Környezetvédelmi programok és fejlesztések az Állatkertben
Termálhő alapú fűtés, csapadékvíz hasznosítása, PET-palackok száműzése, búzakorpából préselt tányérok az étteremben… Felsorolni is nehéz a Budapesti Állatkertben az elmúlt években megvalósult környezetbarát fejlesztéseket. Ráadásul az intézmény jelentős szerepet játszik a környezettudatos szemlélet formálásában is. Ennek részeként most szombattól jövő vasárnapig a hulladékcsökkentéssel kapcsolatos programok és látnivalók is várják a közönséget az Európai Hulladékcsökkentési Hét jegyében.
A korszerű állatkerteknek, így a Fővárosi Állat- és Növénykertnek is négy fő feladata van:
- a természetközeli, családbarát szabadidős program lehetőségének biztosítása;
- a közművelődési, ismeretterjesztő és szemléletformáló munka;
- a természet, ezen belül az élővilág sokféleségének védelme; illetve
- az élővilág megismerésére irányuló kutatások előmozdítása.
A természetvédelem nem válaszható el a környezet védelmétől, így az intézmény évtizedek óta dolgozik a környezettudatos szemlélet formálásán, fontos környezetvédelmi témák bemutatásán. De nem csupán beszél minderről, hanem a saját mindennapi működésében is igyekszik megtalálni a környezetet leginkább kímélő megoldásokat. Az elmúlt években fontos környezetvédelmi fejlesztések valósultak meg például a fűtési rendszerrel, és általában az energiafelhasználással kapcsolatban, illetve az intézmény hulladékgazdálkodásának területén is.
Környezetbarát fűtés a Széchenyi Gyógyfürdő termálhőjével
Az Állatkertben megvalósult környezetvédelmi fejlesztések közül az egyik legjelentősebb a fűtési rendszerek korszerűsítése. Az eredetileg koksz alapú fűtésről az 1980-as években álltak át a földgáz alapúra, majd az idők során a hagyományos gázkazánokat fokozatosan nagyobb energetikai hatásfokú kondenzációs kazánokkal cserélték fel. A környezetbarát fűtés terén azonban a legjelentősebb előrelépésre 2011 és 2012 között került sor. Ekkor az Állatkert, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. (BGYH), valamint a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (FŐTÁV) kölcsönös előnyök mentén folyó együttműködése nyomán, Budapest Főváros pénzügyi, szakmai és igazgatási támogatásával és európai uniós társfinanszírozással egy olyan fejlesztési program valósult meg, amelynek eredményeként az Állatkert területén található állatházak és más létesítmények, összesen 29 épület fűtése jelentős részben a szomszédos Széchenyi Fürdő termálvizének hulladék hőjéből oldható meg. A kondenzációs kazánokon alapuló fűtési rendszert így csak segédrendszerként használják azokban az időszakokban, amikor a kivételesen alacsony hőmérséklet miatt a termálhő energiája önmagában nem lenne elegendő a szükséges hőmérséklet biztosításához.
A termálvíz hőjét felhasználó fűtési rendszer üzembe helyezése óta több millió köbméter földgáz felhasználását lehetett kiváltani megújuló energiával, s a gázfelhasználás mérséklődése miatt a gáz elégetése során keletkező füstgázok kibocsátása is jelentősen csökkent. Ez vonatkozik az üvegházhatású szén-dioxidra (CO 2), valamint az egyéb mérgező füstgázokra (CO, NO x) is. A szén-dioxid kibocsátás több ezer tonnával volt csökkenthető. Az előremutató, innovatív fűtési rendszerre a szakmai is felfigyelt, mi több, 2017 júniusában Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke a helyszínen is megtekintette a szóban forgó fűtési megoldást, és elismeréssel nyilatkozott a fejlesztésről.
A szelektív gyűjtéstől a hulladékcsökkentésig
Az állatkerti környezetvédelmi fejlesztések egyik fontos területe a látogatói terekben keletkező hulladékokkal kapcsolatos. Mint ismeretes, a Budapesti Állatkert az ország leglátogatottabb kulturális közintézménye, amelyet évente mintegy egymillió látogató keres fel. A látogatóforgalom természetesen együtt jár különböző hulladékok keletkezésével is. Ennek mennyisége a leglátogatottabb főszezoni napokon átlagosan 2,4 köbméter, de kiemelt rendezvények után megesik, hogy több mint 9 köbméternyi hulladék került a sétautak mentén elhelyezett hulladékgyűjtőkbe egyetlen nap alatt. Az idei Állatkertek Éjszakája után 14,4 köbméternyi hulladékot szedtek össze az állatkerti munkatársak.
Az Állatkert szakemberei tapasztalatból tudják, hogy már az is komoly feladat, hogy ez a nagy mennyiségű hulladék a megfelelő gyűjtőkbe kerüljön. Régebben ugyanis nagy probléma volt a szemetelés, azaz sokan egyszerűen csak eldobták a hulladékot séta közben. Ez ellen a legjobb megoldás, ha a hulladékgyűjtő edények – szemétkosarak és kukák – mindenütt ott vannak, azaz a látogatók néhány lépésenként találnak egyet. Az 1990-es évek közepén tehát az első lépés a hulladékgyűjtők számának növelése volt.
A következő feladat a hulladék összmennyiségén belül az újrahasznosítható rész arányának növelése volt, amelyet mindenekelőtt a szelektív hulladékgyűjtők kihelyezésével lehetett megalapozni. Ezt a munkát az Állatkert több mint húsz esztendővel ezelőtt indította meg, de a kezdeti tapasztalatok igen elkeserítőek voltak, ugyanis sokan nem törődtek azzal, hogy a különböző típusú hulladékokat a megfelelő edénybe dobják. Annak idején az Állatkert egy időre fel is hagyott a szelektív gyűjtés további erősítésével, de az elmúlt évtizedben újra nekifogtak a dolognak. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a közönségben ma már némileg nagyobb a hajlandóság a szelektív gyűjtésben való együttműködésre.
Az Állatkert legalább ilyen fontosnak tartja azokat az intézkedéseket, amelyek célja a keletkező hulladék összmennyiségének jelentős csökkentése. Mivel a szóban forgó hulladékok általában az állatkerti látogatókat kiszolgáló vendéglátással összefüggésben keletkeznek, az intézmény olyan megállapodásokat kötött az éttermek és büfék bérlőivel és üzemeltetőivel, amelyek ezzel kapcsolatos kitételeket is tartalmaztak. Például az Állatkert már évekkel ezelőtt kitiltotta területéről a PET-palackokat. Így a büfékben és az éttermekben csak üveges vagy fémdobozos italokat lehet vásárolni. Az üvegekből eleve nem lesz hulladék, hiszen azokat a gyártóknak visszajuttatva újra felhasználják, a fémdobozoknak pedig külön szelektív gyűjtőedényeket helyeztek ki. Mindez azt jelenti, hogy a látogatói italfogyasztással összefüggésben eleve kevesebb hulladék keletkezik. Ami pedig keletkezik, nagyrészt fémdoboz, amelynek újrahasznosítását a szelektív gyűjtés megkönnyíti, ráadásul ez a hulladéktípus a vegyes hulladék feldolgozása során viszonylag könnyen kiválogatható.
A vendéglátással során keletkező hulladék csökkentése érdekében tett következő lépés az eldobható tányérok és evőeszközök használatának korlátozása, illetve olyan eldobható tányérok bevezetése, amelyek könnyen lebomlanak. Az Állatkertben működő éttermek némelyikében már olyan tányérból lehet enni, amelyet búzakorpából préseltek.
További zöld fejlesztések
Az Állatkertben megvalósult zöld fejlesztéseket még hosszan lehetne sorolni. Az üvegház-szerűen kialakított, illetve megfelelő felülvilágító ablakokkal ellátott létesítményekkel például a fűtés és a világítás energiaigényét csökkentették, ilyen típusú fejlesztésekre már évtizedekkel korábban is volt példa. Emellett fotovoltaikus megoldásokat is alkalmaznak. Az Állatkert vízellátását is víztakarékos módon oldják meg, a városi vezetékes víz helyett számos technológiai célra a kert saját kútjainak a vizét használják (az első kutat még 1865-ben, Reitter Ferenc tervei alapján létesítették), illetve a csapadékvizet is hasznosítják elsősorban kertészeti célokra, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a csapadékvíz egy része nem a szennyvízelvezető rendszereket terheli.
Van még tovább is!
Az Állatkert nem ül a babérjain! A már megvalósult környezetbarát fejlesztések mellett folyamatosan keresi a lehetőségeket arra, hogy további határozott lépéseket tegyen ebben az irányban:
- a kert új területein épülő új létesítményeknél például szintén termálhő alapú fűtési rendszereket hoznak létre, a szükséges segédüzemi fűtési rendszer pedig gázkazánok helyett távfűtéssel üzemel majd a FŐTÁV rendszeréről;
- az alig egy esztendővel ezelőtt átadott Cápasuli esetében azt is sikerült megoldani, hogy a fűtéshez kizárólag termálhőt használjanak fel;
- az intézmény területén működő vendéglátóhelyek bérlőivel és üzemeltetőivel is új szerződéseket köt az Állatkert, amelyek egyértelműen korlátozzák az egyszer használatos műanyagok alkalmazását, és további, a hulladék mennyiségét csökkentő elemeket is tartalmaznak. Erre a nagyközönség figyelmét a következő szezonban már külön e célra tervezett emblémával hívják fel az egyes vendéglátóhelyeken.