Fókuszban az év emlősállata, a Magyarországon is honos törpeegér
Az év emlőse, a törpeegér lesz a főszereplője a Törpeegér Gálának és Forgatagnak, amelyet most szombaton tartanak meg a Budapesti Állatkertben, több szervezet együttműködésében. Játékos ismeretterjesztő programok, filmvetítések, valamint Gryllus Vilmos gyermekkoncertje várja a családokat.
Törpeegér Gála és Forgatag lesz november 19-én, azaz most szombaton a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A több szervezet, így az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya és az általuk életre hívott Vadonleső Program, a Herman Ottó Intézet, illetve a magyarországi nemzeti parkok együttműködésében megvalósuló esemény fókuszában a védett törpeegér (Micromys minutus) áll. Ezt a Magyarországon őshonosnak számító állatfajt 2022-ben az év emlősének választották.
A gyermekeket, családokat játékos ismeretterjesztő programokkal, filmvetítésekkel, a filmekhez kapcsolódó beszélgetéssel és sok más érdekességgel várják. Az esemény részeként kerül sor a Töpörödött törp(e)egerek címmel alsó tagozatos iskolásoknak meghirdetett rajzpályázat, illetve a Törpeségében óriási című, felsősöknek, középiskolásoknak, illetve felnőtteknek kiírt képzőművészeti alkotói pályázat eredményhirdetésére és díjátadójára is. A változatos programkínálatot Gryllus Vilmos Törpeegerek és egyebek című gyermekkoncertje teszi teljessé.
A részletes program az Állatkert honlapján olvasható.
A védett törpeegér – a legkisebb rágcsálónk – mindössze annyit nyom egy levélmérlegen, mint egy zacskó sütőpor. Beszédes tudományos neve, a Micromys minutus is 10-15 cm közötti, apró termetére utal, bár ennek is a felét (önmagához képest) hosszú farka adja. Az egérke háta vörhenyes barna, oldala világosabb, míg hasa egészen fehér.
A törpeegér elterjedése és állománya Európában – így hazánkban is – visszaszorulóban van, elsősorban a magaskórós mezsgyék, vízparti nádasok, a cserjés erdőszélek és a sűrű sövények számának, kiterjedésének csökkenése miatt. Ezért is esett a választás az idei évben e kevéssé ismert apróságra, amely lehetőséget ad arra is, hogy sérülékeny élőhelyeinek védelmére is felhívják a figyelmet. Hiszen a szegély-élőhelyek megőrzése, fenntartása, a külterjes, kistáblás, búvósávokkal tagolt mezőgazdaság erősítése, a természetes erdőszerkezet fenntartása, valamint az általános rágcsálóirtók visszaszorítása kiemelten fontos a faj védelme érdekében is. Hazánkban 2012 óta védett állatfaj, pénzben kifejezett értéke 25.000,- Ft.
Bár Magyarország egész területén, a számára alkalmas élőhelyfoltokon előfordul, a természetben ritkán kerül szem elé. Ezt rejtőszínezetén és apró termetén túl sűrű növényzetű élőhelye is magyarázza. A magas növényzetben, mezsgye-sávok magaskórósaiban, nádasokban, sövényekben és bozótos erdőszegélyeken szinte láthatatlan. A sűrű növényzet közé építi művészien kialakított, ökölnyi fűfészkét is, amelyet tavasztól őszig használ. Mozgására jellemző, hogy fürgén, szinte akrobatikusan mászik fűszálakon, a bokrok, cserjék legvékonyabb ágain, de a fák törzsén is felszalad, ráadásul jól úszik. Mászás közben rendkívül mozgékony farkával nemcsak egyensúlyoz, hanem ügyesen kapaszkodik is.