Állatkerti hírek
Budapesten látható Európai egyik legjobban szaporodó állatkerti flamingócsapata
Az elmúlt két hétben tizennyolc fióka kelt ki a Budapesti Állatkert rózsás flamingóinál, de továbbiak is lehetnek, hiszen vannak még tojások, amelyeken a szülők kotlanak.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben látható Európa egyik legjobban szaporodó állatkerti rózsás flamingó kolóniája, amely közel 150 egyedet számlál. Évente általában húsz körüli, vagy még annál is több fiókával gyarapszik a csapat, ami lehetőséget teremt arra is, hogy a budapesti kelésű flamingókból más hazai és külföldi állatkertek is kapjanak.
Az idei szezonban az első fióka június legvégén bújt ki a tojásból. Az azóta eltelt bő két hétben szinte minden nap kikelt egy újabb jövevény, így a fiókák száma a legutóbbi számlálás szerint már tizennyolcra nőtt, és még mindig vannak tojások, amelyeken kotlanak a szülők.
A flamingófiókák nem sokban hasonlítanak a kifejlett madarakra. Az persze természetes, hogy jóval kisebbek, de a különbség nemcsak ebben áll, hanem az aránylag tömzsi, az első napokban kifejezetten „pufók” lábak, a pihés, szürke tollazat, és az egyenes csőr mind lényegesen eltér attól, amit a felnőtt egyedeken láthatunk. A fiókák lába és csőre az első pár napban még rózsaszínű, de egyhetes korukra már befeketedik, és jó ideig úgy is marad. A kifejlett madarakra jellemző színek csak az első év után jelennek meg rajtuk, persze addigra már magasságukat és alakjukat tekintve is sokkal jobban hasonlítanak szüleikre.
A szülők egy speciális táplálékkal, begytejjel etetik a fiókákat. Egy a begy falában termelődő, tápláló váladék élettani szerepét tekintve az emlősök tejéhez hasonlít, bár nem fehér, hanem sötétvörös színű. A felnőttek a csőrükből csurgatják át a fiókák csőrébe, amit egy kis szerencsével a látogatók is megfigyelhetnek. A legutóbb kikelt fiókák még a fészekben, vagy annak környékén tartózkodnak, a tíz napnál idősebbek azonban már kisebb sétákat is tesznek a felnőttek felügyeletével. Az elkövetkező hetekben pedig arra lehet majd számítani, hogy a szülők a kolónia összes fiókáját egy csoportba terelik össze, egyfajta „óvodát” alakítva ki, mert így sokkal könnyebb gondoskodni a fiatalokról, illetve vigyázni rájuk.
Bővebben: Egymás után kelnek ki a flamingófiókák az Állatkertben
Minden évszaknak megvan a maga varázsa a mostanra zöldbe és virágba borult Nagyerdő fái alatt, ennek örömére pedig a Zoo Debrecen most először május utolsó péntekén tartja idei első Esti Sétáját.
A visszatérő vendégeknek is újdonságokat tartogató vezetett sétán zoopedagógusok és állatgondozók kalauzolják majd el a résztvevőket az afrikai fajokban kiemelkedően gazdag kert kulisszái mögé, ahol feltárul előttük az állatok tavaszi és esti élete. Első kézből megtudhatják, hogy változnak a jó idő érkeztével az olyan ikonikus lakók nap végi szokásai, mint a pápaszemes pingvinek, nílusi vízilovak és recés zsiráfok, de a számos érdekességet megtudhatnak a korábbi Esti Sétákon nem szereplő különleges fajokról, többek között a zászlósfarkú kolobuszokról és abesszin szarvasvarjakról is. Az egész estés exkluzív program vendégeit alkalomhoz illő frissítő és harapnivaló is várja majd a Samburu panorámateraszon.
A páratlan élményben május 26-án, 20:00-tól lehet részük az érdeklődőknek. A jegyek limitált számban kaphatók: 30 db váltható online elővételben 6800 Ft-os egységáron, további 10 db pedig a helyszínen fejenként 7800 Ft-ért .
Május 27. és 29. között 9:00-tól 18:00-ig a gyermekeké lesz a főszerep Debrecen legsokszínűbb szabadidős létesítményében, ahol a tavasszal megújult természet csodáival, korlátlan vidámparki kalandokkal és nagyszabású programkavalkáddal várnak kicsiket és nagyokat.
Nincs gyermeknap a Park saját ünnepeltjei, a tavaszi bébibumm sztárjai nélkül: a nagyközönség találkozhat majd az ország egyedüli dél-afrikai sülkölykeivel, Zolival és Vazullal, a szürkemarhaborjakkal, Noémival, a shetlandi pónicsikóval és Majával, a parlagi szamárcsikóval, valamint a népes kecskegidacsapattal és az állatsimogató cigája bárányaival. Ünnepi különkiadással vár majd a solymászbemutatóval kiegészült egész napos Állatok Akcióban program, de a mulatság elmaradhatatlan kelléke a Vidámpark több mint 20 játékgépe is, amelyek az év harmadik karszalagos akciója keretében korlátlanul vehetők igénybe.
A pünkösdre való tekintettel idén háromnapos ünnep megannyi kulturális programmal nyújt majd feledhetetlen élményt olyan ikonikus gyermekkultúra-szereplők fellépésével, mint a Kaláka együttes vagy Lackfi János költő. De a hagyományőrzés jegyében pünkösdi királyválasztáson és királynéjáráson is részt vehetnek, valamint további tematikus népi játékokkal is megismerkedhetnek a gyerekek. Az önfeledt kikapcsolódásról lufibohóc és arcfestés is gondoskodik, valamint a helyi egyesületek sport- és táncbemutatóit is megtekinthetik a családok. Játékos, ugyanakkor tanulságos Teddy Maci Kórházzal készül a Magyar Vöröskereszt, a kiskamasz-kamasz korosztályt pedig izgalmas anime- és szuperhősös szituációs játékok várják.
A gazdag programra való tekintettel a hosszú hétvégén a Vidámpark fejenként 1500 Ft-os belépővel vagy korlátlan játékgép-használatot is biztosító varázskarszalaggal látogatható, míg a vidámparki belépésre is jogosító állatkerti belépők normál áron kaphatók a helyszínen és online elővételben.
Debrecen, 2023. május 16.
Dr. Nagy Gergely Sándor
Ügyvezető igazgató
Program
Május 27.
9:00-18:00 – Kalandjáték az Állatkertben!
9:00-13:00 – Gyereknapi Ki mit tud! TapiZOO és foglalkoztató kuckó (Ismeretek Tárháza)
10:00-15:00 – Bátorságpróba (Pálmaház)
10:00-17:00 – Anime- és Szuperhős szituációs játékok a Modern Ifjúsági Egyesülettel (Dombtető)
A jelek szerint remekül érzi magát a cívisvárosi park új-kaledóniai vitorlásgekkó-párja, mivel a tavaly nyári szaporulat után nemrég újabb egészséges utódokkal örvendeztették meg gondozóikat és a látogatóközönséget. A napokban kikelt, még csupán pár centiméteres kis gekkók egyelőre a kulisszák mögött nevelkednek, de a tervek szerint hamarosan a nagyközönség is megcsodálhatja majd őket.
Az Ausztráliától keletre fekvő csendes-óceáni szigetvilágban őshonos új-kaledóniai vitorlásgekkó (Correlophus ciliatus) köznapi nevét a hátsó lábai közti bőrvitorláról kapta, amely a fáról fára való ugrásban segíti. A legtöbb gekkófajjal ellentétben mindenevő: gyümölcsöket, nektárt, pollent és rovarokat egyaránt fogyaszt. További érdekessége, hogy fejétől a háta közepéig apró bőrtaraj fut végig, amelynek szem fölötti szakasza szempillára emlékeztet – innen ered másik elnevezése, a „szempillás gekkó”.
Élőhelyének pusztulása és az invazív fajok megjelenése következtében a faj sebezhető besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján. A hazai állatkertek körében viszonylag ritkának számít, mivel csak két másik intézményben találkozhat vele a nagyközönség.
Bővebben: Újabb sikeres szaporulat a Zoo Debrecen új-kaledóniai vitorlásgekkóinál!
Három napon át változatos programokkal ünneplik a Föld napját
Változatos programokkal várja látogatóit a Budapesti Állatkert a péntektől vasárnapig tartó Föld Fesztiválon, amely lényegében a Föld napja alkalmából megrendezett, három napon át tartó eseménysorozat a környezetvédelem, a természetvédelem és az élővilág megismerésének témakörében. Az Állatkert és partnerei tizenhat állomáshelyen változatos látnivalókkal, élményekkel készülnek a fesztiválra, és természetesen a főszezon szokásos állatbemutatóit, látványetetéseit, élményprogramjait is megtartják.
Április 21-től 23-ig, azaz péntektől vasárnapig tart a Föld Fesztivál a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A városligeti intézményben több évtizedes hagyomány, hogy a Föld napja alkalmából több napon át tartó rendezvényt tartanak a környezetvédelem, a természetvédelem és az élővilág megismertetése jegyében. A pénteki napon elsősorban az óvodák és iskolák tanulmányi csoportjait, hétvégén pedig a családokat várják változatos programokkal.
Az Állatkert különböző pontjain összesen tizenhat állomás várja az érdeklődőket. Az egyik helyszínen például kézműveskedni lehet az állatkerti Zöldműhely csapatával, egy másik állomáson pedig a kertben folyó vadállatmentő munkát lehet megismerni. Lesz játékos zoopedagógiai ismeretterjesztő állomás, kertészeti program, „TapiZoo” kézbe vehető állati alkatrészekkel és rovarász bemutató is.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a madárbarát kertekkel, mindennapi madárvédelemmel foglalkozó állomással készül, illetve egy másik helyszínen a hazai hüllőket és kétéltűeket ismertetik meg a látogatókkal. A Talajtani Intézet és a Magyar Talajtani Társaság interaktív állomással gazdagítja a programot, az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya Vadonleső Programjának keretében pedig az év emlősét mutatják be. A Herman Ottó Intézet állomásánál közös komposztálásra invitálják a közönséget, sőt az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság is képviselteti magát egy interaktív állomással.
Lesz Ökocsiga játszóház, illetve fenntarthatósági játszóház is – ez utóbbi a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület jóvoltából. A Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület állomásán pedig a fenntartható jövőről tájékozódhatnak a környezetvédelem iránt érdeklődők.
Bővebben: Föld Fesztivál az Állatkertben péntektől vasárnapig
Hazánk első vidéki állat- és növénykertje – amely már 2008 óta a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának kihelyezett tanszékeként – fontos feladatának tekinti a közép- és felsőfokú szakirányú képzések támogatását, ezért folyamatosan dolgozik új partneri kapcsolatok kialakításán. Legutóbb a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma évközi gyakorlatait és szakmai vizsgáit segítő sikeres együttműködésről adtunk hírt februárban.
Debrecen város napján a Park örömmel jelenti be, hogy megszületett az a megállapodás közte és a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kara között, amely keretében a Kar pedagógusjelölt hallgatói megismerhetik a Park működési sajátosságait, valamint benne rejlő a pedagógiai és zoopedagógiai lehetőségeket, így többek között részt vehetnek a nyári napközis zootáborokban is. Az együttműködés során az óvodapedagógus-hallgatók a Külső világ tevékeny megismeréseismeretkör tantárgyaihoz kapcsolódóan intézménylátogatással bővítik tudásukat, az állatasszisztált segítő tevékenység koordinátor szakirányon továbbtanulók és az állatasszisztált pedagógia iránt érdeklődő gyógypedagógia szakos hallgatók pedig első kézből ismerkednek meg a Park ilyen jellegű tevékenységeivel és eszközeivel annak érdekében, hogy még felkészültebben kerülhessenek majd ki a munkaerőpiacra.
Bővebben: Új együttműködéssel segíti a felsőoktatást a Zoo Debrecen!
Megnyitásának 65. jubileuma alkalmából a cíviscáros ikonikus parkja minden eddiginél gazdagabb rendezvénynaptárral színesíti az idei évet, így április 15-én és 16-án hagyományteremtő céllal megrendezi az első „La Dolce Vita” Citrus- és Olasz Napokat, amelyen gazdag citrusgyűjteményével, tematikus programokkal és autentikus közreműködőkkel hozza el a mediterrán életérzést a Nagyerdő szívébe.
Az érdeklődők mindkét nap megcsodálhatják és kvízjáték keretében még jobban megismerhetik a Park hazai arborétumok körében kiemelkedő, jelenleg 27 különleges fajtát számláló citrusgyűjteményét, amely idén tovább bővül majd. A citrusok sokoldalú gasztronómiai felhasználásából remek ízelítőt ad minden korosztálynak a Lemon bár, de retró plakátok, régi olasz autók és Vespa motorok kiállításán is megelevenedik Itália kultúrája, a legkisebbeket pedig várja a Bambino-kuckó.
Szombaton 9:30 és 12:00 között adhatók le a nevezések a Park citrusos torta- és süteménysütő versenyére, amelynek eredményhirdetésére aznap délután kerül sor. Porkoláb Gyöngyi Zoo Podcastja előbb hazánk legnagyobb citromtermelőjével, a Szőrös és Kisjuhász Kertészettel ismertet meg, majd a cívisvárosi dolce vitába kalauzol el minket Debrecenben élő olaszok – Luca Balduccio énekes, Acquaviva Raphael vállalkozó, De Stefani Mario, a DG Italiano tulajdonosa és Francesca Provisionato operaénekesnő – megszólaltatásával. Azokat, akik szeretnék egy különleges este keretében is megtapasztalni az olasz életérzés varázsát, 19:00-tól koktélbár és táncest várja Luca Balduccióval.
Az AKSD Kft. támogatásával és a Debreceni Vespa Klub közreműködésével megvalósuló rendezvény nappali programjain való részvétel normál belépővel díjmentes, a szombati táncest pedig fejenként 1500 Ft-os belépővel látogatható. A jegyek a helyszínen és online elővételben egyaránt megvásárolhatók.
Bővebben: Citrusnapokon ad ízelítőt az olasz életérzésből a Zoo Debrecen!
Kezdetét vette a tavaszi bébibumm a cívisvárosi parkban, ahol március 8-án újabb egészséges utód jött világra a hortobágyi gyökerekkel rendelkező magyar szürkemarha-családban. A születésnapjára eső névnap szerint Zoltán névre keresztelt életerős kis bikaborjú kitűnő étvágynak örvend, és egyre nagyobb kíváncsisággal fedezi fel környezetét, bár még sok időt tölt pihenéssel anyja gondoskodása mellett. Érdekesség, hogy fajtanevükkel ellentétben a szürkemarha-borjak vöröses szőrzettel jönnek a világra, és néhány hónapos korukra váltanak jól ismert színükre.
A Zoo Debrecennek szívügye az őshonos állatfajok és fajták megőrzése, e tekintetben pedig különösen fontos számára a magyar szürkemarha, amely ikonikus küllemével és sok évszázados történetével az Alföld egyik legfőbb jellegzetessége, és máig jelentős gazdasági és kulturális értéket képvisel. A Park munkatársainak és látogatóinak nagy örömére a debreceni tenyészcsapatban évről évre születnek új utódok a késő téli és kora tavaszi időszakban.
Látványetetések, állatbemutatók, fókatréning és merülés a cápák közé
Elkezdődött a szezon a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol mostantól hétvégente tavaszköszöntő élményprogramokkal, látványetetésekkel, állatbemutatókkal, állattréningekkel, merüléses cápatréninggel és sok más érkességgel várják a látogatókat.
Jóllehet a Fővárosi Állat- és Növénykert az év minden napján nyitva áll a nagyközönség előtt, a tulajdonképpeni szezon mostanában kezdődik. Ezért a városligeti intézményben már most hétvégén állatbemutatók, látványetetések, tréningek és más programokkal teszik teljessé a látogatói élményt.
Tavaszköszöntő programok
Már most hétvégén elindulnak a tavaszköszöntő programok az Állatkertben, melynek részeként a húsvétig hátralévő három hétvégén, azaz március 18-án és 19-én, 25-én és 26-án, valamint április 1-én és 2-án is napi tizenöt különféle állatbemutatóval, állatfoglalkoztató tréninggel és látványetetéssel várják a látogatókat.
Ezek közé tartozik például a pingvinek, a kea papagájok vagy a sörényes hangyászok látványetetése, az oroszlánfókák tréningje, a vadállatmentésről és az ausztrál élővilágról szóló bemutató, vagy éppen a cápatréning, melynek során a gondozók könnyűbúvár felszerelésben le is merülnek a tengeri ragadozók közé. Az állatkerti Varázshegyben állati helyszínelés és denevér látványetetés is lesz, illetve meg lehet ismerkedni a rejtőzködő parányok világával és a Varázshegy titkaival is.
Virágpompa az Állatkertben
Nemcsak az állatokat, hanem a növényeket is érdemes megcsodálni a Budapesti Állatkertben! Különösen mostanában, amikor még mindig virágzik a hóvirág és a csillagvirág, de lépten-nyomon egyre több más virág is szirmot bont, sőt, már a higan cseresznyefák is virágba borultak. Jóllehet a tulajdonképpeni cseresznyevirágzás áprilisra várható, a higan díszcseresznye arról nevezetes, hogy pár héttel korábban, általában a tavaszi nap-éj egyenlőség idején virágzik. A japán higan elnevezés is erre utal (a tavaszi nap-éj egyenlőség egyébként március 20-ára, azaz hétfőre esik).
Bővebben: Hétvégi élményprogramokkal indul a szezon az Állatkertben
A vadvilág napja alkalmából pénteken változatos programokkal és belépési kedvezménnyel várja látogatóit a Budapesti Állatkert, különös tekintettel a tanulmányi csoportokra. Látványetetések, állattréningek, játékos ismeretterjesztő programok kínálják a felfedezés élményét. Az állatos vagy növényes arcfestéssel, állatos maszkban, vagy plüssállattal érkező gyermekek ezen a napon jelképes árú jeggyel kereshetik fel a városligeti intézményt.
Március harmadika szerte a világon jeles nap azok számára, akik fontosnak tartják az élővilág megismerését és védelmét. Ilyenkor tartják ugyanis a vadvilág napját (World Wildlife Day, magyarul vadvilág világnapjának is szokták nevezni).
A kezdeményezés az Egyesült Nemzetek Szervezetétől ered, ugyanis 2013. december 20-án az ENSZ Közgyűlésének 68. ülésszakán született döntés a vadvilág napja bevezetéséről. A szándék az volt, hogy legyen egy világnap, amelyen elsősorban a vadvilágra, és a fennmaradását fenyegető veszélyekre hívják fel a figyelmet. A világnap évről évre visszatérő dátuma azért lett pont március 3-a, mert 1973-ban ezen a napon írták alá a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó úgynevezett washingtoni egyezményt (CITES), amelynek az idei évben ünnepeljük az 50. évfordulóját.
A jeles eseményre – amely idén péntekre esik – a Fővárosi Állat- és Növénykert változatos programokkal és belépési kedvezményekkel készül. Azok a 18 éven aluliak, akik állatos vagy növényes arcfestéssel, állatos maszkkal, álarccal, vagy pedig plüssállattal érkeznek, ezen a napon jelképes árú, 200 forintért megváltható jeggyel kereshetik fel az Állatkertet.
A városligeti intézmény több partnerszervezettel együttműködve várja programokkal a látogatókat, köztük is elsősorban a tanulmányi csoportokat. A partnerek között van az Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztálya, amely Magyarországon a CITES hatóság szerepét is betölti, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Herman Ottó Intézet, illetve a Vadonleső program, a Jane Goodall Intézet, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a környezeti neveléssel foglalkozó Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület is.
A városligeti intézmény továbbra is az ország leglátogatottabb kulturális intézménye
Budapest, 2023. február 15. (szerda) – Tavaly 1 millió 36 ezer látogatója volt a Fővárosi Állat- és Növénykertnek, amely továbbra is az ország leglátogatottabb kulturális intézménye. A nagymúltú bemutatóhelyen 859 állatfaj több mint 11 ezer egyedével találkozhatnak a látogatók. 2022-ben is számos kisállat jött a világra, és jelentős eredményeket értek el a veszélyeztetett fajok szaporítása, illetve a vadállatmentés terén is. A társadalmi felelősségvállalás jegyében fogyatékossággal élő, illetve hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek külön programokat is szerveztek
Ahogy évtizedek óta minden esztendőben, a 2022-es évben is a Fővárosi Állat- és Növénykert volt az ország leglátogatottabb kulturális intézménye. A múlt évben összesen 1.036.192 látogatót fogadtak, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a látogatottság visszatérni látszik a koronavírus világjárvány kitörése előtti szintre. Mint ismeretes, a járványvédelmi intézkedések miatt 2020-ban és 2021-ben is voltak olyan, több hónapon át tartó időszakok, amikor az Állatkert egyáltalán nem fogadhatott látogatókat. A járvány kitörése óta a 2022-es év volt az első, amikor nem került sor ilyen korlátozásokra.
Itt látható a legtöbb féle állat
A hazai állatkertek közül a budapestiben lehet a legtöbb féle állatot látni! Számszerűen ez 859 állatfaj 11.192 egyedét, illetve a nem egyedileg nyilvántartott állatok 96 tenyészetét jelenti. Az emlősöket 128 faj 1251 egyede, a madarakat 165 faj 1233, a hüllőket 126 faj 803 egyede, a kétéltűeket 27 faj 236 egyede, a különféle halakat pedig 222 faj 7014 egyede képviseli. Emellett a gerinctelenek 191 fajával is foglalkoznak, közülük 95 faj esetében van egyedi nyilvántartás, 655 egyeddel, további 96, nagy tömegben szaporodó fajnál – nagyrészt rovaroknál – pedig nincs értelme az egyedi nyilvántartásnak, ezért őket tenyészetenként tartják nyilván.
A nemzetközi összehasonlításban is igen változatosnak számító állatgyűjtemény megfelel annak a célkitűzésnek, hogy a Budapesti Állatkert a biodiverzitás, azaz az élővilág sokfélesége minél szélesebb keresztmetszetét igyekszik bemutatni a nagyközönségnek. Ezért több olyan állatcsoporttal is foglalkoznak, amelyeknek a legtöbb állatkertben alig szentelnek figyelmet.
Bővebben: Tavaly egymilliónál is több látogatót fogadott a Budapesti Állatkert
Mint arról korábban hírt adtunk, a Zoo Debrecen most hétvégén igazán különleges környezetben – az élővilág sokfélesége és tematikus programok adta színkavalkádban – várja közös farsangolásra az érdeklődőket, akik a Park első örökös tiszteletbeli nevelőszülőjével is találkozhatnak majd. Február 18-án, szombaton ugyanis a Homo sapiens sapiens alfaj Boborján, alias Dolák-Saly Róbert tulajdonnevű példánya meglátogatja és élethosszig örökbe fogadja a Park ikonikus lakóját, a szintén Boborján névre keresztelt apella kapucinusmajmot.
Az emberszabású előadóművész az örökbefogadási ceremónia után 11:30-tól a Mackóházban dedikálja a helyszínen megvásárolható könyveit, köztük a legújabbat is, amely épp állatkerti lényekről szól. A generációkat összekötő közönségtalálkozón közös szelfi is készíthető!
A Farsang részletes programja a Park honlapján olvasható.
Bővebben: Pandacsöki Boborján örökbe fogadja állatkerti névrokonát!
A Debreceni Állatkert Pálmaházának évről évre rendszeresen szaporodó lakói az amazóniai tejbékák, annak érdekében pedig, hogy ez így is maradjon, nemrég öt fiatal egyed érkezett hozzájuk a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből. A felnőtt társaiknál jóval kisebb termetű, néhány hónapos jövevények egyelőre karanténidőszakukat töltik a kulisszák mögött, de hamarosan csatlakoznak társaikhoz, és reményei szerint az egzotikus békafajok bemutatásában és tenyésztésében kiemelkedő Park a közeljövőben újabb sikeres szaporulatról is hírt adhat.
Az amazóniai tejbéka (Trachycephalus resinifictrix) az Amazonas-medence esőerdőiben őshonos, viszonylag nagytermetű (6-10 cm hosszú) levelibékafaj. Nevét a mérgező, tejszerű váladékról kapta, amelyet stressz hatására bocsát ki bőrén keresztül. Étrendjének nagy részét rovarok, pókok és más kisebb ízeltlábúak teszik ki, amelyekre éjszaka vadászik. Bőrének alapszíne halvány kékesszürke, amelyet fekete vagy barna sávok tarkítanak, pupillája körül pedig jellegzetes, célkeresztre hasonlító minta figyelhető meg – e tetszetős külseje és könnyű tartása miatt a hobbiállattartók körében is kedvelt. Az erdőirtások okozta élőhely-csökkenés miatt a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.
Bővebben: Állományújítás a Zoo Debrecen amazóniai tejbékáinál!
Február 14-én, Bálint napján páratlan esti élményben lesz részük az állatok szerelmeseinek a Debreceni Állatkertben, ahol a tavaly megkezdett hagyományhoz híven lehetőségük nyílik majd exkluzív szakvezetéses sétán bepillantani a lakók kalandos szerelmi életébe.
E romantikus este varázsában az érdeklődők interaktív programok, illetve forró ital és harapnivaló mellett ismerhetik meg a legkülönlegesebb állatok titokzatos esti életét és hálószobatitkait. Megtudhatják például, hogy melyik a Park legidősebb, de a mai napig bensőséges kapcsolatot ápoló házaspárja, milyen szempontok alapján választanak maguknak párt a pápaszemes pingvinek, vagy épp a gondozók mely fajoknál és hogyan készül a közelgő nászra.
A főbejárattól 17:00-kor induló, kizárólag 18 éven felülieknek szóló másfél-kétórás sétára szóló jegyek limitált számban kaphatók: 30 db váltható online elővételben 4200 Ft-os egységáron, további 10 db pedig a helyszínen fejenként 4500 Ft-ért.
E közelgő jeles alkalomból a Park a szerelmesek figyelmébe ajánlja megannyi remek élmény- és tárgyi ajándékát is, amelyekkel igazán felejthetetlenné tehetjük a Valentin-napot kedvesünknek, és egyúttal a természet megőrzésének nemes ügyét is támogathatjuk – legyen szó akár ajándékba vásárolt belépőről vagy új típusú, korlátlan kalandokat tartogató éves bérletről, egy választott lakó jelképes örökbefogadásáról, vagy szívhez szóló ajándéktárgyról.
Bővebben: Valentin-nap alkalmából esti programmal várja az érdeklődőket a Zoo Debrecen
Szombattól keddig ketten egy jegy áráért léphetnek be, akik a kapunál megölelik egymást
Nemcsak Bálint napján, azaz jövő héten kedden, hanem már most hétvégén és hétfőn is páros kedvezményekkel kedveskedik látogatóinak a Budapesti Állatkert. Ez azt jelenti, hogy ketten egy jegy áráért kereshetik fel a kertet a szerelmespárok, sőt a testvérek, barátok és mindenki más is, aki egy szívének kedves személy társaságában érkezik.
Valentin-nap, azaz Bálint napja alkalmából páros kedvezménnyel várja látogatóit a Fővárosi Állat- és Növénykert. Méghozzá nemcsak a tulajdonképpeni Valentin-napon, hanem február 11-től 14-ig, azaz szombattól keddig, négy teljes napon át. Ebben az időszakban ketten egy jegy áráért kereshetik fel a kertet a szerelmespárok, sőt a páros kedvezmény mindenki másra is vonatkozik, akik ketten érkeznek, mindegy, hogy testvéri kötelék, rokonság, barátság vagy komaság fűzi őket össze. Összetartozásukat elég csak azzal igazolniuk, hogy érkezéskor a kapunál megölelik egymást.
A páros belépőjegy akció mellett mind a négy napon további páros kedvezményeket kínálnak a kert egyes vendéglátóhelyei. Emellett lesz páros kedvezmény a több mint 110 éves műemléki Schäftner-körhintára is, amely mind a négy napon üzemel majd.
Időpont: 2023. február 4. 9:00 — 2023. február 5. 16:00
Farsangi állatbemutatókkal és zenés, jelmezes felvonulással és sok más programmal, belépési kedvezménnyel várja látogatóit a Fővárosi Állat- és Növénykert a február 4-5-ei hétvégén.
Látványetetések, Fóka-móka, arcfestés, táncház a Csürrentő Együttessel és a Bóbita Band Állatok farsangja inferaktív foglalkozás, valamint kézműves programok és még sok izgalmas esemény várja a vendégeket.
Mindkét napon működik majd a Schäftner-körhinta, az érdeklődők fotózkodhatnak jelmezeseinkkel, a gyermekek pedig orvostanhallgatók segítségével ismerhetik meg Teddy Maci Kórházunkat, de a Varázshegyben állati helyszínelésen is részt vehetnek. 13 órakor pedig a Főkapu térről indul a zenés, jelmezes karneváli felvonulás.
A Farsang mindkét napján különleges kedvezményt is kínál az Állatkert. A 14 éven aluli gyermekek 200 forintos áron vehetnek részt az Állatkerti Farsangon, ha jelmezben érkeznek.
Gondtalan kikapcsolódással és élményekkel várjuk a család apraját-nagyját február első hétvégéjén!
Jelmezben, farsangi álarcban érkező, 14 év alatti gyermekeknek 200 Ft/fő a belépődíj mindkét napon, míg mindenki más az eddig megszokott jegyeink közül választhat pénztárainknál. A programra az állatkerti jegyek és bérletek is felhasználhatók. Belépni a Főbejáraton és a Holnemvolt vári kapun lehet.
Több betekintő ablak, jobban látható állatok, tágasabb terek, testre szabható használat
Birtokukba vették felújított otthonukat a Budapesti Állatkert szibériai tigrisei és perzsa leopárdjai. A több mint két évtizede átadott kifutórendszert az elmúlt hetekben korszerűsítették, több látványt kínálva a nagyközönségnek, illetve nagyobb és jobban testre szabható férőhelyet adva az állatoknak. A kifutórendszer korszerűsítéséhez szükséges forrást az Állatkertet fenntartó Fővárosi Önkormányzat biztosította.
A Budapesti Állatkert szibériai tigriseinek és perzsa leopárdjainak otthont adó kifutórendszert 2001 december 20-án, azaz több mint 21 évvel ezelőtt adták át. Felépítése akkoriban fontos fejlesztési eredménynek számított, hiszen az 1970-es évek elején létesült korábbi ketrechez képest az állatok rendelkezésére álló terület ötszörösére növekedett. A 2001-ben átadott jelenlegi kifutórendszer, amely három kifutórészből, illetve kapcsolódó belső állattartó terekből, elkülönítő helyiségekből áll, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Hiszen az elmúlt bő két évtizedben milliók csodálhatták meg itt az Állatkert tigriseit és párducait, ráadásul időközben öt kistigris és kilenc leopárdkölyök született és cseperedett fel sikeresen ezen a bemutatóhelyen. Az idő vasfoga azonban nem kímélte a kifutórendszert, így eljött az ideje, hogy a létesítmény egyes részeit felújítsák.
A legfontosabb dolog a betekintő biztonsági üvegek cseréje volt, ezek ugyanis több mint húsz év elteltével már nem biztosítottak zavartalan szemlélődést. S ha már kicserélték a régi üvegeket, a korszerűsítés során olyan helyekre is tettek üvegfalat, ahol korábban nem volt, még tovább növelve az állatok láthatóságát, ezen keresztül pedig a látogatói élményt. A „tigrisbiztos” biztonsági üvegtáblák mindegyike négyrétegű, 4×6 mm vastag: összesen 19 db ilyen nagyméretű betekintő ablak tartozik a kifutókhoz. Ugyancsak a látogatók kényelmét szolgálják a betekintő ablakok előtti tér felett kialakított féltetők, amelyek esőben és napos időben is hasznosak, a babakocsival vagy kerekesszékkel érkezők számára pedig a lépcsőfokokat elkerülő rámpát építettek ki.
Bővebben: Birtokba vették felújított otthonukat az Állatkert nagymacskái
Mozgalmasan indul a 65. jubileumi év a Debreceni Állatkertben, ahová az első idei gyűjteményi gyarapodás keretében január 12-én egy strucckakas érkezett magánszemélyi felajánlás nyomán. A Pisti névre hallgató húszéves jövevény hamar megbarátkozott új környezetével, és már otthonosan mozog két tojó, illetve a jávorantilopok társaságában az Afrika-panoráma kifutóban, ahol az arra járó látogatók iránt is nagy érdeklődést mutat. Mivel életerős, a struccok pedig emberi gondozásban akár 40 évig is élhetnek, az intézmény reménykedik a későbbi sikeres szaporulatban.
A Szahara déli részén, valamit Kelet- és Dél-Afrika szavannáin őshonos strucc (Struthio camelus) Földünk legnagyobb termetű és leggyorsabban futó madara; a tojók magassága a 2, a kakasoké a 2,8 métert is elérheti, sebességük pedig akár 70 km/h is lehet. Főként növényi részekből álló táplálékát nappal gyűjti párokban vagy kis létszámú csapatokban. A párzási időszakra akár 100 fős csoportokat is alkothat egy-egy vezértojóval az élen. A kakas által kapart fészeküregbe több tojó is tojást rak, a kiköltést azonban a kakas és a vezértojó végzi felváltva: éjszaka a fekete tollazatú kakas, nappal a szürkés tollazatú tojó ül a másfél kilogrammos tojásokon. A gyakori sakál- és hiénatámadások miatt a kikelt fiókák csupán 15 százaléka éri el az egyéves kort.
Bár továbbra is nagy számban él hatalmas területen, állománya jelentősen megfogyatkozott az elmúlt két évszázadban, így a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján. Haszonállatként világszerte, például hazánkban is tartják farmokon.
Bővebben: Daliás strucckakas az év első új jövevénye a Zoo Debrecenben!
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Több éves hagyományát tovább bővítve a Debreceni Állatkert most először négy napon keresztül, február 2. és 5. között várja mackós programokkal a nagyközönséget a Mackófesztivál keretében.
A nyitónapon rögtön megtudhatjuk, hogy messze van-e még a tél vége, hiszen a Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához kapcsolódó hagyományhoz híven Dönci, az örvös medve megjósolja, mennyit kell várnunk a tavaszra. Nemcsak ezzel a népi időjósló módszerrel ismerkedhetünk majd meg, hanem interaktív szakvezetés keretében a medvefélék családjának tagjaival, sőt, az intézményben élő névrokonaikkal is. Kicsik és nagyok szórakozásáról medvetánc, bábelőadás és mesezenekari koncert is gondoskodik, emellett ügyességi játékok, családi fényképezkedési lehetőség, mackókedvencek vására és térképes keresőjáték teszi majd még felejthetetlenebbé az egész napos élményszerzést. Ha a kikapcsolódás mellett szeretnénk kreativitásunkat is kiélni, a kézműves barlangban vagy a mackóvarrodában elkészíthetjük saját mackós emléktárgyunkat.
Állatkerti belépővel minden programelem díjmentes. Részletek: www.zoodebrecen.hu
Újabb sikeres éven van túl a Miskolci Állatkert. Az előző két év után a tavalyi esztendőben végre újra mind a 365 napon fogadhatták látogatóikat. Ők ezt meg is hálálták, hiszen több, mint 120.000 vendég kereste fel az állatkertet a 2022. évben. Az állatkert új fejlesztésekkel is igyekezett kiszolgálni látogatóit, melynek keretében 800 négyzetméteren folytatódott az úthálózat térkövezése, és tengerimalac-kifutót is készítettek.
Az állatkert főszereplői azonban természetesen maguk az állatok. A tavalyi évben több, mint 80 kisállatnak örülhettek, akik közül többeket érdemes külön is megemlíteni. A Bennett-kenguru csapat sosem látott mértékben gyarapodott, hiszen tavasszal öt erszényből is kiskenguruk fejei tekintgettek kifelé. A három David-szarvas és a két európai bölényborjú azért is külön öröm, hiszen ezt a két fajt az állatkertek mentették meg a teljes kipusztulástól. Az Afrika-ház főemlősei, a huszármajmok és az örvös mangábék csapatában is világra jött egy-egy kölyök. A 2021-ben bemutatkozott oroszlánok csapatában pedig az első évet követően tavaly is három trónörökös jött a világra. De születtek fehérfarkú sül, szurikáta és nagy mara kölykök is, keltek nandu és kéktorkú tragopán csibék, valamint a leopárdgekkók száma is gyarapodott utódokkal.
Az ország első vidéki állatkertje és egyetlen klasszikus vidámparkja újabb sikeres évre tekinthet vissza, amelyben több jelentős gyűjteményi gyarapodást és attrakciófejlesztést élt meg, továbbá új elemekkel bővítette rendezvényei és szolgáltatásai sorát, mindezek révén pedig az elmúlt két évtized viszonylatában rekordszámú, több mint 171 ezer látogatót fogadott.
Az év során a Park számos alkalommal adhatott hírt jelentős gyűjteményi sikerekről új lakók érkezése vagy születése nyomán. Korábban sosem tartott fajként csodálhatók meg a Pálmaház tavasszal épült terráriumában a zöld fapitonok, de idén először abesszin szarvasvarjakkal és madagaszkári récékkel is találkozhatott a nagyközönség. Párt kapott az észak-kínai leopárd és a luzoni kéregpatkány, néhány év után pedig az intézmény ismét bemutatja a kardszarvú antilopokat, vöröshasú tamarinokat és peposzaka récéket. Egészséges utódokkal örvendeztette meg a gondozókat és a látogatókat megannyi faj, köztük a dél-amerikai tapírok, zöld víziagámák, dél-afrikai sülök, Bennett-kenguruk, lámák, zöldszárnyú és kék-sárga arák, új-kaledóniai vitorlásgekkók és gyűrűsfarkú makik.
Mint arról korábban hírt adtunk, sikeres szezont zárt a Vidámpark, ahol folytatódott az élményelem-kínálat revitalizációja és bővítése. Több mint hat évtizedes történetének legnagyobb szabású átalakulásán – teljes körű gépészeti és arculati megújuláson – ment keresztül a Kisvasút mozdonya, idei újdonságként pedig tíz távirányítható elektromos gyermekjármű is a kikapcsolódásra vágyó családok rendelkezésére állt, a legkisebbeknek is átadva az elektromos autózás élményét.
Bővebben: Sikeres és húszéves rekordlátogatottságú évet zárt a Zoo Debrecen!
A Fővárosi Állat- és Növénykertben 1989 óta élnek gorillák. Az eltelt idő alatt összesen öt gorilla csemete született, közülük négy külföldi állatkertben került elhelyezésre. A legfiatalabb, Indigo azonban még a fővárosi állatkert lakója.
Az ifjú gorilla 2017. december 23-án látta meg a napvilágot, így élénk sajtóérdeklődés mellett ez év december 23-án is felköszöntötték az állatkert munkatársai a kis emberszabásút.
Természetesen az ünnepelt a számára legmegfelelőbb tortát kapta, mely túróból és gyümölcsökből állt. Miközben a csapat többi tagja is örömmel fedezte fel az elrejtett finomságokat, a gorillagyerek élvezettel látott neki számára készült desszertnek. A karácsonyra való tekintettel, környezetgazdagítási céllal fenyőfák is helyet kaptak az Emberszabásúak házában.
A hideg idő ellenére a Manóprogram csapata körbe sétálta az Állatkertet, fogadjátok szeretettel kedvcsináló fotóinkat.
Karácsonykor és újévkor, valamint a két ünnep között is várják a látogatókat
Az ünnepek alatt is várja látogatóit a Budapesti Állatkert, sok látnivalóval, többek között a nemrég bemutatkozott dolmányos hangyásszal. Még karácsony előtt, december 23-án a gorilla gyereket is felköszöntik ötödik születésnapja alkalmából.
Hetek óta tart az ünnepi készülődés a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Ez részben új állatok érkezését és bemutatkozását, részben a karácsonyi hangulathoz illő dekoráció kihelyezését jelenti. Emellett az elmúlt hetekben a karácsonyi ajándékok beszerzése miatt is sokan keresték az Állatkertet, hiszen a fa alá tett állatkerti ajándékutalvánnyal, vagy egy állat jelképes örökbefogadásával nagy örömet lehet szerezni. Fenyőfás környezetgazdagítás
A környezetgazdagítás lényege, hogy az állatkerti állatok számára programot, elfoglaltságot adjanak, akár a férőhely különféle berendezési tárgyaival, játékokkal, vagy a táplálék változatos kínálásával. Az állatkerti gondozók nap mint nap újabb környezetgazdagítási ötleteken törik a fejüket, s ezek az ötletek az ünnep közeledtével természetesen a karácsonyhoz is kapcsolódnak.
Az egyik támogató (az Oázis Kertészet) jóvoltából az Állatkerti Alapítvány nemrégiben több mutatós fenyőfához jutott hozzá, így az adventi, illetve a karácsonyi időszakban számos állatnak kedveskedtek, kedveskednek ezekkel. Néhány napja az elefántok kifutójába helyeztek ki fenyőket, sőt, az egyik fát még fel is díszítették, természetesen ehető díszekkel, almával, sárgarépával, paprikával és más effélékkel. Az elefántok eleinte bizalmatlanul fogadták a kifutóba állított fácskákat, de néhány perc elteltével már izgatottan fogyasztották a díszeket, sőt, magukat a fenyőket is, majd önfeledten játszani kezdtek velük. Természetesen a játékban Samu, a másfél éves kiselefánt volt a leglelkesebb.
Időpont:2022. december 6. 10:00 — 15:00
December 6-án Miklós napján az Állatkertbe kilátogató gyerekeket és családokat is várja a Mikulás!
Találkozz a Mikulással!
A Mikulás legtöbbször a Mikulás-lakban tartózkodik 10 és 15 óra között, melyet a Kisszikla Barlang termében találhattok meg, de időnként egy-egy kört is tesz az Állatkert sétaútjain. Mikulásunk várja a verset mondó gyermekeket és apró ajándékokat oszt a legbátrabbaknak, sőt közös fotót is készíthettek vele.
Ezen a napon kreatív kézműves foglalkozáson is részt vehettek a Barlang teremben, ahol többek között karácsonyi mézeskalács díszítést is kipróbálhatjátok.
Időpont: 2022.december 6., 10-15 óra
Helyszín: Kisszikla, Barlang terem
Magyar Színház színészeivel Mikulás napi vezetett séta
A séta állatkerti belépőjeggyel látogatható és az esemény napján regisztrációköteles!
December 6-án Mikulás-napi programokkal várja az Állatkert a gyermekeket, óvodás és iskolás csoportokat. Lesz kézműveskedés, mézeskalács díszítés, és persze az állatkerti Mikulással is lehet majd találkozni. Ugyanezen a napon lesz először látható az Állatkert legújabb lakója, a dolmányos hangyász: ezt az állatfajt több mint nyolcvan éve mutatták be utoljára. Az Állatvédelmi Témahéthez kapcsolódóan is lesznek programok az Állatkertben, méghozzá nemcsak Mikulás napján, hanem hétfőtől péntekig öt napon át.
December 6-a, azaz Miklós, Mikulás napja idén hétköznapra, keddre esik. Ezért a Fővárosi Állat- és Növénykert elősorban a kertet felkereső óvodás és iskolás csoportok számára szervez programokat (habár természetesen mindenki mást is szeretettel várnak).
Az állatkerti Mikulással a Kisszikla Barlangtermében találkozhatnak a gyerekek, bár időnként a kert sétaútjain is feltűnik majd, lovaskocsival járva körbe. A verset mondó gyerekek apró ajándékot is kapnak a Mikulástól, és persze közös fotót is lehet készíteni vele. Ugyancsak a Barlangteremben kreatív kézműveskedés is várja az az aprónépet, sőt a karácsonyi mézeskalács díszítést is ki lehet próbálni.
Bővebben: Hétfőtől péntekig Állatvédelmi Témahét is lesz az Állatkertben
Megalakulásának 39. évfordulóját ünnepli a hazai állatkertek, vadasparkok és akváriumok szakmai szervezete (MÁASZ), amelynek alapító közgyűlésére 1983. november 14-én került sor a debreceni mellett 8 állatkert közreműködésével. A jelenlegi tagságában 13 állatkertet számláló Szövetség célja, hogy elősegítse a tagintézmények érdekképviseletét, tevékenységük összehangolását, a köztük zajló információ- és eszmecserét, mindezek által pedig a hazai állatkertész szakma egységes fejlődését. Erre szolgál többek között a tagok egymástól való tanulásának kiemelt fóruma, a bő két évtizedes hagyománnyal bíró ZooDisputa, amelyet idén a Fővárosi Állat- és Növénykertben tartanak majd november 24. és 26. között.
Az összesen csaknem 26 ezer állatnak otthont adó magyar állatkerteket évente összesen közel 4 millióan keresik fel, így kiemelt felelősségük nemcsak az élővilág sokszínűségének élményszerű bemutatása, hanem az is, hogy ugyanezen élményeken keresztül felhívják a nagyközönség figyelmét a biodiverzitás sérülékenységére és védelmének lehetséges módjaira. A Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetsége – korábbi nevén Magyar Állatkertek Szövetsége – jelenleg átfogó megújulás alatt áll annak érdekében, hogy jobban megfeleljen a kor kihívásainak és a modern állatkertek megváltozott szerepének. Az idei évben végbement alapszabály-frissítést a tervek szerint arculati újragondolás követi majd.
Bővebben: 39 éves a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetsége
Fókuszban az év emlősállata, a Magyarországon is honos törpeegér
Az év emlőse, a törpeegér lesz a főszereplője a Törpeegér Gálának és Forgatagnak, amelyet most szombaton tartanak meg a Budapesti Állatkertben, több szervezet együttműködésében. Játékos ismeretterjesztő programok, filmvetítések, valamint Gryllus Vilmos gyermekkoncertje várja a családokat.
Törpeegér Gála és Forgatag lesz november 19-én, azaz most szombaton a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A több szervezet, így az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya és az általuk életre hívott Vadonleső Program, a Herman Ottó Intézet, illetve a magyarországi nemzeti parkok együttműködésében megvalósuló esemény fókuszában a védett törpeegér (Micromys minutus) áll. Ezt a Magyarországon őshonosnak számító állatfajt 2022-ben az év emlősének választották.
A gyermekeket, családokat játékos ismeretterjesztő programokkal, filmvetítésekkel, a filmekhez kapcsolódó beszélgetéssel és sok más érdekességgel várják. Az esemény részeként kerül sor a Töpörödött törp(e)egerek címmel alsó tagozatos iskolásoknak meghirdetett rajzpályázat, illetve a Törpeségében óriási című, felsősöknek, középiskolásoknak, illetve felnőtteknek kiírt képzőművészeti alkotói pályázat eredményhirdetésére és díjátadójára is. A változatos programkínálatot Gryllus Vilmos Törpeegerek és egyebek című gyermekkoncertje teszi teljessé.
A részletes program az Állatkert honlapján olvasható.
A védett törpeegér – a legkisebb rágcsálónk – mindössze annyit nyom egy levélmérlegen, mint egy zacskó sütőpor. Beszédes tudományos neve, a Micromys minutus is 10-15 cm közötti, apró termetére utal, bár ennek is a felét (önmagához képest) hosszú farka adja. Az egérke háta vörhenyes barna, oldala világosabb, míg hasa egészen fehér.
Bővebben: Szombaton Törpeegér Gála és Forgatag az Állatkertben
Az egyre hűvösebb időben is megannyi látnivalót kínáló Debreceni Állatkert jelentős gyűjteményi bővülésről adhat hírt, október 27-én ugyanis két abesszin szarvasvarjú tojó érkezett hozzájuk a franciaországi Montpellier állatkertjéből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében. A méltóságteljes megjelenésű jövevények már birtokba vették fűtött téli bemutatójukat az Afrika-röpdében, ahol a fekete kontinens madárvilágának számos másik ikonikus képviselőjével együtt csodálhatók meg. Ez az Európa-szerte összesen 42 intézményben megtalálható faj most először látható magyar állatkertben, a remények szerint pedig a debreceni kert hamarosan hímet is fogadhat, és idővel tenyésztési sikerről számolhat be.
Az Afrika Egyenlítőtől északra fekvő szavannáin, sziklás területein és sivatagi cserjéseiben őshonos abesszin szarvasvarjú (Bucorvus abyssinicus) nemzetségének másik ma élő képviselője déli rokona, a Debreceni Állatkertben egykor szintén bemutatott kaffer szarvasvarjú mellett. Mindkét faj jellegzetessége a hosszú, ívelt csőr és az annak tetején helyet foglaló üreges csontos kinövés, valamint a toroklebeny, amely a hőleadást és a hangjelzések rezonanciáját segíti elő. Nappal a talajszinten kutat elsősorban állati tápláléka – hüllők, kisebb emlősök, ízeltlábúak, ritkábban döghús és termések – után, éjszaka pedig a fák lombkoronáján pihen. Monogám párokban él, amelyek kedvező élőhely esetén akár 20 fős csapatokat is alkothatnak. A tojásrakástól a fiókák kirepüléséig a hímek gondoskodnak a táplálékszerzésről, az utódok pedig akár hároméves korukig is szüleik közelében maradhatnak. Viszonylag hosszú élettartamú madár, emberi gondozásban 40 évig is élhet.
Élelmezési célú vadászata és a fészkelésre alkalmas fák fokozódó kivágása miatt a faj 2018 óta sebezhető besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.
Bővebben: Újabb ritkasággal, abesszin szarvasvarjakkal gyarapodott a Zoo Debrecen
Terráriumok és Akváriumok Hétvégéjével vár a Zoo Debrecen!
Idén ismét két teljes napon át lesz a terráriumok és akváriumok lakóié a főszerep a Debreceni Állatkertben, amely hagyományához híven november második szombatján és vasárnapján rendezi meg a trópusok klímáját idéző Pálmaház világába kalauzoló programját, a Terráriumok és Akváriumok Hétvégéjét.
Az egyre zordabb időjárástól függetlenül megannyi látnivalóval szolgáló rendezvényen az érdeklődők tematikus szakvezetés és bemutatók során nyerhetnek bepillantást az akvarisztika és terrarisztika rejtelmeibe, és első kézből ismerhetik meg a halak, kétéltűek és hüllők tartásának gyakorlati alapjait az élőhelyük berendezésétől az állatok mindennapi szükségleteiig.
Látványetetések keretében a szokásosnál is több egzotikus állat lendül akcióba – köztük a Pálmaház legnagyobb lakója –, de feltárul számos kulisszatitok is, az intézmény pedig bemutatja a hamarosan érkező ritkaságainak készülő új terrárium látványtervét.
Állatkerti belépővel minden programelem ingyenes. Részletes program: www.zoodebrecen.hu
Bővebben: Terráriumok és Akváriumok Hétvégéjével vár a Zoo Debrecen!
Színes Halloween forgataggal és családi kikapcsolódással vár idén is az Állatkert! Vidám és izgalmas programok sora szórakoztatja a vendégeket.
Ezen az estén minden megtörténhet, így gólyalábas ijesztgetés fogadhatja a halloweeni állatbemutatókra igyekvőket.
A család apraja-nagyja - az eddig még fel nem fedezett - tökfaragó tudását bizonyíthatja a Pálmaháznál és a Holnemvolt Várnál, vagy a Barlang teremben próbálhatja ki ügyességét a Halloween hagyományához kapcsolódó kézműves foglalkozásokon.Óriás pókháló szövésközösségi alkotás elkészítéséhez is hozzájárulhatnak az érdeklődők a Mesterségek udvarában.
A merészebbek és a borzongás kedvelői kipróbálhatják a boszorkányos arcfestést, vagy rovaros bátorságpróbán is részt vehetnek. Arémmesék kedvelői a Bagolyvárnál hallgathatják meg a kísértet históriák és hátborzongató történetek gyöngyszemeiből készített válogatást.Az „állati" kalandjáték állomásain a színházrajongókat a Magyar Színház szórakoztatja. Izgalmas előadások sora és filmvetítések garantálják a tartalmas szórakozást a Szavannaház-Tevekifutó mellett és Vidraház előtt.
Az állat csontok TapiZoo foglalkozásán hasznos érdekességeket tudhatnak és tanulhatnak meg az érdeklődők a Varázshegyben, de ördöglakatokkal és logikai játékokkal, kvízjátékokkalis pallérozhatja ismereteit a közönség.
A mikromágia asztali bűvészkedésnél nem csak nézőként, hanem résztvevőként is megismerhető a varázslatok világa. Aki ezen a napon próbára tennék szerencséjüket a lószerszámos zsákbamacska és szerencsekerék programonmegtehetik, valamint bolondos vidám jóslás és a boszorkánykonyha titkait is megismerhetik a Sirály röpdénél.
Minden évszaknak megvan a maga varázsa a lassacskán festői színekbe öltöző Nagyerdő fái alatt, ennek örömére pedig a Debreceni Állatkert most először októberben is megrendezi az immár nagysikerű nyári hagyománnyá vált Esti sétákat.
A visszatérő vendégeknek is újdonságokat tartogató, exkluzív program résztvevői egyedülálló szakvezetésen nyerhetnek bepillantást a kert ezernyi titkába és leshetnek be a kulisszák mögé, ahol feltárul előttük az állatok őszi és esti élete. Egyesek már birtokba vették fűtött téli szálláshelyüket, míg mások vastag bunda növesztésével készülnek a télre, vagy éppen kifejezetten ekkortájt, a hűvösebb hónapokban, illetve az esti órákban vannak elemükben – ilyenek például a szibériai tigrisek, a vörös pandák és a hóbaglyok. Zoopedagógusok és állatgondozók segítségével az ő és sok más lakó, köztük az őszi új jövevények – Jilin, a nőstény észak-kínai leopárd és a dél-afrikai sülkölykök – máskor nem megfigyelhető szokásait is megismerhetik a látogatók, akiket a program zárásaként a trópusok örök melegét és rendkívüli fajgazdagságát idéző egzotikus Pálmaház, valamint évszakhoz illő inni- és harapnivaló vár majd.
A páratlan élményben október 14-én és 28-án, 15:30 és 17:30 között lehet részük az érdeklődőknek. A jegyek limitált számban kaphatók: alkalmanként 30 db váltható online elővételben 4800 Ft-os egységáron, további 10 db pedig a helyszínen fejenként 5000 Ft-ért.
A nagyközönség szavazhatja meg az Állatkert honlapján, hogy Diego, Mateo vagy Nico legyen-e a Pálmaházban cseperedő kislajhár neve. Lili, az anyaállat már több kölyköt is sikeresen felnevelt, sőt, ő maga is Budapesten született.
A Budapesti Állatkert Pálmaházban lakó kétujjú lajhárok (Choloepus didactylus) családi életéről akár folytatásos családregényt is lehetne írni, hiszen rendszeresen megörvendeztetik a látogatókat újabb és újabb kölykökkel. A legutóbbi jövevény még júliusban született, de az első hetekben, hónapokban még nem sokat láthatott belőle a nagyközönség. Mostanra egy kis szerencsével már jól meg lehet figyelni, sőt, az Állatkert nemrégiben egy kisfilmet is közzétett a most már csaknem három hónapos apróságról. A kicsi még mindig anyja hasán csimpaszkodva viteti magát, de már szilárd táplálékot is fogyaszt.
Lili, az anyaállat, aki már fél tucat kölyköt nevelt fel sikeresen, maga is a Budapesti Állatkertben jött a világra, sőt mi több, még az ő anyukája, vagyis a mostani kicsi nagymamája, a 29 éves Banya is tagja a csoportnak. Az apukát Zippónak hívják, ő azonban szeptember eleje óta már az Amszterdami Állatkert lakója.
A kölyökről már az is kiderült, hogy kisfiú, nevet azonban csak néhány nap múlva fog kapni. Az Állatkert még a múlt héten szavazást indított, hogy Diego, Mateo vagy Nico legyen-e a kislajhár neve. A voksokat szerdán éjfélig várják az Állatkert honlapján, az eredményt pedig a csütörtöki napon teszik majd közzé.
Minden évben szeptember harmadik szombatján tartják a Nemzetközi Vöröspanda-napot, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet e rendkívül különleges, ugyanakkor súlyosan fenyegetett ázsiai faj szorult helyzetére és védelmének fontosságára. A Himalája mérsékelt övi erdőiben őshonos vörös panda, más néven kis panda vagy vörös macskamedve élőhelyének rohamos zsugorodása és aprózódása, az erdei erőforrások túlzott mértékű kitermelése és az illegális kereskedelem következtében 2008 óta veszélyeztetett besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján, természetes egyedszáma pedig legfeljebb 10.000-re tehető.
A Debreceni Állatkert 2014-ben csatlakozott e csodálatos faj Európai Fajmegőrzési Tenyészprogramjához (EAZA EEP) egy nőstény ikerpár, Pici és Maci fogadásával, akikhez 2020 nyarán pedig végre hím is érkezett Pandita személyében. Mint arról már hírt adtunk, Pici tavaly márciusban az európai tenyészprogramot koordináló Rotterdami Állatkertbe utazott, miután a globális fajmenedzsment-terv (GSMP) keretében rá esett a választás, hogy átköltözzön a vörös pandák eredeti élőhelyén, a Himalája déli részén fekvő Dardzsiling állatkertjébe, amely kifejezetten az őshonos fajok tenyésztésére és visszatelepítésére szakosodott. Az itthon maradt leendő tenyészpár mostanra jól összeszokott, így a remények szerint a közeljövőben ők is hozzájárulnak majd a fajmegőrzési célú európai állatkerti állomány gyarapodásához.
A szeptember 17-i Nemzetközi Vöröspanda-napon e közönségkedvenc bambuszevőké lesz a főszerep: az érdeklődők látványetetéssel egybekötött szakvezetésen megannyi érdekességet tudhatnak meg a fajról, míg a kicsiket tematikus arcfestés és kézműves foglalkozás is várja. Azok pedig, akik támogatni szeretnék az intézmény fajmegőrzési munkáját, jelképes örökbefogadásukkal és az őket mintázó emlékérme megvásárlásával közvetlenül hozzájárulhatnak Maci és Pandita jólétéhez.
Bővebben: Szombaton a vörös pandákat ünnepli a Zoo Debrecen!
Afrikai elefánt (Loxodonta africana) született a Nyíregyházi Állatparkban hétfőre virradó éjjel.
Az anyaállatnak, 21 éves Kwanzának és párjának, 29 éves Jacknek ez a harmadik utódja, egy bika és egy nőstény után ismét egy bikaborjú született. A park szakemberei és gondozói szeptember elejére várták a kis elefánt érkezését, de a tenyészpár hamarabb, szinte napra pontosan a park huszonötödik születésnapján "ajándékozta" meg a látványosságot - mondta el Gajdos László, az állatpark igazgatója.
Hozzátette, az egyik orvoscsoport augusztus végére, a másik pedig szeptember végére prognosztizálta az elefánt születését. Kwanzát huszonkét hónapig tartó vemhessége alatt folyamatosan vizsgálták, ultrahanggal és vérvétellel követték az anyaállat és a kis elefánt állapotát. Amikor hétfő hajnalban a gondozók bementek az anyához, Kwanza már anyatejjel etette kicsinyét.
Sokat még a szakemberek sem tudnak az utódról, az biztos, hogy külső segítség nélkül született meg, egészséges és valószínűleg hímivarú. Megvizsgálni és súlyát lemérni egy-két napon belül lesz lehetőségük a szakembereknek, akkor, amikor Kwanza megengedi a gondozóinak, hogy egy rövid időre elvegyék tőle a borját. Gajdos László megjegyezte, bár nagyon jó a viszony a gondozók és Kwanza között, az orvosi vizsgálatot úgy végzik majd el, hogy az anya egy védőrácson keresztül folyamatosan láthassa a kicsit.
Bővebben: Afrikai elefánt született a Nyíregyházi Állatparkban
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg az Állatkertek Éjszakáját, országszerte tíz különböző állatkertben, vadasparkban, állatos bemutatóhelyen. Az eseményre a legtöbb helyen augusztus 26-án, a nyár utolsó péntek estéjén kerül sor, kivéve a Pécsi Állatkertet, ahol 27-én, szombaton tartják meg az Állatkertek Éjszakáját.
Ismét lesz Állatkertek Éjszakája országszerte tíz különböző állatkertben, vadasparkban és más „állatos” bemutatóhelyen. A kezdeményezés országos programként 2012-ben indult, jóllehet néhány állatkertben alkalmilag már korábban is tartottak különféle esti programokat. Az elmúlt években az Állatkertek Éjszakája hagyománnyá vált, a sokféle különleges programra évről évre ellátogatnak az állatkert- és állatbarátok, illetve azok, akik az állatok életének és az állatkertek világának rejtett titkaira is kíváncsiak.
Idén a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségének tagjai közül összesen tíz intézményben lesznek programok az Állatkertek Éjszakáján:
-
Budakeszi Vadaspark;
-
Fővárosi Állat- és Növénykert (Budapest);
-
Kecskeméti Vadaskert;
-
Miskolci Állatkert;
-
Nagyerdei Kultúrpark (Debrecen)
-
Pécsi Állatkert;
-
Szegedi Vadaspark;
-
Veresegyházi Medveotthon;
-
Veszprémi Állatkert;
-
Xantus János Állatkert (Győr).
Az eseményre a legtöbb helyen augusztus 26-án, pénteken este kerül sor, kivéve a Pécsi Állatkertben, ahol az Állatkertek Éjszakáját 27-én, szombaton tartják. A pontos nyitvatartási időt és a részletes programkínálatot az egyes állatkertek saját honlapjukon és közösségi média felületeiken teszik közzé.
Állatkertek Éjszakája a Miskolci Állatkertben is
Minden évben eljön az éjszaka, amikor az állatoké a főszerep! Augusztus utolsó péntekén, 19:00 és 23:00 között az ország első vidéki állatkertje és egyetlen klasszikus vidámparkja immár XI. alkalommal tartja meg a főszezon elsőszámú nagyrendezvényét, az Állatkertek Éjszakáját. Az idei tematika fókuszában Afrika gazdag természeti és kulturális világa sejlik fel, amelyből egyedülálló nyáresti programkavalkád keretében kap ízelítőt a nagyközönség.
E varázslatos estén remek alkalom nyílik rá, hogy hangulatos fáklyafény mellett betekintést nyerjünk az állatkerti lakók titokzatos éjszakai életébe. Az egész estés Állatok akcióban program keretében az érdeklődők többek között végigkövethetik a recés zsiráfcsalád vacsoráját, kileshetik portyájuk közben a szibériai tigriseket, illetve testközelből találkozhatnak és fotózkodhatnak Chilivel, a kék-sárga arával. A legmerészebbeket pálmaházi Bátorságpróba várja, amelyen megismerhetik és megkedvelhetik az addig talán nem szeretett állatokat, de bemutatkoznak a dinamikusan bővülő gyűjtemény legújabb jövevényei és újszülöttei is, köztük Zsaklin, az egyhónapos tapírlány és a kéthetes gyűrűsfarkú makiikrek.
A rendezvény bő évtizedes hagyományaihoz híven fellépőkből és programokból sem lesz hiány: afrikai táncoktatás és hangszerbemutató, állatkerti reliktumtárlat, citruskiállítás, gasztroudvar és kóstolóval egybekötött illatkerti séta, világító ásványok, a Park vadonatúj panorámaterasza, csillagles, zenés-táncos produkciók, tűzzsonglőr-bemutató és korábban nem látható lufishow várják majd fergeteges hangulatban a nagyérdeműt.
Az országban egyedülálló módon Debrecenben az esti állatkerti élmények vidámparki kalandokkal is kiegészülnek, amelyekről több mint 20 élményelem gondoskodik, köztük a színes fényárban úszó Zulu, a megújuló Kisvasút és a kisebbek egyik kedvence, a Kacsavonat.
Bővebben: Sokszínű és fergeteges Állatkertek Éjszakájára készül a Zoo Debrecen
Augusztus 20-án változatos programokkal várja a Miskolci Állatkert a látogatóit, hogy méltó módon ünnepelhessék meg a állatkert 39. születésnapját. Az állatkert lakói is részesülnek a születésnapból, hiszen gondozóik a kedvenc csemegéjükből készült tortával kedveskednek nekik a látványetetések során. A gyermekeket arcfestéssel várják, míg a Herman Ottó Múzeum jóvoltából állati kövületek, a Bogaras vagyok közössége segítségével pedig trópusi ízeltlábúak interaktív bemutatójával lehet találkozni. A Száhel bemutató afrikai kézműves foglalkozásoknak, afrikai táncbemutatónak ad otthont, ahol látogatóinknak is lehetősége lesz afrikai táncokat tanulni a Harambee Szakmai Egyesülés közreműködésével.
A programokon való részvétel ingyenes, állatkerti belépővel látogathatóak.
A programváltozás jogát az állatkert fenntartja, rossz idő esetén a programok elmaradhatnak!
Bővebben: A Miskolci Állatkert augusztus 20-án ünnepli 39. születésnapját
Országszerte tíz helyszínen várják különleges esti programokkal a közönséget
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg az Állatkertek Éjszakáját, országszerte tíz különböző állatkertben, vadasparkban, állatos bemutatóhelyen. Az eseményre augusztus 26-án, a nyár utolsó péntek estéjén kerül sor, kivéve a Pécsi Állatkertet, ahol 27-én, szombaton tartják meg az Állatkertek Éjszakáját.
Ismét lesz Állatkertek Éjszakája országszerte tíz különböző állatkertben, vadasparkban és más „állatos” bemutatóhelyen. A kezdeményezés országos programként 2012-ben indult, jóllehet néhány állatkertben alkalmilag már korábban is tartottak különféle esti programokat. Az elmúlt években az Állatkertek Éjszakája hagyománnyá vált, a sokféle különleges programra évről évre ellátogatnak az állatkert- és állatbarátok, illetve azok, akik az állatok életének és az állatkertek világának rejtett titkaira is kíváncsiak.
Idén a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségének tagjai közül összesen tíz intézményben lesznek programok az Állatkertek Éjszakáján:
- Budakeszi Vadaspark;
- Fővárosi Állat- és Növénykert (Budapest);
- Kecskeméti Vadaskert;
- Miskolci Állatkert és Kultúrpark;
- Nagyerdei Kultúrpark (Debrecen)
- Pécsi Állatkert;
- Szegedi Vadaspark;
- Veresegyházi Medveotthon;
- Veszprémi Állatkert;
- Xantus János Állatkert (Győr).
Az eseményre a legtöbb helyen augusztus 26-án, pénteken este kerül sor, kivéve a Pécsi Állatkertben, ahol az Állatkertek Éjszakáját 27-én, szombaton tartják. A pontos nyitvatartási időt és a részletes programkínálatot az egyes állatkertek saját honlapjukon és közösségi média felületeiken teszik közzé.
A Virágkarneválhoz kapcsolódva jövő héten ismét megnyitja kapuit Debreceni Állat- és Növénykert nagy múltú időszakos növénytárlata, amely a kaktusztok és egyéb pozsgások világával ismerteti meg testközelből a nagyközönséget. A Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesületével és a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjével közösen megrendezett eseményen a kiállított szépséges ritkaságokon túl vásár és szaktanácsadás is várja az érdeklődőket.
A karneváli hét programját augusztus 17. és 21. között színesítő rendezvény az intézmény normál nyitvatartási idejében, 9:00-tól 18:00-ig látogatható belépő birtokában díjmentesen az egzotikus Afrika-röpdében.
Bővebben: Kaktuszok és egyéb pozsgások karneváli kiállítása a Zoo Debrecenben!
Rendkívüli örömhírrel szolgálhat a főszezon legmozgalmasabb hónapjának közepén a Debreceni Állatkert, ahol Samu és Lunda, a dél-amerikai tapírpár néhány év után újabb egészséges utóddal örvendeztette meg a gondozókat és a látogatókat július 25-én. A születésekor 6,2 kg-os, Zsaklin névre keresztelt apróság egyelőre szorosan követi tapasztalt és gondoskodó anyját, de már rendszeresen megfordul a Dél-Amerika kifutósoron is, ahol legnagyobb eséllyel a tapírok 10:15-kor kezdődő napi látványetetésén találkozhatunk vele. Étvágya kitűnő, és egyre nagyobb kíváncsisággal ismerkedik a felnőttek táplálékával. A faj utódaira jellemző csíkos és pöttyös rejtőszínezetét nagyjából féléves koráig őrzi majd meg.
A Dél-Amerika esőerdőiben endemikus közönséges tapír (Tapirus terrestris) élőhelyének drasztikus zsugorodása és az orvvadászat miatt jelenleg sebezhető besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajokat tartalmazó Vörös Listáján. A Debreceni Állatkertben 2011 óta élnek dél-amerikai tapírok az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében, amely évente átlagosan mindössze egy tucat utóddal gyarapodik. Az ország legsikeresebb tapírpárja korábban négy utódot nevelt fel, akik közül kettő, Liza és Melitta ma is a Park lakója, így itt látható hazánk legnépesebb, immár ötfős családja.
Sokan emberevő fenevadként tekintenek a cápákra, holott a cápatámadások rendkívül ritkák, és így sokkal valószínűbb, hogy az embert a tengerpartra tartva, vagy onnan hazajövet éri baleset. A Budapesti Állatkert fontosnak tartja, hogy a cápák valódi arcát mutassa be a nagyközönségnek.
Ha valahol a világon súlyos sérüléseket okozó, netán halálos cápatámadásra kerül sor, annak híre szinte azonnal bejárja a világsajtót. Így történt ez az elmúlt napokban, hetekben is. Természetesen az ilyen tragikus eseményekre jó érzésű ember az értintettek iránti részvéttel gondol, ám a Fővárosi Állat- és Növénykert fontosnak tartja arra is felhívni a figyelmet, hogy az a kép, ami az ilyen hírek nyomán a cápákról az emberek jó részében kialakul, egyáltalán nem felel meg a valóságnak.
A cápatámadások statisztikája
A cápatámadások ritka, kivételes, rendkívüli esetek, s mint ilyenek, igen alaposan dokumentáltak is! A hiteles adatokat az International Shark Attack File (ISAF) adatbázisában kezelik. A nyilvántartást 1958-ban hozta létre Perry Gilbert a washingtoni Smithsonian Intézetben. Az idők során az adatbázis „gazdája", kezelője többször is változott, egy ideig az amerikai haditengerészet Tengerészeti Kutató Hivatalában, majd a sarasotai Mote Tengerkutató Laboratóriumában vezették. A nyilvántartás jelenlegi kezelője a Floridai Egyetem Természetrajzi Múzeuma. Az ISAF adatbázisában több mint hatezer esetleírás szerepel (ideértve a könnyebb sérülésekkel járó balesetekről szóló beszámolókat is) 1580-tól kezdve egészen napjainkig.
Bővebben: A cápák sokkal inkább ritkulóban lévő tengeri élőlények, mint emberevő fenevadak
Amikor az állatkert kapuján kilép az utolsó látogató, elcsendesedik a napközben zajos park és kihelyezik a "ZÁRVA" táblát, lehetőségünk nyílik egy különleges élménnyel gazdagítani a Fővárosi Állat,- és Növénykerttel kapcsolatos tapasztalatainkat.
"Esti séták az Állatkertben" néven 10 éve kaphatunk betekintést a park kulisszatitkaiba, vezetett túrák keretében.
Az érkezést követően egy apró, ám annál emlékezetesebb meglepetéssel fogadják a látogatókat, akik ezt követően testközelből is megismerkedhetnek a kert valamelyik állatával. Csapatunk ezúttal egy valódi uhu bagollyal szelfizhetett, ezt követően pedig bebarangolhatta a park egy részét. Tekintve, hogy a csoportot vezető állatkerti gondozó az út során megtalálható valamennyi állatról mesél, lehetetlen lenne az állatkert teljes területét bejárni.
Ottjártunkkor megtudhattuk, hogy a flamingókat villanypásztorral kerítették körbe. Na nem azért, mert szökési tervet dédelgetnek a rózsaszín madarak, a korábbi évekhez hasonlóan rókák járnak éjjel az állatkert területén. A ravaszdik pedig szívesen megkóstolnák a röpképtelen szárnyasokat.
A Debreceni Állatkert újra örömhírrel szolgálhat a Pálmaház évről évre sikeresen szaporodó lakói, a gabonasiklók háza tájáról, miután a nagyjából két hónapja keltetőbe helyezett hosszúkás, lágyhéjú tojásokból a múlt héten összesen 11 egészséges utód bújt elő. A négyféle színváltozatban pompázó siklóbébik szépen cseperednek a kulisszák mögött; első vedlésük sikeresen megtörtént, így a mai napon elfogyasztották első napos egereiket.
Az Észak-Amerikában őshonos vörös gabonasikló (Pantherophis guttatus) nevét arról kapta, hogy gyakran előfordul gabonatárolók környékén. Kedveli a sűrűn benőtt területeket, erdei tisztásokat, elhagyatott épületeket. Elsősorban éjszakai ragadozóként főként rágcsálókkal táplálkozik, de madarakat és denevéreket is elejt. Más siklófélékhez hasonlóan ez a faj sem termel mérget, táplálékát fojtással szerzi. Aktív természetének és viszonylag egyszerű tartási körülményeinek köszönhetően világszerte népszerű hobbiállat, tenyésztése nyomán pedig mára számtalan színváltozata alakult ki.
A tavalyi szaporulatot követően a Debreceni Állatkert ismét örömhírrel szolgálhat a színpompás és karizmatikus arapapagájok háza tájáról, miután két zöldszárnyú fiókával bővült a 2017 óta összesen nyolc fészekalj 16 egyedével gyarapodott állomány. A legújabb jövevények a napokban repültek ki a biztonságot nyújtó odúból, ahol az elmúlt három hónapban szüleik nevelték őket. Nemüket csak később lehet majd megállapítani, egészségük és étvágyuk viszont kifogástalan. Teljesen önállóvá legalább másfél hónap múlva válnak, de már most láthatóak szüleik társaságában a papagájsoron. Nevük kiválasztásába az intézmény szeretné bevonni a nagyközönséget, ezért közösségi oldalán várja a javaslatokat.
A Dél-Amerika síkvidéki és alacsonyabban fekvő hegyi erdőségeiben őshonos zöldszárnyú ara (Ara chloroptera) akár 125 cm-t is elérő szárnyfesztávolságával a világ második legnagyobb termetű papagájfaja. Étrendjében a gyümölcsök és bogyók mellett hangsúlyosak a diófélék, amelyek emberi gondozásban is elengedhetetlenek a számára. Párjával élete végéig együtt marad, noha jellemzően nem költ minden évben; fészkét pálmafák üregében vagy sziklahasadékban alakítja ki. Rendkívül intelligens és jól tanítható madár, amit a Debreceni Állatkertben testközelből is megtapasztalhatnak a látogatók a kézszelíd arákkal, Chilivel és Pipivel való találkozás és fotózkodás során, amelyre főszezonban minden nap lehetőségük van 11:00-tól és 14:00-tól.
A fajt az élőhelyvesztés mellett a kereskedelmi célú illegális befogások is veszélyeztetik, így szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján és a washingtoni egyezmény (CITES) II. mellékletében.
Bővebben: Újabb ifjú légi akrobatákkal gyarapodott a Zoo Debrecen, most elnevezheti őket!
Tekintettel a növekvő látogatói igényekre a Park örömmel jelenti be, hogy a mai naptól állandó szolgáltatásként szerepel kínálatában a korlátlan vidámparki játékgép-használatot biztosító karszalagos belépő az iskolás csoportok számára.
A fejenként 5.500 Ft-os áron megvásárolható csoportos karszalagos diákbelépővel a Vidámpark normál nyitvatartási idejében korlátlan számú alkalommal használható valamennyi játékgép. Karszalagos belépővel történő csoportos látogatásra az intézmény az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. emailcímre legalább egy hétre előre beérkező igény esetén biztosít lehetőséget.
A Debreceni Állatkert és Vidámpark kicsiknek és nagyoknak egyaránt remek lehetőségeket kínál a szórakoztató és tartalmas csoportos látogatásra, hiszen 200 állatfaj 900 egyede és 650 növényfaj alkotta gazdag élő gyűjteménye mellett az országban egyedülálló módon 24 élményelem is gondoskodik a Nagyerdő fái alatt szerzett felejthetetlen élményekről.
Bővebben: Ha osztálykirándulás, irány a korlátlan élményekkel váró Zoo Debrecen
Debrecen ikonikus intézménye, a Nagyerdei Kultúrpark 2022. május 1-jén ünnepelte az Állatkert és Vidámpark alapításának 64. és 62. évfordulóját. Ehhez a mérföldkőhöz kapcsolódóan ma az ország első vidéki állatkertje és egyetlen klasszikus vidámparkja átfogó arculati megújulásáról ad hírt.
A Vasvári Péter és Biró Tibor tervezőgrafikus művészek munkáját dicsérő új logó célja, hogy a Park vizuális identitásának kifejezésére és a mai kor kommunikációs kihívásaira egyértelmű, világos és igényes választ adjon, amely magában foglalja a hazánkban egyedülálló és Európa-szerte is ritkaságnak számító profilú, szerves egységet alkotó állatkertet, növénykertet és vidámparkot. Továbbá megtestesíti és a jövőre nézve előre vetíti mindhárom tevékenységi ág folyamatos és egyenrangú fejlődését.
Szín- és formavilága összhangban van az alapító okiratban megfogalmazott természet- és örökségvédelmi célokkal, ugyanakkor vidámságot, élénkséget és játékosságot is hordoz. A logóban megjelenik két emblematikus állatkerti büszkeség; a hazánkban csak itt látható és több ízben is sikeresen szaporodó recés zsiráf és a sok évtizedes gazdag debreceni múlttal rendelkező nílusi víziló, valamint a vidámparki hagyományokhoz visszanyúló klasszikus körhinta és az intézménynek otthont adó Nagyerdő állományalkotó fafaja, a kocsányos tölgy – mutatva a Park sokszínűségét.
Az új logó bevezetése csupán origója annak az átfogó folyamatnak, amely során a kiemelt fejlesztések előtt álló intézmény vizuális jelenléte parkon belül és kívül, illetve a virtuális térben tovább erősödik. A terveknek megfelelően az arculati kézikönyv bemutatását követően a nyári szezon végéig honlapjuk és tájékoztató rendszerük is megújul.
A gyerekek is beláthatnak a fészkek belsejébe
Két fészekben is gólyafiókák cseperednek a Margitszigeti Kisállatkertben. A Budapesti Állatkert által fenntartott bemutatóhelyen olyan mentett gólyák élnek, akiket sérülésük miatt nem lehet szabadon engedni, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy párba álljanak, fészket építsenek, tojásokat rakjanak és fiókákat neveljenek.
Nem mindennapi élményben lehet részük azoknak, akik ellátogatnak a Margitszigeti Kisállatkertbe. Jelenleg ugyanis két gólyapár is fiókákat nevel, és további fészekaljak kikelésére is számítani lehet. A fészkek a sétányoktól néhány lépésre, a talaj közelében vannak, tehát olyan alacsonyan, hogy oda még a gyerekek is könnyűszerrel beláthatnak. Így – ha a felnőtt madarak nem ülnek éppen a fészken – a fiókákat, illetve a kikelésre váró tojásokat is jól meg lehet figyelni.
A Margitszigeti Kisállatkertben az összes felnőtt gólya mentett állat: a szigeti bemutatóhely fenntartója, a Fővárosi Állat- és Növénykert ugyanis évtizedek óta vadállatmentéssel is foglalkozik. Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett állatfajok olyan egyedeiről gondoskodnak, akik valamilyen ok miatt bajba kerültek, és emberi segítségre szorultak. A tavalyi, 2021-es évben 120 különböző faj összesen 2624 egyede került be az állatkerti Vadállatmentő Központba, közöttük 24 fehér gólya is volt.
Bár a mentőmunkában az a cél, hogy a sérült állatokat meggyógyítsák, a legyengülteket felerősítsék, az elárvultakat pedig felneveljék, és a teljes rehabilitáció után visszajuttassák őket természetes élőhelyükre, időnként akadnak olyan mentett állatok is, akiknek az életét ugyan meg lehet menteni, de sérülésük jellege miatt elengedni már nem lehet őket. Az ilyen állatokról tartósan az Állatkert gondoskodik.
Bővebben: Mentett gólyák nevelik fiókáikat a Margitszigeti Kisállatkertben
A városi emberek számára ma már a haszonállatok is egzotikusnak számítanak
A tehénfejésről tett közzé egy videót a Budapesti Állatkert – ismeretterjesztő céllal. A városlakó emberek számára ugyanis a gazdasági haszonállatok egyre inkább egzotikumot jelentenek, és a jószágok körüli teendőkről is a társadalom egyre kisebb részének vannak világos fogalmai. Az Állatkert ezért is tartja fontosnak, hogy az egzotikus vadállatok mellett háziállatokat is bemutasson a nagyközönségnek.
Napjainkban egyre több a városlakó ember, akik számára, különösen a nagyvárosokban, az olyan gazdasági haszonállatok, mint a szarvasmarha, a juh vagy a kecske már-már egzotikusnak számítanak. Sokan még a kecskéket és a juhokat sem igatán tudják megkülönböztetni, és gyakran bizonytalanok a tehén, bika, kos, jerke, ürü, ártány stb. szavak pontos jelentését illetően. Az állatkerti szakemberek tapasztalatai is ezt erősítik meg, olyannyira, hogy a városi gyerekek egy részének a boltban kapható tej eredetéről is csak homályos elképzeléseik vannak.
A Budapesti Állatkert ezért nemrégiben egy olyan kisfilmet készített, amelyben a tehénfejés műveleteit, folyamatát mutatják be ismeretterjesztő jelleggel. A városligeti intézmény honlapján és közösségi média felületein közzétett videó főszereplője az állatkerti Majorságban lakó Bimbó, Budapest kedvenc tehene, valamint a gondozók, akik minden fontos dolgot elmondanak és be is mutatnak a tehénfejéssel kapcsolatban.
Samut, a kiselefántot vasárnap köszöntik fel első születésnapja alkalmából
Idén is többnapos eseménysorozattá bővíti ki az Állatkert a Föld napját: a péntektől vasárnapig tartó Föld Fesztiválon rengeteg program, élmény, látnivaló várja a látogatókat. Vasárnap az egyéves kiselefántot, Samut is felköszöntik születésnapja alkalmából.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben évtizedes hagyomány, hogy a Föld napját – amelyet az egész világon április 22-én ünnepelnek meg – egy több napon át tartó eseménysorozattá bővítik ki. Ez a Föld Fesztivál, amelyet idén április 22-től 24-ig, vagyis most péntektől vasárnapig tartanak meg a városligeti intézményben. A pénteki napon elsősorban az iskolásokat, óvodásokat, tanulmányi csoportokat, hétvégén pedig a családi körben érkezőket várják.
A három napon át tartó Föld Fesztiválra változatos programokkal készül az Állatkert, számos partnerszervezettel együttműködve. Mindhárom nap a kert tizenöt pontján lesznek különféle programhelyszínek, amelyek délelőtt 10-től délután 5-ig várják az érdeklődőket. Szombaton, illetve vasárnap pedig további tíz-tíz bemutatóval, előadással egészül ki a kínálat.
Bővebben: Péntektől vasárnapig Föld Fesztivál a Budapesti Állatkertben
Jótékonysági futóversenyt és vadmacska napot szerveznek a Budakeszi Vadasparkban május 14-én, a nevezési díjakból befolyó teljes összeget a Magyarország veszélyeztetett kisragadozója védelmében indított Vadmacska Fajmegőrzési Program kutatási tevékenységére fordítják - tudatta a Budakeszi Vadaspark szombaton az MTI-vel.
A Budakeszi Vadaspark 2020 szeptemberében rendezte meg először tematikus terepfutó versenyét. A hagyományteremtő céllal létrehozott jótékonysági eseményen az egyéni sportteljesítményen túl idén májusban a nevezők ismét egy nemes ügyet támogathatnak, ahol a vadmacskáé a főszerep - olvasható a közleményben.
Mint írják, a Budakeszi Vadaspark a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával együttműködésben, az Agrárminisztérium támogatásával 2021 márciusában indította el a Vadmacska Fajmegőrzési Programot, melynek célja Magyarország fokozottan védett és egyik legveszélyeztetettebb fajának, a "tisztavérű" vadmacskának védelme, továbbá a Pilisben és a Visegrádi-hegységben élő vadmacska populáció elterjedésének, genetikai tisztaságának feltérképezése, rejtőzködő életmódjának tanulmányozása, hosszú távon pedig a fajmegőrzés.
A nemrég született arany oroszlánmajom kölyköket is meg lehet nézni
Nyuszisimogatóval, családi kézműveskedéssel és rengeteg élménnyel, látnivalóval várják a látogatókat a Budapesti Állatkertben a húsvéti hosszú hétvégén. Lesz jelképes nyuszi örökbefogadás is, és sok kisállatot is megcsodálhatnak a látogatók. Nagypénteken születésnapi köszöntést is tartanak, ezen a napon lesz 45 éves a kert legidősebb gorillája.
A hagyományoknak megfelelően rengeteg programmal, élménnyel, látnivalóval készül a húsvéti hosszú hétvégére a Fővárosi Állat- és Növénykert. A gyerekeket az Állatkert két különböző pontján nyuszisimogatóval várják a nagypéntektől húsvét hétfőig tartó időszak mind a négy napján. A simogatható nyuszik „váltott műszakban” teljesítenek majd „szolgálatot”, az állatkerti munkatársak folyamatos felügyelete mellett. Ennek a programnak az élményen túl az is a jelentősége, hogy az Állatkert, amellett, hogy igyekszik felhívni a figyelmet a felelős nyúltartásra, alternatívát is szeretne kínálni azoknak a családoknak, akik belátják, hogy nem tudnának hosszú távon gondoskodni egy nyúlról, de nem szeretnék, ha a gyerekek kimaradnának a „nyuszi-élményből”. Ugyanezen okok miatt az Állatkerti Alapítvány jelképes húsvéti nyuszi örökbefogadást is szervez.
Nagyszombaton és húsvét vasárnapján kreatív kézműveskedéssel is várják a gyerekeket, családokat. Ilyen program két helyszínen is lesz: az Állatkert főbejáratánál, illetve a Majorságban, az állatsimogató mellett.
Az Állatkert munkatársai számos további közönségprogrammal, látványetetéssel, állatbemutatóval is készülnek. Többek között lesz merüléses cápaetetés, illetve cápatréning, sörényes hangyász látványetetés, bonsai bemutató, trópusi növényszemle, oroszlánfóka tréning és elefántiskola is.
Bővebben: Programokkal, nyuszisimogatóval készül a húsvétra az Állatkert
Két héttel azután, hogy beszámolt történetének első kardszarvú antilopborja, Kellan születéséről, a Debreceni Állatkert újabb rendkívüli örömhírrel szolgálhat e vadon kihalt és az országban csak náluk látható különleges afrikai faj háza tájáról. A február óta náluk élő két tehén közül ugyanis érkezésükkor nemcsak Katja, hanem lánya, Kirsten hasában is már fejlődött egy utód, aki március 25-én jött világra. Az „isten ajándékát” jelentő Kirabo névre keresztelt kis nőstény szépen cseperedik, és egyre gyakrabban látható, ahogy anyja gondoskodása mellett ismerkedik környezetével és tíz nappal idősebb pajtásával. Ivarérett korba lépésüket követően az utódok másik állatkertbe költöznek majd az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EEP) kertében, idén azonban még végigkövethetik fejlődésüket a látogatók az Afrika-panoráma soron.
Az egykor egész Észak-Afrikában elterjedt kardszarvú antilop (Oryx dammah) nevét a szablyaszerűen görbülő szarváról kapta. Testfelépítése és táplálkozása remekül alkalmazkodott a sivatagos és félsivatagos élőhelyekhez és az esetleges vízhiányhoz; 46 °C-os testhőmérséklet mellett sem kezd verejtékezni, így akár hónapokig is megél ivóvíz nélkül, pusztán az elfogyasztott fűfélék nedvességtartalmát hasznosítva. A természetben domináns bikák vezette, maximum 40 fős csordákat alkot, amelyek akár több száz kilométert is vándorolnak megfelelő legelőhely után kutatva.
Bővebben: Ismét kardszarvú antilop született a Debreceni Állatkertben
A szennyvízszolgáltatás felelős igénybevételére kívánja felhívni a figyelmet az a "csatornaszörny" elnevezésű installáció, amelyet helyi vízszolgáltató állított ki kedden a pécsi állatkert fógadóépületében.
A Tettye Forrásház Zrt. közleményében azt írták, hogy a városban és környékén szolgáltató cég "Ne etesd a csatornaszörnyet!" elnevezésű kampánya keretében készített embernagyságú installációval arra hívják fel a figyelmet, hogyan előzhető meg a csatornahulladékok keletkezése. A mindenféle, nem a szennyvízhálózatba való hulladékból létrehozott installáció elkészítése kapcsán felhívták a figyelmet arra, hogy az utóbbi években a fogyasztói szokások átalakulásával megváltozott a lefolyókba és toalettekbe kerülő szennyvíz összetétele is. A legnagyobb gondot, a konyhai zsírok, olajszennyeződések mellett a nedves törlőkendők jelentik, amelyeket sokan a vécébe dobnak használat után. Ezek, jelezték, hiába van csomagolásukra írva, hogy lebomlók, egyszerűen nem töltenek ehhez szükséges hosszú hónapokat a hálózatban, ugyanakkor a zsíros
Merüléses cápaetetés a Cápasuliban, bemutató az Akváriumban és a Vadállatmentő Központban. Ezekkel, és még sok más programmal, látványetetésekkel, tematikus vezetésekkel készül a Budapesti Állatkert a hosszú hétvégére. Bemutatkoznak a legifjabb óriásvidra kölykök is.
Főszezoni előzetessel készül a Budapesti Állatkert a március 12-től 15-ig, azaz most szombattól keddig tartó ünnepi hosszú hétvégére. Ezt jelenti, hogy a szóban forgó négy napon már olyan sokféle programmal, élménnyel és látnivalóval várják a nagyközönséget, mint a nyári időszakban.
Délelőtt 10-től délután 4-ig egymást követik majd az állatbemutatók, tréningek és látványetetések, több különböző állatnál, így például az elefántoknál, az oroszlánfókáknál, a sörényes hangyászoknál és a keáknál is. A Varázshegyben testközelből megismerhető meglepetés állatokkal találkozhatnak a látogatók, de lesz „állati helyszínelés” is. A Vadállatmentő Központban az állatkerti mentőmunkát ismerhetik meg az érdeklődök.
Sok program kapcsolódik majd a tengerek, vizek élővilágához. A Cápasuliban – hétfő kivételével – mindegyik nap 12 órakor tartanak merüléses látványetetést, amikor a gondozók könnyűbúvár felszerelésben le is merülnek a cápák közé. Szombaton és vasárnap a Pálmaház alatti Akváriumban is lesz látványetetés, a gyerekeknek pedig akváriumi felfedező játékot szerveznek.
Az Állatkert épített öröksége, műemlékei iránt érdeklődőknek tematikus vezetett sétát tartanak. Ez a séta mind a négy napon 10 órától indul a főbejáratnál lévő információs pavilontól.
A Debreceni Állatkert rendkívüli örömhírrel szolgálhat a Vadvilág Világnapja alkalmából, ugyanis a napokban két új jövevény, egy zöld fapitonpár érkezett a trópusok egzotikus flórájának és faunájának otthont adó Pálmaházba. E korábban sosem tartott faj képviselői már el is foglalták újonnan megépült, természethű bemutatójukat, amely nagyvonalú magánszemélyek támogatásával készült el. A hétéves nőstény és kétéves hím a remények szerint tenyészpárt alkot majd, így szaporítani is sikerül e különleges fajt.
Az Új-Guineán, Indonézia keleti szigetein és az ausztráliai York-félsziget északnyugati csücskén őshonos zöld fapiton, más néven smaragdzöld piton (Morelia viridis) trópusi esőerdők lakója, valamennyi pitonfaj közül ő tölti idejének legnagyobb részét fák ágain. Főként kisebb emlősökre, madarakra és hüllőkre vadászik, amelyeket méreg hiányában lesből támadva – ritkábban farka végét csalinak használva – teker körbe és fojt meg. A párzási időszakon kívül magányosan él, pihenéskor és vadászáskor jellegzetes pózban tekeredik a faágakra. A nőstények faüregekbe rakják tojásaikat, majd a pitonfélékre jellemzően köréjük tekeredve keltik ki őket. Megjelenése és viselkedése jó néhány hasonlóságot mutat a Dél-Amerikában őshonos kutyafejű boáéval, feltehetően a taxonómiai különbségek és a nagy távolság ellenére rendkívül hasonló élőhelyi körülmények következtében.
Az erdőirtás miatti élőhelyvesztés és a hobbiállat-kereskedelem számára történő befogások miatt a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján. Hazánkban állatkerti ritkaságnak számít, mivel csupán két másik intézményben látható.
Sokszínű programkínálattal és kedvezményekkel készül a vadvilág napjára a Fővárosi Állat- és Növénykert, a március 3-i eseményre elsősorban iskolás, óvodás és tanulmányi csoportokat várnak.
A városligeti intézményben állatbemutatókkal, látványetetésekkel, ismeretterjesztő játékkal szórakoztatva irányítják rá a fiatalok figyelmét az élővilág védelmére - olvasható közleményükben.
Azt írták, a vadvilág napi programok egyik fő típusát az állatokkal való találkozások jelentik: előre meghirdetett időpontokban bemutatókat, látványetetéseket és tréningeket tartanak egyebek mellett olyan állatoknál, mint az oroszlánfókák, a pingvinek, az elefántok vagy a vadonban már teljesen kipusztult, különösen ritka mhorr gazellák. A szervezők olyan programmal is készülnek, amelyeken a látogatók "meglepetésállatokkal" ismerkedhetnek meg testközelből.
A közlemény szerint ismeretterjesztő állomáspontos játékkal is várják a gyerekeket: a kert területén összesen tizenhárom állomáshely lesz, ezeket a többi között olyan témáknak szentelik, mint az orrszarvúak védelme, az állatkertben zajló vadállatmentés, valamint a ritkuló fajokat fenyegető állatcsempészet.
Bővebben: Sokszínű programkínálattal készül a vadvilág napjára az Állatkert
2013. március 3-án, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) elfogadásának 40. évfordulóján az ENSZ Közgyűlése azt a döntést hozta, hogy új jeles világnappal egészíti ki a természetvédelem kalendáriumát. A Vadvilág Világnapja azóta is piros betűvel szerepel minden természetbarát naptárában, hiszen célja, hogy felhívja a figyelmet a vadon élő növény- és állatvilág sokszínűségére, a természeti értékek gazdasági, tudományos, etikai és esztétikai értékeire, valamint ebből fakadóan fokozott védelmének fontosságára. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) fenyegetett állat- és növényfajokat tartalmazó Vörös Listáján jelenleg 8400 faj minősül súlyosan veszélyeztetettnek, míg további csaknem 30.000 esik a veszélyeztetett vagy sebezhető kategóriák valamelyikébe elsősorban az emberi tevékenység miatti élőhelypusztulás, az invazív fajok megjelenése és az illegális kereskedelem következtében.
A 200 állatfaj mintegy 900 egyedének, továbbá 650 hazai és egzotikus növénytaxonnak otthont adó Debreceni Állatkert e jeles nap alkalmából tematikus programokkal várja majd látogatóit jövő csütörtökön. 10:00-tól 12:00-ig a TapiZOO elnevezésű játékos ismeretterjesztő foglalkozás keretében testközelből is megismerhetők a néhai lakók reliktumai a Gibbonházban, 14:00-tól pedig kifejezetten az intézmény részvételével zajló csaknem 30 európai fajmegőrzési tenyészprogramot, többek között a fehérkezű gibbonok, vörös pandák, recés zsiráfok és kardszarvú antilopok megmentéséért folyó szakmai munkát bemutató szakvezetés indul a főbejárattól.
Állatkerti belépővel valamennyi programelem díjmentes.
Két kardszarvú antilop érkezett februárban Lipcséből a debreceni Nagyerdőbe - közölte a helyi állatkert vezetője.
Nagy Gergely Sándor jelezte: a két antilop az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkezett Debrecenbe. Az állatkert Afrika-panoráma kifutójában már megtekinthető a Katja és Kirsten névre hallgató hatéves anya és kétéves lánya.
Az antilopok egyedülálló természetvédelmi értéket képviselnek, mivel olyan fajhoz tartoznak, amelyet 2000-ben hivatalosan is vadonban kihaltnak nyilvánítottak - hangsúlyozta.
Hozzátette: a tenyészeti sikereknek köszönhetően a világ állatkertjei népes állománynak adnak otthont, és már 1985 óta aktívan részt vesznek a visszatelepítési programokban. A debreceni állatkert 2009-ben kezdett a faj tartásába a hazai állatkertek közül egyedüliként, és az akkor érkezett pár mindkét tagja szép kort élt meg. Nagy Gergely Sándor reményei szerint hamarosan sikerül megfelelő hímmel kiegészíteni a debreceni csapatot, amely így bekapcsolódhat majd a fajmegőrzési célú tenyésztésbe is.
Bővebben: A vadonban már kihalt kardszarvú antilopok érkeztek a debreceni állatkertbe
Turisztikai fejlesztés miatt január 31-én bezár a Jászberényi Állat- és Növénykert, a tervek szerint idén március 1-jén nyitja meg kapuit újra a létesítmény - olvasható az állatkert honlapján.
Az állatbemutató helyek és a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésére a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatán 240 millió forintot nyert Jászberény Városi Önkormányzata, az összeget a magyar kormány kiegészítette további 103 millió forinttal, így a projekt százszázalékos támogatással valósul meg - közölte a berényi önkormányzat.
Tájékoztatásuk szerint teljesen megújul a vidrakifutó. Ez érinti az állatok házát, látványmedence létesül, valamint a kezelő területük és téli szállásuk is korszerűsödik. Új téli szállást kap a pápaszemes kajmán és az aligátorteknős. Ezt a két állatot egy közös téli szálláshelyen helyezik majd el, amely szintén látványmedenceként fog funkcionálni - közölték, hozzátéve: mindkét ragadozó állatot meg lehet majd tekinteni a téli időszakban is a beruházásnak köszönhetően.
Emellett egy nagyméretű papagájröpde is létesül az arborétum területén, a látogatók bemehetnek majd a madarak közé. A papagájröpdében elsősorban ausztrál papagájfajokat terveznek tartani és ezen madarak számára is épül egy téli szállás.
Bővebben: Turisztikai fejlesztés miatt rövid időre bezár a Jászberényi Állat- és Növénykert
Február másodikához, Gyertyaszentelő napjához számtalan néphagyomány kötődik. Világszerte tavaszjóslatokat várnak ekkor különféle állatfajoktól. Európában a barnamedvéktől várjuk ezen a napon, hogy megjósolják, mikor érkezik a tavasz. Éppen ezért február másodikán a Miskolci Állatkert medvéit, Dorkát és Borkát is kíváncsi szemek figyelhetik, hogy meglátják-e árnyékukat. A néphagyomány szerint ugyanis, ha a medve február másodikán meglátja az árnyékát, akkor visszabújik barlangjába, mert hosszú lesz még a tél. Ha azonban nem látja meg az árnyékát, akkor kint marad, hamarosan pedig beköszönt a tavasz.
Tavaszjóslással egybekötött medvelesre várják látogatóikat február másodikán, 10 órától a Miskolci Állatkertbe. A barnamedvéken kívül 11 órától az ormányosmedvékkel, 12 órától pedig a mosómedvékkel is megismerkedhetnek azok, akik ezen a napon kilátogatnak az állatkertbe.
A hazai állatkertek közül az első, Európa 126 vezető állatkertje közül pedig a 15. helyen áll a Fővárosi Állat- és Növénykert az európai állatkertek nem hivatalos ranglistáján, az úgynevezett Sheridan-listán - közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.
A park közleménye szerint a listán többek között a látogatói élmény, a szolgáltatások és a kertben folyó szakmai munka értékelése alapján rangsorolják Európa vezető állatkertjeit.
A ranglistán szereplő 126 európai állatkert közül a Fővárosi Állat- és Növénykert 207 ponttal a 15. helyen szerepel, megelőzve valamennyi hazai állatkertet (amelyek közül a listára összesen négy került fel), és több olyan nagyhírű társintézményt is, mint például a Koppenhágai Állatkert, a Berlini Állatpark, az amszterdami Artis Zoo, a hamburgi Hagenbeck Állatpark, a Londoni Állatkert, az Antwerpeni Állatkert, a Barcelonai Állatkert, a tenerifei Loro Parque, illetve Párizs mindkét állatkertje.
Az értékelési rendszer szellemi atyja a brit Anthony Sheridan, aki eredetileg az elektronikai iparban volt sikeres üzletember. Amikor azonban 2007-ben visszavonult az üzlettől, elhatározta, hogy rendszeresen bejárja Európa legjelentősebb állatkertjeit, és kidolgozott egy szempontrendszert is az értékelésükre.
Listája a módszertan részletes leírásával, valamint egyéb állatkerti tapasztalatainak összegzésével együtt először 2011-ben látott napvilágot What Zoos Can Do című könyvében. Azóta rendszeresen frissíti, aktualizálja a listát.
Bővebben: Az európai élmezőnyben szerepel a fővárosi állatkert egy értékelés szerint
A jelmezben vagy játékmackóval érkező gyermekeknek 200 forint lesz a belépőjegy
Vidám forgataggal, látványetetésekkel és sok más programmal várja látogatóit az Állatkert most hétvégén, a Mackófarsang két napján. A 14 éven aluli gyermekek, ha jelmezben érkeznek, vagy elhozzák magukkal a játékmackójukat, jelképesen áron, 200 forintért látogathatják meg a városligeti intézményt.
Január 29-én és 30-án, azaz most szombaton és vasárnap tartják a Mackófarsangot a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A két napon át tartó eseményen változatos programokkal, élményekkel várják a családokat.
Mindkét nap látványetetések lesznek a barnamedvénél, a jegesmedvénél és az oroszlánfókáknál is. A Varázshegyben a medvék különleges világával ismerkedhetnek az érdeklődők, de ugyanitt lesznek cosplay jelmezesek, ismeretterjesztő előadások, sőt lesz macis kézműveskedés és Teddy maci kórház is. A Barlangteremben többek között a „macipofi” arcfestést, illetve a színező-rajzoló sarok programjait lehet kipróbálni, de itt lehet majd megtekinteni a WWF „Bocs, van egy perced?” című kiállítását is.
Bővebben: Mackófarsang szombaton és vasárnap - 200 Ft lesz a belépőjegy a Fővárosi Állatkertbe
Lelőttek szerdán este egy amerikai állatkertben egy ritka maláj tigrist, amely megragadta egy takarító rácson át bedugott karját, és azt nem is akarta elengedni.
Amerikai hírportálok beszámolói szerint a takarító, egy külsős cég alkalmazottja engedély nélkül, egy külső kerítést megkerülve ment oda a floridai Naples-ben lévő állatkert egyetlen tigriséhez, amely beleharapott a karjába, húzta befelé a kifutóba, és a kiérkező rendőrök minden erőfeszítése ellenére sem engedte el. Egy seriffhelyettes végül lelőtte a nagymacskát, hogy kiszabadítsa a fiatal férfit. Feltételezések szerint a takarító, akit súlyos sérüléssel szállították kórházba mentőhelikopterrel, meg akarta simogatni vagy etetni a ragadozót.
A naples-i állatkert hangsúlyozta, hogy a külsős takarítóknak nincs felhatalmazásuk odamenni az állatkarámokhoz, azok takarítása nem rájuk tartozik.
Az Eko nevű nyolcéves tigris 2020 elején került a floridai állatkertbe egy vadon élő tigrisek megmentésére irányuló akció keretében. Érkezésekor az állatot "fajának nagyszerű nagyköveteként" méltatták.
A maláj tigrist kihalás fenyegeti, a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint már kevesebb mint 200 egyed él belőle a vadonban.
Bővebben: Egy amerikai állatkertben lelőttek egy maláj tigrist, amely megragadta egy takarító karját
Idén is rendelkezésre állnak a szükséges források a kulturális ágazat minden szakágában: a színházak, a múzeumok, a könyvtárak, a levéltárak, a közösségi intézmények, a cirkusz, az állatkertek és az egyéb kulturális intézmények számára egyaránt - közölte csütörtökön az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára.
Vitályos Eszter a saját Facebook-oldalán közzétett videóban kiemelte, hogy január 1-jétől 20 százalékkal emelkedik az állami kulturális szektorban dolgozók bére.
Ez a béremelés is azt mutatja, hogy a magyar gazdaság sikeresen küzdött meg a járvány miatt kialakult helyzettel - hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: a béremelés célja, hogy az ágazatban dolgozók végre közelebb kerülhessenek megérdemelt juttatásaikhoz, hogy elősegítse az eredményes kulturális feladatellátást, valamint hogy támogassa a kulturális szférában dolgozók pályán tartását.
A mostani bérfejlesztés minden korábbi, hasonló intézkedésnél szélesebb körű lesz: az összes foglalkoztatottra kiterjed, fenntartói struktúrától és jogállástól függetlenül, így csaknem 40 ezer dolgozót érint - jegyezte meg.
Vitályos Eszter elmondása szerint a kormány támogatásának köszönhetően 2010-től mintegy száz kulturális beruházásról született döntés, amire a millennium óta nem volt példa.
A beruházások várható bruttó összértéke megközelíti a 890 milliárd forintot, a már megítélt egyedi támogatások összege pedig meghaladja az 590 milliárd forintot. A fejlesztések kétharmada vidéken, egyharmada Budapesten valósul meg.
Bővebben: 2022-ben is rendelkezésre állnak a kultúra számára szükséges források
A jelek szerint remekül érzi magát a Debreceni Állatkert Viktória-, Tanganyika- és Malawi-tavi sügércsapata, amely az elmúlt két hétben összesen több mint 160 utóddal gyarapodott: a pompás metálsügéreknél (Otopharynx tetrastigma) mintegy 100, a súlyosan veszélyeztetett Haplochromis perrieriknél 25, az indigósügéreknél (Melanochromis johannii) 20, a rubint pávasügéreknél (Aulonocara rubescens) 12, a sebezhető természetvédelmi besorolású parázsló szénsügéreknél (Haplochromis nubilus) pedig 5 ivadék kelt ki. Az egyelőre körömnyi, de egyre színpompásabb apróságok a Pálmaház kulisszái mögött nevelkednek, amint azonban elérik a megfelelő méretet, csatlakozhatnak társaikhoz Snapi, a nílusi krokodil medencéjében.
Az utóbbi évek fejlesztései és gyűjteményi bővülései nyomán a Debreceni Állatkert látogatói az édesvízi halvilág egyre több jeles képviselőjével találkozhatnak: a jávai lövőhalaknak otthont adó Paludárium 2016-os, illetve a pirája-akvárium 2017-es átadása után a 2020-as Állatkertek Éjszakája alkalmából összesen 15 afrikai sügérfaj egyedei költöztek be a Pálmaházba, majd a tavalyi évben további hat fajjal bővült az állomány. Az afrikai sügéreket életmódjuk alapján két nagy csoportra, mbuna és nem mbuna sügérekre oszthatjuk. A kisméretű, fajtársaikkal szemben agresszív mbuna sügérek a part menti köves-sziklás területek lakói, és elsősorban növényekkel táplálkoznak. Ezzel szemben a nyílt, homokos aljzatú területeket kedvelő nem mbuna sügérek nagyobb termetűek és nyugodtabb viselkedésűek; többségük mindenevő, de agresszív ragadozók is tartoznak közéjük.
Bővebben: Bébibumm a Debreceni Állatkert afrikai sügéreinél!
Két zebracápát (Stegostoma fasciatum) ajándékozott a tenerifei állatkert a Nyíregyházi Állatparknak.
A 14 hónapos hím Maui és a 15 hónapos nőstény Nazare 110-110 centiméter hosszú, de ivarérett korukban akár 2,5 méteresre is megnőhetnek. A Kanári-szigeteken található Loro Park a nyíregyházi állatkert mellett a bécsinek is jutatott szaporulatából - közölte Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark oktatási osztályvezetője vasárnap.
Az India Ház legújabb lakói repülővel, majd speciális légkondicionált teherautóval érkeztek a szabolcsi megyeszékhelyre, ahol még szoktatóketrecben ismerkednek új lakóhelyükkel és a fekete hátúszójú szirticápa lakótársaikkal. A porcos halak naponta egyszer kapják meg heringből, makrélából, tintahalból és hekkből álló élelmüket.
A zebracápák az Indiai-óceán és Csendes-óceán vizeiben honosak. Általában a partközeli sekély vizeket, a korallzátonyok környékét kedvelik, ritkán azonban a nyílt tengerre is kimerészkednek. Sokszor pihennek mellúszóikra támaszkodva az aljzaton, a tengerfenéken. Kültakarójuk kikeléskor csíkos - erre utal a fajnevük -, de a csíkok egy éven belül eltűnnek róluk és pöttyök jelennek meg rajtuk.
A két állat érkezésével már hét cápafajjal találkozhatnak a látogatók a Nyíregyházi Állatparkban. mti
Az ország első vidéki állatkertjének és egyetlen vidámparkjának kiemelt célja, hogy generációk közös szórakozását tegye lehetővé, és minél könnyebben elérhetővé tegye szolgáltatásait legfőbb célközönsége, a családok számára. Épp ezért a 3 év alattiaknak biztosított díjmentes belépés – amely egyedülálló a hazai állatkertek között – és a nagycsaládosoknak nyújtott árengedmény mellett idén tovább bővíti a kedvezményezettek körét, miután 2022. január 1-től ingyenes születésnapi belépővel kedveskedik valamennyi 18 év alatti vagy 18. életévét éppen betöltő vendégének. Az állatkerti és vidámparki belépésre egyaránt vonatkozó kedvezmény igénybevételéhez a jogosult személynek mindössze fényképes igazolványát kell bemutatnia a bejáratnál.
A különféle családi és céges összejövetelek megrendezésében sokéves tapasztalattal rendelkező intézmény továbbá örömmel jelenti be, hogy állatkerti és vidámparki születésnapi zsúr szervezésében is az érdeklődők rendelkezésére áll egész évben. Az egyedi igényeket figyelembe véve összeállított programmal kapcsolatosan illetékes munkatársukkal (+36 30 355 5370 vagy Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) egyeztethetünk.
Bővebben: Újévi újdonság: 18 éves korig ajándék születésnapi belépő a Nagyerdei Kultúrparkba!
A jelek szerint remekül érzik magukat a Debreceni Állatkert tavaly áprilisban átadott afrikai éjszakai társasbemutatójának lakói, hiszen a korábban sosem tartott berber csíkos fűegerek még érkezésük évében utódokkal lepték meg gondozóikat és a látogatókat. A november közepén felfedezett, egyelőre ismeretlen nemű két apróság gyorsan cseperedik, és méretben már majdnem utolérték szüleiket. A felnőtteknél észrevehetően bátrabbak – egyikük kifejezetten barátságos gondozóival –, így a szerencsés látogatók megpillanthatják őket az egyiptomi gyümölcsevő denevérekkel és a szintén tavaly érkezett szenegáli fülesmakikkal közös otthonuk talajszintjén.
A Marokkó, Algéria és Tunézia partvidékének mediterrán cserjéseiben és erdőiben őshonos berber csíkos fűegér (Lemniscomys barbarus) 30 gramm körüli tömegével és 8-12 cm-es testhosszával nemének legkisebb termetű képviselője. Élettartama a vadonban alig haladja meg a hat hónapot, emberi gondozásban viszont akár a négy és fél évet is elérheti. Sűrű fűtakaró alatt ásott üregekben lakik, jellemzően egyedül vagy párban. Szinte egész életét az üreg környékén éli le; a bejárattól rendszerint jól látható ösvény vezet táplálékszerző helyéhez. Étrendjének alapját a fű képezi, de fogyaszt leveleket, gyökereket, terméseket, magokat és ritkábban rovarokat is. Bár természetes populációi egyelőre stabilak és népesek, a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.
Bővebben: Máris utódokkal gyarapodott a Debreceni Állatkert csíkos fűegércsapata
Karanténba került a Fővárosi Állat- és Növénykert 57 pelikánja és 46 másik vízimadár, amelyeket ezért átmenetileg a nagyközönség sem láthat.
A rendkívüli intézkedés oka, hogy két elpusztult pelikánból a madárinfluenzáért felelős, H5N1 altípusba tartozó vírus jelenlétét mutatták ki.
A vírust, amelyet elsősorban a vadon élő, vonuló vízimadarak terjesztenek, minden valószínűség szerint az állatkerti Nagy-tóra látogató vadmadarak vitték be.
A városligeti intézmény szakemberei azonnal értesítették az illetékes hatóságokat, majd a Nébih munkatársaival közösen elvégzett helyszíni szemle alapján született döntés a szükséges intézkedésekről.
Az érintett 103 egyedet a fővárosi állatkert és a Nébih szakemberei speciális előkészületek után egyenként befogták és megvizsgálták. Ezután az állatkertnek a közönség által nem látogatható részén kialakított karanténba kerültek, ahol lehetőség van arra, hogy az állatokat kis csoportonként elválasszák egymástól is.
A madaraktól egyenként vett minták egyikéből sem lehetett kimutatni a vírust, így minden jel arra mutat, hogy a gyors intézkedéssel a vírus belső terjedését eddig sikerült megállítani - közölték.
Bővebben: Karanténba kerültek a fővárosi állatkert pelikánjai
Az év vége közeledtével az ország első vidéki állatkertje és egyetlen vidámparkja fontos hírekkel szolgál mindazoknak, akik 2022-ben visszatérő vagy új vendégként szeretnék majd felkeresni.
A növekvő látogatói igényeknek megfelelően és az észszerű működés jegyében megváltozott a nyitvatartás; mostantól összehangoltan, egységes napi nyitással és zárórával üzemel az Állatkert és a Vidámpark, utóbbi pedig ezentúl a tavaszi szünet első napjától október 31-ig várja majd a szórakozni és kikapcsolódni vágyókat.
Az intézmény igyekszik évről évre egyre gazdagabb, valóban négy évszakos programkínálattal kedveskedni a nagyközönségnek, és ez jövőre sem lesz másképp: honlapján már megtekinthető a 2022-es év rendezvénynaptára, amelyben a hagyománnyá vált programok mellett számos újdonság is helyet kapott. További fajokkal bővül az Állatok akcióban program, a növénykerti gyűjtemény legjavát több kertészeti kiállításon is megcsodálhatjuk majd, a korlátlan nyáresti kalandok szerelmeseit pedig június közepétől augusztus végéig minden hétvégén Karszalagos Este várja.
Azoknak, akik semmiképpen sem szeretnének lemaradni a Park aktualitásairól, és egyúttal jelképesen otthonukba is beengednék az Állatkert lakóit, jó hír, hogy december 10-én megjelenik az intézmény első falinaptára, amelyet az állatkerti pénztárban tudnak majd megvásárolni 1450 Ft-os darabáron.
Bővebben: Javában készül a jövő évre a Debreceni Állatkert és Vidámpark
A Debreceni Állatkert kiemelt célja, hogy a hagyományos közönségkedvencek mellett olyan fajokat is megismertessen és megszerettessen látogatóival, amelyek bár kevésbé ismertek, legalább annyira rászorulnak a fajmegőrzési segítségre és az emberi gondozásban végzett tenyésztésre. Ezek közé a lakók közé tartoznak a 2015 óta tartott tarvarjak, akikhez november 5-én érkezett egy tavaly kelt fiatal hím a csehországi Ostrava állatkertjéből. Karanténját követően a jövevény beköltözött fajtársaihoz az Afrika-röpde épületébe, ahol már a látogatók is megtekinthetik számos más egzotikus madárfaj képviselőinek társaságában.
Az eredetileg a Földközi-tenger teljes térségében – Dél-Európában, Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában, sőt egyes feljegyzések szerint még a történelmi Magyarország területén is – megtalálható tarvarjú (Geronticus eremita) csalóka nevével ellenkezően nem közeli rokona a varjaknak, hanem az íbiszfélék közé tartozik, amiről karcsú testalkata, hosszú lába és jellegzetesen lefelé hajló keskeny csőre árulkodik. Természetes populációja a XX. század során mintegy 98 százalékkal fogyatkozott meg elsősorban a vadászat és az emberi tevékenység okozta élőhely-átalakulás következtében, így elterjedési területének nagy részéről teljesen eltűnt; egyetlen megmaradt, teljesen vadon élő állománya Marokkó területén található, és mintegy 700 egyedből áll, emellett párszázas egyedszámban sikerült visszatelepíteni Törökország és Spanyolország egyes részeire. E szorult helyzete miatt a faj jelenleg veszélyeztetett besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján, de egészen 2018-ig súlyosan veszélyeztetettnek minősült.
Bővebben: Tarvarjú-tenyészcsapatot állít fel a Debreceni Állatkert
A Debreceni Állatkert régóta várt különleges lakó érkezéséről számolhat be, ugyanis november 26-án egy nőstény fekete-fehér varit fogadtak a franciaországi Calviac állatkertjéből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében. A Chari nevű, 2012-es születésű jövevényt a remények szerint elfogadja majd társának az intézmény ikonikus lakójának számító Fifi, így először állhat össze tenyészpár e súlyosan veszélyeztetett fajból a Nagyerdő fái alatt. Chari egyelőre fokozatosan ismerkedik új környezetével, de a szerencsés látogatók a mai naptól akár kifutójában is találkozhatnak vele a Katta-sétány szomszédságában.
A Madagaszkár keleti részén fekvő trópusi esőerdőkben endemikus fekete-fehér vari (Varecia variegata) a nagyobb termetű makifélék egyike. Teljes mértékben az esőerdei lombkoronaszinthez alkalmazkodott; erős lábával kiválóan ugrik fáról fára, jellegzetes színezetű, sűrű bundája pedig megvédi a bőséges csapadéktól. Kisebb családi közösségekben él, amelyeket a domináns nőstény vezet. Leveleket, gyümölcsöket, valamint nektárt fogyaszt, és különlegessége, hogy ő a világ legnagyobb beporzója; egyedülálló módon képes kinyitni az élőhelyén őshonos utazók pálmájának virágait, amelyről szőrzetén szállítja tovább a pollent.
Bővebben: Párt kapott Fifi, a Debreceni Állatkert fekete-fehér varija!
A Debreceni Állatkert Afrika-panoráma kifutójának hosszú évek óta népszerű lakói a jávorantilopok, akik évről évre utódokkal örvendeztetik meg az intézmény dolgozóit és látogatóit. Annak érdekében, hogy ez így is maradjon, a csorda eddigi tagjai a rangidős bika kivételével másik állatkertbe költöztek, a helyükre pedig november 15-én egy idei születésű, kiváló genetikájú fiatal tehén érkezett a csehországi Ostrava állatkertjéből. A tervek szerint jövőre további nőstényekkel bővülő leendő tenyészcsapat két tagját a látogatók is megtekinthetik közös kifutójukban.
Az Afrika déli és keleti szavannáin őshonos jávorantilop (Taurotragus oryx) a második legnagyobb ma élő antilopfaj, mivel a kifejlett bikák akár a 180 cm-es marmagasságot és az egytonnás testtömeget is elérhetik. Méretéhez hasonlóan impozáns a vöröses homokszínű szőrzetén húzódó függőleges fehér csíkozat és a többszörösen csavart, egyenes szarv, amely gyakran a fél méteres hosszt is meghaladja. A fajt főként az élőhelyvesztés és a húsáért, bőréért és trófeájáért való orvvadászata veszélyezteti, így szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) fenyegetett fajokat tartalmazó Vörös Listáján.
Bővebben: Megújul a Debreceni Állatkert jávorantilop-csapata!
A Miskolci Állatkert oroszlánjai májusi érkezésüket követően gyorsan a látogatók kedvenceivé váltak. Láthatóan az oroszlánok is komfortosan érzik magukat, hiszen máris családot alapítottak új otthonukban. Szeptember közepén ugyanis világra jöttek a Miskolci Állatkert első oroszlánkölykei!
Zeusz és a két nőstény oroszlán – akik később a Miskolci Állatkert látogatóitól a Nala és a Kiara neveket kapták – május közepén költöztek a Száhel nevet viselő, újonnan elkészült tematikus bemutatóba. Az elmúlt hetekben azonban csak két állatot láthattak az állatkert látogatói, ennek oka pedig az, hogy a harmadik állat utódoknak adott életet. Szeptember 17-én jött a világra három kölyök, akiket anyjuk gondosan nevel. Az állatkert munkatársai is igyekeztek minél nagyobb nyugalmat biztosítani a család részére, így eddig a látogatók szeme elől is rejtve nevelkedtek a kölykök. Most, hogy elérték a kéthónapos kort, a kis oroszlánok átestek az első állatorvosi vizsgálatokon. Testsúlyuk és testhőjük mérésén kívül megkapták a macskaféléknél ilyenkor szokásos védőoltásokat, illetve az egyedi azonosításukat szolgáló mikrochipeket is. Az állatorvosi vizsgálat eredményeképpen az állatkert munkatársai megállapíthatták, hogy mindhárom kölyök jól fejlődik, egészséges és életerős.
Az oroszlán korábban az óvilág széles területén elterjedt, nem csak Afrikában, hanem Ázsiában és Európa déli részén is. Mintegy 2500 évvel ezelőtt még Magyarország területén is honos volt. Afrikán kívül ma már csak Nyugat-India erdeiben maradt fenn egy apró állománya, de a „fekete kontinensen” is egyre jobban feldarabolódik élőhelye. Így ma már az oroszlán is sebezhető természetvédelmi státuszú.
Bővebben: Oroszlánkölykök jöttek a világra a Miskolci Állatkertben
A Debreceni Állatkert ismét különleges, korábban sosem tartott faj érkezéséről adhat hírt, miután október 14-én egy fiatal hím hegyi arát fogadtak a csehországi Ostrava állatkertjéből. Az intézmény legújabb jövevényét már a látogatók is megtekinthetik a papagájsoron. Előreláthatóan még az idei évben tojó érkezik hozzá, így az intézmény reményei szerint a fajmegőrzési célú tenyésztés is kilátásba kerül majd.
Az Amazónia délnyugati részén és az Andok vele szomszédos hegylábainál endemikus hegyi vagy kékfejű ara (Primolius couloni) a kisebb termetű arák közé sorolható; nagyobb rokonaihoz hasonlóan azonban ő is rendelkezik az arák jellegzetesen hosszú, egyenes farktollaival és vaskos csőrével. Mint arról egyik köznapi neve is árulkodik, feje és evezőtollai kék színűek, míg teste javarészt zöld. Nappal aktív faj, jellemzően 2-4 egyedből álló kisebb csapatokban fordul elő. Főként terméseket és magvakat fogyaszt, de több rokonához hasonlóan rendszeresen fogyaszt agyagot is, amellyel az éretlen táplálékában található méreganyagokat semlegesíti.
A bányászat és fakitermelés miatti élőhelyvesztés és az illegális kereskedelem számára történő befogások egyaránt veszélyeztetik, ezért a faj sebezhető besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján, és helyet kapott a washingtoni egyezmény (CITES) nemzetközi kereskedelemmel szemben védettséget nyújtó I. mellékletében is. Világszerte állatkerti ritkaságnak számít, mivel alig 100 egyede él 27 intézményben, hazánkban pedig kizárólag Debrecenben találkozhat vele a nagyközönség.
Bővebben: Sosem mutatott még be ilyen értékes arát a Debreceni Állatkert
Az ország egyetlen vidámparkja évről évre igyekszik újdonságokkal szolgálni minden korosztálynak. Tavaly a 60. jubileum alkalmából új külsőt kapott, így immár a jeges csodák világába repíti el utasait a legkisebbeknek kedves Babaforgó, amelynek revitalizációját a most felkerült díszítőelem koronázta meg. Az intézmény grafikusa és festőművésze, valamint a Debreceni Egyetem által közösen megalkotott hóemberfigura jelentős innováció a park életében, ez ugyanis az intézmény történetének első 3D nyomtatással készült dekorációja.
Bár az idei vidámparki szezon a végéhez közeledik, az intézmény október 31-ig még nyitva áll a vendégek előtt, akiket Halloween lidérces éjszakáján ráadásul rémületesen izgalmas kalandokkal és korlátlan játékgép-használattal vár majd.
Az idei évben a hagyományos, sötétedés utáni Halloween Est rendezvényünket útfelújítási munkálatok miatt nem tudjuk megrendezni, azonban 2021. október 31-én, vasárnap napközben „borzongató” programokkal várjuk látogatóinkat. 10 és 16 óra között „tök jó” látványetetések, nemszeretem állatok bemutatója, halloweeni arcfestés, valamint pókok, bogarak, skorpiók várják az állatkertbe érkező kicsiket és nagyokat.
A nap során az érdeklődők félóránként látványetetéseken és nemszeretem állatok bemutatóján vehetnek részt. Akik maguk is szeretnének valamely állat bőrébe bújni, azok számára arcfestéssel készülünk a Manó Manufaktúra jóvoltából. Az igazi borzongásra vágyók pedig az ízeltlábúak varázslatos világával is testközeli kapcsolatba kerülhetnek a „Bogaras vagyok” csapatának segítségével.
Hosszú évek óta nem tartott, különleges őshonos faj képviselőjével bővült a Debreceni Állatkert gyűjteménye, miután október 14-én egy uhu érkezett hozzájuk a csehországi Ostrava állatkertjéből. Az idén áprilisban kelt fiatal hím már birtokba vette röpdéjét, ahol a látogatók is megcsodálhatják. Az intézmény reményei szerint hamarosan tojó is érkezhet a jövevényhez, így a sikeres szaporulat is kilátásba kerül majd.
Az Európa és Ázsia nagy részén megtalálható uhu, más néven nagy fülesbagoly (Bubo bubo) a világ egyik legnagyobb termetű bagolyféléje és éjszakai madara. 12 alfaja közül talán a legszebb és leggazdagabb mintájú tollazattal az immár Debrecenben is látható európai (Bubo bubo bubo) rendelkezik. Valódi csúcsragadozó, étrendjének jelentős részét 200 gramm körüli kisemlősök teszik ki, de olykor a magánál kisebb termetű ragadozó madarakat is elejti. Magányosan élő faj, de párja mellett élethosszig kitart, és évről évre ugyanazt a költőhelyet keresi fel. Saját fészket nem épít, tojásait védett sziklakiszögellésre vagy üreg aljába rakja, ritkább esetben pedig más ragadozó madarak fészkét foglalja el.
Bővebben: Tekintélyt parancsoló éjszakai vadász érkezett a Debreceni Állatkertbe
Az 1931 óta minden évben október 4-én, az állatok védőszentjeként is tisztelt Assisi Szent Ferenc emléknapján tartott az Állatok Világnapja piros betűvel szerepel minden állatbarát naptárában, hiszen célja, hogy felhívja a figyelmet valamennyi vadon és emberi gondozásban élő állat védelmének és jólétének fontosságára. Immár sokéves hagyomány, hogy e jeles nap alkalmából a Debreceni Állatkert egy teljes héten át – idén október 4. és 10. között – tematikus szakvezetésekkel és bemutatókkal igyekszik közelebb hozni a nagyközönséghez az élővilág megannyi csodáját.
Az idei év dinamikus bővülése nyomán a látogatókat az intézmény valaha volt leggazdagabb, immár 200 faj 900 egyedét számláló gyűjteménye várja. Több egzotikus fácán-, galamb- és papagájfélével kiegészült madárállományban gyönyörködhetnek; bepillantást nyerhetnek Afrika éjszakai élővilágába a szenegáli fülesmakik és egyiptomi gyümölcsevő denevérek társasbemutatójában; kedden, csütörtökön és szombaton végigkövethetik a fenséges ázsiai oroszlánpár, Kamal és Hima portyáját; megismerhetik a dél-amerikai fauna újabb jeles képviselőit, a nagy marát és a nandut; valamint olyan, korábban sosem tartott ritkaságokkal is találkozhatnak, mint a dél-afrikai sül és a szudán zebra. Természetesen gyermekáldásból sem volt hiány az évben: fiókák keltek a zöldszárnyú és a kék-sárga aráknál, három borjú is született a jávorantilop-csordában, zsebibabák nevelkednek a Bennett-kenguruknál, és világra jött az első debreceni nagy szőröstatu-kölyök.
Ötmilliárd forintos fejlesztésbe kezdenek a veszprémi állatkertben, ahol új nagymacskakifutó és háziállatbemutató épül 2023 közepére.
A támogatói okirat aláírása alkalmából tartott keddi sajtótájékoztatón Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy az állatkertek kulturális és közösségi színterekként működnek, melyekben oktatási, nevelési és tudományos munka is zajlik.
Török László, a veszprémi állatkert igazgatója elmondta, hogy 3 hektárnyi területen zajlik majd az építkezés.
Az akadálymentesen látogatható nagymacska kifutón tigris, hiúz és hópárduc kap majd helyet. A kifutó egy többszintes sétaúton lesz megközelíthető, mely a talajszint és a lombkoronaszint között halad. A háziállatbemutató három nagy istállót, egy kocsiszínt és egy beállót foglal magában. A legtöbb városi gyerek már nem találkozik közvetlenül a háziállatokkal. Ezért van nagy jelentősége, hogy a látogatók itt közvetlen közelről láthatják a legkülönfélébb állatokat, köztük sertést, baromfit, tehenet - hangsúlyozta az igazgató. Közölte: szerdán kezdik meg az állatok elköltöztetését más kifutókba, az építkezés pedig még ebben az évben megkezdődik.
Bővebben: Ötmilliárd forintos fejlesztés kezdődik a veszprémi állatkertben
Újabb, korábban sosem tartott fajjal bővült a Debreceni Állatkert gyűjteménye, miután nemrég egy nőstény luzoni kéregpatkányt fogadtak a lengyelországi Lodz állatkertjéből az Európai Törzskönyvi Program (EAZA ESB) keretében. A jövevény egyelőre a kulisszák mögött ismerkedik új környezetével, de hamarosan a látogatók is megtekinthetik; sőt, a remények szerint a közeljövőben társat is kap, így az intézmény a későbbiekben sikeres szaporulattal is hozzájárulhat a nemzetközi tenyészprogramhoz.
A Fülöp-szigetek legnagyobb tagjának északi részén endemikus luzoni kéregpatkány (Phloemys pallidus) viszonylag nagytermetű, éjjel aktív rágcsálófaj. Mint arról neve is árulkodik, idejének legnagyobb részét a lombkoronaszinten tölti, erős karmaival kiválóan kapaszkodik a fák kérgébe. Párban él, a nőstények évente egy, esetleg két utódot hoznak a világra faodúban vagy földbe ásott üregben kialakított fészkükben. Különféle növényi részeket fogyaszt, az élőhelyének szűkülése következtében azonban a környező földeken termesztett rizst is megdézsmálja, ami miatt sok helyen kártevőként tartják számon.
Az élőhelyvesztés és az ember-állat konfliktusok mellett az élelmezési célú vadászat is fenyegeti, így a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. A hazai állatkertek körében igazi ritkaságnak számít, mivel a debreceni nőstény érkezéséig kizárólag a Fővárosi Állat- és Növénykertben tartották.
Bővebben: Ismét egzotikus ritkasággal gyarapodott a Debreceni Állatkert
Bár becsengettek, ősszel is megannyi kalandot tartogat az ország egyetlen vidámparkja, amely szeptemberben nemcsak hétvégente, hanem a hétfő kivételével valamennyi hétköznap is nyitva áll 10:00 és 18:00 között.
A nagyközönség ráadásul e hónapban sem marad határtalan élmények nélkül, hiszen a Park most hétvégén, azaz szeptember 11-én és 12-én ismét megrendezi a nagysikerű Karszalagos Hétvégét. Az akció keretében a karszalagos belépőt váltó vendégek egész nap korlátlanul használhatják majd az intézmény valamennyi játékgépét.
A korlátlan játékgép-használatot biztosító karszalagos belépők tavalyhoz képest változatlan áron, azaz gyermekeknek 3900 Ft-ért, míg felnőtteknek mindössze 3500 Ft-ért válthatók meg az intézmény pénztáraiban a rendezvény ideje alatt vagy kényelmes és gyorsított bejutást biztosítva online elővételben.
Bővebben: Szeptemberben is Karszalagos Hétvégével vár a Debreceni Vidámpark
Az "Állatkertek éjszakája"rendezvényünk részletes programja. 2021. augusztus 27. Felhívjuk továbbá a figyelmet, hogy ezen a napon a délelőtti és a kora délutáni látványetetések elmaradnak!!!!! Helyette 17.30-tól 22.00 óráig várják az érdeklődőket vad találkozásaikra!
AJÁNDÉK KOKTÉL - LÁTVÁNYETETÉSEK - LÁTVÁNYMERÜLÉS - SZELFISAROK ÁLLATOKKAL
Az első 150 látogatónak ajándék koktéllal kedveskedünk.
Egész estés programmal várjuk kedves látogatóinkat:
Ha régóta vágysz arra, hogy testközelből is megnézhesd állatainkat, akkor a külön erre kialakított szelfisarokban lehetőségetek lesz fotózkodni velük állatgondozóink segítségével.
Az est folyamán a Tropicarium búvárai lemerülnek a cápák közé az 1 millió literes akváriumunkba, ahol velük is tudtok szelfizni, közben pedig személyes történeteket is hallhatok az akváriumunk lakóiról. Merülés után közvetlen beszélgetésre invitálunk Titeket, ahol feltehetitek kérdéseiteket búvárainknak.
Mindemellett különleges látványetetésekkel is készülünk.
A program ára egységesen 3.700.- Ft, a jegyek jegypénztárunkban elővételben vagy a rendezvény napján belépéskor is megvásárolhatók.
Sok szeretettel várunk Titeket ezen a különleges éjszakán!
A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
A Miskolci Állatkert az idei évben már 10. alkalommal rendezi meg az Állatkertek Éjszakáját.
Az idei programon, 2021. augusztus 27-én, pénteken, testközelbe kerülhetünk a „nemszeretem” állatokkal, az éjszakai etetések során megismerhetjük az éjjel aktív állatok természetes viselkedését, és számos érdekességgel találkozhatunk a kísérő programokon.
Ezen az estén 19:00 és 23:00 óra között várjuk látogatóinkat, a pénztár 21:00 óráig tart nyitva.
A nap folyamán érkezők folyamatos bent tartózkodás mellett részt vehetnek az esti programokon.
Jegyek elővételben augusztus 23-tól kaphatók a Miskolci Állatkert pénztárában.
Forrás: az állatkert közösségi oldala
A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
Felnőtt: 1 600 Ft
Gyermek (3-18 év között): 1 100 Ft
Nyugdíjas: 1 100 Ft
Családi (2 felnőtt + 1 gyermek): 3 300 Ft
Regisztrációs jegy: 100 Ft
Fogyatékkal élők: ingyenes
Állami gondozottak: 600 Ft
Állatkertek éjszakája a Veresegyházi Medveotthonban 2021. augusztus 27-én. A látogatók megismerkedhetnek testközelből a hüllőkkel, de lesz előadás a nagyragadozókról, lámpás állatkeresés, éjszakai vonatozás és még sok érdekes program. A belépés a kedvezményes családi jegy megvásárlásával történik.
Bővebben: Állatkertek éjszakája a Veresegyházi Medveotthonban
Augusztus 27-én este változatos programokkal, érdekességekkel, éjszakai látványosságokkal várjuk az Állatkert barátait. Jegyek válthatóak kasszáinkban és online.
Bővebben: Állatkertek Éjszakája 2021 a Fővárosi Állatkertben
Különleges programmal készülünk augusztus 27-én, pénteken az Állatkertek éjszakájára. Hagyományainkhoz híven egy földrész állatait mutatjuk be legnépszerűbb rendezvényeinken. Most Afrikára esett a választás, így látványetetések és játékos programok mellett a “Fekete kontinens” hagyományait, hangszereit és népviseletét is megismerhetik a látogatók a Magyar Afrika Társaság közreműködésével.
Izgalmas és látványos programokkal várjuk a látogatókat augusztus 27-én, pénteken az Állatkertek éjszakáján. Az országos programsorozathoz a Szegedi Vadaspark is évről-évre csatlakozik, és ahogy lenni szokott, egy földrészt állítunk a legnépszerűbb rendezvényeink középpontjába. Az Állatkertek éjszakáján, a “Fekete kontinens”, Afrika élővilága és kultúrája kerül a középpontba a Magyar Afrika Társaság bemutatóival és foglalkozásaival az előtérben. A programba bekapcsolódott a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, akik ügyességi feladatokkal és bátorságpróbával várják az érdeklődőket. Állati nyomozók is színesítik az estét, ugyanis a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnmegelőzési Osztálya is játékos tesztekkel, óriás puzzle-lel, színezővel, feladványokkal és Szimattal várja a kilátogatókat.
Az este folyamán nem maradhatnak el az állatsimogatók sem. Reméljük, mindenki összegyűjti addig a bátorságát, hogy megismerkedjen Emmával, a királypitonnal, vagy a madagaszkári bütykös (óriás) csótányokkal. A program vázát természetesen a látványetetések adják, így nem hiányozhatnak az estéről a legnagyobb kedvencek: az elefántok, orrszarvúak, oroszlánok, medvék, jaguárok , de egy igazi afrikai szafarira is ellátogatunk, mégpedig a hiénák, vízilovak és a fossza háza tájára.
Program
18.00-20.00: Magyar Afrika Társaság: kézműves foglalkozások, hangszerbemutató
20:00-21.00: Serengeti Troupe afrikai együttes előadása, táncház
Fókamedencénél, a madárbarát kert előtt:
Minden évben eljön az éjszaka, amikor az állatoké a főszerep! Augusztus utolsó péntekén, 19:00 és 23:00 között az ország első vidéki állatkertje és egyetlen vidámparkja immár 10. alkalommal rendezi meg az Állatkertek Éjszakáját, amelyen egyedülálló nyáresti programkavalkáddal várja a nagyközönséget. Az idei évben a szórakozni és kikapcsolódni vágyók Afrika sokszínű élővilágába és kultúrájába pillanthatnak be a kontinens fajaiban kiemelkedően gazdag intézmény és közreműködő partnerei szervezésében.
E varázslatos estén remek alkalom nyílik rá, hogy hangulatos fáklyafény mellett a nagyközönség betekintést nyerjen a valaha volt legtöbb, immár 190 fajnak otthont adó kert lakóinak titokzatos éjszakai életébe. Az egész estés Állatok akcióban program keretében az érdeklődők többek között végigkövethetik a szépkorú nílusi vízilovak, Linda és Szigfrid esti fogmosó rutinját, megcsodálhatják az immár háromtagú marabucsapat látványetetését, kileshetik portyájuk közben az újdonsült ázsiai oroszlánpárt, Kamalt és Himát, családja körében találkozhatnak Zaharával, az egyéves recés zsiráflánnyal, és megismerhetik Cody, a kézből nevelt Bennett-kenguru történetét a róla szóló kisfilm premiervetítésén. A legmerészebbek pedig a pálmaházi Bátorságpróbán testközelből megismerhetik és megkedvelhetik az addig talán nem szeretett állatokat – sőt, az igazán ínyencek idei újdonságként rovarkóstoláson is részt vehetnek!
A rendezvény évtizedes hagyományaihoz híven fellépőkből és programokból sem lesz hiány: életnagyságú homokszobrok, tűzsonglőr-bemutató, homokanimáció, világító ásványok, illatkerti séta, afrikai fegyverek és zenés-táncos produkciók várják fergeteges afrikai hangulatban a nagyérdeműt.
Bővebben: Jubileumi és grandiózus Állatkertek Éjszakájára készül a Debreceni Állatkert
Nem egészen két hónappal azután, hogy hírt adott a Mazsola és Csehországból érkezett fiatal társa között szövődő állati szerelemről, a Debreceni Állatkert ma újabb örömhírrel szolgálhat a nagy szőröstatuk háza tájáról, augusztus 13-án ugyanis világra jöttek az intézmény történetének első tatukölykei. Az egyelőre ismeretlen nemű ikrek még nagyjából kéthónapos korukig anyjuk folyamatos gondoskodására szorulnak; hátukat a fajra jellemző csontos páncél kialakulásáig puha, rózsaszín bőr fedi, szemük pedig csak 2-4 hetesen nyílik majd ki. Hazánk jelenleg egyetlen gyermekes nagy szőröstatu-családja a kétujjú lajhárokkal közösen lakott társasbemutatóban tekinthető meg az intézmény Trópusi házában – sőt, a tovább bővülő Állatok akcióban program keretében immár nemcsak a lajhárok, hanem a tatuk látványetetését is végigkövethetjük minden nap 11:30-tól.
A Dél-Amerika déli pampáin, félsivatagaiban és erdőiben őshonos nagy szőröstatu, más néven sörtés armadilló (Chaetophractus villosus) egy igazán különleges és ősi öregrendbe, a vendégízületesek közé tartozik a többi tatufajjal, valamint a szintén újvilági lajhárokkal és hangyászokkal együtt. Legszembetűnőbb jellegzetessége a háta nagy részét védő, 7-8 övből felépülő, hosszú szőrszálakkal borított csontos páncél. Mindenevő, tápláléka után a földben kutat, amiben kiváló szaglása és erős, ásásra specializálódott karmai segítik. Idejének jelentős részét a föld alatt tölti, ahol különleges légzőrendszerének köszönhetően képes talajszemcsék felszívása nélkül belélegezni a levegőt.
Bővebben: Máris utódokat nevel a Debreceni Állatkert újdonsült tatupárja
Immár X. alkalommal kerül sor a Debreceni Virágkarnevál ifjúsági kísérőrendezvényére, a 2012-ben útjára indult Galiba Gyermekfesztiválra, amelynek hagyományosan az ország egyetlen Vidámparkja ad otthont. A Gyermekfesztivál az elmúlt évtizedben egynapos programból többnapos rendezvénysorozattá nőtte ki magát, az idei jubileumi alkalommal pedig egy teljes héten át, augusztus 15-től egészen 22-ig kedveskedik páratlan szórakozási és kikapcsolódási lehetőséggel a családoknak.
A rendezvény ideje alatt ingyenesen látogatható és hosszabbított nyitvatartással működő Vidámparkban minden eddiginél gazdagabb, egész napos programkínálat várja a nagyközönséget. A városi testvércéggel, a Főnix Rendezvényszervező Kft-vel közös szervezésben megvalósuló, Lúdas Matyi ikonikus libájáról elnevezett fesztivál a hagyományaihoz híven idén is a nemzeti értékek bemutatását és továbbörökítését igyekszik szolgálni, az ötkarikás játékok alkalmából pedig a minőségi mozgást népszerűsítő olimpiai sportágakkal is megismertet majd kicsiket és nagyokat.
Bővebben: Jubileumi Galiba Gyermekfesztivál a Debreceni Vidámparkban
Változatos programokkal készül a budapesti állatkert fennállásának 155. évfordulójára, a városligeti intézmény többek között szakvezetéssel tartott sétákkal, előadásokkal és koncertekkel várja az érdeklődőket szombattól hétfőig - tudatta a Fővárosi Állat- és Növénykert csütörtökön az MTI-vel.
Mint írják, a fővárosi intézményt 1866. augusztus 9-én, a déli harangszóra nyitották meg. A világ egyik legrégebbi állatkertjének számító városligeti intézmény "születésnapja" idén hétfőre esik, így a jubileumi programok már a megelőző két hétvégi napon elkezdődnek, vagyis szombattól hétfőig tartanak.
Az ünnepi hétvégén többek között állatkerti sétákat tartanak szakveztetéssel, előadást hallható a Nagyszikla titkairól, valamint az elefántokról és a vastagbőrűekről. Kézműves foglalkozásokat szerveznek a Pálmaház teraszán és Macis gyerekfoglalkoztató programon is részt az vehetnek az érdeklődők az Indiaházban. A budapesti állatkertbe szombaton és vasárnap ellátogatók beszélgetést hallhatnak híres nevelőszülőkkel, valamint kvízjátékon is részt vehetnek. Az érdeklődők szombaton egyebek mellett a Matiné Zenekar, vasárnap az eleveN gyerekzenekar és a Kiskalász Zenekar, hétfőn a Bach Mindenkinek Fesztivál 2021 programsorozat részeként a Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes koncertjét, valamint a Veronaki Zenekar családi koncertjét hallhatják.
Bővebben: Változatos programokkal készül a budapesti állatkert fennállásának 155. évfordulójára
A cívisvárosi intézmény hétről hétre újabb apróságokról számolhat be, ezúttal pedig a vörös aranyfácánok háza tájáról szolgálhat örömhírrel, miután május közepe és június eleje között összesen három fióka bújt elő tojásából mintegy 22 nap keltetést követően. Az egyelőre ismeretlen nemű utódok közül ketten már az állatkert madáróvodájában nevelkednek, ahol a látogatók is megtekinthetik őket a május 7-én világra jött kékpáva-növendékek társaságában. A harmadikként kikelt fióka egyelőre a kulisszák mögött cseperedik, de amint eléri a megfelelő méretet, ő is csatlakozni fog társaihoz.
A vörös aranyfácán (Chrysolophus pictus var.) Közép-Kína sziklás hegységeiben, bambuszerdőiben és bozótosaiban őshonos, de betelepítések nyomán ma Európában, illetve Észak- és Dél-Amerikában is élnek szabad populációi. A párzási időszakot leszámítva magányosan él, levelekből, hajtásokból és ízeltlábúakból álló táplálékát nappal keresi.
Bővebben: Megállíthatatlanul gyarapodik tovább a Debreceni Állatkert, most aranyfácán-fiókák keltek
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Európában a budapesti legjobban szaporodó állatkerti rózsás flamingó csapat
Már húsz fióka cseperedik a Budapesti Állatkert rózsás flamingóinál. Az első július 6-án kelt ki a tojásból, az eddigi utolsó két napja, de az elkövetkező napokban további fiókák kikelése is várható.
A Fővárosi Állat- és Növénykert egyik nevezetes látványossága a rózsás flamingó kolónia, amely jelenleg több mint százötven egyedből áll. Európában ez az egyik legjobban szaporodó rózsás flamingó csapat, évről évre 15-20 fióka szokott kikelni és felcseperedni.
A fiókák többsége általában június második felében szokott kibújni a tojásból, de az idei évben az időjárás alakulása miatt (megesett, hogy még májusban is fűteni kellett) a költési szezon kissé később kezdődött. A fészkeket június elején kezdték el építeni, az első tojásokat pedig június második hetében rakták le a tojók. A közel egyhónapos költési időszak elteltével az első fióka július 6-án bújt elő, s őt azóta 19 másik követte. A legidősebb most 12 napos, a legfiatalabb pedig két napja kelt ki a tojásból. Több fészekben még most is van tojás, amelyeken a szülőpárok kotlanak is, így az elkövetkező napokban további flamingófiókák kikelése várható.
Bővebben: Néhány nap alatt húsz flamingófióka kelt ki az Állatkertben
Ismét új, korábban sosem tartott fajjal gyarapodott a Debreceni Állatkert ázsiai madárgyűjteménye, miután a napokban egy hím sörényes galamb érkezett hozzájuk a hollandiai Vogelpark Avifaunából. A színpompás jövevény már birtokba vette az intézmény galambröpdéjét, ahol a látogatók is megcsodálhatják.
A Délkelet-Ázsia partvidékein és szigetvilágában őshonos sörényes galamb (Caloenas nicobarica) szigetről szigetre vándorló nomád faj. Kifejlett egyedei arról ismerhetők fel, hogy fémes kék és zöld tollazatuktól jól elütő, fehér farktollakkal rendelkeznek, amelyek egyrészt segítenek a mögöttük repülő társaiknak tartani a haladási irányt, másrészt a madár szaporodóképes korát is jelzik. A hímek hosszú nyaki dísztollaik alkotta sörényük felborzolásával igyekeznek maguknak párt találni, akivel aztán életük végéig együtt maradnak. Érdekesség, hogy a legfrissebb genetikai kutatások alapján ezt a fajt tartják az egykor Mauritius szigetén endemikus, mára már kihalt dodó legközelebbi élő rokonának.
Bővebben: A dodó legközelebbi rokona a Debreceni Állatkertben
Először született vadonban kölykük fogságban világra jött gorillaszülőknek - írja a BBC hírportálja.
A gorillakölyök a gaboni Batéké-fennsíki Nemzeti Parkban született, anyja a 13 éves Mayombe, apja a 15 éves Djongo.
Az apaállat az angliai Port Lympne rezervátumban született, 2013-ban apjával, Djalával együtt engedték szabadon Gabonban.
Mayombe, az anyaállat a franciaországi Beauval állatparkban jött világra, őt 2019-ben engedték el Gabonban az Aspinall állatvédő alapítvány és az állatkert közti együttműködés során.
A kis állat életét vadőrök kísérik figyelemmel, az újdonsült családot gyakran látni a vadkamerák felvételein.
A kis gorilla nagyapja, Djala árván maradt, miután szüleit orvvadászok megölték. Az alapítvány mentette meg 1986-ban.
Az angliai rezervátumban élő gorillaközösséget, amely Djalából, fiatal utódjából és néhány nőstényből állt, 2013-ban szállították a gaboni Batékébe.
Úgy tudni, Mayombe és Djongo az első gorillapár, amelynek tagjai fogságban születtek, és sikeresen hoztak világra utódot a vadonban - közölte az Aspinall.
Damian Aspinall elnök szerint az utód születése a szervezet védelmi törekvéseinek sikerét szimbolizálja.
Bővebben: Először született vadonban kölykük fogságban világra jött gorillaszülőknek
Hagyományához híven Debrecen állatkertje idén is különleges nyáresti élményekkel várja az érdeklődőket, hiszen augusztus végéig péntekenként megrendezi a nagysikerű Esti sétákat.
A nyáreste varázsában megtartott program résztvevői egyedülálló szakvezetésen nyerhetnek bepillantást a kert ezernyi titkába és leshetnek be a kulisszák mögé, ahol feltárul az állatok addig ismeretlen, esti élete. Állatgondozók segítségével akció közben ismerkedhetnek meg a legkülönlegesebb lakókkal: megtudhatják például, hogyan mosnak fogat a vízilovak, végigkövethetik a nagyragadozók éjszakai portyáját, és felfedezhetik a Pálmaház megannyi különlegességét. Testközelből találkozhatnak továbbá az Állatkert bébisztárjaival, köztük a pingvinóvoda idei növendékével, Manfréddal és a hamarosan első születésnapját ünneplő zsiráflánnyal, Zaharával.
A páratlan élményben augusztus 20-ával bezárólag minden pénteken 20:00 és 23:00 között lehet részük az érdeklődőknek a Debreceni Állatkertben. A jegyek limitált számban kaphatók: alkalmanként 60 db váltható online elővételben 3800 Ft-os egységáron, további 20 db pedig a helyszínen fejenként 4000 Ft-ért.
Bővebben: Exkluzív nyáresti programok a Debreceni Állatkertben
Az idei év dinamikus gyűjteményi bővülésének köszönhetően a Debreceni Állatkert nemcsak számos, korábban sosem tartott fajjal gyarapodott, hanem több lakó is potenciális társat kapott, így a látogatók új állati szerelmek kibontakozásának is tanúi lehetnek. A nagy szőröstatuk, majd a szarvcsőrűmadarak egymásra találása után legutóbb a hazánkban őshonos élővilág jeles képviselőjéhez, Klárihoz, az intézmény hollójához érkezett egy daliás fiatal hím a hollandiai Vogelpark Avifaunából június közepén. A leendő pár már közös röpdéjében ismerkedik, és a remények szerint a jövő évi költési időszakban szaporulattal is megörvendeztetik majd gondozóikat és a látogatókat.
A varjúfélék legnagyobb termetű képviselője, a holló (Corvus corax) Eurázsiában, Észak-Amerikában és Észak-Afrikában egyaránt elterjedt. A legkülönfélébb élőhelyekhez is kiválóan alkalmazkodik, beleértve az ember lakta területeket; opportunista mindenevőként bármit elfogyaszt, amit meg tud szerezni. Ebben segíti az állatvilág egészének viszonylatában is kiemelkedő intelligenciája és problémamegoldó-képessége, amelynek nyomán a kultúrában számos helyen jelenik meg az ész és a bölcsesség szimbólumaként. Ő egyben földünk legnagyobb termetű énekesmadara; a varjúfélékre jellemző módon remekül imitálja a környezetéből érkező hangokat, akár az emberi beszédet is. Jellemzően egy életre választ magának párt, akivel évről évre ugyanazt a költőhelyet keresik fel. Hazánkban védett állat, egyedszáma pedig sokáig tartó hanyatlás és ingadozás után az utóbbi másfél-két évtizedben mérsékelten növekedett.
Mint arról korábban hírt adtunk, az ország első vidéki állatkertje elkötelezett a környezettudatos és egyben felhasználóbarát újítások mellett, így folyamatosan igyekszik a kor elvárásainak megfelelően bővíteni kényelmi szolgáltatásait. Miután tavaly bevezették az állatkerti és vidámparki-, valamint rendezvénybelépők kényelmi felár nélküli online megvásárlását lehetővé tévő rendszerüket, ennek továbbfejlesztéseként mától már nemcsak belépőt, hanem éves állatkerti bérletet is válthatunk hozzájuk – a hazai állatkertek közül elsőként – elektronikus úton, mindössze néhány kattintással a www.ticketbase.eu/zoodebrecen oldalon.
Az online megvásárolt bérletek használatához mindössze mobileszközre és a TicketBase ingyenesen letölthető alkalmazására van szükség, de továbbra is készíttethető kártyaalapú bérlet az intézmény pénztárában.
Hagyományához híven Debrecen állatkertje ismét különleges nyáresti élményekkel várja az érdeklődőket, hiszen e héttől egészen augusztus végéig péntekenként megrendezi a nagysikerű Esti sétákat. Idei újdonság, hogy a június 18-i és 25-i alkalom kiegészül meghívott vendégük, a Kodály Filharmónia ültetett koncertjével, amelyre nem mindennapi helyszínen, a zsiráfkifutóban kerül majd sor!
A nyáreste varázsában megtartott program résztvevői egyedülálló szakvezetésen nyerhetnek bepillantást a kert ezernyi titkába és leshetnek be a kulisszák mögé, ahol feltárul az állatok addig ismeretlen, esti élete. Állatgondozók segítségével akció közben ismerkedhetnek meg a legkülönlegesebb lakókkal: megtudhatják például, hogyan mosnak fogat a vízilovak, végigkövethetik a nagyragadozók éjszakai portyáját, és felfedezhetik a Pálmaház megannyi különlegességét. Testközelből találkozhatnak továbbá az Állatkert bébisztárjaival, köztük a pingvinóvoda idei növendékével, Manfréddal és a hamarosan első születésnapját ünneplő zsiráflánnyal, Zaharával.
Bővebben: Visszatér a Debreceni Állatkert exkluzív nyáresti programja, most ráadásul éji zenével!
A szünidő közeledtével az ország egyetlen vidámparkja azzal a jó hírrel szolgálhat, hogy az elmúlt évek hagyományához híven nyár elejétől egészen október végéig havonta megrendezi a nagysikerű Karszalagos Hétvégét, amelyre első alkalommal június 12-én és 13-án kerül sor. Az akció keretében a karszalagos belépőt váltó vendégek egész nap – 10:00-tól egészen 19:00-ig, vagyis tavalyhoz képest egy órával tovább – korlátlanul használhatják majd az intézmény valamennyi játékgépét.
Az éjszakába nyúló korlátlan vidámparki kalandok rajongóinak jó hír, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel idén visszatér a Park tavalyi újdonsága, a Karszalagos Este összesen három alkalommal: június 16-án, július 14-én és augusztus 11-én 20:30 és 23:30 között. A nyáresti pörgés önfeledtségéről a 23 élményelem – köztük a jubileumi évben átadott, professzionális fény- és hangtechnikával felszerelt Apollo-X – mellett a büfé alkalomhoz illő különlegességei gondoskodnak majd.
Idén különösen szépen gyarapodik a cívisvárosi intézmény parlagi szamárménese, miután az elmúlt két hónapban immár második alkalommal számolnak be egészséges utód születéséről. Az életerős és kifogástalan étvágyú kis csődör május 7-én, Gusztáv napján jött világra egy bő év vemhességet követően, így gondozói a Guszti névre keresztelték. A soka játszadozó és napfürdőző csikóval kibővült szamárcsapatot a Vidámpark területén található karámban tekinthetik meg a látogatók.
A Debreceni Állatkert számára kiemelten fontos az őshonos állatfajok és fajták megőrzése, ezért egészen az alapítás óta otthont ad hazánk egyetlen őshonos szamárfajtájának, a parlagi szamárnak, ráadásul az elmúlt években új utódok születéséről is rendszeresen hírt adtak. E nyugodt vérmérsékletű, ugyanakkor intelligens és jól tanítható állatokkal nemcsak kifutójukban, hanem a jeles alkalmakkor útjára induló, idén megújult külsejű csacsifogat dolgos szekérhúzóiként is találkozhat majd a nagyközönség.
Bővebben: Ismét fehér parlagi szamárcsikó született a Debreceni Állatkertben
Tüzes programokkal, állatos élményekkel, éjjeli fényvarázzsal indul a vakáció
Állati látnivalókkal, tüzes programokkal, éjjeli fényvarázzsal és sok más élménnyel várja látogatóit a Budapesti Állatkert június 25-én, péntek este az állatkerti Szent Iván-éjen. A hagyományteremtő szándékkal megrendezett különleges esti eseményen a gyermekkel érkező családoktól a szerelmespárokig mindenkire gondoltak a szervezők. A Somogy Táncegyüttes táncosaival még a tűzugrást is ki lehet majd próbálni, és a csillagos égbolt rejtelmeit is megismerhetik az érdeklődők.
Különleges esti élményekkel várja látogatóit június 25-én, pénteken este a Fővárosi Állat- és Növénykert. Ekkor tartják ugyanis az állatkerti Szent Iván-éjt. Jóllehet a tulajdonképpeni Szent Iván napja az előző, csütörtöki nap lenne, a közönségnek sokkal kényelmesebb, ha az éjfélig tartó mulatságra inkább péntek este kerül sor.
A különleges hangulatú, változatos programok részben a Szent Iván-éji hagyományokat elevenítik fel, így nem meglepő, hogy a tűzé, a fényeké, és persze az éjszakai állatoké lesz a főszerep. A programkínálatban a gyermekek, a családok éppúgy megtalálják a nekik való élményeket, mint a szerelmespárok, vagy bárki más, aki szívesen eltöltene egy különleges estét az Állatkertben.
A Dél-Amerikában őshonos veszélyeztetett faj először szaporodott Magyarországon
Öt óriásvidra kölyök született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A Dél-Amerikában őshonos, veszélyeztetett állatfajt most először sikerült magyarországi állatkertben szaporítani. Budapesten már hatodik éve foglalkoznak óriásvidrákkal, a kölykök szülei, Cumana és Madidi viszont csak múlt ősszel kerültek össze. Találkozásuk igazi szerelem volt első látásra, így az állatkerti szakemberek kezdettől fogva nagyon bíztak abban, hogy a párnak előbb-utóbb kölykei születnek.
Történelmet írt a Fővárosi Állat- és Növénykert óriásvidra párja: megszülettek ugyanis a várva várt kölykök, az első magyarországi születésű óriásvidrák! Az ellés március 11-én történt, Cumana, az anyuka összesen öt kölyköt hozott a világra, s mivel apás szülés volt, a kicsik megszületését az apuka, Madidi is végig izgulhatta.
Az ellést a szülőszobának kialakított férőhelyre beszerelt kamera segítségével mozgóképen is sikerült megörökíteni. Az erről készült kisfilmet pénteken osztotta meg az Állatkert hivatalos honlapján, Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján. A felvételeken nemcsak az látható, hogy hogyan születtek meg a kicsik (különösen az ötödikként világra jött kölyök), hanem az is, hogy hogyan szállítják a kölyköket a felnőttek, és hogy hogyan találták meg az emlőket az apróságok.
Kisfilm az óriásvidra kölykök születéséről:
Cumana, aki most először lett anya, 2012. október 13-án született a Lipcsei Állatkertben, és 2014 őszén érkezett meg Budapestre. Madidi egy kicsit idősebb, ő 2010. december 28-i születésű, és tavaly ősszel került a magyar főváros állatkertjébe.
Bővebben: Megszülettek a várva várt óriásvidra kölykök - VIDEÓ a születésről
Az idei tavasz a cívisvárosi intézmény kék pávacsapatában is eseménydúsan telt, miután nem kevesebb, mint négy tojásból kelt ki fióka május 7-én mintegy 28 nap kelést követően. Az egyelőre ismeretlen nemű apróságokat anyjuk neveli a kulisszák mögött, de szépen cseperednek, így a remények szerint a nyár végére már a látogatók előtt is bemutatkozhatnak.
A fácánfélék családjába tartozó kék vagy indiai páva (Pavo cristatus) az indiai szubkontinens és Srí Lanka erdős területein őshonos. A faj ikonikus külső jegye a hímek átlagosan 200 színpompás farokfedő tollból álló uszálya, amelynek kitárásával 2-3 éves koruktól kezdve versengenek a barna-fehér színezetű tojók kegyeiért. Különleges szépsége és a farokfedő tollain található mintázatok, az úgynevezett pávaszemek miatt a hindu vallásban szent állatként tisztelik, emellett csaknem fél évszázada India egyik nemzeti jelképe. Európába Nagy Sándor hódításai nyomán került, mára pedig világszerte elterjedt díszmadár és háziállat.
Bár eredeti élőhelyén a törvény és a helyi kultúrában betöltött szerepe egyaránt védi, állománya pedig egyelőre népes, a húsáért való illegális vadászata folyamatos problémát jelent, így a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján. A Debreceni Állatkertben a kék pávák mellett azok természetes színmutációjával, a fehér pávával is találkozhatnak a látogatók.
Igazi ritkaságról adhatunk hírt, hiszen ötös ikrek születtek Debrecenben, az ország első vidéki állatkertjében. Március 31-én az állatkert egyik nőstény mosómedvéje öt egészséges utódnak adott életet. A csöppségek körülbelül kéthónapos korukig anyjuk folyamatos gondoskodását élvezik majd. Születésükkel immár 11 egyedet számlál az ország legnagyobb állatkerti mosómedvecsapata.
A mosómedve (Procyon lotor) Észak- és Közép-Amerika víz közeli területein és erdőségeiben őshonos mindenevő ragadozó. Magyar elnevezését onnan kapta, hogy rendkívüli tapintóérzékű mancsával jellegzetes, mosásra emlékeztető mozdulatokat tesz, mikor a vízfenéken kutat táplálék után. A közhiedelemmel ellentétben nem mossa meg táplálékát – és aligha volna rá szüksége, hiszen kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetően még a városokban is megél, és az élelmiszerhulladékot is megeszi. További jellegzetessége a fekete-fehér csíkos farok és a fekete „banditamaszk,” tetszetős prémje miatt pedig Európába is áthurcolták tenyésztési célból.
Bővebben: Öt kis banditával gyarapodott a Debreceni Állatkert mosómedvecsapata
Május utolsó hétvégéjén a gyermekeké a főszerep az ország első vidéki állatkertjének és egyetlen vidámparkjának otthont adó Nagyerdei Kultúrparkban, ahol egyedülállóan izgalmas programkavalkáddal és számos újdonsággal várják a kicsiket és nagyokat.
Május 29-én, szombaton a zenés-táncos, illetve bábelőadások mellett az érdeklődők részt vehetnek az Országos Rendőr-főkapitányság jármű- és felszerelés-bemutatóján, illetve több sportágban is kipróbálhatják magukat a Decathlon pályáin, míg május 30-án, vasárnap a Kultúrpark városi testvérintézményei, a Vojtina Bábszínház, valamint a Kodály Kórus és Kodály Filharmónia gondoskodnak majd a nagyközönség szórakozásáról. Emellett mindkét nap középkori tábor, hagyományőrző bemutató és kézműves foglalkozás is várja a kikapcsolódni vágyó családokat, akik a Vidámpark kulisszái mögé bepillantva a patinás játékgépeinek látványrestaurációját is megtekinthetik.
Nagy sikerrel zajlott a Nemzetközi Medve Nap, azaz „Happy Bears Day”, ám a megszokottól eltérőn a Nyíregyházi Állatpark a közösségi oldalán ünnepelte meg ezt a napot!
A tematikus nap célja az volt, hogy minél többet megtudjanak a résztvevők a világon élő medvefajokról.
Mindenki hallott már a jegesmedvéről, a barnamedvéről vagy az óriáspandáról, de kevesen tudják, hogy 8 medvefaj él a világon.
A Nyíregyházi Állatpark az országban egyedülálló módon 3 medvefajt tart: a jegesmedvét, a barnamedvét és Dél-Amerika egyetlen medvefaját, a pápaszemes medvét.
Csütörtökön délelőtt tartotta nyárindító sajtótájékoztatóját a Fővárosi Állat- és Növénykert. Az eseményen jelentették be az idei nyár legfontosabb eseményeit, így a most vasárnapi gyereknap programjait, a vakáció kezdetétől induló úgynevezett Légy ott! élményprogramokat, a június 25-i állatkerti Szent Iván-éjt, az Állatkert 155. születésnapjához kapcsolódó háromnapos rendezvényt, amely augusztus 7-től 9-ig tart, valamint az Állatkertek Éjszakáját, amelyet a hagyományos időpontban, a nyár utolsó péntek estéjén, azaz augusztus 27-én tartanak meg.
A sajtóeseménnyel megkezdődött a Lepkekert idei szezonja is.
Bővebben: Látnivalók és élmények sokaságával készül a nyárra az Állatkert
A Nagyerdei Kultúrpark népes pápaszemes pingvinkolóniája évről évre újabb utódokkal gyarapodik, hiszen a tavaly bejelentett szaporulat után idén február 12-én, 40, tojásban töltött nap után ismét fióka kelt ki a debreceni állatkertben. A ma bemutatott jó étvágyú, de egyelőre ismeretlen nemű pingvinbébi már a pingvinóvodában nevelkedik, és rendszeresen sétára indul gondozói társaságában. Nagyjából másfél éves koráig jól megkülönböztethető lesz a felnőttektől, mivel akkorra vált majd át pihés szürkésbarna tollazatáról a faj jellegzetes fekete-fehér szmokingjára.
Afrika egyetlen pingvinfaja, a pápaszemes pingvin (Spheniscus demersus) a kontinens déli partvidékén és a környező szigeteken őshonos. Magyar nevét a szeme fölötti csupasz, rózsaszín foltról kapta, amely a hőszabályozásban segíti; ha megemelkedik a pingvin testhőmérséklete, több vér áramlik erre a területre, majd hűl le a környező levegő által. A fajt eredeti élőhelyén elsősorban a táplálékforrásait veszélyeztető ipari léptékű túlhalászat, illetve az olajszennyezés fenyegeti, ezért jelenleg veszélyeztetett besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.
Bővebben: Idén is sétálhatunk a Debreceni Állatkert pingvinovisaival
Az ország első vidéki állatkertje és egyetlen vidámparkja friss imázsfilmjében szeretne ízelítőt adni mindazokból a kalandokból, amelyeket az idei évben tartogat a Nagyerdő fái alatt kikapcsolódni vágyóknak. Dinamikusan bővülő gyűjteménye számos új lakóval, köztük korábban sosem tartott állatfajokkal gyarapodott, vidámparki élményelemei közül több teljes megújuláson ment keresztül, gazdag programnaptában pedig az immár hagyománnyá vált nagyrendezvények mellett újdonságokat is felfedezhetünk.
Az intézmény egész évben szeretettel várja látogatóit, akár a közelgő pünkösdi hosszú hétvégén is. A kényelmes és gyors bejutás érdekében javasolják a belépők online megvásárlását a www.ticketbase.eu/zoodebrecen oldalon.
Bővebben: A Debreceni Állatkert és Vidámpark idén is megannyi élménnyel vár
Elővigyázatosságból a beltéri bemutatóhelyek még nem lesznek látogathatók
Hatvanhat nap után május 20-tól, azaz e hét szerdától újra kinyitja kapuit az Állatkert. Indulásképpen naponta legfeljebb 2500 jegyet fognak értékesíteni, így maximalizálják a napi látogatószámot a közönség és az állatok érdekében. Jegyeket kizárólag online elővételben lehet vásárolni, a jegypénztárak egyelőre zárva lesznek a sorban állás elkerülése érdekében.
A fővárosi védelmi intézkedésekről szóló 211/2020. (V.16.) számú kormányrendelet rendelkezései, illetve a Főpolgármesteri Hivatallal folytatott egyeztetések alapján a Fővárosi Állat- és Növénykert vezetése a mai napon azt a döntést hozta, hogy az Állatkert május 20-tól, tehát e hét szerdától újra kinyit a nagyközönség előtt. Elővigyázatosságból azonban különleges megelőző intézkedéseket is hoztak, amelyek érintik a jegyek megváltását, a kert területére egy napon beengedhető látogatók maximális számát, illetve korlátozzák egyes bemutatóhelyek látogathatóságát is.
Átadták a Nyíregyházi Állatpark 820 millió forintból felépített India-házát a nyírségi megyeszékhelyen pénteken.
Az eseményen Gyopáros Alpár, a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa elmondta, hogy a 2014 után elindított Modern városok program keretében körülbelül 4 ezer milliárd forint értékű önkormányzati beruházást támogatott, vagy fog támogatni a jövőben a kormány, ebből az összegből 2 ezer milliárd forintnyi forrást már felhasználtak a kedvezményezettek.
A lezárt fejlesztések tekintetében ez az arány tehát ötven százalékos, de Nyíregyháza ennél sokkal jobban áll - emelte ki a kormánybiztos, hozzátéve, a remények szerint 2025-re el tudnak majd indulni azok a hátralévő projektelemek is, amelyeket eddig még nem kezdtek el megvalósítani.
Egy biztos, a megvalósítás ütemét illetően Nyíregyháza dobogós helyen van a 23 megyei jogú város között - jelentette ki Gyopáros Alpár.
Mint felidézte, a város és a kormány közötti, 2015-ben megkötött megállapodás idején valamivel több mint 60 milliárd forintos forrásigénnyel fordult a kabinethez az önkormányzat. Ebből az összegből eddig 45 milliárd forint hasznosult - hangsúlyozta.
Hétfőn hoznak döntést a nyitás napjáról
Hétfőtől megszűnik a kijárási korlátozás Budapesten, így hamarosan az Állatkert is megnyithatja kapuit. Az újranyitás napjáról – a Főpolgármesteri Hivatallal is egyeztetve – hétfőn dönt az intézmény vezetése.
A fővárosi védelmi intézkedésekről szóló 211/2020. (V.16.) kormányrendelet értelmében május 18-tól Budapest főváros területén megszűnnek a koronavírus járvány veszélye miatt bevezetett kijárási korlátozások, a rendelet 4 §-ának (5) bekezdése pedig azt is kimondja, hogy állatkert is nyitva tarthat és látogatható.
A kormányhatározat rendelkezései alapján a Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei most azon dolgoznak, hogy a március 15-e óta zárva tartó városligeti intézmény a lehető leghamarabb megnyithasson a nagyközönség előtt. Erre akár már néhány napon belül sor kerülhet, az újbóli megnyitás napjáról az Állatkert vezetése – a Főpolgármesteri Hivatallal is egyeztetve – a hétfői napon fog döntést hozni. Az újranyitás előtt az intézmény azt is mérlegeli, milyen intézkedésekre lesz szükség annak érdekében, hogy a látogatókat segítsék a továbbra is fennálló és mindenkire kötelező általános védelmi intézkedések betartásában.
A döntés megszületése után az újbóli megnyitás dátumát az Állatkert haladéktalanul közzé fogja tenni.
Bővebben: Néhány napon belül újra kinyithat a Budapesti Állatkert
Mint arról korábban hírt adtunk, az elmúlt hónapokban a Debreceni Állatkert gyűjteménye nemcsak a tavaszi bébibumm, hanem állatszállítások nyomán is dinamikusan gyarapodott. Számos, korábban soha nem tartott faj mellett potenciális pár is érkezett több jól ismert lakóhoz, köztük az aranykezű tamarinokhoz is az Európai Törzskönyvi Program (EAZA ESB) keretében. A csehországi Brno állatkertjéből származó fiatal nőstényt az érkezés utáni karanténidőszakot és fokozatos összeszoktatást követően örömmel befogadta a Trópusi házban élő apa-fia páros, Gordiusz és Midasz, így már együtt láthatók bemutatójukban. Az új jövevény kétéves korára válik majd ivaréretté, így a remények szerint az intézmény közeljövőben ismét utódokat köszönthet majd.
A karmosmajmok alcsaládjába tartozó aranykezű tamarinok (Saguinus midas) Dél-Amerika északi erdőségeiben őshonosak. 4-15 fős csoportokban élnek, melyeken belül a domináns nőstény joga a hímekkel való párosodás. Sötétbarna vagy fekete testszőrzetüktől jól elüt narancssárga-arany kezük és lábfejük, amelyről nemcsak magyar elnevezésüket, hanem tudományos nevüket is kapták; ez utóbbi az ókori görög mitológiából ismert Midász királyra utal, aki érintésével mindent arannyá változtatott. Az élőhelyét veszélyeztető erdőirtások miatt a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajokat tartalmazó Vörös Listáján.
Újabb elefánt jött a világra szombat reggel a prágai állatkertben - közölte Miroslav Bobek, az intézmény igazgatója a Twitteren.
A nőstény elefántbébi és anyja, az indiai származású Janita egészséges. Az állatkertben már március 27-én is született egy kis nőstény elefánt, amelynek anyja az ugyancsak indiai származású Tamara. Mindkét kiselefántnak az Ankhor nevű elefánthím az apja.
Tamara és Janita 2016-ban szült először, a két - ma már egytonnás - elefántborjú, Rudolf és Maximilián volt az első elefántbébi, amely a prágai állatkertben fogant.
Az 1931-ben megnyitott prágai állatkertben 1933 óta tartanak elefántokat. Az első, a prágai állatkertben született elefánt, Sita 2013 februárjában látta meg a napvilágot. Anyja, Donna azonban 2012-ben már terhesen érkezett Prágába a rotterdami állatkertből.
Prágában jelenleg hét elefánt él. A csoport legidősebb tagja a Gulab nevű nőstény, amely 1966-ben került Prágába. Mindnyájan az Elefántok völgyében élnek, amelyet 2013-ban hozott létre az állatkert 500 millió koronás költséggel. Európában ez az egyik legnagyobb speciális elefántlakhely.
Bővebben: Újabb elefántbébi jött a világra a prágai állatkertben
Az ENSZ kezdeményezésére 1993 óta május 15-én, azaz holnap ünnepeljük a Család Nemzetközi Napját, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmünket közösségeink ezen alapvető egységeinek fontosságára, és egyúttal a családok megsegítésére ösztönözzön mindnyájunkat.
Az ország első vidéki állatkertje és egyetlen vidámparkja számára kiemelt cél, hogy megteremtse a generációk közös szórakozásának lehetőségét, amelyre az intézmény úgy érzi, az elmúlt nehéz hónapok után különösen nagy szükség van. Épp ezért e jeles nap alkalmából holnap valamennyi, hozzájuk látogató gyermekes család ajándékkört tehet majd a generációkon átívelő eddigi életutat bejárt Kisvasúton, amelyről remek kilátás nyílik az idén nem kevesebb, mint öt gidával gyarapodott házikecske-családra is. A kedvezményre minden olyan felnőtt jogosult, aki gyermekkel érkezik, tehát például a nagyszülők és nagytestvérek is.
Bővebben: Ajándékkörre vár a Debreceni Állatkert és Vidámpark Kisvasútja a Család Nemzetközi Napján
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Habár a kialakult járványhelyzet az állatkerti állatszállításokat is negatívan érinti – hiszen a nemzetközi állatszállítások többségét ilyenkor el kell halasztani – a Nagyerdei Kultúrpark gyűjteménye új állatok érkezésével is folyamatosan bővül. Legutóbb két fiatal nőstény szurikáta érkezett hozzájuk a Pécsi Állatkertből, így az intézmény immár négy egyednek ad otthont. A szurikáta-kifutó régi lakói szerencsére befogadták az új jövevényeket, így a látogatók a hétfői újranyitás óta teljes létszámban megtekinthetik a csapatot.
Közel 75 ezren szavaztak az Állatkert honlapján
Samu lett a neve a Fővárosi Állat- és Növénykertben április 24-én hajnalban született kiselefántnak! A városligeti intézmény egy hete hirdetett szavazást az ifjú ormányos nevének eldöntésére. Az Állatkert honlapján három névre lehetett voksolni. Szerdán éjfélig összesen 74.841 szavazat érkezett, az alábbi megoszlásban:
• Samu / Shamu – 28.345 szavazat (37,9 %);
• Artur – 23.844 szavazat (31,9 %);
• Huba – 22.652 szavazat (30,3 %).
A szavazás eredményét, illetve az elefántborjú nevét Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes jelentettbe az Állatkertben ma délelőtt: „A pandémia idején az állatok is „tették a dolgukat”: számos jövevény látta meg a napvilágot (…), és megérkezett a legnagyobb óriásbébi is: április 24-én született kb. 80 kilogrammos súllyal az új elefántborjú, akinek a szavazáson választhatták ki a nevét az Állatkert barátai, látogatói és rajongói. (…) Örömmel jelentem be, hogy a 155 esztendős Budapesti Állatkert legújabb kedvencének közel 75 ezer szavazatból a Samu (Shamu) nevet választották a rajongók!” – mondta a főpolgármester-helyettes.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Már vagy 10 éve élnek kétujjú lajhárok a Szegedi Vadasparkban, de eddig nem tudtunk beszámolni egy kis jövevényről sem. Egészen eddig, ugyanis megszületett jelenlegi párunk első lajhárkölyke a tapírral megosztott otthonukban. A szülők 2018-ban álltak össze, két év után született meg a kis apróság, aki szépen cseperedik anyja hasán kapaszkodva.
Igazi kényelemben van tehát része, hiszen a lajhárok többnyire hassal fölfelé mozognak vagy pihennek az ágakon. (Videó anyáról és kölykéről itt>>)
A közhiedelem szerint lassú állatok. Ez igaz is, de nem csak mozgásuk, hanem anyagcseréjük is. A lassúságuk oka egyrészt, hogy főleg alacsony tápértékű, nehezen emészthető faleveleket fogyasztanak, másrészt mozdulatlanságuk a rejtőzést is segíti a ragadozók elől. Bár ne gondoljuk őket teljesen védtelennek, tekintélyes méretű fogaikkal és karmaikkal védekezni is tudnak, de a nagyragadozókkal szemben ez kevés. Jobb, ha nem is veszik őket észre, ebben segíti őket az, hogy a lassú állatokat a természetben benövi az alga. Valóságos kis minitársulás alakul ki így a lajhárokon, algával és számos rajta fejlődő, élő rovarral.
Bővebben: Lassan, de biztosan – megszületett az első lajhár Szegeden – videó
Ahogy azt évről évre szinte már megszokhattuk, újabb fiókával gyarapodott a Debreceni Állatkert immár 24 tagú, valaha volt legnépesebb pápaszemes pingvinkolóniája. A ma bemutatott háromhónapos és Manfréd névre keresztelt apróság egyelőre a pingvinóvodában nevelkedik, és várhatóan ősz végén csatlakozhat a kolónia többi tagjához. Másfél éves koráig még jól megkülönböztethető lesz felnőtt társaitól, mivel csak ekkorra vált majd át teljesen a faj jellegzetes fekete-fehér szmokingjára.
Afrika egyetlen pingvinfaja, a pápaszemes pingvin (Spheniscus demersus) a kontinens déli csücskének partvidékén és a környező szigeteken őshonos. Magyar elnevezését a szeme fölötti csupasz, rózsaszín foltról kapta, amely a hőszabályozásban segíti; ha megemelkedik a pingvin testhőmérséklete, több vér áramlik erre a területre, majd hűl le a környező levegő által. A pingvinekre jellemző fekete-fehér frakk csak a szárazföldön feltűnő viselet, mivel úszás közben kiváló rejtőszínként szolgál: az állat fekete háta a sötét víztükörbe, fehér hasa pedig a vízen áttetsző napos égboltba olvad bele, egyaránt megtévesztve a prédaállatokat és a potenciális ragadozókat. A fajt eredeti élőhelyén elsősorban a táplálékforrásait veszélyeztető ipari léptékű túlhalászat, illetve az olajszennyezés fenyegeti, ezért jelenleg veszélyeztetett besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.
Bővebben: Újabb pingvinbébi a Nagyerdőn, és mostantól még sétálhatunk is vele!
A Debreceni Állatkert Katta-sétányának játékos és szórakoztató lakói, a gyűrűsfarkú makik évről évre újabb csöppségekkel lepik meg a gondozókat és a nagyközönséget. Ez idén sincs másképp, miután két nőstényük nemrég egy-egy egészséges utódnak adott életet a mintegy négyhónapos vemhességet követően. A kifogástalan étvágyú, életerős kölykök egyelőre anyjuk bundájába csimpaszkodva töltik idejüket, de napról napra kíváncsian ismerkednek társaikkal és a külvilággal, az anyatej mellett pedig most már szívesen belekóstolnak a felnőttek táplálékába is. A közönségkedvenc kattacsapattal a kert újranyitását követően testközelből is találkozhatnak majd a látogatók!
Az egykor magyar uralkodóval is rendelkező Madagaszkár szigetének endemikus makifajai közül a gyűrűsfarkú maki (Lemur catta) tölti a legtöbb időt az otthonául szolgáló száraz erdők talajszintjén, ahol lehullott gyümölcsök után kutat. Bár az egyik legjellegzetesebb és állatkertben leggyakrabban tartott főemlősfaj, vadon élő populációinak helyzete rendkívül aggasztó, mivel a becslések szerint 2000 és 2017 között 95%-kal csökkent egyedszáma az élőhelyzsugorodás, az orvvadászat és a befogások következtében – így immár jóval több katta él emberi gondozásban, mint természetes élőhelyükön, a faj pedig veszélyeztetett besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján. A jelen körülmények között ezért is különösen fontos, hogy az állatkertek stabil és életképes állományokat tartsanak fenn, így igen örvendetes, hogy az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) résztvevőjeként a Debreceni Állatkert évről évre sikeres szaporulatról számolhat be.
Bővebben: Tovább nőtt a madagaszkári őslakosok száma a Nagyerdőn
Mosómedve-kifutóra gyűjt a Budakeszi Vadaspark, ezért adományozásra kéri támogatóit. Emellett az idén is megrendezi a Fuss, Forest! Jótékonysági Futást, amellyel szintén a fejlesztést lehet támogatni - közölte pénteken az intézmény.
z építendő infrastruktúra, a ház, a környezetgazdagítási elemek és a tereptárgyak négy millió forintba kerülnek. Az állatok életminőségét javító fejlesztésnek köszönhetően az emlősök nagyobb élettérben élvezhetik majd a mindennapokat, a látogatók pedig testközelből szemlélhetik őket. A szellősebb tereknek köszönhetően további környezetgazdagítási eszközök, mint például mászókák, mosómedve-játszótér és medence elhelyezésére is lehetőség nyílik - olvasható a közleményben. A jelenlegi, felszabaduló kifutót a rókák vehetik majd birtokba és a többi állat is nagyobb helyre költözhet.
A támogatásokat a Budakeszi Vadaspark hivatalos bankszámlaszámára lehet elküldeni. Emellett a park és a CoffeeRUN idén is megrendezi a tavaly debütált, nagy sikerű Fuss, Forest! Jótékonysági Futást. A nagy mosómedve küldetés elnevezést kapott sportversenyen a nevezők a mosómedvék új kifutójának megépülését támogatják - emlékeztet a kommüniké. A versenyre az Erdei Futás weboldalán lehet jelentkezni.
Az interneten keresztül juttatják el az állatkerti élményt az emberek otthonaiba
Bár a Budapesti Állatkert már több mint egy hónapja nem fogad látogatókat a koronavírus járvány miatt, az állatokról továbbra is a legmagasabb színvonalon gondoskodnak, így nem kell nélkülöznie a kert több mint tízezer lakójának. A kapuk zárva tartása nemcsak az intézmény bevételeit érinti, hanem a látogatói szolgáltatásokat is: az állatkerti élményeket az interneten keresztül igyekeztek eljuttatni az emberek otthonaiba.
Március 15-e óta, azaz most már több mint egy hónapja tart zárva átmenetileg az Állatkert a koronavírus járvány miatt. A rendkívüli helyzet természetesen az állatkerti szolgáltatások elérhetőségét, az intézmény bevételeit is érinti, illetve az intézmény munkatársai is rendkívüli munkarendben dolgoznak.
Nem ez volt az első intézkedés
A koronavírus járvány okozta speciális helyzetre az Állatkert idejében megkezdte a felkészülést. Amikor már látszott, hogy a járvány várhatóan Magyarországot is el fogja érni, az intézmény felülvizsgálta és aktualizálta a rendkívüli helyzetekre készített intézkedési terveit, és később e tervek alapján léptettek életbe újabb és újabb intézkedéseket.
Mától jövő szerdáig lehet szavazni a kiselefánt nevére a Budapesti Állatkert honlapján. A voksolás eredményét jövő csütörtökön teszik majd közzé. Az elefántborjú – akiről már azt is tudni, hogy kisfiú – azonnal a közönség elsőszámú kedvencévé vált.
A Fővárosi Állat- és Növénykert a nagyközönség segítségét kéri az április 24-én született, fiúnak bizonyult kiselefánt nevének kiválasztásában. A városligeti intézmény honlapján három előzetesen kiválasztott, „előzsűrizett” névre lehet szavazni mától egészen jövő szerdáig, május 12-e éjfélig. A voksolás eredményét a rákövetkező napon, azaz jövő csütörtökön hirdetik majd ki.
A három szavazásra bocsátott név a következő:
- Artur– kelta-angol eredetű név (magyarosan Artúr, angolosan Arthur);
- Huba– magyar eredetű név (aminek esetleg szláv gyökerei is lehetnek);
- Samu/ Shamu – magyarosan a Sámuel önállósult magyar beceneve, de Indiában és a Közel-Keleten is előfordul névként (Shamu latin betűs átírással), amely jelentését tekintve eredetileg az északi irányra, illetve a türelemre utal.
A cívisvárosi intézmény 2018 novembere után ismét örömteli hírről számolhat be a Palawan-szigeteki leopárdmacska-tenyészpár háza tájáról, miután a nőstény február 28-án újabb egészséges utódnak adott életet. A hathetes, egyelőre anyja gondoskodását élvező kis hím szépen cseperedik – immár 660 grammot nyom –, és a mai napon megkapta élete első oltását is. Az országban kizárólag Debrecenben gondozott leopárdmacskák immár négyfős családját az intézmény Kisragadozó-házában tekintheti majd meg a nagyközönség az újranyitást követően.
Mint arról 2017 decemberében hírt adtunk, a Debreceni Állatkert három másik európai állatkerttel közösen alapította meg a Palawan-szigeteki leopárdmacska ( Prionailurus bengalensis heaneyi ) európai fajmegőrzési tenyészprogramját. Céljuk, hogy a faj egyedeit idővel visszatelepíthessék természetes élőhelyükre, amihez először stabil és genetikailag életképes állatkerti populációra van szükség. A fajt jelenleg tartó öt európai és egy vietnámi intézmény a jelek szerint jó úton halad, mivel az alapításakor mindössze 13 egyedet számláló állatkerti világállomány – részben a két debreceni szaporulatnak köszönhetően – két és fél év alatt 20 egyedre nőtt. A program iránt komoly érdeklődés mutatkozik az amerikai állatkertek részéről, így a debreceni utódok valószínűleg a tengerentúlon alapíthatnak majd családot.
Meg lehet csodálni a nemrég született kiselefántot is
Már május elsején megnyithat a Budapesti Állatkert, ha a beoltottak száma még pénteken eléri a négymilliót. A városligeti intézményt – a vonatozó jogszabály rendelkezései szerint – az újranyitást követően a védettségi igazolvánnyal rendelkezők, illetve a 18 éven aluliak látogathatják. A részletes tudnivalókat az Állatkert már közzé is tette honlapján.
Már május elsején, azaz most szombaton újra megnyithat a Budapesti Állatkert, hiszen a hírek szerint várhatóan még pénteken elérhetjük a négymillió beoltottat. Az újranyitást – bizonyos feltételek mellett – lehetővé tevő jogszabály akkor lép hatályba, ha megvan a négymilliomodik beoltott, a hatályba lépés pontos dátumát – annak ismerté válása után – a belügyminiszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett határozatával állapítja meg.
Az Állatkertet az újranyitás után – a vonatkozó jogszabály rendelkezéseinek megfelelően – egyelőre csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők, illetve a 18. életévüket be nem töltött személyek látogathatják. A szükséges igazolványok felmutatását (az olyan eseteket kivéve, ahol egyértelmű, hogy 18 éven aluli személyről van szó) a jegypénzáraknál, illetve a kapun való belépéskor is kérni fogják az állatkerti munkatársak.
A Szegedi Vadaspark közleménye:
Legutóbb írtunk arról, hogy milyen kihívást jelent a jövedelem nélkül maradt állatkertek számára az állatok ellátása, úgy, hogy az állatkerti szakemberek állása is megmaradjon, és az újrakezdés is zökkenőmentes legyen. Ehhez kértük az állatkert barátainak a segítségét.
Ami meg is érkezett, hiszen az elmúlt napok során számtalan örökbefogadás történt, több százezer forint értékben.
Sokat jelent nekünk az Önök segítsége, amit ez úton is köszönünk, és bízunk benne, ez a támogatási kedv nem fog gyengülni, hiszen számtalan állatunk örülne, ha nevelőszülője lenne.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Angele, az anyaelefánt harmadik borjának adott életet
Szombaton hajnalban, 5:09-kor jött világra a Budapesti Állatkert várva várt kiselefántja. A jövevény nagyjából 80 kg-ot nyom. Az Állatkert már közzétett egy kisfilmet a borjú születéséről, csütörtökön pedig az intézmény Facebook-oldalán élő bejelentkezésben mutatják be a budapesti elefántcsalád legifjabb tagját. Az Állatkerti Alapítvány „elefánt babamérlegre” gyűjt, ehhez kérik az elefántbarátok támogatását.
Szombaton – azaz április 24-én – hajnalban megszületett a Budapesti Állatkert várva várt kiselefántja. A szakemberek tavasz közepére várták az ellést, annak várható időpontját azonban ennél pontosabban nem lehetett meghatározni. Így a biztonság kedvéért már március közepe óta folyamatos ügyeletet tartottak az elefántok körül, még az éjszakai órákban is. A tapasztalatok szerint ugyanis a legtöbb elefántborjú az éjszaka második felében, illetve hajnaltájt szokott megszületni.
A kiselefánt végül hajnali 5 óra 9 perckor jött a világra. Az ellés viszonylag gyorsan lezajlott, mindenféle komplikáció nélkül. A „szülőszobában” elhelyezett kamerák rögzítették is az eseményt, a felvételeket az Állatkert szerdán délelőtt tette közzé honlapján, Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján. A videó érdekessége, hogy a képeken úgy tűnik, mintha az anya első dolga az lenne, hogy az újszülöttet megrugdossa. Valójában ez teljesen normális viselkedés az anyaelefántoknál, melynek célja, hogy a magzatburkot eltávolítsák a kicsiről.
Az újszülött kiselefánt nem sokkal később sikeresen lábra is állt, az emlőket is rendben megtalálta, és táplálkozni kezdett. Így – bár az állatkerti szakemberek minden eshetőségre felkészültek – egyáltalán nem kellett beavatkozni semmilyen módon.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
A jövevény már héthetes, a róla szóló kisfilmet most mutatta be az intézmény
Aranyos kistapír cseperedik a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A jövevény kislánynak bizonyult, nevet az intézmény honlapján meghirdetett szavazás eredménye alapján fog kapni. Mivel az Állatkert a koronavírus járvány miatt átmenetileg zárva tart, a nagyközönség egyelőre az interneten keresztül követheti nyomon a kicsi gyarapodását.
Kisfilm az apróság első napjairól:
Gyermekáldás volt a Fővárosi Állat- és Növénykert dél-amerikai tapírjainál: Suki és Géza nászából egy aranyos tapírkislány született. A jövevény még február 20-án reggel, tehát éppen hét héttel ezelőtt jött a világra. Az örvendetes hír bejelentését az Állatkert március első heteiben tervezte, bár akkor is várni kellett volna, amíg a nagyközönség a saját szemével is láthatja az apróságot. A koronavírus járvány kapcsán bevezetett korlátozások miatt, amelynek nyomán először a beltéri bemutatóhelyeket, majd március 15-től az egész Állatkertet be kellett zárni a nagyközönség előtt, a bejelentést inkább elhalasztották az intézmény illetékesei. A tavaszi szünet kezdetére azonban már elérkezettnek látták az időt, hogy a jövevényt legalább az interneten keresztül bemutassák a nagyközönségnek.
2008 óta ünnepeljük április 27-én a Tapírok Világnapját, amely ezeknek az összetéveszthetetlen külsejű egzotikus patásoknak a szorult helyzetére hívja fel a figyelmet. A ma élő négy tapírfaj mindegyike szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján – hárman ráadásul veszélyeztetett besorolással – elsősorban orvvadászatuk és élőhelyük zsugorodása következtében. Az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogramban (EAZA EEP) részt vevő Debreceni Állatkertben 2011 óta élnek dél-amerikai tapírok, akik az elmúlt években több utóddal is megörvendeztették a nagyközönséget.
A tapírok eddig a velük egy térségből származó kapibarákkal osztoztak tematikus kifutójukon, amelybe március 31-én két nagy mara érkezett. A leendő tenyészpárt alkotó fiatal hím és nőstény Debrecenben találkoztak először egymással, mivel az előbbi a Frankfurti, utóbbi pedig az Amszterdami Állatkertből származik. Az érkezésük utáni karanténidőszak és fokozatos összeszoktatás után már birtokba is vették a Dél-Amerika-soron található társaskifutót. Az Argentína déli és középső részén fekvő pampákon őshonos nagy mara, más néven pampanyúl (Dolichotis patagonum) a kapibara után a legnagyobb termetű rágcsáló. Megjelenése igen különleges: feje rövidfülű nyúléra, míg teste inkább apró szarvaséra vagy más patáséra emlékeztet.
Az ideiglenes bezárás ellenére sem állt meg az élet a cívisvárosi intézményben, ahol a napokban házi kecske jött a világra. A kifogástalan étvágyú, életerős, de egyelőre anyja gondoskodását élvező kis gödölye vidáman ugrál és játszik a Vidámpark területén található tágas vadaskertben, amelyre az újranyitást követően a körülötte zakatoló Kisvasút ablakából is remek kilátás nyílik majd. Mint arról januárban hírt adtunk, az intézmény idei első újszülöttje szintén kecskegida volt.
A legősibb haszonállatfajok közé tartozó házi kecskét (Capra hircus) nagyjából a juhval egy időben háziasították őket. Elsősorban húsáért és tejéért tartják, de szőrét, szarvát és bőrét is hasznosítják – a világ egyik legfinomabb fonala, a moher például az angórakecske szőréből készül. A macska után a kecske a legönállóbb háziállat, ebből adódóan könnyen vissza is vadulhat, ha elszabadul. Ügyességüknek és kiváló egyensúlyérzéküknek köszönhetően a kecskék az egyedüli kérődzők, amelyek képesek fára mászni. A vadaskert és az állatsimogató népszerű lakóival, köztük az idén született, játékos gidákkal remélhetőleg hamarosan a nagyközönség is testközelből találkozhat.
Bővebben: Folytatódik a tavaszi bébibumm, házikecske született a Debreceni Állatkertben!
Az újévkor bemutatott szaporulat után a Debreceni Állatkert most ismét örömhírről számolhat be az amazóniai tejbékák háza tájáról, ugyanis nemrég összesen mintegy 200 petéből kelt ki náluk utód – ez a szép szám kifejezetten jellemző a fajra, mivel a nőstények egy-egy alkalommal akár 2000 petét is lerakhatnak. Az alig körömnyi méretű apróságok 1-1,5 hónap alatt alakultak át, és jelenleg a Pálmaház kulisszái mögött cseperednek tovább. Termetüknél fogva egyelőre kizárólag muslicát fogyasztanak, amint azonban elérik a kívánt méretet, egy részük más állatkertekbe kerül, a többiek pedig csatlakoznak szüleikhez terráriumukban, ahol a látogatók is megtekinthetik majd őket az újranyitást követően.
Az amazóniai tejbéka (Trachycephalus resinifictrix) az Amazonas-medence esőerdőiben őshonos, viszonylag nagytermetű (6-10 cm hosszú) levelibékafaj. Nevét a mérgező, tejszerű váladékról kapta, amelyet stressz hatására bocsát ki bőrén keresztül. Étrendjének nagy részét rovarok, pókok és más kisebb ízeltlábúak teszik ki, amelyekre éjszaka vadászik. Bőrének alapszíne halvány kékesszürke, amelyet fekete vagy barna sávok tarkítanak, pupillája körül pedig jellegzetes, célkeresztre hasonlító minta figyelhető meg – e tetszetős külseje és könnyű tartása miatt a hobbiállattartók körében is kedvelt. Az erdőirtások okozta élőhely-csökkenés miatt a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.
Bővebben: Bébibumm a Debreceni Állatkert amazóniai tejbékáinál!
Habár a Debreceni Vidámpark a járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel még zárva tart, de online rajzpályázattal szeretnének a mindennapjaikat otthon töltő iskolások kreativitásának szárnyakat adni, így országos felhívást hirdettek „Rajzold meg álmaid vidámparkját!” címen.
A pályázatra az ország bármely általános iskolájából lehet jelentkezni, az alkotások tematikája a Vidámparkban átélt, vagy elképzelt élmények illusztrálása. A pályázatra osztályonként egy rajzot lehet benevezni, melynek technikája kötetlen, mérete azonban meghatározott, A/3, vagy A/4 méretű legyen. Az elkészült pályaműveket emailen, kép formátumban fogadják április végéig és ezután kerülnek fel az intézmény közösségi oldalára, ahol a közönöségdíjas rajz az online közösség által kerül megszavazásra „kedvelések” formájában.
Bővebben: Online rajzpályázatot hirdet a Debreceni Vidámpark!
Az idei év is eseménydúsnak ígérkezik az ország legnagyobb jávorantilop-csordájában, ahol rögtön a tavasz első napján, március 1-jén egészséges bikaborjú jött világra mintegy 9 hónap vemhesség után. Bár még jó ideig anyja gondoskodását élvezi majd, az apróság már kíváncsian ismerkedik környezetével és tavaly született pajtásaival az Afrika-panoráma kifutóban, ahol az újranyitást követően a látogatók is megtekinthetik az immár nyolctagú csapatot. A jávorantilop hazánkban igazi állatkerti ritkaságnak számít, hiszen csak Győrött és Debrecenben látható, az utóbbi intézményben viszont évről évre új utódokkal is találkozhatunk.
Az Afrika déli és keleti szavannáin őshonos jávorantilop (Taurotragus oryx) a második legnagyobb ma élő antilopfaj; egy kifejlett bika akár a 180 cm-es marmagasságot és az egytonnás testtömeget is elérheti. Méreténél nem kevésbé impozánsak a homokszínű vagy vöröses szőrzetén húzódó függőleges fehér csíkok és többszörösen csavart, egyenes szarva, amely gyakran meghaladja a félméteres hosszt. A fajt főként az élőhelyvesztés és a húsáért, bőréért és trófeájáért való orvvadászata veszélyezteti, így szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) fenyegetett fajokat tartalmazó Vörös Listáján.
Bővebben: Kezdetét vette a tavaszi bébibumm a Debreceni Állatkertben jávorantilop született
Öt óriásvidra kölyök született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A Dél-Amerikában őshonos, veszélyeztetett állatfajt most először sikerült magyarországi állatkertben szaporítani. Budapesten már hatodik éve foglalkoznak óriásvidrákkal, a kölykök szülei, Cumana és Madidi viszont csak múlt ősszel kerültek össze. Találkozásuk igazi szerelem volt első látásra, így az állatkerti szakemberek kezdettől fogva nagyon bíztak abban, hogy a párnak előbb-utóbb kölykei születnek.
Történelmet írt a Fővárosi Állat- és Növénykert óriásvidra párja: megszülettek ugyanis a várva várt kölykök, az első magyarországi születésű óriásvidrák! Az ellés március 11-én történt, Cumana, az anyuka összesen öt kölyköt hozott a világra, s mivel apás szülés volt, a kicsik megszületését az apuka, Madidi is végig izgulhatta.
Az ellést a szülőszobának kialakított férőhelyre beszerelt kamera segítségével mozgóképen is sikerült megörökíteni. Az erről készült kisfilmet pénteken osztotta meg az Állatkert hivatalos honlapján, Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján. A felvételeken nemcsak az látható, hogy hogyan születtek meg a kicsik (különösen az ötödikként világra jött kölyök), hanem az is, hogy hogyan szállítják a kölyköket a felnőttek, és hogy hogyan találták meg az emlőket az apróságok.
Kisfilm az óriásvidra kölykök születéséről
A tavasz új színt hozott az intézmény tavas kifutójába, miután a napokban egy-egy tenyészpár vörösvállú, karolinai és mandarinréce érkezett hozzájuk. A különleges jövevények már birtokba vették helyüket, ahol az újranyitást követően a látogatók is gyönyörködhetnek majd bennük a jó idő beálltával ismét kiköltöző mocsári- és ékszerteknősök társaságában. A megújuló récés tó az elkövetkező időszakban várhatóan további új fajokkal fog gyarapodni.
A Kelet-Ázsiából származó mandarinréce (Aix galericulata) szépsége és könnyű tartása miatt ma világszerte elterjedt díszmadár, és számos helyen, köztük Európában visszavadult állományai is élnek vízközeli erdős területeken. Bár nem fenyegetett besorolással szerepel az IUCN Vörös Listáján, őshonos kínai, kelet-oroszországi és japán populációja egyre csökken az erdőirtások következtében. Az Aix nem másik élő képviselője, a nem kevésbé pompás megjelenésű karolinai réce (Aix sponsa) az Észak-Amerika nyugati és keleti területein található tavaknál és mocsarakban fészkel. Bár a kontinens elterjedt vízimadarának számított, állománya a XX. századra jelentősen megfogyatkozott a tömeges vadászat, erdőirtás és mocsárlecsapolás miatt, a törvényi védelemnek és a visszatelepítéseknek azonban mára stabilizálódott. Szintén a tengerentúlról származik a vörösvállú réce (Callonetta leucophrys), amely Dél-Amerika trópusi mocsaras-erdős vidékein él. Nevét mélyvörös háti fedőtollazatáról kapta, és érdekessége, hogy erős karmaival a fákon is ügyesen közlekedik, amit főként fészkeléskor használ ki.
Bővebben: Színpompás új lakók a Debreceni Állatkert récés tavában
A park nyitva, az állatházak, beltéri bemutatóterek nem látogathatók
A Budapesti Állatkert továbbra is nyitva áll a nagyközönség előtt, azonban a koronavírussal kapcsolatos hatósági rendelkezések miatt szombattól a beltéri bemutatóhelyeket már nem látogathatja a nagyközönség. Az egy időben nagyszámú látogatót egy helyre koncentráló látványetetések, állatbemutatók és egyéb programok elmaradnak.
Szombattól rendkívüli megelőző intézkedések lépnek életbe a Budapesti Állatkertben. Az ünnepi hétvégén a park továbbra is bejáratható, azonban március 14-től 26-ig az állatházak, beltéri bemutatóhelyek nem látogathatók. A kültéri, szabadtéri bemutatóhelyek, az ott lakó állatok, illetve a kert parkja tehát zavartalanul megtekinthető. A kültéri kifutókban minden olyan állat látható lesz, amelyeket az adott időjárási körülmények közepette ki szabad engedni. Továbbra is érvényes az a március 12-én bevezetett rendelkezés, hogy a nagyszámú látogatót egy időben egy helyre koncentráló programok, így a különféle látványetetések, állatbemutatók, tréningek további intézkedésig nem kerülnek megtartásra.
A háromtestvért múlt tavasszal találták, elkeveredhettek az anyjuktól
Elkeveredhetett az anyjától, vagy esetleg elárvulhatott az a három vadmacska kölyök, akik még tavaly kerültek be mentett állatként a Budapesti Állatkert Vadállatmentő Központjába. A szakemberek felnevelték őket, illetve elvégezték a szükséges genetikai vizsgálatokat is, így a három állat a múlt héten visszatérhetett a természetbe. A városligeti intézményben évente mintegy kétezer mentett állatnak segítenek.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben végzett vadállatmentő munka talán leginkább felemelő pillanatai azok, amikor a meggyógyított, felerősített, vagy épp árvaságuk miatt emberi segítséggel felnevelt állatokat visszajuttatják természetes élőhelyükre. A szakemberek néhány nappal ezelőtt ismét átélhették ezt, hiszen három mentett vadmacskát engedtek el a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival közösen.
A három vadmacska testvér – egy nőstény és két hím – még kölyökként elárvulhatott, vagy elkeveredhetett az anyaállattól, így találták meg őket tavaly Miskolc mellett, Felsőzsolca és Szikszó között egy bolygatott területen. Az állatok előbb a mályi Madármentő Állomásra kerültek, majd onnan néhány nap múlva átszállították őket a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjába.
Az elmúlt hónapokban az állatkerti munkatársak felnevelték a kölyköket, illetve felkészítették őket arra, hogy a természetben, emberi segítség nélkül élhessenek. Ehhez különösen fontos, hogy az állatok megfelelő vadságúak maradjanak, mert a kézhez szokott, túlságosan megszelídült állatok nehezebben boldogulnának.
Bővebben: Visszatértek a természetbe a kölyökként megmentett vadmacskák
A Debreceni Állatkert számára kiemelten fontos az őshonos állatfajok génállományának megőrzése, ezért hazánk egyetlen őshonos szamárfajtája az alapítás óta látható az ország első vidéki állatkertjében.
A debreceni parlagi szamárkancák nagy örömére február 25-én egy nyolcéves parlagi szamár csődörrel gazdagodott az cívisvárosi intézmény, amely immár kilenc szamárnak ad otthont. Mivel a magánszemélyi felajánlásból származó Gerzson kifejezetten békés és emberbarát természetű, a látogatók jó eséllyel nemcsak a Vidámpark területén található szamárkarámban találkozhatnak majd vele, hanem a Kultúrpark különféle rendezvényein is az ünnepi csacsifogat egyik szorgos szekérhúzójaként.
A nyugodt vérmérsékletű, ugyanakkor intelligens és jól tanítható parlagi szamár (Equus africanus asinus) számos színváltozata közül a Debreceni Állatkertben a fekete és az igen különleges, világoskék szemű fehér is megtalálható.
Bővebben: Gerzson, a 8 éves fekete parlagi szamár hódítani érkezett a Debreceni Állatkertbe
A Budapesti Állatkertben tavaly kelt fiatal tarvarjak csatlakoztak vadon élő fajtársaikhoz egy spanyolországi visszatelepítési program keretében. A ma már veszélyeztetett fajnak számító tarvarjú egykor az egész mediterrán térségben, így több európai országban is őshonos volt, a középkorban még Magyarországon is előfordult. Budapesten évtizedek óta szaporítják őket, és az itt kikelt madarak közül már korábban is voltak olyanok, akiket egykori élőhelyeikre telepítettek vissza.
Az állatkertek számos veszélyeztetett faj megmentésében töltenek be kulcsfontosságú szerepet. Ilyen állat az íbiszfélék közé tartozó tarvarjú (Geronticus eremita) is. A faj elterjedési területe eredetileg az egész mediterrán régiót magába foglalta, ideértve Észak-Afrikát, a Közel-Kelet egy részét, illetve Európa déli felét, Spanyolországtól az Alpok mentén át egészen a Balkánig. Évszázadokkal ezelőtt még Magyarország területén is előfordult, az erre utaló emlékeknek az „utolsó magyar polihisztorként" emlegetett Herman Ottó több cikket is szentelt.
Az idők során a tarvarjak – nagyrészt az emberi tevékenységgel összefüggésben – a legtöbb élőhelyükről teljesen eltűntek. Európában legkésőbb a XIX. századig mindenhol megszűntek vadon élő állományaik, és mára egykori elterjedési területük Európán kívüli részén is alig maradt belőlük. Jelenleg a fajnak egy nem vonuló állománya ismert Marokkóból, nagyjából hétszáz egyeddel, és egy vonuló törökországi állomány, további mintegy kétszáz egyeddel. A harmadik, egészen a közelmúltig fennmaradt populáció, a szíriai, szintén vonuló állomány 2015 óta gyakorlatilag megszűnt. Így ma ezernél is kevesebb vadon élő tarvarjú van az egész világon. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) a tarvarjút a veszélyeztetett fajok között tartja számon.
Bővebben: Budapesten kelt tarvarjak andalúziai visszatelepítése
A Fővárosi Állat- és Növénykertben épülő biodóm készültségi foka és a befejezéséhez szükséges forrásigény felméréséről döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén.
A képviselők 17 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett támogatták Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes előterjesztését.
Karácsony Gergely főpolgármester a vitában közölte: szeretnék elérni, hogy rendelkezésre álljon egy számítás arról, mennyi pénzből lehet lezárni a projektet.
Kovács Péter (Fidesz-KDNP), a XVI. kerület polgármestere megjegyezte, szeretné tudni, van-e a városvezetésnek olyan információja a beruházásról, amely alapján büntetőfeljelentést vagy egyéb jogi lépést kell tenni.
A Pannon Park-projekt keretében átalakítják a vidámpark egykori területét. A projekt része Európa legnagyobb, több mint 17 ezer négyzetméter területű biodómjának megépítése, amely magában foglalja a Pannon-tenger akváriumot, a Pannon Ősvadont, a látogatóközpontot és több kiszolgáló létesítményt.
Bővebben: Fővárosi Közgyűlés - Vizsgálják a biodóm befejezésének lehetőségét
A cívisvárosi intézmény páncélosai remekül érzik magukat téli szálláshelyükön, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy tavalyhoz hasonlóan az idei év elején is szép számú egészséges utóddal örvendeztették meg gondozóikat. A tojásrakás tavaly november közepén történt, február elején pedig összesen 13 kisteknős kelt ki, majd költözött be a Pálmaház kulisszái mögött kialakított teknősoviba. További örömhír, hogy január végén a gondozók újabb tojásokat helyeztek a keltetőbe, a tavasszal esedékes következő szaporulatnak azonban a remények szerint az intézmény már látogatóival közösen örülhet majd.
Az afrikai Szaharában és annak déli részén húzódó Száhel-övezetben őshonos sarkantyús teknős (Centrochelys sulcata) a világ harmadik legnagyobb termetű szárazföldi teknősfaja; páncélhossza a 80 cm-t is meghaladhatja, a hímek testtömege pedig akár a 100 kg-ot is elérheti. Nevét a hátsó lábán található sarkantyúszerű kinövésekről kapta. Egyaránt veszélyezteti az elsivatagosodás és túlzott legeltetés miatti élőpusztulás, valamint az illegális kereskedelem, így a faj sebezhetőbesorolást kapott a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján, és szerepel a washingtoni egyezmény (CITES) védettséget adó II-es mellékletében.
Bővebben: Télen sem lustálkodnak a Debreceni Állatkert sarkantyús teknősei
Természetvédelmi előadásokkal és interaktív bemutatókkal hívja fel a figyelmet a Debreceni Állatkert a Vadvilág Világnapjára!
2013-ban, március 3-án az ENSZ Közgyűlése a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) elfogadásának 40. évfordulóján hozta azt a döntést, hogy új jeles világnappal egészíti ki a természetvédelem kalendáriumát, a Vadvilág Világnapjával. A természetvédelmi jelesnap célja, hogy felhívja a figyelmet a Földön vadon élő növény- és állatvilágának sokszínűségére, a természeti értékek gazdasági, tudományos, etikai és esztétikai értékeire, ebből fakadó fokozott védelmére. Napjainkban az illegális állatkereskedelem sajnos az egyik legjövedelmezőbb bűncselekmény világszerte, az elmúlt években a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének mértéke aggasztó mértékben megnőtt.
A cívisvárosi intézmény az év elején is hétről hétre újabb apróságok születéséről számolhat be. Ezúttal a szürkemarhák háza tájáról szolgálhatnak örömhírrel, miután egyik tehenük január 19-én egészséges utódnak adott életet mintegy kilenc és fél hónap vemhességet követően. Az életerős kis bikaborjú egyre nagyobb kíváncsisággal fedezi fel környezetét, de még sok időt tölt pihenéssel anyja gondoskodása mellett. Érdekesség, hogy fajtanevükkel ellentétben a szürkemarha-borjak vöröses szőrzettel jönnek a világra, és néhány hónapos korukra váltanak jól ismert színükre. Az intézmény bízik benne, hogy az új lakót még ebben a pirók állapotában csodálhatják majd meg a látogatók az újranyitást követően.
A Debreceni Állatkert egyik kiemelt célja az őshonos állatfajok és fajták megőrzése, e tekintetben pedig különösen fontos számukra a magyar szürkemarha, amely összetéveszthetetlen küllemével és sok évszázados történetével az Alföld egyik legfőbb jellegzetessége, és máig jelentős gazdasági és kulturális értéket képvisel.
Bővebben: Szürkemarha-borjú született a Debreceni Állatkertben
Az elmúlt napokban több magyarországi médium is beszámolt arról, hogy a csehországi Jihlava állatkertje programot indít egy kritikusan veszélyeztetett trópusi disznóféle, a cebui disznó megmentése érdekében. A hírekből azonban kimaradt, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert már 2015 óta foglalkozik ezzel az állatfajjal, és már az első évben születtek kismalacok is, akiket az azóta eltelt években további utódok is követtek. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) 2007-ben indította el a cebui disznók megmentését szolgáló összehangolt állatkerti tenyészprogramot. A Budapesti Állatkert ehhez csatlakozott 2015-ben, és valójában ehhez csatlakozik most a híradásokban szereplő cseh állatkert is.
A Fővárosi Állat- és Növénykert – a hazai állatkertek közül elsőként és mindmáig egyetlenként – 2015-ben kezdett bele a cebui disznók tartásába, csatlakozva az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által 2007-ben életre hívott tenyészprogramhoz. Ennek a tenyészprogramnak az a célja, hogy e kritikusan veszélyeztetett trópusi disznóféle természetvédelmi célú állatkerti szaporítását összehangolja.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
A múlt évben már beszámoltunk egy pápaszemes pingvin keléséről, amely nevéről Önök is dönthettek, őt követte egy újabb fióka érkezése december idusán, az ünnepek előtt. Ez is mutatja, hogy a sikeresen szaporodó pingvincsapatunknak köszönhetően már nem számít Vadasparkunkban kivételes eseménynek egy újabb csapattag érkezése. Ennek ellenére mégis különlegesnek számít a legfiatalabb pingvinünk, miután apja, a németországi Straubing állatkertjéből származó Zebra párjául a szegedi születésű tojót, Pimpót választotta. Vagyis ő az első pingvinünk, amely második generációs szegedinek számít.
2011. év végén érkeztek az első pápaszemes pingvinek – köztük Zebra is – a Vadasparkba, és egyből állatkertünk egyik legnépszerűbb lakóivá váltak. 2014-ben örvendhettünk első alkalommal fióka kelésének, majd évente számítani lehetett a csapat gyarapodására, amely azt mutatja, hogy jól érzik magukat a szegedi otthonukban. Az évek során 13 pingvinfióka kelt ki tojásából, ezek jó részét a szüleik fel is tudták nevelni. Az Afrika legdélebbi partvidékén élő pápaszemes pingvinek hosszú távú monogám kapcsolatban élő gondos szülők, ennek tanújelét adták az állatkertben is. Kb. 1 hónapos korában viszont egy időre elválasztjuk a fiókákat, hogy megtanítsuk elfogadni a táplálékot emberi kézből is. Ez azért fontos, mert a gondozásuk során takarmány kiegészítőket és madármalária megelőzését szolgáló gyógyszereket szükséges adni nekik, és ezt csak egyedenként megetetve lehet elérni. A „tanítás” után természetesen a fióka visszatér a csapatba.
Vörös óriás (Macropus rufus) és Bennett-kenguruk (Macropus rufogriseus) születtek a Nyíregyházi Állatparkban, néhány kölyök kengurut már láthatnak a kifutókban a látogatók.
Az országban csak itt látható vörös óriáskenguru tenyészcsapat jól érzi magát a parkban, állományuk évről évre gyarapszik, az elmúlt időszakban pedig mindhárom ivarérett nősténynek született utóda - közölte Révészné Petró Zsuzsa zoológiai osztályvezető hétfőn az MTI-vel.
Elmondta, a kölykök fejletlenül jönnek a világra, születésükről jó ideig az állatpark szakemberei sem tudtak. Születésük után a csupasz és vak, mindössze 0,75 grammos állatoknak csupán annyi ereje van, hogy bemásszanak anyjuk erszényébe, ahol a mellbimbóra tapadnak és hetven napig el sem eresztik. A biztonságot nyújtó erszényben kezdenek fejlődni és körülbelül százötven naposan dugják ki először fejüket, ekkor már sokkal jobban hasonlítanak a felnőtt egyedekre - magyarázta a szakember.
Emiatt a maguk a gondozók sem tudják még, pontosan hány utód születhetett - jegyezte meg.
A kényszerű bezárások ellenére is több mint 80.000 látogatót fogadtak
A koronavírus járvány soha nem tapasztalt nehézségek elé állította a Miskolc Holding Zrt-hez tartozó Miskolci Állatkertet is, hiszen tavasszal és az év végén is be kellett zárnia kapuit a nagyközönség előtt. Ennek megfelelően a látogatottságban az elmúlt években tapasztalt örvendetes növekedése értelemszerűen visszaesett, de 2020-ban így is több mint 80.000 látogatót fogadott. Tavaly közel százötvenen fogadták örökbe kedvenc állatukat, és az ebből befolyó másfél millió forintos összeg is hozzájárult többek között ahhoz, hogy az állatkert biztosítani tudta a napi működést. A munkatársak egész évben azon dolgoztak, hogy az állatok lehetőség szerint semmit ne vegyenek észre a körülöttük zajló nehézségekből. Év végén 118 faj, alfaj és fajta, illetve ezek 541 egyedileg is nyilvántartott példánya, valamint 10 faj esetében tenyészete alkotta az állatkert állományát.
A 2020-ban született több mint 100 kisállat közül érdemes kiemelni mindenekelőtt az örvös mangábék csapatában született kis kölyköt – akinek a látogatók választották a Kirabo nevet –, hiszen nem csak, hogy a miskolci állatkertben, de az országban is először született kölyke ennek a különleges, Közép-Afrikában honos majomfajnak. Hasonlóképpen örömteli minden évben a David-szarvasok és az európai bölények szaporulata, hiszen mindkét faj az állatkerteknek köszönheti, hogy miután a szabad természetből kipusztultak, egyáltalán mindmáig fennmaradhattak.
Bővebben: Különleges évet zárt a Miskolci Állatkert és Kultúrpark
Hosszú előkészítő munka után január 30-án sisakos kazuár érkezett a cívisvárosba a lengyelországi Łódź város állatkertjéből az Európai Fajmegmentő Program keretében. A Debreceni Állatkert célja, hogy a világ legveszélyesebb madara Magyarországon is szaporodni tudjon, hiszen erre soha nem volt még példa. A nagyközönség számára már mától látható, közel 4 éves hím érkezésével Magyarországon 5 egyedre nőtt a kazuárok állománya. Az állatkert reményei szerint a daliás hímet elfogadja majd párjaként az intézményben élő nőstény és a jövőben tenyészeti sikerekről is beszámolhatnak.
A sisakos kazuár (Casuarius casuarius) egyike a Délkelet-Ázsia és Északkelet-Ausztrália trópusi esőerdőiben őshonos három kazuárfajnak. Földünk legveszélyesebb, második legnehezebb és harmadik legmagasabb madara alapvetően tart az embertől, de igen ingerlékeny; csőrével, karmos lábával és sisaktarajhoz hasonló, jellegzetes szarukinövésével – amely futás közben a faágakkal szemben is védelmet nyújt – egyaránt súlyos sérüléseket okozhat.
Bővebben: Igazi, különösen veszélyes ausztrál ritkasággal gyarapodott a Debreceni Állatkert!
A zárt kapuk mögött is mozgalmasan telik az év eleje a Debreceni Állatkertben, ahol a tegnapi napon egészséges házikecske-ikerpár jött a világra. A kis fehér gödölyék nem sokkal születésük után már érdeklődve ismerkedtek környezetükkel, amely épp a napokban borult hóba, így a szokásosnál is több új ingert tartogat számukra. Szüleikkel együtt az intézmény tágas vadaskertjében laknak, ahol az újranyitást követően a látogatók is felkereshetik majd őket. Érdekesség, hogy a Debreceni Állatkertben a tavalyi és a tavalyelőtti év is kecskegida születésével indult: 2020 első újszülöttje egy szintén hófehér házigödölye, 2019-é pedig egy kameruni törpekecske volt.
A Debreceni Állatkert alapításától kezdve igyekszik bemutatni nemcsak a nagyvilág megannyi különleges vad állatfaját, hanem azokat a háziasított állatfajtákat is, amelyek városi környezetben nem kevésbé egzotikusnak számítanak. Az állatsimogató legnépszerűbb lakói közé tartozó kecskéket (Capra hircus) nagyjából a juhval egy időben háziasították, így ők az egyik legősibb haszonállatfaj. Elsősorban húsáért és tejéért tartják, de szőrét, szarvát és bőrét is hasznosítják; a világ egyik legfinomabb fonala, a moher például az angórakecske szőréből készül. A macska után a kecske a legönállóbb háziállat, ebből adódóan könnyen vissza is vadulhat, ha elszabadul. A kecskék rendkívül jól másznak, egyensúlyérzékük kiváló; ők az egyedüli kérődzők, amelyek képesek fára mászni.
Bővebben: Hófehér kecskegida-ikrek születtek a Debreceni Állatkertben
Prof. Dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója 2020 március 1-től lemondott magasabb vezetői megbízásáról. A távozó vezető arról tájékoztatta Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy egészsége az utóbbi időben megromlott – ezért döntött a lemondás mellett. Megbízott főigazgatóként a jelenlegi operatív igazgató válthatja.
„Életem hetvenedik évébe léptem, és az utóbbi hónapokban munkámban jelentkező rendkívüli terhelés egészségemet is próbára tette. A következő időszakban még tovább növekvő feladatokat felmérve, és tapasztalva a szervezetemet érő negatív hatásokat, magasabb vezetői feladatamtól visszavonulok” – írta Karácsony Gergely főpolgármesternek címzett levelében Prof. Dr. Persányi Miklós.
Az ideiglenes zárvatartás ellenére mozgalmasan teltek az ünnepek a Debreceni Állatkert Pálmaházában, ahol ezúttal az amazóniai tejbékák csapata gyarapodott egészséges utóddal. A mostanra teljesen átalakult, alig körömnyi méretű békácska mindössze néhány napig fejlődött peteállapotban, majd nagyjából három hétig ebihalként a neki kialakított nevelőedényben. Egyelőre továbbra is szüleitől elkülönítve él a Pálmaház kulisszái mögött, ahol termeténél fogva gondozói kizárólag muslicával etetik; amint azonban eléri a kívánt méretet, csatlakozhat a felnőttekhez, akiket már az újranyitást követően megtekinthetnek a látogatók.
Az amazóniai tejbéka (Trachycephalus resinifictrix) az Amazonas-medence esőerdőiben őshonos, viszonylag nagytermetű (6-10 cm hosszú) levelibékafaj. Nevét elterjedési helye mellett arról a mérgező, tejszerű váladékról kapta, amelyet stressz hatására bocsát ki bőrén keresztül. Étrendjének nagy részét rovarok, pókok és más kisebb ízeltlábúak teszik ki, amelyekre éjszaka vadászik. Bőrének alapszíne halvány kékesszürke, amelyet fekete vagy barna sávok tarkítanak, pupillája körül pedig jellegzetes, célkeresztre hasonlító minta figyelhető meg – e tetszetős külseje és könnyű tartása miatt a hobbiállattartók körében is kedvelt. Bár vadon élő állománya jelenleg nem fenyegetett, az erdőirtások okozta élőhely-csökkenés miatt a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.
Bővebben: Újévi apróság: amazóniai tejbéka nevelkedik a Debreceni Állatkertben!
Február 15-én, szombaton, igazán különleges eseményben lehet része az állatok szerelmeseinek a Debreceni Állatkertben a Bálint Napi Andalgó alkalmával. Az érdeklődők az előre meghirdetett látványetetések időpontjában hallhatják a Nagyerdő fái alatt szövődött romantikus állati történeteket, de tájékozódhatnak az állatkertben végbemenő fajvédelmi programokról is. A Gibbonházban 11 órától Linda és Szigfrid, a Debreceni Állatkert nílusi vízilovainak több, mint 30 éves házassági históriájáról, majd 13 órától a tigriskifutónál Debrecen város szibériai tigriseiről mesélnek a gondozók. Ezután 14 órai kezdettel a Pálmaházban a vöröshasú piráják etetése által a faj hierarchikus életével szembesülhetnek, míg 14:30-tól a Magyarországon csupán a Debreceni Állatkertben tartott recés zsiráfok családjával és sikeres a faj mentőprogramjának történetével ismerkedhetnek meg a látogatók a Zsiráfházban.
Azok a szerelmesek, akik Valentin nap alkalmából szeretnék meglepni szívük választottját egy különleges és egyben nemes ajándékkal, az állatkert igen egyedi választás lehet. Legyen szó éves bérletről vagy örökbefogadásról, a 170 állatkerti faj közül biztosan megtalálják a kedvesüknek valót, ráadásul ezen a napon a szerelmes párok 50% kedvezményt kapnak állatkerti belépőjegyük árából Valentin – nap alkalmából.
Két borjúfókát (Phoca vitulina) adományozott a szerbiai Palics állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark.
Révészné Petró Zsuzsa, az állatkert zoológiai osztályvezetője elmondta, hogy a 18 éves Kukszát és párját, a 19 éves Benit szállító kamion hétfőn indult el a sóstógyógyfürdői látványosságból. Az adománnyal a palicsi állatkert korábban elpusztult borjúfókáit szeretnék pótolni.
A szakember megjegyezte, az állatpark rendkívül fontos küldetésének tekinti, hogy a határon túli magyarlakta területek állatkertjeivel is jó kapcsolatot ápoljon és segítse a működésüket. Ennek jegyében hamarosan a horvátországi Eszék oroszlánkölyköket, a romániai Nagyvárad állatkertje pedig szibériai tigrist kap a nyírségi állatparktól.
A borjúfókák szállítását több hónapnyi papírmunka és állattréning előzte meg: a magyar és a szerb szakemberek a takarmány és a vitaminadagok mellett egyeztettek a tréningezés rutinjáról, valamint felkészítették az úszólábúakat a beládázásra és a szállításra is.
Bővebben: Borjúfókákat adományozott a palicsi állatkertnek a Nyíregyházi Állatpark
Péntektől vasárnapig ketten egy jegy áráért látogathatják az Állatkertet
Budapest, 2020. február 11. (kedd) – Valentin-nap alkalmából péntektől vasárnapig páros kedvezménnyel kedveskedik látogatóinak a Fővárosi Állat- és Növénykert: akik belépéskor megölelik egymást, ketten egy jeggyel léphetnek be az Állatkertbe. A páros kedvezmény nemcsak szerelmespárokra, hanem például testvérekre, barátokra-barátnőkre is vonatkozik.
Bálint napja, azaz Valentin-nap alkalmából február 14-től 16-ig, azaz péntektől vasárnapig páros kedvezményt kínál látogatóinak a Fővárosi Állat- és Növénykert. Ezen a három napon ugyanis mindazok, akik érkezésükkor a kert főbejáratánál megölelik egymást, ketten egy belépőjeggyel, egy jegy áráért látogathatják az Állatkertet. A páros kedvezmény tehát nemcsak szerelmespárokra, hanem testvérekre, barátokra-barátnőkre, sógorokra és komákra és mindenki másra is vonatkozik, akik ketten olyan viszonyban vannak, hogy megöleljék egymást.
Természetesen nemcsak a kedvezmény miatt érdemes felkeresni az Állatkertet, hiszen számos kisállatban is gyönyörködhetnek a látogatók. A Pálmaházban lakó lajhároknál még adventkor született kölyök, a minnesotai törpesertéseknél hét kismalac cseperedik, és egyre gyakrabban látni a költőüregből előmerészkedő pingvinfiókákat is. Szépen cseperedik a két mhorr gazella gida (ez egy a vadonban már kihalt ritka patás) is, nemrégiben a szarvuk kezdeményei is megjelentek a fejük búbján.
A mintegy kétszáz kisállat mellett három afrikai fehér oroszlán és ritka macskaféle is született idén a Nyíregyházi Állatparkban, amely mintegy 400 ezer látogatót fogadott a koronavírus-járvány ellenére.
A tavaszi lezárásokat leszámítva sikeres volt a 2020-as év az állatpark számára, a május elejei nyitás után fokozatosan erősödött a vendéglétszám és a nyarat már igazi nagyüzemben dolgozta végig a park 150 munkatársa - értékelte az évet Gajdos László igazgató.
Az igazgató kifejtette, míg a 2019-es rekordévben mintegy 600 ezer látogatót fogadtak, addig idén ez a szám a 400 ezret közelítette, a kiesés pedig körülbelül 500 millió forinttal csökkentette a park költségvetését. Részben spórolással, a munkák átszervezésével, az ősszel realizált kormányzati segítséggel, valamint a tulajdonos önkormányzatra támaszkodva azonban talpon tudott maradni Kelet-Magyarország legnagyobb turisztikai attrakciója. Az érdeklődést jól jelzi, hogy a 35 hektáros park három szállodája folyamatosan teltházzal működött, amíg fogadhatott vendégeket.
Tavaly júniusban három vietnámi mohabéka érkezéséről adott hírt az intézmény, bő fél év elteltével pedig biztató tenyészeti fejleményekről számolhatunk be. A gondozók december 29-én három petét fedeztek fel a békák viváriumában, egy közülük pedig termékenynek bizonyult, és immár ebihalként fejlődik a kulisszák mögött. A pár centiméteres jövevény egyelőre szépen cseperedik, és remélhetőleg szerint néhány hónap múlva végtagokat is növeszt, majd végül csatlakozhat társaihoz a Pálmaházban. A vietnámi mohabékák emberi gondozásban igen nehezen szaporíthatók; tudomásunk szerint Magyarországon sem állatkertben, sem magángyűjteményben nem volt még rá példa, így a debreceni intézmény egyedülálló tenyészeti siker küszöbén áll.
Bővebben: Országos ritkaság: szaporulat a Debreceni Állatkert vietnámi mohabékáinál!
December hó folyamán elpusztult az állatkert egyik vaddisznója. Az ilyenkor minden esetben elrendelt állat-egészségügyi vizsgálat megállapította, hogy az állat afrikai sertéspestisben pusztult el.
A betegséget valószínűleg a környező erdőkből betévedő állatok (róka, holló) hurcolhatták be a vaddisznóállományba.
Az afrikai sertéspestis gyógyíthatatlan, az állat pusztulásával végződő betegség. A fertőzés továbbterjedése megakadályozásának egyetlen módja az egyedek lealtatása és a szigorú fertőtlenítés.
Az állatkert Tanyaházában tartott mangalicák és törpesertések egészségesek, de a járványügyi szabályok miatt lealtatásuk szükséges.
Ezt követően, a teljes körű fertőtlenítés és a járványügyi várakozási idő lejárta után, az afrikai sertéspestisre vonatkozó országos előírások betartásával az állatállomány pótlásra kerül.
Az afrikai sertéspestis sem az emberre, sem más állatfajokra nem veszélyes.
Bővebben: Sertéspestisben pusztult el egy vaddisznó a miskolci állatkertben
Február 1-től az Európai Állatkerti- és Vadállatorvosok Szövetségének (EAZWV) teljes jogú tagja lett a Nagyerdei Kultúrpark állatkertje.
Az 1996-ban alapított Szövetség célja, hogy az állatkertekben és a természetben élő vadállatok orvoslásával foglalkozó szakembereket tömörítve egységes szakmai és etikai sztenderdeket érvényesítsen, elősegítse a tagok közti információáramlást és együttműködést, valamint az állatorvoslási tudásanyag gondozásával és további kutatások támogatásával hozzájáruljon a szakma fejlődéséhez, ezáltal az érintett állatok egészségéhez, jólétéhez és védelméhez. A Szövetség tagjai 40 különböző ország állatkertjeiben és vadasparkjaiban tevékenykednek.
Az EAZWV-tagság egyrészt jelzi, hogy a debreceni kert lakói már most is magas színvonalú egészségügyi ellátásban részesülnek, másrészt a szakmai hálózathoz való csatlakozás további fajmegmentő programokban való részvételt biztosíthat a jövőben.
Bővebben: Újabb rangos szakmai szervezet választotta tagjává a Debreceni Állatkertet!
Több akciót is hirdetett a Fővárosi Állat- és Növénykert és az Állatkerti Alapítvány az adventhez és a közelgő karácsonyhoz kapcsolódóan: idén először fenyőfát is örökbe lehet fogadni, de karácsonyi képeslapküldő szolgálat és adventi nyereményjáték is várja az érdeklődőket.
Az állatkert csütörtöki közleménye szerint az állatbarátoknak idén is jó ajándék lehet az állatkerti állatok jelképes örökbefogadása. A kiválasztott állatról az Állatkerti Alapítvány a megajándékozandó nevére szóló oklevelet állít ki, amelyhez az állat életrajzi lapja és fényképe, illetve egy nevelőszülői kártya is tartozik: ezzel lehet részt venni az állatkerti nevelőszülők számára évente két alkalommal megrendezett különleges programon, az Állatkerti Nevelőszülők Találkozóján.
Ebben az évben először az állatkert parkjában álló néhány fenyőt is örökbe lehet fogadni jelképesen. Összesen öt fa van, amely közül választani lehet: Elfie, a tarkakérgű fenyő, Grincs, a himalájai selyemfenyő, Kevin, az araukária, Merry, a mandulafenyő és Noel, a japán erdeifenyő. A jelképes fenyő-örökbefogadással az Állatkerti Alapítvány szándéka szerint azoknak is szeretnének alternatív ötletet adni, akik vacillálnak az igazi karácsonyfa, a műfenyő vagy más megoldások között.
Bővebben: Advent - Több akcióval is készül a Fővárosi Állatkert
Pápaszemes pingvin (Spheniscus demersus) kelt ki a Szegedi Vadasparkban, a felnőttektől eltérően nem fekete-fehér hanem szürke tollazatú fiókát hamarosan a látogatók is megfigyelhetik - adta tájékoztatásul Veprik Róbert igazgatója.
A gondozótól a Loki nevet kapó fióka, Picur és Totya utóda novemberben bújt ki tojásából. A vadaspark munkatársainak feltűnt harciassága, ezért is kapta a viszályt teremtő északi istenség nevét.
A gondozók közelebbről is megismerkednek a néhány hetes madárral, ugyanis most szoktatják rá, hogy elvegye emberi kézből a halat. Erre nemcsak az egyes pingvinek megfelelő táplálása miatt van szükség, hanem azért is, mert a madarak vitaminokat és gyógyszereket kapnak. Ez utóbbi elkerülhetetlen, mert - szemben az északi félteke madaraival - a szúnyog által terjesztett madármalária képes megbetegíteni őket. A fertőzés pedig végzetes számukra.
Amint a fióka megszokja az emberi kézből való etetést, újra csatlakozhat a vadaspark pingvincsapatához.
Hetvenöt százalékos készültségnél tart a szubkontinens élővilágát bemutató, több különleges látványossággal is rendelkező India-ház építése a Nyíregyházi Állatparkban. A nettó 820 millió forintból épülő attrakció várhatóan 2021 májusában nyitja meg kapuit a látogatók előtt.
A fejlesztés pénteki sajtóbejárásán elhangzott, elkészült az épület szerkezete, kiszínezték a homlokzatot, jelenleg a belső munkálatokat, a boxokat, a befogókat, a látogatóterek kialakítását végzik a szakemberek, később pedig a külső tereprendezés és kifutó kialakítása kezdődik el.
A teknős- és szirtcápa-látványosságot, valamint egy élethű tengervizes medencét és mangrovemocsarat magában foglaló India-ház India, illetve Délkelet-Ázsia élővilágát mutatja be a látogatóknak. Az ide belépőket az óceán tengerparti tájképe fogadja, az egzotikus medencékben feketefoltú szirtcápák úszkálnak majd, az élőnövényes dekorációkkal, domborművekkel díszített épületben kap helyet kap egy különleges teknősgyűjtemény is.
A madarakon és a hüllőkön kívül bemutatják majd India "háziállatát", a kígyót, a látogatók az épületdíszítések segítségével betekintést nyerhetnek India sokszínűségébe, az ott élő emberek és az ország gazdag kulturális életébe. Az India-házban helyet kap egy hatvan férőhelyes, többfunkciós oktató és közösségi tér, mellette pedig felépül egy takarmánytároló, amely az ötezer állatot ellátó park eddigi raktározási problémáit oldja majd meg.
Bővebben: Jó ütemben halad az India-ház építése a Nyíregyházi Állatparkban
Rendezvényekkel, programokkal és új állatfajok bemutatásával szeretné megünnepelni fennállásának hatvanadik évfordulóját a tavaly látogatószám és bevételek tekintetében is kiemelkedő évet záró, néhány éve megújított pécsi állatkert az idén.
Ahogy Siptár Dávid, az intézmény igazgatója felidézte: a hat évtizeddel ezelőtt, még társadalmi munkában megépített létesítményt 2016-ra csaknem kétmilliárd forintból teljes egészében átépítették, korszerűsítették, azóta pedig folyamatosan egyre több látogatót fogadnak.
Mint mondta, idén a jubileum alkalmából a rendezvények, programok mellett olyan új - meglepetésnek szánt - fajok bemutatását tervezik, amelyek korábban még nem éltek az állatkertben, egyben részesei az Európai Fajmegmentő- és Tenyészprogramnak.
Hozzátette: a park évről évre egyre több fajt tud bemutatni. A modernizálást követő újranyitáskor 238 faj 363 egyede élt az állatkertben, tavaly pedig már 308 faj 1429 egyedét lehetett megtekinteni a mecseki létesítményben. E folyamatot segíti szerinte, hogy az intézmény tavaly szeptember óta a világ egyik legrangosabb szervezetének, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének teljes jogú tagja.
Bővebben: Új fajok bemutatását tervezi és különleges programokat tart a pécsi állatkert
Az alapításának 60. évfordulóját ünneplő Vidámpark október 31-én, Halloween Party keretében búcsúztatta az ünnepi szezont, mely több szempontból is rendkívüli volt.
A koronavírus okozta veszélyhelyzet miatt az intézmény a márciusi szezonnyitást követően közel két hónapos zárvatartásra kényszerült. Ez idő alatt elvégezték a szükséges karbantartásokat, és megtörtént a vidámpark felkészítése az újranyitásra. A látogatói igényeknek és a járványhelyzet adta új körülményeknek megfelelően az intézmény továbbfejlesztette online jegyértékesítési szolgáltatását, így immár kényelmi díj nélkül váltható gyors bejutást garantáló belépő.
A jubileumi szezonban nem volt hiány az újdonságokból. A májusi újranyitást követően az ország egyetlen vidámparkjában több játékgép megújult; így az űrutazás földöntúli élményét ígérő Apollo-X új tematikát kapott, valamint a Babaforgó a Jégvarázs c. meséből ismert új köntösbe bújt. Továbbá több új mutatványos berendezést is üzembe helyeztek; négyszemélyes Bungee-trambulint, valamint a virtuális kalandokra invitáló 10D mozit és Icaros Prót, így a főszezonban már 23 élményelem közül válogathatott a nagyközönség.
Tudósoknak sikerült a kihalás szélén álló északi szélesszájú orrszarvú újabb embrióját létrehozniuk. A fajnak már csak két képviselője él, mindkettő nőstény.
A laborban fogant, életképes embrió a harmadik, amelyet a nőstényekből kinyert petesejtekből és az elpusztult hímek lefagyasztott ivarsejtjeiből alkottak, hogy az alfajt megmentsék a kihalástól - idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a tudósok szerdai közleményét.
Az embriókat folyékony nitrogénben tárolják, amíg dajkaanyába - egy déli szélessszájú orrszarvúba - nem ültetik őket.
A kenyai, cseh, német és olasz tudósokból álló kutatócsoport egy legalább öt állatból álló populációt akar létrehozni, hogy visszatelepítsék őket az afrikai vadonba, természetes élőhelyükre. Ez évtizedekig eltarthat.
Bővebben: Sikerült a kihalás szélén álló orrszarvúalfaj újabb embrióját létrehozni
Jól átgondolt, tudatosan felépített, egymásra épülő fejlesztéssorozat valósult meg a Veszprémi Állatkertben a Modern városok program révén - mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos az állatkert 2,5 milliárd forintos beruházásainak szerdai projektzáróján.
Gyopáros Alpár hangsúlyozta: az állatkerti fejlesztésekhez hasonló komplexitás jellemzi az egész veszprémi Modern városok programot, amellyel az élet minden szegmensére reagálnak. Tartalmaz gazdaság-, vállalkozás-, sport-, kulturális és infrastrukturális fejlesztéseket is.
Hozzátette: a százmilliárd forintos nagyságrendű veszprémi fejlesztések 96-97 százaléka hazai költségvetési forrásból valósul meg.
A kormánybiztos közölte: országosan is jól halad a Modern városok program megvalósítása, a mintegy négyezer milliárd forint forrásigényű 270 projektelem hamarosan eléri az 50 százalékos kifizetési arányt. Gyopáros Alpár megjegyezte: a beruházások háromnegyede szintén hazai forrásból valósul meg.
Ovádi Péter, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője Veszprém legnagyobb turisztikai attrakciójaként jellemezte az állatkertet, amely a Modern városok program fejlesztéseinek köszönhetően évről évre új elemekkel bővülhetett.
Bővebben: Gyopáros: jól átgondolt fejlesztéssorozat valósult meg a Veszprémi Állatkertben
Az intézmény tavaly augusztus végén adott hírt arról, hogy az évek óta rendszeresen szaporodó sarkantyús teknőseik újabb tojásokat raktak.
A kelés tavaly november 23-án kezdődött meg, és három napra rá 16 kisteknős látta meg a napvilágot, majd január 8-án 8 újabb egyed bújt elő tojásából. A 24 új jövevénnyel immár 30-ra nőtt a debreceni állomány egyedszáma.
Az afrikai Szaharában és annak déli részén húzódó Száhel-övezetben őshonos sarkantyús teknős (Centrochelys sulcata) 83 cm-es maximális páncélhosszával és 36-105 kg-os testtömegével a világ harmadik legnagyobb termetű szárazföldi teknősfaja; csak a galápagosi és az aldabrai óriásteknős előzi meg. Nevét a hátsó lábán található sarkantyúszerű kinövésekről kapta. Elsősorban az elsivatagosodás és túlzott legeltetés miatti élőpusztulás, valamint az illegális kereskedelem veszélyezteti, így a faj jelenleg sebezhető besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajokat tartalmazó Vörös Listáján. Tekintélyes mérete ellenére Európában és Észak-Amerikában kedvelt hobbiállat, a vadon élő egyedek üzleti célú befogását és exportját azonban tiltja a washingtoni egyezmény (CITES).
Bővebben: Ismét sarkantyús teknősök keltek ki a Debreceni Állatkertben!
Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője elmondta: az elefántoknál a vemhesség általában 22 hónap, így az elefántborjú világra jövetelére jövő tavasszal lehet számítani.
Hozzátette: a nőstény elefánttól vérmintát vesznek az elkövetkező hetekben és annak laboratóriumi elemezése alapján kiderül, hogy milyen nemű lesz a kistestvér.
Az állatkert legifjabb elefántjának, Arunnak a születésnapja november 8-ára esik, anyja, Angele pedig csütörtökön ünnepli 19. születésnapját - tette hozzá.
Az ünnepeltek csütörtökön tortát is kaptak, az ünnepi finomság tésztáját zabból, korpából és lisztből készítették a pékek és gyümölcsökkel díszítették a gondozók. A kiselefántot emellett egy kifejezetten elefántoknak való speciális labdával ajándékozták meg.
Az új év is mozgalmasan telik a cívisváros állatkertjében, miután egyik anyakecskéjük január 7-én egészséges utódot hozott a világra. Már jókedvűen játszik és ugrándozik, étvágya kifogástalan. 2020 első jövevénye, az egyhetes, hófehér kis gödölye anyjával együtt megtekinthető az állatkert vadaskertjében. Érdekesség, hogy az intézmény első tavalyi újszülöttje szintén kecske volt; akkor az állatsimogatóban lakó kameruni törpekecskék gyarapodtak.
Az állatsimogató legnépszerűbb lakói közé tartozó kecskéket (Capra hircus) nagyjából a juhval egy időben háziasították, így ők az egyik legősibb haszonállatfaj. Elsősorban húsáért és tejéért tartják, de szőrét, szarvát és bőrét is hasznosítják; például a világ egyik legfinomabb fonala, a moher az angórakecske szőréből készül. A macska után a kecske a legönállóbb háziállat; ebből adódóan könnyen vissza is vadulhat, ha elszabadul. A kecskék rendkívül jól másznak, egyensúlyérzékük kiváló; ők az egyedüli kérődzők, amelyek képesek fára mászni.
Bővebben: Tejfehér házikecske született a Debreceni Állatkertben!
A festői színekbe öltözött Nagyerdő szívében található intézmény október 23. és 31. között a napi látványetetések mellett több tematikus programmal és az év utolsó vidámparki kalandjaival várja majd a szórakozni és kikapcsolódni vágyókat.
A szünidőre esik két olyan természetvédelmi jeles nap is, amely az állatkert ikonikus lakóihoz kötődik. Október 24-én tartják a Gibbonok Világnapját, amelynek alkalmából 11:00-tól az intézmény fehérkezű gibbon testvérpárja, Marci és Kópé ünnepi lakomában részesül, majd az érdeklődők a gibbonok családi életével és a két hím családfájával ismerkedhetnek meg. Szintén közönségkedvenc és veszélyeztetett főemlősöket ünnepelnek majd október 30-án, a Makik Világnapján, amely keretében a látogatók 13:00-tól az idei szezonban utolsó előtti alkalommal találkozhatnak testközelből a gyűrűsfarkú makik csapatával a Katta-sétányon, majd a gondozók e karizmatikus madagaszkári őslakosok életmódjáról mesélnek.
Különleges szolgáltatásként az idén 60 éves Vidámpark nemcsak az októberi hétvégéken és nemzeti ünnepünkön, hanem az őszi szünet hétköznapjain, 26. és 30. között is nyitva tart, és 23 játékeleme mellett minden nap pónilovaglással vár kicsiket és nagyokat. Az elmúlt évek hagyományához híven a vidámparki szezon méltó lezárása sem maradhat el, így október 31-én, Halloween lidérces éjszakáján hátborzongatóan izgalmas programkavalkáddal búcsúztatják a jubileumi évet.
Bővebben: Az őszi szünetben is megannyi élményt kínál a Debreceni Állatkert és Vidámpark
A gorilláknál és az orangutánoknál is ritkább, fenyegetettebb állatok, mhorr gazellák szaporodtak nemrégiben a Budapesti Állatkertben. Ezek a patások a természetben már kihaltak, az állatkerteknek köszönhetően léteznek még egyáltalán. A városligeti intézmény 2007 vége óta foglalkozik a tartásukkal, 2009 óta pedig rendszeresen szaporítják is őket. A most bemutatott két gida november elején, két különböző anyától született, mindössze két nap eltéréssel. A fiatalok mellett egyébként a világ jelenlegi legidősebb mhorr gazellája is a Budapesti Állatkert lakója.
A Budapesti Állatkertben ma mutatták be a nagyközönségnek a legifjabb mhorr gazellákat (Gazella dama mhorr). A két különböző anyától született két gida november 1-én, illetve 3-án látta meg a napvilágot. Most még mindkét jövevény a Szavannaház egy-egy elkülönített istállójában, „szülőszobájában” tartózkodik, természetesen mindegyikük anyjával együtt. A jövő héten viszont a tervek szerint összeengedik őket a csapat többi tagjával. Az egyik „szülőszobát” és lakóit üvegablakon át a nagyközönség már most is láthatja.
Bővebben: A vadonban már kihalt ritka gazella szaporodott az Állatkertben
Idén már nyolcadik alkalommal rendezi meg a Miskolci Állatkert és Kultúrpark a Halloween Estet.
2020. október 31-én, szombaton, a töklámpásokkal és fáklyákkal kivilágított állatkertben ismét izgalmas kalandokban lehet része látogatóknak.
Az állatkert Oktatótermében a „nemszeretem” állatokkal kerülhetnek testközelbe az ide érkezők és lehetőség lesz ehető rovarok kóstolójára is. Az Afrika-házban bátorságpróbán tesztelhetik magukat az érdeklődők, a Trópusi házban a halloweeni arcfestést is kipróbálhatják. Az est során találkozhatnak Subával az uráli bagollyal is. Az éjszakai etetések során bepillantást nyerhetnek az éjjel aktív állatok titkos életébe. Az est zárásaként pedig egy tűzzsonglőr műsort nézhetnek meg a résztvevők.
Az állatkert pénztára ezen a napon 19:00 óráig tart nyitva.
Jegyek elővételben az állatkert pénztárában kaphatók!
Sikeres évet tudhat maga mögött a Miskolci Állatkert és Kultúrpark. A látogatók száma ugyanis újra felülmúlta az előző esztendőét: a mögöttünk álló évben több, mint 112.000-en váltottak belépőjegyet, hogy megtekintsék a Miskolci Állatkert lakóit. A lakókat, akik 118 állatfajt képviselnek. Azt azonban, hogy egészen pontosan hányan is vannak, nehéz pontosan megmondani, hiszen a több, mint félezer nagyobb testű állat mellett számtalan „apróság” is él itt, akikkel együtt 700-800 között lehet a bemutatott egyedek száma.
Az állatkert sokszínű állatgyűjteményéből 2019-ben sem hiányozhattak az újdonságok. Az újak közül érdemes kiemelni az év végére érkezett örvös mangábé csapatot. A hat állat a Berlini Állatparkból költözött Miskolcra, ahol egyelőre az Afrika-házban lévő belső férőhelyüket foglalták el, tavasztól viszont már tágas külső kifutójukat is birtokba vehetik majd. Magyarországon jelenleg kizárólag a Miskolci Állatkertben lehet találkozni ezekkel a különleges majmokkal.
Medvék sebeztek halálra egy dolgozót egy sanghaji vadasparkban a látogatók szeme láttára - számolt be róla a BBC hírportálja hétfőn.
A baleset szombaton történt a park "ragadozóterületén".
Portálján a vadaspark közölte, hogy "rendkívül megrázta" őket a tragédia, valamint elnézést kértek a turistáktól a "kellemetlenség miatt". A balesetet jelenleg is vizsgálják, a biztonságon javítanak és a történtek után "igyekeznek a lehető legjobban helytállni".
A ragadozóterületet lezárták, a jegyek árát visszatérítették és jelenleg is "a biztonsági intézkedések szigorításán dolgoznak".
A történtekről a kínai Weibo közösségi portálon jelent meg egy videó, ami gyorsan elterjedt a közösségi oldalon, sokan kikeltek a vadasparkok ellen.
Sokan úgy érveltek, hogy a medvék csak vadállat módjára viselkedtek, és a baleseteket csak a parkok bezárásával lehetne megelőzni. Mások a sanghaji vadaspark biztonsági rendszerét szidták, vagy kifejezték együttérzésüket a szemtanúk felé, akiket minden bizonnyal "mélyen megrázott" a baleset látványa.
Bővebben: A látogatók előtt sebeztek halálra medvék egy dolgozót egy sanghaji vadasparkban
Tűz volt az újév első napjára virradó éjjel a németországi Krefeld állatkertjében, a lángokban több mint harminc állat pusztult el, köztük csimpánzok, orángutánok és két idősebb gorilla is - jelentették szerda délelőtt az észak-rajna-vesztfáliai város hatóságai.
A tűzben a krefeldi állatkert majomháza égett le teljes egészében. Az elpusztult állatok között repülő kutyák és madarak is vannak - mondta el egy szóvivő. A gorillák majomházzal szomszédos kifutója ugyanakkor épségben maradt.
A közelben lakók nem sokkal hajnali fél egy után riasztották a tűzoltókat, mire azonban a tűzoltók néhány perccel később a helyszínre értek, a majomház már teljesen egészében lángokban állt.
Az állatkert vezetésének közleménye szerint a dolgozókat "sokkolta a szörnyű tragédia".
A Düsseldorf és Duisburg között fekvő Rajna menti város állatkertjének évente mintegy 400 ezer látogatója van.
A majomházban nem volt tűzjelző berendezés.
Bővebben: Leégett egy állatkerti majomház a németországi Krefeldben
A lassacskán festői színekbe öltöző Nagyerdő fái alatt a Debreceni Állatkert az őszi napokon is megannyi látnivalóval és újdonsággal várja a nagyközönséget. A testet és szívet melengető, egzotikus Pálmaház az Állatok Világhete alkalmából a sisakos kaméleonok új otthonául szolgáló állatbemutatóval bővült. A két hím már elfoglalta a természethű kialakítású terráriumot, ahol a látogatók is megtekinthetik őket.
A Jemen és Szaúd-Arábia Vörös-tenger menti hegységeiben, félsivatagaiban és cserjés-fás területein őshonos sisakos kaméleon (Chamaeleo calyptratus) 35-45 cm-es átlagméretével viszonylag nagytermetű kaméleonfaj; a hímek a 60 cm-es testhosszt is elérhetik. Nevét a fején található, oldalnézetből sisakszerű taréjról kapta. Nappal aktív, a fő táplálékául szolgáló rovarokat is ekkor kapja el lesből támadva, hosszú nyelvének kiöltésével. Vizet érdekes módon kizárólag a leveleken összegyűlő cseppek formájában fogyaszt, az álló vízfelületeket pedig fel sem ismeri. Sárga, barna és kék sávokkal és foltokkal tarkított, zöld alapszíne a környezet mellett számos egyéb tényezőtől függően is változhat: ilyen például az érzelmi állapot, a fajtársakkal való kommunikáció, vagy a nőstények reprodukciós ciklusa.
Bővebben: Új sisakoskaméleon-bemutatót adtak át a Debreceni Állatkertben
Az elmúlt évtized egyik legsikeresebb évére tekinthet most vissza az ország első vidéki állatkertje és egyetlen vidámparkja Debrecenben, miután több figyelemreméltó gyűjteménygyarapodást is megélt, számos új elemmel bővítette rendezvényeinek és szolgáltatásainak sorát. Mindezek nyomán az elmúlt 10 év legmagasabb vendégforgalmával, több, mint 160 ezer látogató fogadásával zárják az évet.
Az év során a debreceni állatkert jelentős gyűjteményi sikerekről számolhatott be, hiszen 2017 után ismét recés zsiráf született. Továbbá többek között a gyűrűsfarkú makik, pápaszemes pingvinek, Bennett-kenguruk, lámák, dél-amerikai tapírok, arák, zászlósfarkú kolobuszok és a wallisi feketeorrú bárányok is egészséges utódokkal örvendeztették meg az intézmény munkatársait és látogatóit. Sőt olyan különleges, eddig nem látható új fajokkal is találkozhattak a park vendégei, mint a galléros gyík, a vietnámi mohabéka vagy a Fülöp-szigeteki szalagos varánusz. Emellett shetlandi pónilovak is érkeztek, így segítségükkel augusztustól visszatért a pónilovagoltatás.
Mint arról tavaly márciusban hírt adtunk, a Debreceni Állatkert és Vidámpark elkötelezett a környezettudatos és egyben felhasználóbarát újítások mellett, így a Vidámpark március 15-i nyitásakor bevezették a teljes körű online jegyértékesítést. E szolgáltatásuk továbbfejlesztéseként holnaptól, azaz szeptember 19-től kényelmi felár nélkül válthatunk belépőt mind az Állatkertbe, mind a Vidámparkba, továbbá rendezvényeikre is a TicketBase rendszerén keresztül: http://bit.ly/zoodebrecen.
A számítógépről és mobiltelefonról egyaránt könnyedén elvégezhető online jegyvásárlás nemcsak kényelmesebb és a jelenlegi helyzetben biztonságosabb, hanem gördülékenyebb élményszerzést is jelent, hiszen az intézmény gyorsított belépést biztosít az elővételben megvásárolt jeggyel érkezőknek.
Bővebben: Kényelmi díj nélkül válthatunk online jegyet a Debreceni Állatkertbe és Vidámparkba
1998-ban a világon elsőként a Miskolci Állatkert és Kultúrpark avatta fel Gerald Durrell brit író és zoológus mellszobrát, ezzel tisztelegve munkássága előtt. A tavalyi évben, özvegye, Lee Durrell is ellátogatott férje szobrához. Lee Durrell maga is részt vett több faj mentési programban, társírója volt könyveinek és a mai napig folytatja közös munkájukat.
Gerald Durrell az indiai Kalkutta közelében született, édesapja halála után a család hazatért Angliába, majd Korfu szigetére költözött. A Korfun töltött évek meghatározók voltak az ifjú Durrell életében, erre az időszakra vezethető vissza a természet iránti rajongása. Az itt töltött évek alatt szerzett élményiből született meg többek közt a Családom és egyéb állatfajták című könyve, ami óriási sikert hozott neki. Írói sikereit arra használta fel, hogy pénzt gyűjtsön állatbefogó expedíciói számára és saját állatkertje megalapításához. 1959-ben Jersey szigetén nyitotta meg állatkertjét, mellyel megalapozta a mai modern állatkertek természetvédelmi szerepvállalását. Célja a korábbiaktól eltérően nem csak a különböző állatok bemutatása volt, hanem a kipusztulás szélére került fajok megmentésén is dolgozott.
Bővebben: Gerald Durrell emléknap a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban
Immár sokéves hagyomány, hogy a Debreceni Állatkert és a Hajdú-bihari Napló együttműködése keretében a kitűnő bizonyítványt szerző általános iskolás diákok a Naplóban való megjelenés mellett állati élményekkel gazdagodhatnak a nyáron, hiszen eredményeik elismeréseként és a természet iránti kíváncsiságuk fokozása érdekében állatkerti belépőt is kapnak.
Az intézmény örömmel jelenti be, hogy a 2020/2021-es tanévben ismét csatlakoznak az akcióhoz, és remélik, minél több ügyes kisdiák szünidejét varázsolhatják majd még felejthetetlenebbé.
E nehéz időszakban is sikerekben gazdag tanévet és színötös jegyeket kívánunk minden diáknak!
Bővebben: A Debreceni Állatkert az idei tanév végén is megjutalmazza a színötös tanulókat
Növekvő látogatószám, rengeteg kisállat, világra szóló szaporítási eredmények
„Állati jó” éve volt az Budapesti Állatkertnek, és persze a városligeti intézményt felkereső látogatóknak is. A 2019-es évben a közönség elsőszámú új kedvence a Cápasuli volt, de a Holnemvolt Várat és a Sünispotályt is nagyon megszerette a közönség. Különösen sok kisállat, kölyök és fióka született, közülük a hangyászsün bébi és a vombatkölyök világszenzációnak számít. A látogatószám is nőtt, így a Margitszigeti Vadasparkkal együtt az intézmény összesen 1,3 millió főnek nyújtott természetközeli szabadidős programot.
Sikeres, mondhatni „állati jó” évet zár a Fővárosi Állat- és Növénykert. A városligeti intézmény továbbra is Magyarország legnépszerűbb és leglátogatottabb kulturális-turisztikai látnivalója, amelynek látogatottsága még nőtt is mintegy 30 ezer fővel a megelőző, 2018-as esztendőhöz képest. És ebben még nincs benne a Margitszigeti Vadaskert látogatóinak száma, amely az év során bőven meghaladta a 200 ezer főt. Így az intézmény az egész év során összességében közel 1 millió 300 ezer embernek nyújtott kikapcsolódást, természetközeli szabadidős programot.
A közönség egész éves érdeklődését és szeretetét, illetve a kimagasló számú látogatottságot az Állatkert újdonságokkal, sok érdekes kisállattal, új állatokkal, rengeteg látnivalóval és programmal, növekvő színvonalú szolgáltatásokkal igyekezett kiérdemelni és meghálálni.
Új látványosságok
Mint arról korábban hírt adtunk, a cívisvárosi intézmény számára kiemelten fontos a hulladékcsökkentés és fenntartható hulladékgazdálkodás: tavaly júniusban, a Környezetvédelmi Világnapon a hazai állatkertek közül elsőként minden egyszer használatos műanyageszközt kivezettek vendéglátóegységeikből, továbbá évek óta szelektíven gyűjtik a területükön keletkezett hulladékot. A tavalyi Európai Hulladékcsökkentési Hét óta részt vesznek a Jane Goodall Intézet „Passzold vissza, tesó” című használt mobiltelefon-visszagyűjtő kezdeményezésében is, amelynek célja a veszélyeztetett afrikai főemlősök védelme.
A mobilkészülékek gyártásához használják ugyanis a koltán nevű fémércet, illetve a belőle nyert tantált, amelyek egyik legnagyobb lelőhelye Afrika szívében, a Kongó-medencében található – ugyanott, ahol többek között a csimpánzok, bonobók, hegyi gorillák, valamint a Debrecenben is gondozott zászlósfarkú kolobuszok élnek. A bányászat és a vele járó erdőpusztítás hatására e fajok otthona drasztikus mértékben zsugorodik, ezáltal populációikra egyre nagyobb nyomás nehezedik. A kezdeményezéshez való csatlakozással az intézmény ezeknek a páratlanul értékes élőhelyeknek a védelmét szeretné segíteni azáltal, hogy a már feleslegessé vált, de újrahasznosítható készülékek begyűjtésével csökkenti a természetet felbolygató bányászat iránti igényt. Arra biztatják tehát látogatóikat, hogy a már nem használt mobiltelefonjaikat adják le az Állatkert pénztáránál kihelyezett gyűjtőponton.
Bővebben: A Debreceni Állatkert idén is mobilgyűjtést tart a zászlósfarkú kolobuszokért!
Különleges fajjal gyarapodott a Miskolci Állatkert és Kultúrpark Afrika-házának gyűjteménye. Egy hattagú örvös mangábé csapat költözött ide, amely majomfajt Magyarországon jelenleg kizárólag a Miskolci Állatkertben lehet megcsodálni.
Örvös mangábékat a magyar állatkertek látogatóközönsége a fellelhető nyilvántartások szerint először – és eddig utoljára – több, mint 80 évvel ezelőtt, az 1930-as években a Budapesti Állatkertben láthatott. Most a Berlini Állatparkból érkezetett Miskolcra egy család: a hatfős csapatot a szülőpár és négy kölykük alkotja, melyek közül a legfiatalabb mindössze 10 hónapos. Az állatok érkezésével együtt megújult a külső kifutójuk is, melynek kialakításában az Északerdő Zrt. munkatársai önkéntes tevékenységük révén járultak hozzá.
Az állatkert Afrika-házában a „fekete kontinens” változatos élővilágába pillanthatnak be a látogatók, hiszen a majmok mellett kisemlősök, törpepapagájok, hüllők is ízeltlábúak is láthatóak. Újdonságként itt tekinthetőek meg a néhány napja érkezett örvös mangábék.
Megelőző intézkedés az Állatkertben mindenki egészségéért
Hétfőn délelőtt egy szájmaszk került a Budapesti Állatkert közepén álló ősember szoborra, Tóth István szobrászművész 1899-ben készült alkotására. A városligeti intézmény ezzel is igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy mától az állatkerti állatházakban kötelező a szájat és az orrot eltakaró maszk, kendő vagy sál viselése.
Eddig csak ajánlott volt, a mai naptól viszont már kötelező a szájat és az orrot eltakaró eszköz, maszk, kendő vagy sál viselése a Budapesti Állatkert állatházaiban, beltéri bemutatóhelyein (a rendelkezés a hat éven felüliekre vonatkozik).
A városligeti intézmény vezetése a koronavírus járvány második hullámának közismert körülményei miatt döntött így, minden érintett egészségének védelme, és a vírus terjedésének korlátozása érdekében. Az Állatkert illetékesei rendszeresen elemzik és értékelik a helyzetet, hogy mindenkor a legnagyobb biztonságot nyújtó, de ezen belül az állatkerti élmények megélését a lehető legkisebb mértékben korlátozó intézkedéseket lehessen meghozni.
A maszk, sál vagy kendő viselésével kapcsolatban a nagyközönség megértését és együttműködését kérik, rámutatva arra, hogy a rendelkezés betartása mindannyiunk közös érdeke. Ha valaki esetleg otthon felejtené a maszkját, az Állatkert ajándékboltjában vásárolhat magának.
A szájat és az orrot eltakaró eszköz állatházakban, belső terekben való viselésén túl az Állatkert vezetése, ahogy korábban is, az alábbi kérésekkel fordul a látogatókhoz:
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Sem műszaki, sem pénzügyi akadálya nincs annak, hogy az Állatkert készülő új bemutató komplexuma, a Pannon Park szerkezet-gépészetkivitelezése jövő tavasszal lezáruljon. A Kormány eddig 43 milliárd forintot biztosított a szóban forgó fővárosi fejlesztés támogatására. A népszerű városligeti intézmény öthektáros új zónája, benne az 1,7 hektáros fedett parkkal, a Biodómmal, a nagy közönség igényének és érdeklődésnek eleget téve várhatóan 2021 végén nyílhat meg a nagyközönség előtt. Az új létesítmény berendezéséhez azonban további forrásokra van szükség.
A Fővárosi Állat- és Növénykert általában negyedévenként részletes sajtóközleményt ad ki fejlesztéseinek előrehaladásáról. Az intézmény legutóbb 2019. szeptember 4-én közölte, hogy félidejéhez jutott a Pannon Park Biodómjának elkészítése. December elejére bezárult a 18 és fél ezer négyzetméteres óriáskupola, és a külső hatásoktól már védett térben nagy ütemben folynak a szerelési munkák.
A Pannon Park előzményei
Idén nem tartja meg az Állatkertek éjszakáját a Fővárosi Állat- és Növénykert járványvédelmi elővigyázatosságból - közölte az intézmény hétfőn.
"Bár az intézmény nagyon szerette volna idén is megszervezni ezt a különleges estét, az összes szempontot mérlegelve arra jutottak, hogy a koronavírus járvány veszélye miatt az a felelős döntés, ha a városligeti intézményben ezúttal elmarad az Állatkertek éjszakája" - olvasható a közleményben.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ugyanis az Állatkertek éjszakája idején viszonylag rövid idő, néhány óra leforgása alatt igen sok, akár több ezer látogató szokta felkeresni a fővárosi intézményt. Az intézmény vezetése az összes szempontot megvizsgálva és mérlegelve úgy találta, hogy a járványvédelmi szempontból indokolt elővigyázatosság csak olyan mértékű korlátozások mellett volna lehetséges, amelyek már értelmetlenné tennék a legtöbb programot, ezért született a döntés - olvasható a közleményben.
Bővebben: Idén nem tartja meg az Állatkertek Éjszakáját a budapesti állatkert
A feltűnően szép kis madagaszkári gekkó mintegy két hónappal a tojásrakás után jó egészségnek örvendve kelt ki a Debreceni Állatkert Pálmaházában, november 19-én. A mindössze néhány centiméteres kis gekkó neme egyelőre ismeretlen. Az állatkert reményei szerint az év végéig még két egyeddel bővülhet az állomány, mivel újabb tojásrakást észleltek a szülőpár terráriumában. Az immár négy egyedet számláló nappaligekkó-állomány legifjabb tagját a látogatók a napokban már megtekinthetik.
Az Észak-Madagaszkár erdőségeiben őshonos madagaszkári nappali gekkó (Phelsuma grandis) 30 cm-es testhosszával a legnagyobb nappaligekkó-faj. Mint neve is mutatja, főleg nap közben aktív; vegyes étrendjét rovarok és más gerinctelenek, illetve nektárok és gyümölcsök teszik ki. Érdekessége, hogy nincs szemhéja, szemét nyalogatással tisztítja. Mivel Madagaszkár szigete erőteljesen érintett a természeti erőforrások túlzott mértékű felhasználásában, a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajokat tartalmazó Vörös Listáján. Impozáns külseje miatt igen kedvelt terráriumi faj, állatkertekben ritkábban fellelhető; Magyarországon a Fővárosi Állat- és Növénykert mellett folyamatosan növekvő létszámával kizárólag a Debreceni Állatkertben található meg.
Bővebben: Madagaszkári nappali gekkóval gyarapodott a Debreceni Állatkert
Csülök, Nyíregyházi Állatpark fiatal indiai orrszarvú bikája kedd reggel hagyhatta el a speciálisan számára kialakított szállítóládát, és foglalta el elsőként az orrszarvú házat, amely az elefántok érkezése óta a legjelentősebb vadasparki fejlesztés. Az elkövetkezendő napokban az új környezetéhez szoktatjuk az ifjú vastagbőrűt, hogy augusztus 30-án már a látogatók is megtekinthessék a külső kifutójában.
Igazi szenzáció volt, mikor 2018. szeptember 26-án megszületett hazánkban az első indiai orrszarvú a Nyíregyházi Állatparkban. Ritka szerencse, hogy nem külföldi állatkerteseknek kell megtanulniuk Csülök bonyolult kiejtését, hanem a fajmentő tenyészprogram (EEP) hozzájárulásával itthon maradhatott.
Egy ilyen nehéz és erős állat szállítása nem egyszerű feladat, amit megkönnyíthet, ha sikerül együttműködni az állattal. A nyíregyházi kollégák szakértelmét dicséri, hogy sikeresen tréningezték a fiatal orrszarvút a szállításhoz, aki így félelem nélkül ment be a szállítóládába, és jól viselte a hosszabb ideig tartó éjszakai utat. Tréningjét Szegeden is folytatjuk, amely egyrészt a gondozását könnyíti meg, másrészt elfoglaltságot is jelent számára.
Mikulás hétvége
Időpont: 2019. december 6. — 2019. december 8.
Védjük együtt a gorillák élőhelyét!
A Mikulás hétvége alkalmával, a Mikulás látogatása mellett, arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy milyen fontos a már használaton kívüli mobiltelefonok újrahasznosítása, hiszen ez érinti a gorillák hazájában zajló bányászati tevékenységet, és annak a természetes élőhelyekre gyakorolt hatását is. Ezért 2019. december 6. és 8. között, minden használt mobiltelefon leadásáért cserébe, fejenként 1 db kedvezményes, 200 Ft-os állatkerti belépőt adunk.
Egy leadott mobiltelefonért egy kedvezményes belépőre jogosító kupont kap a telefont leadó személy az Állatkert bejáratánál, vagy a Holnemvolt Vár kapujánál létesített átvevő pontoknál. Egy személytől csak egy mobiltelefont tudunk elfogadni. A kupon csak a telefon leadásának napján használható fel a kedvezményes belépőjegy megvásárlásához. Az akció mindhárom napján különböző kupon kerül kiadásra, melyek kizárólag a rajtuk szereplő érvényességi napon használhatók fel. A kupon készpénzre nem váltható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. Az akció egyéb kedvezményekkel nem vonható össze.
2017 novembere és tavaly február után Debrecen állatkertje ismét örömhírrel szolgálhat az ország egyetlen recés zsiráfcsaládjának háza tájáról, miután június 21-én, azaz épp a Zsiráfok Világnapján az intézmény 11 éves nősténye, Emma kishúggal örvendeztette meg két bikaborját, Jabarit és Daahirt. Az apróságnak aligha nevezhető, már világra jövetelekor is jócskán 170 cm fölé magasodó jövevény a szuahéli eredetű Zahara nevet kapta, amelynek jelentése „ragyogás”, „virág”. Születésével 153-ra nőtt az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében gondozott európai állomány egyedszáma.
Két bátyjához hasonlóan Zaharát is kézből nevelik gondozói, akik az elmúlt években szerzett tapasztalataiknak köszönhetően igen rutinosan látják el a pótszülői szerepet. A hórihorgas jövevényt a mai naptól a látogatók is megcsodálhatják a Zsiráfház betekintőjén keresztül.
Környezetvédelmi programok és fejlesztések az Állatkertben
Termálhő alapú fűtés, csapadékvíz hasznosítása, PET-palackok száműzése, búzakorpából préselt tányérok az étteremben… Felsorolni is nehéz a Budapesti Állatkertben az elmúlt években megvalósult környezetbarát fejlesztéseket. Ráadásul az intézmény jelentős szerepet játszik a környezettudatos szemlélet formálásában is. Ennek részeként most szombattól jövő vasárnapig a hulladékcsökkentéssel kapcsolatos programok és látnivalók is várják a közönséget az Európai Hulladékcsökkentési Hét jegyében.
A korszerű állatkerteknek, így a Fővárosi Állat- és Növénykertnek is négy fő feladata van:
- a természetközeli, családbarát szabadidős program lehetőségének biztosítása;
- a közművelődési, ismeretterjesztő és szemléletformáló munka;
- a természet, ezen belül az élővilág sokféleségének védelme; illetve
- az élővilág megismerésére irányuló kutatások előmozdítása.
A természetvédelem nem válaszható el a környezet védelmétől, így az intézmény évtizedek óta dolgozik a környezettudatos szemlélet formálásán, fontos környezetvédelmi témák bemutatásán. De nem csupán beszél minderről, hanem a saját mindennapi működésében is igyekszik megtalálni a környezetet leginkább kímélő megoldásokat. Az elmúlt években fontos környezetvédelmi fejlesztések valósultak meg például a fűtési rendszerrel, és általában az energiafelhasználással kapcsolatban, illetve az intézmény hulladékgazdálkodásának területén is.
Bővebben: A PET-palackok kitiltásától a termálhő alapú fűtésig
Mint arról a cívisvárosi intézmény ideiglenes zárva tartása idején hírt adtunk, márciusban két, Pécsről érkezett fiatal nősténnyel bővült a Nagyerdő fái alatt élő Bennett-kenguruk csapata. Mint utóbb kiderült, az új jövevények nem egyedül érkeztek: erszényükben már akkor ott cseperedett egy-egy 3-4 hetes utód, akik mindössze 30 nap vemhesség után jöttek a világra alig 1 grammosan, majd sikeresen bemásztak a védelmet és táplálékot nyújtó erszénybe. Bár a két kis zsebibaba egyre gyakrabban merészkedik ki a külvilágba, még hosszú ideig, egészen bő kilenc hónapos korukig vissza-visszajárnak majd az erszény rejtekébe. Velük együtt immár nyolctagú a debreceni erszényesek csapata.
Világszínvonalú műszaki és szakmai megoldásokkal készül a Pannon Park
Egyre jobban érdeklődik a nagyközönség az Állatkert egyedülálló új bemutató komplexuma, a Pannon Park építése iránt. Jövő tavasszal az építészeti, gépészeti munkák zöme elkészül, és az üzempróbát követően növények betelepítését is megkezdhetik. Az állatok beköltöztetése 2021-ben következik, és még abban az esztendőben, tehát várhatóan két év múlva a nagyközönség is birtokba veheti a minden szempontból világszínvonalú új létesítményt.
Az Állatkert új területein készülő 5 hektáros Pannon Park központi építménye, a Biodóm 1,7 hektárnyi területet foglal el, és a tervek szerint két év múlva, 2021-ben veheti majd birtokba a nagyközönség. Az építkezés maga azonban már most igen előrehaladott állapotban van. A Biodóm fényáteresztő tetejének acél tartószerkezete a tavalyi év végére elkészült, és azóta az átlátszó ETFE fóliapárnák jó része is a helyére került. Az építkezés közeli utakról is jól látható előrehaladásával párhuzamosan a közönség egyre türelmetlenebbel várja az új látnivalót. Annál is inkább, mivel a beruházás döntéselőkészítése, és a szakmai tartalom 7-8 évvel ezelőtt kezdődött kidolgozása során az egyik legfontosabb tervezési szempontot épp az Állatkert közönségének kívánságai jelentették.
Bővebben: Elefántok, cápák, bonobók és tengeri tehenek is lesznek a Pannon Parkban
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Debrecen állatkertje a jövő hónapban is exkluzív nyáresti élményekkel várja az érdeklődőket, hiszen ismét megrendezik nagysikerű programjukat, az állatkerti Esti sétákat, magyar és angol nyelven is!
Az egyedülálló program résztvevői a nyáreste varázsában különleges szakvezetésen fedezhetik fel a kert ezernyi titkát és leshetnek be a kulisszák mögé, ahol feltárul az állatok addig ismeretlen, esti élete. Gondozók segítségével megismerkedhetnek a legkülönlegesebb állatokkal, többek között az intézmény legújabb nagyragadozójával, és testközelből találkozhatnak az Állatkert idén született és kézből nevelt bébi sztárjaival, köztük a pingvinóvoda legfiatalabb növendékével; de azt is megtudhatják, hogy hogyan mos fogat a víziló.
A páratlan élményben július 3-án, pénteken, 20:00 és 23:00 között lehet részük az érdeklődőknek a Debreceni Állatkertben. A jegyek limitált számban, csak elővételben kaphatók a készlet erejéig a tavalyhoz képest változatlan, fejenként 3800 Ft-os áron pénztáraikban, illetve foglalhatók telefonon a +36 52 310 065-ös telefonszámon.
Bővebben: Júliusban folytatódnak az Esti séták a Debreceni Állatkertben
Az Állatkertben évente több száz mentett sünről gondoskodnak
Az ősz második fele nehéz időszak a vadon élő sünök számára. A nyár késői szakaszában született fiatalok ugyanis lemaradhatnak a téli álomra való felkészülésben, és előfordul, hogy nem érik el a szükséges fejlettséget és kondíciót. Ráadásul az avarégetések is fenyegetik a sünöket, akik sokszor épp az avarban keresnek maguknak telelőhelyet. A Fővárosi Állat- és Növénykert bemutató mentőközpontjában, a Sünispotályban menedéket kínálnak a segítségre szoruló sünöknek, és – mint minden évben – most is figyelemfelkeltő kampányt folytatnak az őszi avarégetéssel kapcsolatban.
A Fővárosi Állat- és Növénykert szerteágazó természetvédelmi tevékenységének részeként vadállatmentéssel is foglalkozik. Magyarországon őshonos, vadon élő, védett vagy fokozottan védett állatfajok olyan egyedeit mentik, amelyek valamilyen okból emberi segítségre szorulnak. A mérgezett sasoktól, törött szárnyú vagy meglőtt gólyáktól kezdve a fészekből kipottyant madárfiókákon és elárvult kismókusokon át egészen az elgázolt mocsári teknősökig és a telelésben megzavart denevérekig sokféle állattal foglalkoznak. A mentett állatok száma évente ezerötszáz és kétezer között szokott lenni. A tavalyi, 2018-as esztendőben például 108 különböző faj összesen 1807 egyedének nyújtottak segítséget az Állatkert mentőmunkával foglalkozó munkatársai.
Bővebben: „Máglyahalál” fenyegeti a sünöket az avarégetések miatt
Az ország első vidéki állatkertje újabb jelentős gyűjteményi bővülésről, szakmai előrelépésről adhat ma hírt, miután 6 év előkészítő munkájának eredményeként az Európai Fajmegőrzési Program (EAZA EEP) keretében végre kis panda hím érkezett a két kiváló genetikájú nőstényükhöz, akik 2014 óta élnek a Nagyerdő fái alatt.
A kialakult járványhelyzet következtében eddig hónapokra el kellett halasztaniuk a nemzetközi állatszállításokat, azonban június 12-én, pénteken megérkezett Pandita, a fiatal hím kis panda a németországi Dortmundi Állatkertből. A stramm hím hosszú út után egyelőre karanténidőszakát tölti, de már a látogatók is megtekinthetik az ikerlányok bemutatójával szomszédos kifutóban, ahogy a helyben termelt bambuszt csemegézi.
Az állatkert egyik közönségkedvencének számító faj, a kis panda, vagy vörös macskamedve (Ailurus fulgens) a macskamedvefélék családjának egyetlen ma élő faja. Kevesen tudják, de eredetileg a panda elnevezést ők kapták és később nevet kölcsönöztek az utóbb felfedezett óriás pandáknak. Elnevezésük feltehetően az állat nepáli nevéből származtatják, amely a „punja” vagy „nigalja punja”, ami a bambuszevő kifejezést jelenti. Magyar nevét annak köszönheti, hogy medvére emlékeztető külseje mellett ugyanolyan jól mászik fára, illetve nyalogatja magát tisztára, mint a macska. A Himalája, illetve Észak-Burma magashegyi erdeiben, valamint Szecsuán nyugati felén és Jünnanban őshonos 2000-4800 méteres magasság között.
Bővebben: Udvarló érkezett a Debreceni Állatkert vörös panda nőstényeihez
Emlősállattal bővült a drávaszentesi madárrepatriáló állomás.
Nemrég egy vadmacska kölyök került hozzánk. Barcs külterületén találtak az állatra, akiről először azt hitték, hogy házi macska. A kölyköt a helyi állatmenhely vezetője találta, aki ideiglenes gazdihoz adta az állatot. A befogadó másnap jelezte, hogy valami „gond” van a macskával, nagyon vad, fújtat, nem házimacska módjára viselkedik. Természetvédelmi őr kollégák megnézték az állatot, és kiderült, valóban nem házimacska, hanem vadmacska; illetve az sem kizárható hogy hibrid, vagyis házi és vadmacska keveréke. Erre enged következtetni a késői – normálistól eltérő – születési időszak is. A vadmacskák párzási időszaka ugyanis február-március, a vemhességi idő pedig kb. 60 nap.
A vadmacskák különösen óvatosak, félénkek, rejtőzködő életmódot folytatnak, kerülik az emberi településeket, az emberek által háborgatott területeket; leginkább a nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőket kedvelik. Bundájuk szürkésbarna, jellegzetesen cirmos, fekete harántcsíkokkal, de lehet elmosódott is. Vastag bozontos farkukat 7-9 fekete harántcsík is díszítheti. A házimacskával ellentétben leginkább éjjel és hajnalban aktívak, a nappalt kotorékokban, fák odvaiban töltik. Kistestű gerinceseket, nagyobb rovarokat, ritkán madarakat és halakat is zsákmányolnak.
Bővebben: Vadmacska kölyök a drávaszentesi madárrepatriálóban
Az ország első vidéki állatkertje idén tavasszal is örömhírrel szolgálhat a 2018-ban érkezett wallisi feketeorrú juhok háza tája felől, miután nőstényük egészséges utódnak adott életet május 13-án mintegy 150 nap vemhességet követően. A kifogástalan étvágyú és életerős tündéri kis kosbárány jókedvűen és játékosan tölti idejét szülei gondoskodása mellett. Nevéről a Családbarát Magyarország Facebook-oldalán szavazhat a nagyközönség.
A Svájc délnyugati részén található Wallis kantonból származó feketeorrú különösen szívós, robusztus testfelépítésű hegyvidéki juhfajta. Beszédes elnevezését származási helye mellett bohókás külső jegyeiről, az orrán és a fejének arcorri részén elhelyezkedő fekete, maszkszerű foltjairól kapta. További jellegzetessége, hogy mind a hímek, mind a nőstények szarva jellegzetesen csavart. Kiegyensúlyozott, nyugodt vérmérsékletű, kifejezetten ragaszkodó fajta. A hazai állatkertek közül kizárólag Debrecenben megtalálható wallisi feketeorrú fajtával már a háromnapos gyermeknapi programon testközelből találkozhat a nagyközönség.
Bővebben: Bohókás bárány született a Debreceni Állatkertben, most elnevezheti
A ZOO4NAT projekt sikeresen lezárult, a közös munka tovább folytatódik
Sikeresen zárult a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Kassai Állatkert közös természetvédelmi programja, a ZOO4NAT projekt. Az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának finanszírozásával, az Interreg V-A Szlovákia – Magyarország Együttműködési Program részeként megvalósult projekt célja a két intézmény természetvédelmi, ezen belül az őshonos állatvilág segítségre szoruló egyedeivel kapcsolatos mentő tevékenységének, és a hozzá kapcsolódó ismeretterjesztő munkának a fejlesztése volt. Bár a program hamarosan lezárult, a két intézmény közötti együttműködés tovább folytatódik.
Sünispotály néven megnyílt új bemutató mentőközpont Budapesten; a mentőmunkához kapcsolódó létesítmények és tanösvény Kassán; gyógyászati és diagnosztikai eszközök beszerzése; nemzetközi konferencia, workshopok, webináriumok és más tapasztalatcserét szolgáló rendezvények az állatmentés témakörében. Csak néhány eredmény a sok közül, amely a most lezáruló ZOO4NAT projekt keretében valósult meg az elmúlt csaknem két esztendő során.