A KISVASÚT RÖVID TÖRTÉNETE
A Debrecen megyei jogú Városi Tanács VB. 1959-ben elhatározta, hogy a város tulajdonában lévő területen, - ahol megindult a Ludas Matyi Vidámpark építése, - úttörővasutat létesít. A terv szülőatyja és támogatója Barta Károly, a Tanács VB. Elnökhelyettese volt. Gyorsan beindult a gépezet és 1960. Február 10-én a KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET Debreceni Szervezete Stráner Lajos főmérnök irányításával benyújtotta az engedélyezési tervet. Március 8-án a helyszínen már az engedélyezési alapeljárás zajlott a Közlekedési és Postaügyi Miniszter 105.034/1960. sz. rendelete alapján. Nagy iramban folyt az építés, a pályatest előkészítése. A KPM Anyagellátási Igazgatóság Gy372-1294/1966. sz. rendeletével a MÁV Debreceni Igazgatóság Felépítmény Szertárvezetőség hajdúszentgyörgyi készletéből leszállította a pályához szükséges talpfákat, tartozékokat, síneket. Április 2-án megérkezett a szerencsi Gazdasági Műhely Főnökségétől a MÁV GV4505. psz. C-50-es dieselmechanikus 760 mm nyomtávú mozdonya és 4 db nyitott, rövid személykocsi. 1960. április 30-án műszaki átadásra kész volt a Vidámparki kisvasút. Ezen a napon megkapta az ideiglenes üzemengedélyt, így nem volt akadálya a május 1-jei ünnepi megnyitónak. Úttörővasutas gyermekek meghatározott szolgálati rend és feladat mellett látták el a vasút üzemét. A nyitónapon, amely egyben a Vidámpark nyitásának napja is volt, nagy sikert aratott az úttörővasút. A Városi Tanács VB. meghívására 1960. május 14-én Kádár János is meglátogatta az épülő, bővülő Vidámparkot és az úttörővasutat.
A megépült pálya 1961. áprilisában a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium 110551/1961. sz. engedélye alapján egy kitérővágánnyal és körzáró hurokkal bővült. A pálya ütközőbakkal ellátott végén elkészült az állomás, mely egyben bejárati épület és pénztár is volt. Az úttörővasutas gyerekek oktatása itt történt, és a szemaforjelzéseket is innen adták. A szolgálat kezdete és vége idején felhúzásra került - tiszteletadás és jelentés mellett - az úttörővasút zászlaja. Az úttörővasút fennállása idején olyan lelkes vezetői voltak, akik éveken, évtizeden keresztül vállalták a gyerekekkel való foglalkozást, nevelést, törődést. Az emlékek között kutatva sokszor elhangzott Matkó Lajos, Mező Jóska bácsi, Pallagh Pista bácsi, Kovács Jóska bácsi neve, akik nagy szeretettel foglalkoztak a gyerekekkel és komoly, felelősségteljes munkára tanították őket. Úttörővasutas csak a legjobban tanuló gyerek lehetett, az iskola ajánlásával. Meg kell emlékezni azokról az úttörővasutasokról is, akik hosszú éveken keresztül a szombat-vasárnap, ünnepnapokat nem játékkal, hanem a vasút szolgálatában töltötték. Még ma is szeretettel gondol ezen napokra Kiss Ágnes, Kiss János, Papp Pálma, Sain Ilona, Sain Zsuzsanna, Radácsi Éva, Ritoók Piroska, Somlyai Erzsébet, Mészáros Katalin, Orosz Sándor, Palócsik Ilona, Vörös Emma és még sokan mások.
A KISVASÚT FŐBB MŰSZAKI ADATAI
A kisvasúti pálya hossza a csonka vágánnyal és a körzáró hurokkal 1100 m. Állomások száma egy. A körgyűrű és a hurokvágány segítségével az induló és végállomás ugyanaz. A menet végén a mozdony megfordítása a kitérővágány segítségével történik. A pálya nyomtávja 760.mm, a magyar kisvasút szabványnak megfelelően.
Sínrendszere 1984-ig 12kg/fm, sin-szeggel szegelt fa talpfán, 1984-től 23 kg/fm, csavaros lekötéssel, vasbeton talpfa és fatalpfa vegyes alkalmazásával készült.
Az 1980-as évek elején a pálya rossz állapota miatt felmerült a megszüntetés lehetősége. Az akkori vasútbarátok lelkesedésének eredményeképpen a debreceni MÁV Építési Főnökség Széles Károly igazgató közreműködésével és személyes irányításával csupán másfél hét alatt társadalmi munkában átépítette a teljes pályát 23 km/fm-es sínszerkezetre. A pálya ágyazata a terep adottságát kihasználva sárga és barna homok maradt. A pályához 1 db. kitérő, 6 db. váltó tartozik. Az indítás jelzését piros-zöld szemaforral oldották meg. A pálya mentén műtárgy elhelyezve nincs, csupán 3 db. fa őrbódé. Az eredeti terv szerint egy szakasz úgy készült volna el, hogy csatlakozva a vidámparkhoz, mesealagúton halad a vonat keresztül. Sajnos, anyagi megfontolásból ez nem készült el. A vonat sebességét az eredeti engedély 10 km/órában határozta meg. Ez a jelenlegi engedély alapján is 10km/óra. A pályához szervesen csatlakozik az állomás épülete. Sajnos fedett kocsitároló nincs, így télen, a szezonon kívüli tárolást fóliatakarással oldják meg. A vonat 1 db. aszimmetrikus kivitelű, GV4505 psz. C-50-es dízelmozdonyból és 4 db. rövid személykocsiból áll. Az eredeti nyitott személykocsik helyett 1973-ban zárt kocsikat állítottak be, de ezek, mivel a gyenge kivitelű pályát hamar tönkretették, rövid ideig üzemeltek. Ma, 50 év után is mozdony és a kocsik szinte eredeti formában, illetve jelentős átalakítás nélkül üzemelnek. A mozdonyba 1974-ben új típusú Csepel motor és váltó lett beépítve. A mozdonyon történtek kisebb felújításokkal, így pl.: 1987-ben 24 V-os generátoros töltésre lett átalakítva. A személygépkocsiknak csak a külleme változott. Festésére kb. 10 évenként kerül sor, és az oldalfelületeket mesékben szereplő állatfigurák díszítik. A gyermekek körében a kisvasút rendkívül népszerű, és nagyon jól illeszkedik a vidámpark és állatkert hangulatához. A Magyar Közlekedési Közművelődési Alapítványhoz 1992-ben csatlakozott a kisvasút, a hosszú távú megmenthetőség és vasúti összetartozás érdekében. Minden év július második szombatja kisvasúti nap a Kultúrparkban.
Jelenleg a szerelvény állapota és pálya állapota - köszönhetően a rendszeres felújításoknak és karbantartásoknak - kifogástalan.
Az elmúlt 50 év alatt több mint 2 millió utasa volt a kisvonatnak. Jelenleg a látogatók száma éves szinten 25 ezer fő.
A vonat a vidámpark nyitva tartásának megfelelően üzemel. Hivatalos menetrendje nincs, igény szerint indul. A vonatból az erdő területén elhelyezett kifutóban láthatóak a dámszarvasok, valamint a tevék, és érdekes látvány elhaladni az üzemelő dodgem, valamint a kukac hullámvasút mellett is.
Forrás: www.itthon.hu ; www.zoodebrecen.hu