Az ablakban két veréb
mondja nékem életét.
Így csirregi egy veréb
ablakunkban életét:
,,Árnyék voltam én elébb,
aztán lettem csak veréb.
Letten volna bár galamb,
hívna este a harang:
nem aludnék ághegyen -
teli lenne a begyem! "
Szól aztán a más veréb,
az is mondja életét:
,,Szegény veréb merre száll,
minden kémény macskaszáj!
Karma van a Napnak is,
minket űz a Hajnal is!
Ahány csillag az egen:
verébleső macskaszem!
Fészket ezért nem rakunk,
holnap úgyis meghalunk :
ereszalja vagy faág -
felfal minket a világ!"
Szól aztán a két veréb,
együtt sírva életét:
,,Aranyforint a kenyér,
ezüstforint, ha karéj,
de a morzsa csak fillér:
szegény veréb azzal él!"