az itteni mozgásszínházi szakkörből nőtt ki tulajdonképpen jelenlegi társulatom, a Mimage Pantomim Színház és Stúdió. Ez csak egy kiegészítés a színháztudomány tanítása mellé, ami csak fakultációként működött, és nem is volt túl hosszú életű, bár nagyon szerettem; legkedvesebb diplomám a veszprémi teatrológusi. Hogy emlékeztek-e, emlékeznek-e Csepkére? Többnyire nem. Ez a korosztály már sok csatornát nézhet, és talán azóta nem is adták a sorozatot. A szülők viszont szinte mindig fölfedték előttük a „titkot”, úgyhogy előbb-utóbb mindig kiderült.

M.P.:Miként választottak ki téged az aranyos, eleven kislány, Csepke szerepére?
K.V.:Szüleim voltak a sorozat szakmai vezetői és főszereplői, valamennyi társuk tanítványaik közül került ki. Én édesanyám gyermekegyüttesébe jártam ez idő tájt, ott esett rám Varsányi Ferenc rendező választása egy korabeli castingon.

M.P.:A klasszikus értelembe vett színészkedést teljesen abbahagytad?
K.V.:Nem volt mit abbahagyni, sosem voltam prózai színész. Megtaláltak egy-két szereppel, szívesen is csináltam, kihívás volt, de tisztában vagyok az efféle hiányosságaimmal, így erőltetni nem erőltetem. A mozgásszínészet olyan sokrétű, és a pantomim olyan nehéz és csodálatos, és olyan kevesen művelik magas szinten, hogy inkább ezt az oldalamat próbálom tökéletesíteni, ezt a perspektívát tágítani. Amit a prózai színházban nagyon szeretek, az a mozgásrendezés: megérteni, kibontani, mit is kíván a rendező, és a mozgás minden apró szegmensére kiterjesztve segítségképpen színpadra tenni; ez nagyon izgalmas, nagyon szeretem.

M.P.:Napjainkban a Mimage Pantomim Színházat vezeted. Mit gondolsz mennyire nyitottak az emberek manapság a pantomimra, mint művészetre?

 
Bogyó és Babóca - beszélgetés Bartos Erikával PDF Nyomtatás E-mail

Oldalunkon mindig sokat hangsúlyozzuk, hogy a mese mennyire fontos szerepet tölt be a gyermeki lélek fejlődésében. Bartos Erika művei hamar belopják magukat minden kisgyermek szívébe, hiszen figurái szerethetőek, meséi könnyen érthetőek, a mindennapok forgatagába kalauzolja el kis olvasóit. Erika a meséhez való kapcsolatáról, a kezdetekről és saját példaképeiről mesél interjúnkban.

Bartos ErikaM.P.:Az építész szakmától a meseírásig. Hogyan vezetett ide az út?

B.E.:Nagyon szeretem az eredeti szakmámat, kitűnő diplomával, több diplomadíjjal, az Építész Kamara különdíjával végeztem a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Nagyszerű tanároktól tanulhattam, és diplomázás után nyomban remek állásom lett. De hamar megszületett az első gyermekem, és GYES-re kerültem. Az anyaság megváltoztatja az érzéseket, az értékrendet, szeretet és odaadás hatja át a kisbabás időszakot. Számomra ezek az érzelmek egy új utat nyitottak. Gyerekkoromban óvónő szerettem volna lenni, így ez a váltás egyfajta visszatérés is volt. Az első mesémet akkor rajzoltam, amikor második gyermekemet vártam. Ezzel a mesével segítséget szerettem volna nyújtani a nagytestvérnek, hogy könnyebben fogadja a kistestvér érkezését. Később ugyanígy rövid mesét írtam a Télapóról, az első oltásról, palacsintasütésről, számtalan egyszerű és hétköznapi dologról. Egyszerű történetek, egyszerű rajzokkal, az egyetlen célom az volt, hogy a kisgyerek értse, szeresse, és a mese segítsen az élményt feldolgozni. Ezeket a meséket később nem csak saját gyermekeim forgatták örömmel, hanem barátok, rokonok, ismerősök kérték kölcsön, lefénymásolták, szerették. Végül az ő bíztatásukra kopogtattam könyvkiadóknál, így indult el a meseírói utam.

M.P.:Gyermekinek könyvekből mesél vagy inkább a fantáziájára bízza magát?

B.E.:Így is, úgy is. Az esti mesét sosem hagyjuk ki, nagyon fontos része a napnak. Általában férjem olvas esténként a gyerekeknek. A nagyobbak már szívesen hallgatnak hosszabb műveket is, részletekben. Figyelmesen végighallgatták a Momo-t (Michael Ende), A kis herceget (Saint-Exupéry), a Kiberiádát (Stanisław Lem) is, esténként egy-egy fejezetet. Én ritkábban mesélek, olyankor viszont jobban szeretek fejből mesélni. Befekszem a gyerekek mellé, és a történet magától szövődik. Olykor valós szereplőkkel, máskor kitalált figurákkal. Néha komolyabb mesét találok ki, más alkalommal vicces és nagy nevetésbe torkolló történetet.

Bogyó és BabócaM.P.:Miért pont bogarak a Bogyó és Babóca karakterei?

B.E.:Olyan figurákat kerestem, akik közel állnak a legkisebbekhez. Minden kisgyerek látott már katicát, hangyát, szöcskét vagy szarvasbogarat. Kiránduláskor szívesen leguggolnak egy-egy bogárkához, elidőznek mellette, figyelik, szeretik, érdekli őket. Szintén fontos volt a természet szeretete, ez egy hangsúlyos mondanivalója a Bogyó és Babóca sorozatnak, a bogárközösség ehhez is megfelelő volt.

M.P.:Honnan származik a Bogyó és Babóca elnevezés?

 
Charlie bit my finger - Interjú Howard Davies-Carr-ral, a fiúk édesapjával PDF Nyomtatás E-mail

Charlie bit my fingerKi ne hallotta volna már ezt a kifejezést angolul "Charlie bit my finger". A kultikussá vált videót a YouTube videómegosztó portálon több, mint 460 millióan nézték meg, ezzel vezetve az amatőr videók nézettségét. Napjainkban a srácok pólókon szerepelnek, a hangjukból csengőhang lett, rajzfilmet készítettek róluk és a legsikeresebb előadóművészek gyártanak remixet és közös klippeket velük.

Mi vezetett ehhez a megmagyarázhatatlan sikerhez? Kicsi Charlie és Harry Davies-Carr a két testvér ül egy kanapén. A kisebb testvér békésen üldögél, amikor az akkor 3 éves bátyó bedugja az ujját a szájába, aki védekezésül és játékból ráharap. Ebből alakul ki egy felejthetetlen videó teli kacagással. Amennyiben a lenti kis képre kattintassz, meg is tudod nézni az eredeti felvételt.

Howard az apa pár évvel ezelőtt töltötte fel a videót, hogy megmutassa barátainak. Pár héten belül átlépték az 1 millió megtekintést. Üzletnek sem elhanyagolható, hiszen csak ezzel a videóval már több, mint 500 ezer dollárt keresett a család a rajta elhelyezett reklámok miatt.

A mókás videónak akadnak szép számmal már már fanatikusnak mondható követői. Több száz remake készült belőle a világ minden részéről. Szerepeltek a Time Magazinban, a Daily Mailben, a New York Timesban, a The Sunban, a The Telegraphban, saját blogot indítottak, amit hetente több százezren olvasnak. Saját YouTube csatornát nyitottak, ahol folyamatosan láthatóak a legújabb videók.

A Manóprogramnak akkora megtiszteltetésben volt része, hogy Magyarországon előszőr nekünk nyilatkozott Howard, az apa, valamint készítettek számunkra egy fotót az idei görögországi nyaralásukon, amit a Manóprogram olvasóinak küldenek. Olvassátok interjúnkat, ahol őszintén halhatunk a sikerről, a család jelenlegi életéről, a hétköznapokról. Az interjú alatt megtaláljátok az eredeti szöveget angolul.

 
VUK, Euróvízió, Viva Comet - Beszélgetés Wolf Katival PDF Nyomtatás E-mail

Wolf KatiAz aranyosan éneklő kislányból az ország egyik legismertebb pop énekesnője lett. Az 1981-es VUK főcímdalával ismerte és szerette meg az egész ország. Kati karrierje töretlen, 2011-ben a VIVA Comet legjobb női előadójának választották, az X-Faktoros CD-je aranylemez lett, ő képviselte hazánkat az Euróvíziós Dalfesztiválon.

M.P.:Zenészcsaládban nőttél fel, mikor érezted először, hogy neked is a zene lesz az, ami végigkíséri az életed?

W.K.:Már az óvoda alatt zeneoviba jártam. Többször egy héten nem kellett ott aludnom ebéd után a többiekkel - borzasztó büszke voltam erre:-), - hanem nagypapa vitt kicsiknek való zeneórára. Aztán 7 évesen találkoztam a Vuk dalával, és akkor eldöntöttem, hogy színpadon szeretnék állni majd.

M.P.:Milyen hatással vannak rád édesapád szerzeményei? Van esetleg kedvenc dalod közülük?

W.K.:Nagyon hatott rám mindig is a zenéje, imádtam hallgatni, ahogy otthon komponál. Tele van szendevéllyel és érzelemmel, amit ír. A kedvencem a Tündér Lala zenéje tőle, ezt milliószor el kellett játszania nekem. A balladái teljesen egyediek, senkihez nem hasonlíthatók.

M.P.:Hogyan élted meg gyerekként, hogy az akkor egyik legismertebb rajzfilm főcímdalát énekelhetted?

W.K.:Csoda volt mindenestül. Imádtam azt a rajzfilmet, a dalt, az emberek is, rengeteg jót kaptam e kapcsán. Belecsöppenni a televízió, rádió világába ilyen kisgyerekként fantasztikus volt, nem is nagyon akartam visszaülni az iskolapadba...

M.P.:Ért ezért bármilyen negatív vagy pozitív élmény az iskolában és a baráti körben?

 
Beszélgetés a Világ Legrosszabb Gyerekével - Interjú Kovács Róberttel PDF Nyomtatás E-mail

Kovács Róbert, a világ legrosszabb gyereke9 évesen szerettük meg, az akkor még szeplős, vörös hajú Kovács Róbertet, akit a Világ legrosszabb gyerekének hívtak. Első kiemelkedő szerepében Kavicsot alakította, aki csínytevéseivel egy országot nevetetett meg. Az eleven kisgyermek mára felnőtt, aki saját vándor színi társulatával járja az országot és próbálja mosolyra fakasztani a nézőket.

M.P.:Sokféle szakmát kipróbált az életben. Volt műsorvezető, színész, forgatókönyvíró, koreográfus, most pedig a Görbe Tükör Színi Társulat vezetője. Melyik áll a legközelebb a szívéhez?

K.R.:A szívemhez legközelebb az áll, amikor színészként léphetek színpadra.

M.P.:Az első átütő sikert az 1987-es Takács Vera rendezte A világ legrosszabb gyereke című film hozta meg Önnek. Miként élte meg a forgatási napokat? Mennyire billent el a forgatás munkából a szórakozás irányába?

K.R.:Elsősorban munka volt (ha ennek súlyát gyerekként nem is éreztem át teljesen), hiszen egy elég nagy apparátus dolgozott szoros időbeosztással a produkcióért. Viszont az a furcsa világ amibe belecsöppentem és rácsodálkoztam, életre szóló élményt jelentett.

M.P.:A kor kiemelkedő színészeivel játszott együtt, úgy mint Usztics Mátyás, Csákányi Eszter vagy Hacser Józsa. Színész kollégaként tekintettek Önre, vagy úgy, mint egy eleven kisgyermekre?

K.R.:Komolyan nem tekintettek kollégának de aranyosak, türelmesek és segítő készek voltak. Nekem pedig, főleg így felnőtt fejjel büszkeség, hogy játszhattam velük.

M.P.:Negatív vagy pozitív élmények érték inkább az iskola alatt a szerepléseivel kapcsolatban? Mennyire tudták az osztálytársai, barátai feldolgozni és kezelni azt a szituációt, hogy Önt az egész ország ismerte?

K.R.:Érdekes, ( és szerencsés ) hogy semmiféle furcsa viselkedéssel, kivételezéssel, csúfolással vagy érdek barátkozással  nem találkoztam a közép iskolában, de még az általánosban sem.

M.P.:Jelenleg a Görbe Tükör vándor-társulat vezetője, ami rengeteg gyermek darabot játszik. Hálás, ugyanakkor speciális célcsoport ők, mert nem könnyű a figyelmüket hosszabb ideig lekötni. Van erre recept? Mi az amit Önök tesznek ennek érdekében? Mikor döntötte el, hogy ez lesz az út, amin folytatni szeretné az életét?

 
Gyermekkorunk kedvenc rajzfilmslágerei - Beszélgetés Pethő Zsolt zeneszerzővel PDF Nyomtatás E-mail

Pethő Zsolt zeneszerzőVizipók-csodapók, Mirr-Murr, a kandúr, Pom Pom meséi, Misi Mókus kalandjai, A nagy ho-ho-horgász, A legkisebb ugrifüles, Az erdő kapitánya, Vili, a veréb, Frakk, a macskák réme, Gusztáv… Mi a közös ezekben a jól ismert rajzfilmekben? Mindegyiknek a főcím és betétdalait Pethő Zsolt szerezte. Méltán lehetünk büszkék rá, hiszen a 40 év elteltével még mindig nap mint nap dúdoljuk ezeket a kedves dallamokat. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjével kitüntetett zeneszerzőt kérdeztük a zeneírás rejtelmeiről.

M.P:Egy zeneszám születésének első gondolatánál benne van, hogy az egy rajzfilm betétdal lesz?

P.Zs.:Természetesen benne van, hiszen a dal ebben az esetben nem önmagában születik, hanem célzottan a filmhez készül.

M.P:Mennyiben más egy rajzfilmhez zenét szerezni, mint egy "klasszikus slágert" megírni?

P.Zs.:A kettőt nem hasonlítanám össze, hiszen alapvető különbség van a két műfaj között. "Slágert" (dalt, stb.) írni technikailag "egyszerű" folyamat. Rajzfilmzenét írni, a zenén belül is, speciális területet jelent. A filmzene alapja - nevében hordozza - a film. A filmzenében nem lehet a tisztán zenei eszközöket, formákat, stb. önmagukban használni, hiszen alkalmazkodni kell a film történéseihez, hangulataihoz, időbeni elrendeződéseihez, stb. Alkalmazott zene!

M.P:Vannak kritériumok, aminek meg kell felelnie egy szerzeménynek, ha azt főcímhez szánják?

 
Popzenétől, a gyermekpopig- interjú Fábián Évával PDF Nyomtatás E-mail

Fábián ÉvaA Neoton Família alapítóénekese a kilencvenes évektől egyre inkább a gyerekeknek szóló zenék felé fordult. A siker ebben a műfajban sem maradt el, ami köszönhető annak is, hogy a kicsik magukénak érezhetik, amit egy koncerten kapnak. Interjúnkban betekintést nyerhettek a koncertek kulisszái mögé, Fábián Évát a tapasztalatairól és a módszereiről, valamint a jövőre néző terveiről is kérdeztük.

M.P.:Hogyan kezdődött az éneklés iránti rajongása?

F.É.:Kilenc éves koromban a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusában szerettem meg az éneklést és egyben az énekléssel együtt járó szereplést. Egyébként már egész pici gyermekkoromban Édesapám mindig énekelt, nagyon szép hangja volt. Ő szerettette meg velem a zenét.

M.P.:A Kócbabákban és a Neoton Famíliában eltöltött évek tapasztalatait hasznosította a szólókarrierjében?

F.É.:Természetesen igen, a színpadi megjelenés, felkészülés egy-egy koncertre most épp úgy történik, mint annak idején. A színpadra lépés előtti drukk, épp úgy meg van most is, mint akkoriban.

 
Mesélj Minden Nap! – interjú Rudolf Péterrel PDF Nyomtatás E-mail

Rudolf PéterA mese egy ajtó a fantáziavilágba mind a szülőknek, mind a gyerekeknek. A Médiaunió kampánya nagy sikert aratott, több ismert közszereplőt és színészt is maga mögött tudott. Rudolf Péter is csatlakozott a kezdeményezéshez, mi pedig a mesékről és a kampányról kérdeztük.

M.P.:Mi volt az oka annak, hogy csatlakozott a „Mesélj Minden Nap!” akcióhoz?

R.P.:Bocsánat, de az első kérdés egy félreértésen alapul. Én a Médiaunió kuratóriumában dolgozva szavaztam meg többedmagammal az év kampányát, ilyen értelemben nem „csatlakoztam” a kezdeményezéshez, hanem az Unióhoz beérkező fontos témák sokaságából magam is ezt tartottam a legfontosabb gondolatnak.  Sok fájdalmas problémát érintő, szociális problémákat és gazdasági kérdéseket boncolgató téma közül került végül ez a fókuszba. Talán éppen azért, mert úgy gondoltuk sokan, hogy számos problémánk gyökere lelki eredetű, mentális probléma. Empátia hiányból fakad. Befelé fordulásból. A társas kapcsolatok leépüléséből. Újra kell építeni önmagunkat,  és hol kell kezdeni az építkezést, ha nem a legfontosabb közegben, a családban.

M.P.:Miben segíthet a mese a gyerekeknek?

R.P.:Eligazodni. Segítséget ad megkülönböztetni jót, a rossztól. Erkölcsi mankót nyújt és mindezt játékos formában teszi. Fejleszti a fantáziát. Építi a mesélő és a gyerkőc viszonyát. Közös nyelvet hoz létre.

M.P.:Hogyan jobb mesélni: könyvből olvasva, vagy improvizálva?

 
A zene nem csak fekete és fehér – interjú Maroevich Zsolttal, az Alma Együttes brácsásával PDF Nyomtatás E-mail

Maroevich Zsolt Alma EgyüttesTalán Maroevich Zsolt tud erre a kijelentésre a legérthetőbb módon reagálni, hiszen a klasszikus zene mellett kipróbálta az elektronikus műfajt is, majd ismét visszatért a brácsához, méghozzá az Alma zenekar tagjaként. Kérdések az Almáról, a modern zenéről, és a sokszínűségről.

M.P.:A zene nem csak fekete és fehér. Mit gondolsz erről?

M.Zs.:Érdekes, mert sokszor fekete és fehér, mint pl. a kottapapír fehér, a hangjegyek pedig feketék, a zongorabillentyűk szintén.  Szerintem érzéseket fejezünk ki a zenén, a muzsikáláson keresztül, amiben az ellentétek adnak értelmet érzéseinknek, mint a vidámság, szomorúság, a szeretet, gyűlölet a zsarnokság, önzetlenség, így ha makróban nézzük a világot, akkor fekete és fehér, de összességében viszont színes…szóval, mégis színes. :-D

M.P.:Életed nagyon fontos része a komolyzene, miként alakult ki ez a szenvedély?

M.Zs.:Ez választott szenvedély, mivel kiskoromban, amikor elkezdtem zenét tanulni a zeneiskolában, ott csak komolyzenei képzettséget kap az ember, amitől csak úgy lehet elszakadni, ha nyitott szemmel, nyitott füllel jársz. Mire felnőtt zenész lettem, addigra teljesen kialakult a komolyzene iránti szeretetem. Ez kb. 15 év kemény gyakorlás, zenekari muzsikálás után születik meg és ami leginkább fontos, az a jó tanár, mert igazán tőle szerethető és ismerhető meg minden zene, nem csak a komolyzene!!!

M.P.:Az elektronikus stílussal hogyan kerültél kapcsolatba?

 
Az Alma nem esett messze a fájától - Interjú Buda Tímeával az Alma Együttes menedzserével PDF Nyomtatás E-mail

Évi több száz koncertre utazik és sok ezer embert mozgat meg az Alma Együttes. Ehhez már nem elég néhány telefon és e-mail, minden lépést meg kell szervezni, hogy zökkenőmentes legyen egy fellépés. Az Alma egyik mozgatórugója, a zenekar menedzsere, Buda Tímea válaszolt a kérdéseinkre.

M.P.:Számodra milyen egy jól sikerült Alma-buli?
B.T.:Egy jó buli ismérvei számomra a következők: profi beharangozás, teltházas koncert, kedves szervezők, problémamentes parkolás, betartott kezdési időpont, egészséges-pörgős Gábor a színpadon, elégedett rajongók, sok eladott lemez, és persze kifizetett gázsi.:)

M.P.:Hány ember munkája kell ahhoz, hogy minden klappoljon a színpadra lépés előtt és után?
B.T.:A csapat részéről sok-sok éven át egyedül voltam, a problémamentes lebonyolításért feleltem, mostanra hál’ Istennek van egy asszisztensem, akire a koncertek szervezési részét át tudtam testálni, így nekem már csak a gazdasági és menedzsmenti dolgok ügyintézése maradt. De egy tökéletes bulihoz nagyon sok ember munkájára van szükség, hiszen ez egy csapatmunka.

 
Dobjuk fel a plafont! PDF Nyomtatás E-mail

Gondoltál már arra, hogy télen is alhatsz a csillagos ég alatt, és a „bámulja a plafont” kifejezés nem csak az álmatlanságra vonatkozik? Ha még nem, ez az interjú neked szól. A Csillagplafon technikája egyedülálló, és kellemes hangulatot varázsol akár a gyerekszobába, akár a hálószobába. Az ötletről és a kulisszatitkokról Szeltner Tamást kérdeztem.

M.P:Remek az ötlet, elárulod, hogy honnan jött?
Sz.T.:Az ötlet eredetileg Amerikából származik. Biztosan sokan sokféleképpen próbálkoztak már csillagokat varázsolni a szobáikba. Ezt a gyönyörű kivitelezési módot egy illuzionista fejlesztette ki. A technológia szigorúan őrzött titok.
M.P:A csillagászat mennyire áll közel hozzád?
Sz.T.:Gyerekkorom óta szeretem a csillagokat. Édesapám gyakran mesélt nekem elalváskor a végtelen univerzum csodáiról. Távoli bolygókról, sok száz, sok ezer fényévre lévő galaxisokról. Mindig áhítattal hallgattam.

 
Szeresd a hangszert, és gyakorolj! - Interjú Szabó Tiborral az Alma Együttesből PDF Nyomtatás E-mail

Szabó Tibor Alma EgyüttesSzabó Tibor (mint azt már megszokhattuk Almáéknál) több lábon áll a földön. Az Alma Együttes gitárosa akkor sem jön zavarba, ha a tamburát, bouzoukit, vagy ütős hangszereket kell megszólaltatni. Interjúnkban kérdeztük a motivációról és a zenekar sikereiről is.

M.P.:A kürt csak a kezdeti szárnypróbálgatás volt, vagy a mai napig játszol rajta?
Sz.T.:Inkább csak szárnypróbálgatás volt. Igazából trombitálni szerettem volna, de az állami zeneiskolában a tanár kürtre irányított, valószínűleg ott kevesen voltak. Sajnos nem volt saját hangszerem, így miután abbahagytam a zeneiskolát, a hangszert is vissza kellet adnom, ezért később esélyem sem volt elővenni és gyakorolni rajta.
M.P.:Kovács Andor gitárművész is a mestered volt, mennyire motivált ez téged?
Sz.T.:Nagyon, Ő abban az időben a jazz „sztárja” volt, neki jelenhetett meg instrumentális lemeze, a gitárosok közül nem sok zenésznek adatott ez meg. Ne felejtsük ez a 80-as években volt, akkor teljesen más viszonyok voltak. Nagyon egyéni volt a játéka és a zenéjének a hangzása, a mai napig hallgatom a felvételeit. Magyarországon azóta sincs igazi követője. Persze abban az időben valahogy minden lemez egyéni volt.
M.P.:Tegyük fel, megkérdezi egy kezdő zenész: „Hogyan legyek jó gitáros?” Mit válaszolnál?
Sz.T.:Erre nagyon egyszerű a válasz, szeretni kell a hangszert, és rengeteget kell gyakorolni.
M.P.:Az ütős hangszerek közül melyek a kedvenced?
Sz.T.:Ütős hangszerből rengeteg van, mindet szeretem, nagyon színesítik a zenét, de a kedvencem a darbuka egy arab eredetű fémtestű dob. Nagyon sokoldalú hangszer az egész finom ritmusoktól a nagyon dinamikus hangzásig minden jól szól rajta. Szeretnék egyszer majd rendesen megtanulni játszani rajta.
M.P.:Mikor érezted először, hogy az Alma nagyon sikeres lesz?

 
Jó reggelt kívánok, Festéktüsszentő Hapci Benő! - Interjú Csukás Istvánnal PDF Nyomtatás E-mail

Csukás IstvánA Legkisebb Ugrifüles, Süsü, a sárkány, Mirr-Murr, a kandúr, Pom-Pom meséi, és még sorolhatnám Csukás István legnépszerűbb műveit. Mesék, melyeket műveknek tekintünk, hiszen azt adták a gyermekeknek és szüleiknek, amire mindig szükség van: mosolyt és kikapcsolódást. Könnyed olvasmány, egy kis nosztalgia, és villáminterjú Csukás Istvánnal.

Mirr-Murrnak mégis van gazdája?

Van bizony, és neve hallatán azonnal beugrik a kedvesen hunyorító szempár, a bajusz, a véget nem érő mosoly és a MESE. Csukás István a hatvanas évek végétől kezdve a mai napig meghatározó szereplője a hazai mesevilágnak, neki köszönhetően több generáció is vicces, de mégis kedves meséken nőhet fel. Ki ne emlékezne az agyafúrt címekre (Lesből támadó ruhaszárítókötél, Űrhajó az Orrbolygóról) a mókás, de mégis tanulságos történetekre. Gondoljunk csak bele, hányan használják még ma is a csokoládés-idézetét, melyben Gombóc Artúr taglalja, hogy mennyire szereti: “A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét, a csöves csokoládét, a mogyorós csokoládét, a tejcsokoládét, a likőrös csokoládét, a tavalyi csokoládét, az idei csokoládét, és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon!”

M.P:Gombóc Artúr is jól példázza, hogy a Csukás István-féle képzelőerő határtalan. Honnan jöttek a mókás nevű szereplők és címek? Számíthatunk a közeljövőben újabb szerzeményekre?
Cs.I.:Mindenkinek van egy kincsesbányája: a saját gyerekkora. Én is sokat hoztam onnan, egy-egy figura nevét, például Bagamérit. A neveknél ügyeltem, hogy jellemzőek legyenek, a humoros figuráknak humoros, például: Téglagyári Megálló, vagy: Oriza-Triznyák. Könyvcímeknél arra törekedtem, hogy a történetet foglalják össze, pl: Pom Pom meséi, Keménykalap és krumpliorr, a Nagy Ho-ho-ho-horgász. Tele vagyok ötletekkel ma is és meg is írom őket sorban. Most egy gyerekoperát írok, mivel ilyen még nincs.

 
Lufiban profi – interjú Dömötör Zsolt lufihajtogató világbajnokkal PDF Nyomtatás E-mail

Dömötör Zsolt lufihajtogató világbajnokA lufihajtogatás végtelenül kreatív és szórakoztató, ám a vicces figurák mögött komoly munka van. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint Dömötör Zsolt világbajnoki címe, és számos egyéb elismerése, amit a lufis szakmában szerzett.

M.P.:Hogy telik egy lufihajtogató átlagos napja?
D.Zs.:Ez változó, függ attól, hogy a megrendelt szülinapi lufi figurának mire kell elkészülni, vagy mikor kell fellépnem. Ez a legelső és egyben a legfontosabb, ehhez igazítom a napi rutin feladatokat. A napi 4-5 óra gyakorlás és kísérletezés, angol óra, erdei tekerés (persze biciklivel) és az interneten tartani a külföldi kollégákkal a kapcsolatot.
M.P.:330 lufihajtogató közül lettél az első tavaly, az Egyesült Államokban megrendezett világbajnokságon, mi volt az első gondolatod, miután megtudtad, hogy nyertél?
D.Zs.:Nem akartam hinni a szememnek, annak ellenére, hogy tudtam, hogy ezzel nyernem kell.  Egy nagyon jól megtervezett szúnyog figurát hajtogattam.  Hosszas kutatómunkával kezdődött (miután megvolt az ötlet), hogy a lehető legjobban hasonlítson. Nagyon sok szempont, kritérium volt, aminek meg kellett felelni, próbáltam mindenre odafigyelni. És sikerült!
M.P.:Pályafutásod alatt eddig melyek voltak a legmeghatározóbb pillanatok?
D.Zs.:Úgy gondolom, hogy az első ilyen pont, amikor óvodás koromban elvittek egy bűvész műsorra, és ott láttam azt a fajta lufit, amire csomót kötöttek. Azóta tart ez a szerelem. Aztán az első lufi figuráimmal elért sikerek baráti körökben. 2005-ben az első magyar versenyem, amit meg is nyertem, 2006-ban az első nemzetközi versenyem, ahol ezüstérmet sikerült megszereznem. 2010-ben a világbajnokságon 3. helyet sikerült megszereznem egy kis süni figurával, ami különlegessége, hogy egyetlen egy lufiból készült. 2011-ben világbajnokságokon megszerzett első helyezésem. Nagy örömmel tölt el, hogy 2010-től átadhattam a tudásom egy lufihajtogató tanfolyam keretében, és sikeres vizsgát tettek a tanítványaim. (2012. április 3-án indul ismét)

 
Zene, tánc, blockflöte - Interjú Székely Zoltánnal az Alma Együttesből PDF Nyomtatás E-mail

Három zenekarnak is tagja, megszámolhatatlanul sok hangszeren játszik, és a tánc kérdéskörében is otthonosan mozog. Ha szeretnéd megtudni, hogy milyen tapasztalatokat tart fontosnak, és mik a zenével kapcsolatos főbb tervei, olvass tovább!

Székely Zoltán Alma EgyüttesM.P.:Nem kevés hangszeren tudsz játszani, melyik áll a legközelebb hozzád? Nem mellesleg a blockflöte mi fán terem?
Sz.Z.:Hadd kezdjem a  végén: a blockflöte manapság már ritkábban terem fán, egy jó ideje gépsorok gyártják, jobbára műanyagból. Amúgy az iskolákban leggyakrabban használt furulya a blockflöte, ennek családjából is a szoprán blockflöte. Mivel annak idején én is ilyenen kezdtem tanulni, a furulya áll a legközelebb hozzám. De nem az emlegetett blockflöte, hanem a népi furulyák. Részletezhetném, hogy az Erdélyben, Moldvában is használt, szűkülő furatú… de inkább ugorjunk.:)
M.P.:A néptánc is fontos szerepet játszott a tanulmányaid során. Ma is űzöd a táncot?
Sz.Z.:Szeretem a néptáncot, autentikus és a nekem tetsző módon feldolgozott formában egyaránt. Szeretem nézni is, űzni is. És szeretem megismerni más népek táncait is. A kulcs általában ezekhez a dallamokhoz, táncokhoz, hogy világosan meghatározott keretek közt (mondjuk a tánc lépései, stílusjegyei és a táncrend egymásutánja tartozik ide) nagyfokú szabadsággal lehet élni. Előzetesen viszont meg kell ismerni az adott „nyelvet”, ami alatt az egyes tájegységek jellemzőit értem. Ebben szerepel történelem, földrajz, szociológia és rengeteg minden. A lényeg, hogy a folklór nem véletlenül alakul egy adott helyen, az ott található módon.
Amúgy a 2011-es évben még megpróbáltam tisztességesen felkészülni az Erkel Ferenc Néptáncegyüttes vezetőjének, Galambos Tibornak a 80. születésnapjára, de az ünnepi műsoron kívül ma már inkább csak táncházakban táncolok, egészen más dolog 15-20 percre összekapni magam, mint egy egész estés előadásra… :)
M.P.:Az Alma Együttes mellett a Fakutyában és a Csürrentőben is zenélsz, megterhelő vagy inkább kihívás három zenekarban is szerepelni?
Sz.Z.:Természetesen mindkettő, bár a teljes képhez hozzátartozik, hogy egy népzenei formációban alapesetben a hangszerek a meghatározóak, a hozzájuk tartozó zenészek csereszabatosak. Vagyis mind a Csürrentőben, mind a Fakutyában elfordul, hogy valamelyik tagot, tehát akár engem is, helyettesíteni kell. Az Alma tempóját, a folyamatos útkeresést, az új lehetőségek kipróbálását nagyon is hiányolom a másik két formációból, ezen így vagy úgy, de mindenféleképpen változtatnom kell.
M.P.:Terveztek közös koncertet a zenekarjaiddal? Vagy teljesen más műfajba tartoznak?
Sz.Z.:Az Almával közös koncert talán nem, de egy-egy összeállítás kapcsán a komoly együttműködés felmerült. Talán nem is kell olyan soká várni már erre.:)

 
Ciripelés a XIII. kerületben PDF Nyomtatás E-mail

Tücsöktanya Családi Játszóház és KisdedóvóAz Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Házban található Tücsöktanya játszóház és kisdedóvó 2010. szeptembere óta változatos és színvonalas színházi előadásokkal, közös játékokkal, kézműves programokkal, előadásokkal és beszélgetésekkel várja a kicsiket és nagyokat a hét minden napján. A kerületi lakosoknak érdemes magukkal hozni a programokra a XIII. kerületi kártyájukat is, mivel ezzel a rendezvényekre a belépés ingyenessé válik. Beszélgetés Kovács Gertrúddal, a játszóház vezetőjével.

M.P.:Több generációt próbál átfogni a Tücsöktanya Játszóház és Kisdedóvó, mennyire sikerül ezt megvalósítani?
K.G.:A Tücsöktanyán próbálunk a legkisebbektől a nagyobbacskákig, minden korosztálynak színvonalas és élvezetes programot nyújtani. A játszóház a 0-5 éves korosztálynak van kialakítva. A hétköznapokban a gyermekek életkora általában 0-3 éves korig terjed, így ennek az életkornak, és szüleiknek szervezünk előadásokat, beszélgetéseket, mozgásos, mesés programokat. Egy évvel ezelőtt elindítottunk egy babaszínházat is, amit az óta is nagy érdeklődéssel keresnek és látogatnak vendégeink. Nagy örömünkre, egyre több óvodás és kisiskolás korosztályú gyermek látogat el hozzánk, a hétvégi programokat pedig színházi előadásokkal, táncos és kézműves foglalkozásokkal, társasjátékokkal, drámapedagógiai foglalkozásokkal egészítjük ki. Amíg az idő engedte, programjainkat a Gyerekház kertjében valósítottuk meg, ahol a gyerekeket egy kis játszótér is várta.
M.P.:A gyerekfelügyelettel kapcsolatosan milyen visszajelzéseket kapnak? A szülők hogy értékelik a segítséget?
K.G.:Az Önkormányzat két tanfolyamot is szervez a kisgyermekükkel még otthon lévő kismamáknak. Azokat a gyerekeket, akik már elmúltak 2 évesek, és szobatiszták, az anyukák a tanfolyam idejére elhelyezhetik a játszóházban. Mivel több anyuka van, aki ezt a képzési lehetőséget szívesen kihasználná, de gyermekét nem tudja hol hagyni, nagy örömmel fogadja a lehetőséget. A gyerekek, bár nagyon kicsik, eddig mindig szívesen jöttek és maradtak itt a Tücsöktanyán.  

 
Nálunk csak a játék számít PDF Nyomtatás E-mail

Állatkert játszóházA Fővárosi Állatkertben tett látogatás már önmagában is tartalmas program, ám ha melléteszünk még egy óriási, színes szobát, és néhány játszótársat, garantált a siker. A játszóház felnőtteknek csak egy kedves épület, ahol a gyerekek jól elvannak akár egész nap, még a rossz idő sem okoz gondot. A gyerekeknek ez a világ közepe, az álmok megvalósulása, a tökéletes időtöltés.
Beszélgetés Kovács Virággal az Állatkert játszóház vezetőjével.

M.P.: Amikor belép a játszóházba egy kissrác, mi az első reakciója?
K.V.: Ez attól függ, hogy első alkalommal jön, vagy már járt nálunk. Ha már volt, akkor alig várja, hogy anya levegye róla a kabátot, és futhasson a kedvenc játéka, játékrésze felé. Azok közül, akik először járnak nálunk, van, aki kicsit elveszettnek érzi magát, hirtelen azt sem tudja, merre induljon. Ilyenkor nagy segítséget jelent, ha valamelyik játékmesterünk bemutatja a játszóházat, de vannak olyanok is, akik az első ámulat után minden egyszerre akarnak kipróbálni.
M.P.: Egy nap alatt ki lehet próbálni az összes játékot?:)
K.V.: Szerintem ezt még senki nem próbálta, de biztos vagyok benne, hogy ez lehetetlen vállalkozás. Több száz játékunk van, nem könnyű mindegyiket kipróbálni. Aki rendszeresen jár hozzánk, az sem unja meg a játékainkat, hiszen ha már végig is játszotta mindegyiket, mire a végére ér, az elsőt már rég elfelejtette.
M.P.: Melyek a legkedveltebbek?
K.V.: Az, hogy kinek mi a legkedvesebb, függ a gyerek korától, nemétől, érdeklődésétől. Szerintem az egyik legkülönlegesebb hely a horgásztavunk, a pecáZOO, amit a kicsik is nagyon kedvelnek. Nincs még egy olyan játszóház, ahol ilyennel találkozhatnak a gyerekek. Emellett van mászókánk, csúszdánk, homokozónk mindez zárt térben, és persze nem hiányzik az elmaradhatatlan ugrálóvár sem. A kisebbek a babakonyhát, a nagyobbak a társas részt is nagyon szeretik.

 
Egyétek és hallgassátok - Interjú Buda Gáborral az Alma Együttes frontemberével PDF Nyomtatás E-mail

Buda Gábor - AlmazenekarVan piros, zöld, lehet belőle pitét készíteni, a héjában van a vitamin, ráadásul olyan zenéik vannak, amit az egész család élvezhet. Szándékos az enyhe képzavar, hiszen a gyümölcs mellett sokaknak a zenekar is az eszükbe jut. Az Almáról van szó, amely stílusában az egyik legkreatívabb csapat az utóbbi években. Interjú Buda Gáborral, az Alma Együttes frontemberével.

M.P.: Gyerekzenekar, nem csak gyerekeknek, te is így látod ezt?
B.G.:
Igen. Nagyon fontos, hogy ne csak a gyerekek érezzék jól magukat egy Alma koncerten, hanem a szülők is. Hiszen akármilyen jól érzi magát egy kisgyerek egy programon, ha a szülőnek nem tetszik, akkor nem viszi el többet. A mi sikerünk kulcsa talán ebben is rejlik, hogy a szülők is remekül szórakoznak egy-egy Alma bulin.
M.P.: Kevés zenekar játszik ennyiféle hangszeren, mennyire törékeny az összhang?
B.G.:
Nem egyszerre játszunk ezen a sok hangszeren,:) az összhangra mindig nagyon ügyelünk. Egyébként keménykezű vezető vagyok, mindenki azt csinálja amit mondok- vagy amit akar.:)
M.P.: A majdnem mindennapos fellépések mellett mennyire van szükség próbákra?
B.G.:
Semennyire – de kell. :) Nagy ritkán szoktunk próbálni, az új lemezeknél amikor stúdióban vagyunk, akkor próbáljuk be a dalokat. Nagyon sokszor eljátsszuk ilyenkor az új számokat. Azért évi egy-két frissítő próbát csinálunk a régi dalokból, de hál’ Istennek a koncertek száma nem indokolja a próbákat, mi egyfolytában próbálunk - a koncerteken. :)
M.P.: Mese- és kottáskönyv, gyerekklub, rajzfilmzene. Rengeteg dologgal foglalkoztok, bővül még a repertoár?
B.G.:
Igen, filmben gondolkodunk. Most készül rólunk egy zenés dokumentumfilm, ami átfogja az Alma történetét. Jelenleg ennek a munkálatai folynak. Egyébként most kezdtem el egy iskolát, ahol filmrendezést tanulok, mivel a rendezés gyerekkori álmom és talán eljutok lassan a megvalósításáig.

 


Facebook megosztás