- Ön itt van:
-
Kezdőlap
- Kultúr-sarok
Érdekes beszélgetések
A jazz műfaj, és a zeneszerzés évtizedes rutinjával rendelkező Bergendy Istvánt kérdeztük többek között a választás okáról, a mai zene világáról, Süsüről és rengeteg egyéb munkáról. Szókimondó véleményformálás az ötvenes évektől egészen napjainkig.
MP.:Két fő hangszere a szaxofon és a klarinét (az ének mellett). Miért éppen ezekre esett a választása?
B.I.:Annak idején, az '50-es évek közepén '53-'54-ben, mindketten Öcsémmel, a Péterrel zongorázni szerettünk volna, de bizonyos objektív nehézségek miatt, (nem volt zongoránk, a szomszéd néninek se volt, hogy átjárhassunk gyakorolni) ez nem ment. Így apánk felkereste a mai Szlovákiában élő rokonokat néhány alkalommal, s mindig hozott valamilyen hangszert. Elsőként egy Weltmeister tangóharmonikát kettőnknek, ami ott jóval olcsóbb volt, mint Magyarországon, és hát ez hasonlított legjobban a zongorára, amin (akkori tudásunk szerint) a legjobban lehetett a zenei alapokat elsajátítani.
Aztán esténként édesapám hallgatta az Amerika Hangját, ha pedig nem hírek voltak, akkor a Music USA adásaiban a lassú beszédű, mély hangú Willy Scanover kommentjeivel a jazz-zene legnagyobbjait lehetett megismerni, s megszeretni, mint mi is tettük akkor. Így ismertem meg Benny Goodman klarinétozását, Charlie Parker, Ben Webster, Stan Getz szaxofonozását. Akkor alakult ki a zenei ízlésünk és a kérdezett hangszerek szeretete. Édesapánk ismét elment a Vág-völgyében élő rokonokhoz és hozott az útjairól egy-egy szaxofont, egy-egy klarinétot és ezt követően már csak ezeken voltunk hajlandók játszani és gyakorolni.
MP.:A Bergendy-együttessel milyen fő zenei vonalakat képviselnek, milyen kilengések voltak?
M.P: Hogyan érezted magad, amikor 1990 júniusában csengett a telefonod, és Michael volt a vonal másik végén?
R.S.:A legelső telefonbeszélgetéstől kezdve, az összes további beszélgetésünkön keresztül, rengeteg közös mókában és szórakozásban volt részünk, mind telefonon keresztül, mind személyesen. Ms Norma e. Staikos, aki Michael ügyeit intézte, az MJJ Production nevű cégnél Los Angelesben, hívott fel először hogy közölje velem, hogy Michael Jackson szeretne velem beszélni. Az első látogatásunk alkalmával Michael nagyon felemelő volt, és nem tudta leplezni az izgatottságát a leendő körhinta dokumentációs anyagával és a videóval kapcsolatban, amit tőlem kapott meg előre. Michaellel nagyon könnyű volt kommunikálni, és egyeztetni a különböző lehetőségeket, különböző ötleteimet.
M.P: Mit éreztél, amikor kiderült, hogy Michael Jackson lesz a következő ügyfeled?
R.S.:Még soha életemben nem árasztott el az a fajta csodálat, mint amit akkor éreztem. Tudtam, hogy segíthetek Michaelnek megalkotni a “Neverland Álmot”. Ő volt talán a legkönnyebben kezelhető, és leghálásabb ügyfelem, akivel azelőtt és azóta dolgohattam.
M.P: Honnan jött az ötlet, hogy körhintákat fogsz árulni és vidámparkokat fogsz fejleszteni?
R.S.:1986 júniusában Mr. Richard G.Chance a Chance Rides nevű cég, ami egyébként a Kansas-béli Wichita városban működik, ügyvezetője megkérdezte tőlem, hogy nincs e kedvem náluk dolgozni a viámparkok számára készülő játékok dívizóban. Akkor még nem is tudatosult bennem, hogy a Chance Rides volt a legnagyobb vidámpark gyártó a nyugati parton. A kimagasló szakmai hátteremmel, amit ingatlan értékesítés és fejlesztés területén szereztem, 1986-ban elkezdtem bevezetni a bevásárolóközpont fejlesztőknek, és üzemeltetőknek a körhinta üzletágunkat.
Bradley & Kaye újrahasználható öntőformákat fejlesztett ki, hogy utánozni tudja a régi, antik körhinták állatait, amely azonnal vezető üzletág lett. Néhány éven belül, Chance lett a Vidámpark ipar legnagyobb gyártója, a Dentzel stílusú körhinták másolataival. Felhasználva az ingatlan értékesítésben és fejlesztésben elért tapasztalataimat, rövid időn belül, a Chancet a világ vezetőjévé tettem, azon cégek közül, akik bevásárlóközpontokban építettek, és üzemeltettek körhintátkat szerte az Államokban és Canadában.
Bővebben: Beszélgetés Rob Swinsonnal, Michael Jackson Neverland álmának építőjével
Szőke Andrást nehéz lenne beskatulyázni. Élete során számtalan szakmába belekóstolt. Fiatal éveiben tagja volt színjátszókörnek, alapított zenekart, festményei kiállításokon kerültek bemutatásra, de dolgozott már szobafestő segédmunkásként, takarítóként a Horizont moziban, és rendezőasszisztensként is. Számtalan kisfilm alkotója, játékfilm szereplője, Stand up előadások sztárvendége. Ezek tudatában talán már senki sem csodálkozik el azon, hogy életét végigkísérte a természet szeretete, a gyógynövények ismerete. Tudását felhasználva, egyedülálló módot talált arra, hogy a népi gyógyászat hagyományait felelevenítve és továbbfejlesztve, bárki számára elérhetővé tegye. Erről mesélt a Manóprogramnak Szőke András.
M.P.:Sokan azonosítanak a televízióból ismert Szőke Kapitánnyal, vagy az esti show műsorok stand up-os vendégeként, ám bizonyára kevesen tudják, hogy a kamera mások oldalán is sűrűn megfordultál. Filmjeidet a kis emberek hétköznapi gondjai járják át, ezek a gondolatok saját ihletésűek, emlékekből táplálkoznak?
- 1985-ben készítettem az első egész estés játékfilmet. 14 nagyjátékfilmet és hozzávetőlegesen közel hatszáz kisfilmet, dokumentumfilmet rendeztem televízióknak. 1994-ben Balázs Béla díjat kaptam addigi munkáim miatt. Mások mozifilmjeiben játszottam színészként, írtam forgatókönyveket, dialógokat (pl: Roncsfilm, 1992). A saját személyes életteremből adódóan vagyok jelen hétköznapi történésekben, ez okozza az emberi karakterekben a „kis emberek” jelenlétét filmjeimben.
- Szakemberek meghatározásai szerint a szatírák, vígjátékok világába tartoznak filmjeim.
- Emellett zenével, rádiózással és festészettel is foglalkozom.
M.P.:Taliándörögdön, ahol élsz, a helyi plébános segítségével helytörténeti gyűjteményt hoztatok létre. Melyek a legérdekesebb darabok, melyekhez fűződnek a legmeglepőbb történetek?
Húsz évet éltem a fővárosban és úgy döntöttem, hogy szükségem van a további munkáim miatt visszatérni a vidékhez. Nem Szentes felé vettem az irányt, hanem Taliándörögdre költöztem, egy 650 fős faluba. Itt élek. Illés Sándor atyával több, mint tizenöt éve működtetjük a Római Katolikus plébániát, az Ősök Házát. (www.osokhaza.hu) Itt a térség tárgyi és szellemi értékeit gyűjtjük, mutatjuk be. Nem egyszerűen egy „múzeumról” van szó, vagy „skanzenről”, hanem interaktív és nonprofit élettér működik itt, amely segít az odaérkezőnek megismerni a „falut”, a vidéket, a hagyományt.
Működik ezen a helyen pékség és rádió, ide eljöhetnek, és aktívan részt vehetnek a kenyér sütésében. Több mint 200 ezer ember fordult meg nálunk az elmúlt tizenöt év alatt.
M.P.:A filmezés mellett a természetgyógyászat is megjelent az életedben. Honnan ered a természet szeretete, és a fűben-fában fellelhető gyógyítóerő ismerete?
Bővebben: A természet éltető ereje - interjú Szőke Andrással
Három zenekarnak is tagja, megszámolhatatlanul sok hangszeren játszik, és a tánc kérdéskörében is otthonosan mozog. Ha szeretnéd megtudni, hogy milyen tapasztalatokat tart fontosnak, és mik a zenével kapcsolatos főbb tervei, olvass tovább!
M.P.:Nem kevés hangszeren tudsz játszani, melyik áll a legközelebb hozzád? Nem mellesleg a blockflöte mi fán terem?
Sz.Z.:Hadd kezdjem a végén: a blockflöte manapság már ritkábban terem fán, egy jó ideje gépsorok gyártják, jobbára műanyagból. Amúgy az iskolákban leggyakrabban használt furulya a blockflöte, ennek családjából is a szoprán blockflöte. Mivel annak idején én is ilyenen kezdtem tanulni, a furulya áll a legközelebb hozzám. De nem az emlegetett blockflöte, hanem a népi furulyák. Részletezhetném, hogy az Erdélyben, Moldvában is használt, szűkülő furatú… de inkább ugorjunk.:)
M.P.:A néptánc is fontos szerepet játszott a tanulmányaid során. Ma is űzöd a táncot?
Sz.Z.:Szeretem a néptáncot, autentikus és a nekem tetsző módon feldolgozott formában egyaránt. Szeretem nézni is, űzni is. És szeretem megismerni más népek táncait is. A kulcs általában ezekhez a dallamokhoz, táncokhoz, hogy világosan meghatározott keretek közt (mondjuk a tánc lépései, stílusjegyei és a táncrend egymásutánja tartozik ide) nagyfokú szabadsággal lehet élni. Előzetesen viszont meg kell ismerni az adott „nyelvet”, ami alatt az egyes tájegységek jellemzőit értem. Ebben szerepel történelem, földrajz, szociológia és rengeteg minden. A lényeg, hogy a folklór nem véletlenül alakul egy adott helyen, az ott található módon.
Amúgy a 2011-es évben még megpróbáltam tisztességesen felkészülni az Erkel Ferenc Néptáncegyüttes vezetőjének, Galambos Tibornak a 80. születésnapjára, de az ünnepi műsoron kívül ma már inkább csak táncházakban táncolok, egészen más dolog 15-20 percre összekapni magam, mint egy egész estés előadásra… :)
M.P.:Az Alma Együttes mellett a Fakutyában és a Csürrentőben is zenélsz, megterhelő vagy inkább kihívás három zenekarban is szerepelni?
Sz.Z.:Természetesen mindkettő, bár a teljes képhez hozzátartozik, hogy egy népzenei formációban alapesetben a hangszerek a meghatározóak, a hozzájuk tartozó zenészek csereszabatosak. Vagyis mind a Csürrentőben, mind a Fakutyában elfordul, hogy valamelyik tagot, tehát akár engem is, helyettesíteni kell. Az Alma tempóját, a folyamatos útkeresést, az új lehetőségek kipróbálását nagyon is hiányolom a másik két formációból, ezen így vagy úgy, de mindenféleképpen változtatnom kell.
M.P.:Terveztek közös koncertet a zenekarjaiddal? Vagy teljesen más műfajba tartoznak?
Sz.Z.:Az Almával közös koncert talán nem, de egy-egy összeállítás kapcsán a komoly együttműködés felmerült. Talán nem is kell olyan soká várni már erre.:)
Bővebben: Zene, tánc, blockflöte - Interjú Székely Zoltánnal az Alma Együttesből
Luna Valente (Karol Sevilla) Mexikóban él családjával. Suliba jár, közben pedig görkorcsolyás ételfutárként dolgozik részmunkaidőben. Minden tökéletesnek látszik, szülei azonban visszautasíthatatlan ajánlatot kapnak, és a család Argentínába, Buenos Airesbe költözik. Luna számára nem egyszerű alkalmazkodni az új élethez, és az elit iskolához, ahol nem találja a helyét. A görkorcsolyázásban talál vigaszt, felfedezi a helyi görkorcsolyapályát, és egy teljesen új világ nyílik meg előtte. Közben új barátokat szerez, illetve rátalál az első szerelem is.
A filmsorozat szeptember 5-én indult hódító útjára a Disney csatornán. Bizonyára ti is kíváncsiak vagytok arra, miként vélekedik a sorozat sztárja, Karol Sevilla a mozgásról, a zenéről, valamint televíziós karakteréről. A Manóprogramnak adott interjújában minderre fény derül.
M.P.: Luna egy rendkívül energikus lány, melyben a sport bizonyára jelentős szerepet játszik. Számodra mit jelent a mozgás?
L.V.: Luna nagyon szeret görkorizni, ez talán a legfontosabb dolog az életében. Keményen dolgozik azon, hogy minél jobban korizzon, és soha nem adja fel. Személy szerint nekem is nagyon fontos a sport, hogy fitt és aktív maradhassak. A sorozat kezdete óta pedig még fontosabb lett számomra a mozgás, és egy új világ tárult ki előttem, amikor megismertem a görkorizás csodálatos világát.
M.P.: Lenyűgöző mozdulatokat láthatunk tőled a görkorcsolyapályán. Mit javasolsz azok számára, akik mostanában kapják meg az első görkorijukat?
A Legkisebb Ugrifüles, Süsü, a sárkány, Mirr-Murr, a kandúr, Pom-Pom meséi, és még sorolhatnám Csukás István legnépszerűbb műveit. Mesék, melyeket műveknek tekintünk, hiszen azt adták a gyermekeknek és szüleiknek, amire mindig szükség van: mosolyt és kikapcsolódást. Könnyed olvasmány, egy kis nosztalgia, és villáminterjú Csukás Istvánnal.
Mirr-Murrnak mégis van gazdája?
Van bizony, és neve hallatán azonnal beugrik a kedvesen hunyorító szempár, a bajusz, a véget nem érő mosoly és a MESE. Csukás István a hatvanas évek végétől kezdve a mai napig meghatározó szereplője a hazai mesevilágnak, neki köszönhetően több generáció is vicces, de mégis kedves meséken nőhet fel. Ki ne emlékezne az agyafúrt címekre (Lesből támadó ruhaszárítókötél, Űrhajó az Orrbolygóról) a mókás, de mégis tanulságos történetekre. Gondoljunk csak bele, hányan használják még ma is a csokoládés-idézetét, melyben Gombóc Artúr taglalja, hogy mennyire szereti: “A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét, a csöves csokoládét, a mogyorós csokoládét, a tejcsokoládét, a likőrös csokoládét, a tavalyi csokoládét, az idei csokoládét, és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon!”
M.P:Gombóc Artúr is jól példázza, hogy a Csukás István-féle képzelőerő határtalan. Honnan jöttek a mókás nevű szereplők és címek? Számíthatunk a közeljövőben újabb szerzeményekre?
Cs.I.:Mindenkinek van egy kincsesbányája: a saját gyerekkora. Én is sokat hoztam onnan, egy-egy figura nevét, például Bagamérit. A neveknél ügyeltem, hogy jellemzőek legyenek, a humoros figuráknak humoros, például: Téglagyári Megálló, vagy: Oriza-Triznyák. Könyvcímeknél arra törekedtem, hogy a történetet foglalják össze, pl: Pom Pom meséi, Keménykalap és krumpliorr, a Nagy Ho-ho-ho-horgász. Tele vagyok ötletekkel ma is és meg is írom őket sorban. Most egy gyerekoperát írok, mivel ilyen még nincs.
Bővebben: Jó reggelt kívánok, Festéktüsszentő Hapci Benő! - Interjú Csukás Istvánnal
Elkopott kifejezés a „mese habbal”, és nem is feltétlenül helytálló, mivel a hab néha összemegy, a mese pedig reálisabb lehet, mint a valóság. Stílusos és kalandokkal bővelkedő élettörténet mellett azonban tanulságot, tapasztalatot, és a fantázia világa iránti fogékonyságot lehet átadni, olyan köntösbe burkolva, mely szórakoztatónak hat, mégis mellette komoly tartalommal bír. Döbrentey Ildikó válaszolt kérdéseinkre, közelebb hozva egymáshoz a mese egyre távolodó fogalmait.
M.P.: Mihez köthető a mese iránti szeretete, honnan erednek a gyökerek?
D.I.:Kispesten gyerekeskedtem az ötvenes években, a Klapka utcában, az iparosok utcájában. Élt ott órás, pék, cipész, asztalos, kőfaragó, varrónő, géplakatos, még egy tejkaramella illatú cukorkagyártó is. Nagyapám mintakészítő mester volt. Tágas műhelye a kertünk végében terpeszkedett, forgács- és fűrészpor illatot, s a fűrészgépek, esztergagépek muzsikáját, meg a tanoncok füttyszavát ontva magából. Egészen az államosításig nagyapám huszonöt alkalmazottat foglalkoztatott, vagyis huszonöt családnak adott kenyeret. Itt nőttem fel, egy kis családi kolóniában, szülők, nagyszülők, nagynénik, nagybácsik biztonságos védőhálójában. Jöhetett az államosítás, a kettős mérce, a szegénység, engem akkor is valóságos mesevilággal vett körül szüleimnek és a többi felmenőmnek rendíthetetlenül derűs személyisége, nagylelkű szeretete. Hét unoka játszott együtt a hatalmas kispesti udvarban. Egyaránt szerettünk bodobácsokat bámulni, botokat tördelni, nedves földre szörnyeket rajzolni, nyári esőben félmeztelenül rohangálni, fára mászni, onnan leugrálni, bújócskázni, illatos fűrészporban meg gyaluforgácsban hemperegni. Minden mesém abban az anyagilag szűkös gyerekkorban gyökerezik, amelyben én, hála szüleimnek és az örök gondviselésnek, mégis királykisasszonynak érezhettem magamat.
M.P.: Miként képes a képzeletbeli elemeket átültetni a valóságba, mi az átadás módja?
Picit mogorva, de nagyon vicces és nagyon szeretni való karakter Kócföldéről. Ki ő?
Bruhaha Boris, vajon mit csinál most?
Borist kérdeztük a Kac Kac Kócok világáról. Az interjú második felében a Borist alakító színész, Rew Lowe válaszolt kérdéseinkre.
M.P.:Kedves Boris, Boyzieval együtt a Sampon Kastélyban laktok. De mi történt Boyzie anyukájával, a feleségeddel?
B.B.: Ő elment, hogy gondoskodjon az édeanyjáról, Bruhaha Nagyiról, aki nincs túl jól és nem nagyon szereti Kócföldét. Túl kócos neki.
M.P.:Miért nem kedveled a Kac Kac Kócokat?
B.B.:Igazából én senkit sem kedvelek túlságosan. Bosszantóak, mert ők mindig boldogok és vidámak. Én pedig mindig mogorva vagyok, szeretek mogorva lenni!
M.P.:Miért döntöttél amellett, hogy sampon gyártó céget alapítasz? Jó üzlet ez manapság?
B.B.:Azt gondoltam, hogy ez rengeteg pénzt fog hozni nekem, mivel Kócföldén minden kócos, így hát mindenkinek szüksége van samponra. A probléma az, hogy picit lusta vagyok, nem szeretem a kemény munkát, így hát nem túl sikeres a vállalkozásom. Ezért néha megpróbálom viccekkel és bolondozásokkal a Kac Kac Kócokat rávenni, hogy segítsenek nekem.
M.P.:Szeretnél a Kac Kac Kócokkal együtt élni?
A világ egyik legnagyobb zenei tehetségének édesapja 1928. július 26-án látta meg a napvilágot egy 5 gyermekes családban, Arkansasban. 11 éves volt, amikor szülei különváltak. Édesanyjával és nevelőapjával Kelet-Chicagóba költöztek. Tinédzser évei alatt egy ideig Indiánában élt édesapjával, majd visszatért Chicagóba, és munkát vállalt. 1950-ben vette feleségül Katherine Scruse-t, akivel 3 szobás otthont rendeztek be a városban.
Az ’50-es években megcsillogtatta gitár tudását a saját blues band-jében, a The Falcons-ban. Az együttesért tett erőfeszítései ellenére feloszlottak, így a ’60-as évektől gyermekei zenei karrierjére fektette a hangsúlyt. 1966-tól a The Jackson 5 nagy sikereket ért el. A srácok közül Michael bizonyult a legtehetségesebbnek. A Legenda ekkor kezdte meg 43 éven át tartó töretlen pályafutását. Karrierjével nem csak saját életét határozta meg, de kitaposta az utat más, afroamerikai pályatársa előtt is. Magáénak mondhatja minden idők legnagyobb példányszámban eladott lemezét. Élete során 300.000 millió dollárt gyűjtött és adományozott különféle segélyszervezeteknek és alapítványoknak. Örök gyermeki lelke csak Neverland nevű birtokán nyugodhatott meg, amelyet 1988-ban vásárolt meg. A 11 négyzetkilóméternyi terület aranyozott kapui mögött kisvasút szállítja a látogatókat. Vidámpark és állatkert is helyet kapott a réteket, vízeséseket, játszótereket rejtő parkban. Gyakran látott vendégül birtokán beteg, vagy szüleit elvesztett gyerekeket.
Arról, hogy ez a csodálatos ember miként vált a világ zenei legendájává, Joe Jackson mesélt a Manóprogramnak.
M.P.:Apaként nincs fontosabb a gyerekeknél. Mit tudott tanácsolni nekik a legnehezebb pillanatokban?
J.J.:Mindig tudják, hol a helyük, és találjanak maguknak valami hosszú távú elfoglaltságot. De csakis olyasmit, amit szeretnek.
M.P.:Michaellel kivételes tehetséget adott a világnak, aki egész életében szeretett volna gyermek maradni, hiszen gyereknek lenni a legjobb a világon. Hogyan fogadta, hogy a Neverland birtokot egy igazi élmény paradicsommá varázsolta?
J.J.:Már kisfiúként is mindig Michael volt az első. A zsebpénzén cukorkákat vett a gyerekeknek, nagyon élvezte, hogy édességet oszthat. Ez csak tovább erősödött benne, mígnem végre felépítethette Neverlandet, egy helyet, ahol kedvükre szórakozhatnak a gyerekek. Ezért a különféle játékok és az állatok.
M.P.:Mit javasol azoknak a szülőknek, akik szeretnének mindent megadni gyermeküknek, hogy azzal foglalkozhassanak az életben, amit a legjobban szeretnek?
J.J.:Csak dolgozz velük nagyon keményen, és tegyél meg mindent azért, hogy boldognak lásd őket. Igenis csinálja azt a gyerek, amit szeret. Minél több időt tölt el ennek gyakorlásával, annál sikeresebb lesz. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy távol marad a balhéktól.
M.P.:Michaelnek sikerült mindannyiunk álmát valóra váltani mind munkában, mind a hétköznapokban. Ezer évente jó, ha egy ilyen élet van, hogyan élte ezt meg, mint büszke apa?
Az egészségtudatos nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. A helyes táplálkozás mellett, a mozgás is elengedhetetlen a csemeték fejlődéséhez.
Nagy öröm volt számunkra, hogy mi magunk is próbára tehettük Béres Alexandra Bűvös Mesetorna című kiadványát, mely egyedülálló a haza piacon. A mesékhez kapcsolt mozgáselemek, és a vidám Alma dalokra koreografált tornagyakorlatok segítenek megalapozni a sport és a mozgás szeretetét.
A Bűvös Mesetorna kulisszatitkairól beszélgettünk Alexandrával :
M.P.:Hogyan fogant meg a Bűvös Mesetorna könyv és DVD ötlete?
B.A.:Gyakorló édesanyaként azt veszem észre a környezetemben, hogy egyre nehezebb a gyerekeket megmozgatni, mert ugyanúgy, ahogy változik a felnőttek világa, úgy változik a gyerekek világa is. Egyre több az elvárás az élet különböző területein, miközben minden felgyorsul, így a szórakoztatás azon formái kerülnek előtérbe, melyek a szülők számára egy kicsit kényelmesebbek. A gyerekek nagyon sok mesét néznek, sokszor játszanak számítógépen, tableten, , így lényegesen kevesebb idejük marad a mozgásra. Emiatt elmarad a mozgásfejlődés, amely elengedhetetlen az agyi- és koordinációs fejlődéshez. Azt látom, hogy már a lányom kis barátait is nehéz lekötni bármilyen mozgással, aktivitással. Amíg régebben kiszaladtak a grundra a gyerekek és úgy játszottak, hogy közben sportoltak, mozogtak, napjainkban otthon, egyedül vagy a család többi tagjával mesét néznek, kézműveskednek, tableten játszanak. Úgy gondoltam, hogy feltétlenül szükség lenne egy oly mozgásos anyagra, amit saját otthonukban használhatnak, és olyan formában jelenik meg, ami az ő modern világukban szólítja meg őket.
Az animációk során már tartottam mesetornát, melyet mindig nagyon szerettek. Amikor az Alma Együttessel találkoztam, megmelítettem nekik az ötletemet,, ami borzasztóan megragadta a fantáziájukat. Ők gyerekekkel foglalkoznak, nekik koncerteznek, nagyon jól értenek a nyelvükön. Nagyon örültem, amikor úgy döntöttek, hogy új dalokat írnak erre a koncepcióra, mert ez egy nagyon jó üzenet, és ebben teljesen egyetértettünk.
A Bűvös Mesetorna kettő az egyben kiadvány, mert egy 80 oldalas mesekönyvből és egy 60 perces DVD-ből áll. A mesekönyv az esti program, amely hozzásegít egy ölben ülős, klasszikus összebújós meséléshez, amit én nagyon szeretek. A DVD pedig a mozgásra, aktív nappali tevékenységre ösztönöz. Ehhez írt az Alma új dalokat. A Bűvös Mesetorna DVD-n kétféle aktivitás található, az egyik a mesék, amiket eltornáznak, , elmutogatnak a gyerekek, , a másik a dalok, amelyekre koreográfiák készültek. Mindkettő a mozgáson alapul, de eltérnek egymástól. Továbbá próbáltuk fűszerezni olyan apróságokkal, amit a gyerekek igazán szeretnek, mint a bűvészmutatványok, mondókák, szórakoztató elemek, bábok. Ganxsta Zolee, Kálloy Molnár Péter és Kőhalmi Ferenc is hozzájárult ehhez.
M.P.:Mit szakember mit javasolsz, milyen mozgásra érdemes a szülőnek hangsúlyt fektetni? A gyerekek inkább játszanak a szabadban, megtalálják majd a számukra megfelelő mozgást, vagy vegyék igénybe szakember segítségét?