A ZOO4NAT projekt sikeresen lezárult, a közös munka tovább folytatódik
Sikeresen zárult a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Kassai Állatkert közös természetvédelmi programja, a ZOO4NAT projekt. Az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának finanszírozásával, az Interreg V-A Szlovákia – Magyarország Együttműködési Program részeként megvalósult projekt célja a két intézmény természetvédelmi, ezen belül az őshonos állatvilág segítségre szoruló egyedeivel kapcsolatos mentő tevékenységének, és a hozzá kapcsolódó ismeretterjesztő munkának a fejlesztése volt. Bár a program hamarosan lezárult, a két intézmény közötti együttműködés tovább folytatódik.
Sünispotály néven megnyílt új bemutató mentőközpont Budapesten; a mentőmunkához kapcsolódó létesítmények és tanösvény Kassán; gyógyászati és diagnosztikai eszközök beszerzése; nemzetközi konferencia, workshopok, webináriumok és más tapasztalatcserét szolgáló rendezvények az állatmentés témakörében. Csak néhány eredmény a sok közül, amely a most lezáruló ZOO4NAT projekt keretében valósult meg az elmúlt csaknem két esztendő során.
Szlovák-magyar együttműködés az élővilág védelméért
A ZOO4NAT projekt a Fővárosi Állat- és Növénykert, mint vezető kedvezményezett, és a Kassai Állatkert közös projektje, amely a „Szlovák és magyar állatkertek együttműködése az őshonos állatvilág megőrzéséért a határ menti térségben” címen beadott pályázat alapján, az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának finanszírozásával, az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program támogatásával valósult meg. A projekt teljes költségvetése 1.215.000 euró, amelyből 1.033.000 euró az elnyert támogatás. A Fővárosi Állat- és Növénykertre eső rész 674.000 euró, amelyből összesen 641.000 euró a támogatás, 33.700 euró pedig a Fővárosi Állat- és Növénykert önrésze.
A projekt célja az volt, hogy segítse és fejlessze a szóban forgó két állatkert szakemberei által folytatott mentőmunkát, ideértve a mentőmunkát szolgáló létesítmények és eszközök fejlesztését, illetve olyan fejlesztéseket is, amelyek lehetővé teszik, hogy a mentőmunka ne a kulisszák mögött folyjon, hanem élményszerű módon bemutatható legyen a nagyközönségnek is.
Sünispotály Budapesten, Ártéri Erdő Tanösvény Kassán
A fejlesztések mindkét állatkertben a mentett fajok egyedeinek bemutatására, Budapesten ezen felül magának a mentőmunkának a fejlesztésére, valamint a mentőmunka és az ismeretterjesztés elősegítésének céljából egy korszerű látvány-mentőközpont kialakítására is irányultak. Ez utóbbi 2018 nyarán valósult meg a Fővárosi Állat- és Növénykert új bemutató mentőközpontja, a Sünispotály megnyitásával.
A Sünispotályban a nagyközönség saját szemével láthatja, hogyan foglalkoznak a gondozók a mentett állatokkal, a nézőtéren emellett egy kiállítás is segít megismerkedni a mentőmunka rejtelmeivel. Élve a Sünispotályban rejlő oktatási és ismeretterjesztő lehetőségekkel, a Fővárosi Állat- és Növénykert pedagógiai programkínálatába is beépített olyan tematikus foglalkozásokat, amelyeket a zoopedagógusok a Sünispotályban tartanak meg az állatmentő tevékenység témakörében. A szakemberek lényegében egy élménypedagógiai programcsomagot alkottak meg a projekt részeként.
A Kassai Állatkertben Ártéri Erdő Tanösvény létesült, ahol az állatkertet átszelő kis patak mentén kialakult természetes patakparti élőhely élővilágát változatos ismeretátadó és foglalkoztató eszközök révén mutatják be, továbbá külön bemutató egységek létesültek a régióban élő hüllők magas színvonalú tartására és bemutatására is.
A ZOO4NAT projekt keretében megvalósult fejlesztések közül mindkét állatkertben igen fontos volt a mentett állatok elhelyezését szolgáló létesítmények, röpdék fejlesztése. Ezeken felül Budapesten egy a mentőmunkával kapcsolatos szállítási igényeket szolgáló furgont is beszereztek, és fejlesztették az állatgyógyászati és diagnosztikai eszközparkot is: egyebek mellett egy korszerű mobil ultrahangos berendezést is sikerült vásárolni.
Szakmai tapasztalatcsere
Nagy szakmai jelentőséggel bírnak az állatmentéssel foglalkozó szakemberek tapasztalatcseréjét szolgáló programelemek. Ez azért is fontos, mert bár ma már szinte minden jelentősebb állatkert foglalkozik természetvédelmi tevékenységgel, az őshonos állatok segítségre szoruló egyedeivel kapcsolatos mentőmunkát csak kevés helyen végeznek.
A projekt keretében így egy nemzetközi konferenciát is szerveztek a vadon élő madarak, kisemlősök és más vadon élő állatok mentéséről. A május végén Budapesten megtartott szakmai eszmecserén a vadállatmentés számos jeles, nemzetközi hírű szakembere vesz részt az Egyesült Államokból, Oroszországból, Csehországból, Szlovákiából, Horvátországból és természetesen Magyarországról is. A három napon át tartó konferencián 17 előadásra került sor a mentés konkrét szakmai tapasztalatairól, a mentőmunka természetvédelmi vonatkozásairól, a visszatelepítés és visszavadítás kérdéseiről, a mentett állatok gyógyászatáról és gondozásáról, a mentő tevékenységhez kapcsolódó jogi, kommunikációs és marketing kérdésekről, valamint a mentőmunkával összefüggő ismeretterjesztés és a mentőközpontok fejlődésének távlatairól.
A konferencia mellett csoportos tanulmányutakra, workshopokra, illetve on-line eszmecserékre, webináriumokra is sor került a mentőmunkával kapcsolatos szakmai tapasztalatok megosztása céljából.
Az együttműködés folytatódik
A ZOO4NAT projekt megvalósításának időszaka 2018. január 1-től 2019. október 31-ig tart. A 2019. október 3-án, a közelgő állatok világnapjához is kapcsolódóan megtartott, a sajtó számára is nyilvános bemutató egyben a hivatalos záróesemény is volt. A projekt során megvalósult fejlesztések és szakmai programok nyomán azonban a jövőben még magasabb színvonalon, még intenzívebb ismeretterjesztő munkával kísérve folytatódhat a mentőmunka a résztvevő két állatkertben. Emellett a Kassai Állatkert és a Fővárosi Állat- és Növénykert, immár a ZOO4NAT projekt keretein kívül tovább folytatja a megkezdett együttműködést. Erről az október 3-i záróeseményen megállapodást írt alá Erich Kočner, a Kassai Állatkert igazgatója, és prof. dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója.
Vadmacskák, darázsölyv, denevér, csempészett rákok
A csütörtöki projektzáró esemény sztárjai persze maguk a mentett állatok voltak. Közülük többet az állatkerti állategészségügyi csapat tagjai alaposabban is bemutattak be az érdeklődőknek. Az esemény meghívott vendégei és a programon részt vevő gyerekek többek között három vadmacskával, darázsölyvvel, rőt koraidenevérrel, sünnel, füsti fecskével, kecskerákokkal (utóbbiakat, mint csempészárut, nemrég foglalta le a rendőrség egy kamion ellenőrzése során), illetve egy gólyával is megismerkedhettek.
Amit az állatkerti mentőmunkáról tudni kell
A Fővárosi Állat- és Növénykert – számos más küldetése mellett – kiterjedt természetvédelmi tevékenységet is folytat. Ennek a munkának számos formája van, a veszélyeztetett fajok élőhelyen kívüli, ún. ex situ védelmétől kezdve a vadonbeli védelmi programokban való részvételen át egészen a társadalmi mozgósításig természetvédelmi célok érdekében. Az Állatkert természetvédelmi tevékenységének egyik fontos területe a mentőmunka is: olyan Magyarországon őshonos, vadon élő, természetvédelmi oltalom alatt álló fajok egyedeinek mentése, amelyek valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak. A törött szárnyú gólyáktól és a mérgezett sasoktól kezdve a fészekből kipottyant énekesmadarakon és az elárvult kismókusokon át egészen a sérült sünökig és a telelésben megzavart denevérekig.
Az Állatkert több mint másfél évszázados története során rendre előfordult, hogy jó szándékú magánszemélyek behoztak egy-egy segítségre szoruló állatot, amelyről aztán az állatkerti munkatársak gondoskodtak. Az ilyesmi azonban évtizedeken át esetlegesnek számított, nem volt kifejezetten erre szánt kapacitás. A mentőmunka mai formájának közvetlen előzményeként a Madárház egykori főápolója, Becsei Anna gondozott rengeteg ilyen mentett madarat már az 1980-as években. A ’90-es évek közepére az évente behozott mentett állatok száma már meghaladta a század, ezért az Állatkert saját működésének keretein belül külön erőforrásokat (férőhely, munkatársak) csoportosított át a mentőmunkára. 2009 óta pedig az intézményben zajló mentő tevékenység az Állatkert által életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány támogatásával zajlik.
A mentett állatok bekerülésének többféle oka lehet. Jellemzőek a sérülten, különösen traumás sérüléssel, így például törött szárnnyal bekerült madarak. Akadnak olyan állatok is, akik szándékos emberi károkozás miatt szorulnak segítségre, ilyenek például a meglőtt gólyák, illetve a mérgezett sasok is. Sok az elárvult állat is, és az is előfordul, hogy valamilyen okból legyengült madarakról, kisemlősökről kell gondoskodni.
A mentőmunka célja, hogy a bekerült állatok újra képesek legyenek emberi segítség nélkül boldogulni a szabad természetben. Ennek érdekében a sérült, beteg állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat pedig felnevelik az állatkerti munkatársak. Ezt követően pedig arra alkalmas élőhelyeken, a területen dolgozó természetvédelmi szakemberekkel, hatóságokkal együttműködve szabadon engedik őket.
Előfordul olyan eset is, amikor a kiinduló probléma olyan jellegű, hogy az állatot már nem lehet elengedni (pl. olyan szárnysérülésnél, ahol a madár élete megmenthető, de a röpképessége nem állítható vissza). Ilyenkor a mentőmunka keretében az állat hosszú távú ellátásáról, elhelyezéséről is gondoskodni kell. Az el nem engedhető gólyák egy részét például a Margitszigeti Kisállatkertben szokták elhelyezni. Ott viszont ezek az állatok igen gyakran párba állnak, és fiókákat is nevelnek, amelyek természetesen nem öröklik a törött szárnyat, felcseperedésük után tehát szabadon lehet őket engedni.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben a mentett állatok száma manapság évente ezerötszáz és kétezer között szokott lenni. Az abszolút csúcs a 2016-os esztendő volt, amikor 108 faj 2024 egyedének nyújtottak segítséget az állatkerti mentőmunka keretében. A mentett állatok közül abban az évben 89 faj 1019 egyede volt madár, 11 faj 796 egyede képviselte az emlősöket, további 9 faj 209 egyede pedig a hüllők és a kétéltűek közül került ki. A leggyakrabban bekerülő fajok a madarak közül a fekete rigó, a széncinege és a vörös vércse, az emlősök közül pedig a sünök és a különféle denevérek. De mentettek már az állatkerti munkatársak fakókeselyűt, vidrát és hódot is.