Budapest számos parkkal büszkélkedhet. Mindközül kitűnik, a számtalan természeti adottsággal, és gazdag történelmi emlékkel rendelkező Margit-sziget.
1908. évi XLVIII. törvénycikk örökös közparkká nyilvánította a szigetet, a maitól eltérően azonban egészen 1919.-ig belépődíjat fizetett bárki, aki élvezni szerette volna.
2013.-ig a sziget a XIII. kerületi Önkormányzat kezelésében állt, ma már a Főváros közvetlen igazgatása alá tartozik. Adottságaiból fakadóan hajóval is megközelíthető, több kikötő található a keleti partján. A menetrendszerinti járatok sűrűn indulnak a pesti alsó rakpartról. Amennyiben busszal, vagy gyalogosan kívánjuk megközelíteni a parkot, mind a Margit hídról, mind az Árpád hídról megtehetjük azt. Autóval a sziget északi részén kialakított parkolóban tudunk megállni.
Haladjunk talán északról délre, s vegyük sorra a nevezetességeket. A sziget csúcsánál, néhány évvel ezelőtt, felnőtt játszótér került kialakításra, illetve innen indul a Margitszigeti Sétajárat is.
Ahogy a központi úton haladunk dél felé, első ízben a Zenélő kút látványa tárul elénk. Oldalán a következő felirat olvasható: „E kút hű mása Bodor Péter székely ezermester 1820–22-ben Marosvásárhelyt épített és 1911-ben lebontott kútjának. Újraépítette a Főv. Közmunkák Tanácsa (1935–36). Rekonstruálták Páll György és Jankó Gyula. Tatarozta és helyreállította a Városi Tanács (1954).” Az eredeti kút zenéjét egy vízhajtotta szerkezet biztosította, a Margitszigeten felépített másolatból már hangszóróból távoznak a dallamok.
Közel 150 évvel ezelőtt, Zsigmond Vilmos bányamérnök tervezőasztalán ártézi kút rajza jelent meg. Munkássága nyomán 1867-ben 1200 méter mélyről gyógyvíz tört a felszínre. Erre a sikerre alapozva hozták létre a fürdősziget tervét. Ybl Miklós keze alól hamarosan fürdő, villák, szálló és vendéglők tervei kerültek ki. Ekkor alakították ki a mesterséges sziklákról alázúduló vízesést is, mely a mai napig megtalálható. Vizében aranyhalak, teknősbékák rejtőznek, hullámain pedig kacsák ringanak. A partra kihelyezett ételadagoló minden kisgyermek kedvence, a szárnyasok legnagyobb örömére. Ha kigyönyörködtük magunkat a tündérrózsákban, bejártuk a sziklakertet, és a lurkók minden elemózsiájukat a kacsáknak adták, ideje tovább indulnunk.
A cikk végén képgaléria található
A sziget jobbra eső részén bringóhintót, vagy elektromos autót bérelhetünk. Ezzel jócskán megkönnyítjük az utat, és lerövidíthetjük az időt, amely a nevezetesség bejárásához szükséges. Ha gyalogosan vágunk neki, akkor balra, a Nagyréten kell átkelnünk. Innen már jól látni a Szabadtéri Színpad égbetörő víztornyát. Balkéz felé, a hajdani Domonkos-rendi apácakolostor romjai találhatóak. Szent Margit legendáját bizonyára nem kell senkinek sem bemutatni. IV. Béla a tatárjárás idején fogadalmat tett, mely szerint, ha az ország megmenekül a pusztulástól, születendő gyermekét az egyháznak ajánlja. Árpádházi Szent Margit már 1252-től e falak között élt, bár hivatalos okiratokban csak 1259-ben tűnik fel a kolostor. Itt található a sírja, ahol szinte mindig ég gyertya, és a gyerekek apró ajándékokat helyeznek el, levelet, gesztenyét, makkot.
Tovább sétálva hamarosan elérjük a rózsakertet. 1927 után nagyszabású munkálatok indultak meg, főként árvízvédelmi szempontból, hiszen a szigetet korábban többször elöntötte a Duna. Ekkor alakították ki a 25.000 rózsatőből álló parkot, melyben az akkor ismert valamennyi rózsafaj megtaláható volt. A virágzó kertbe további 250.000 növényt telepítettek, és, hogy a park ne csak szép, de madárdaltól is hangos legyen, 3000 fészekodút helyeztek ki.
A rózsakert mellett, balkéz felé találjuk a Fővárosi Állat-és Növénykerthez tartozó kis állatkertet, mely tavasztól őszig, díjtalanul fogadja a látogatókat. A kis állatszigeten mentett madarak, dámvadak és különböző méretű lovak kaptak helyet. Utóbbi hátán lehetőség van bejárni a területet.
A sziget déli csücske felé haladva utunkat keresztezi egy hatalmas, füves terület, majd elérjük a Margit-sziget következő látványosságát, a zenélő szökőkutat. Az 1962-ben átadott kút, Magyarország legnagyobb zenélő szökőkútja. A hatalmas, évszázados platánokkal körülölelt vízcsóvákat különleges kivilágítás teszi felejthetetlenné. A zene óránként csendül fel, hétvégente 11 órakor és 16 órakor kifejezetten a gyerekek kedvében járnak Vukkal, Miki manóval és Micimackóval.
A központi út másik oldalán, a fák rejtekében több korosztály igényeit kielégítő játszótér bújik meg. Totyogó kortól egészen felnőtt korig vannak játékok, sőt, mozgáskorlátozottak számára kialakított hinta is helyet kapott a parkban.
Akár a festői Duna partot választjuk, akár a központi úton haladunk észek felé, a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda és a Palatinusz Strandfürdő mellett vezet majd el. A kettő közötti füves területen ismét játszótérre bukkanunk, amely inkább a kisebb gyerekek számára nyújt mozgáslehetőséget.
Sétánk közben számtalan kisebb-nagyobb vendéglátóipari egység keresztezi utunkat, apró nyalánkságoktól komplett ebédig széles kínálattal találkozunk.
A halastónál, illetve a Szabadtéri Színpadnál nyilvános illemhely áll a látogatók rendelkezésére.
A sziget sportolásra is kiválóan alkalmas, speciális gumiból épített futópálya öleli körbe, melynek hossza 5300 méter.
Képgaléria
