- Ön itt van:
-
Kezdőlap
-
Hova menjünk?
- Élménybeszámolók
Természet
Március 1-én kezdődik a meteorológiai tavasz, illetve ezen a napon veszi kezdetét a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban, az immáron egy évtizedes hagyományra visszatekintő, Békamentési akció Farmoson. Hogy miért éppen itt? A válasz nagyon egyszerű. A község határában található szikes szántóföld ad téli szállást az ásóbékák számára. Ezek az állatok ősszel, 1,5-2 méter mélyen beássák magukat a talajban, amikor pedig a levegő melegszik, és megérkezik a csapadékos tavasz, felébrednek hosszú álmukból.
Ezt követően csapatostul indulnak el párzási helyükre, a közeli mocsaras területre, mely a Tápió-Hajta Vidék Tájvédelmi Körzethez tartozik. Útjukat azonban keresztezi a 311-es út, majd egy vasúti sín, ahol emberi segítség nélkül jelentős részük elpusztulna a járművek kerekei alatt. Annak érdekében, hogy a népes békasereg épségben jusson el a farmosi Nagy-nádas területére, a munkálatok már február utolsó napjaiban megkezdődtek. Több mint 1 km-es szakaszon helyeztek el terelőkerítést, mely megakadályozza, hogy a kétéltűek kijussanak a forgalmas 311-es útra. A nagyjából 10 méterenként földbe ásott vödrök pedig hatékonyan gyűjtik össze, és tarják egyben az ásóbékákat.
Ezen a kora tavaszi napon, a Manóprogram csaptata is beállt a lelkes önkéntesek táborába, majd megkezdte áldozatos békamentési munkáját. A feladat igen egyszerű, a terelőháló mentén elhelyezett vödrökből ki kell szabadítani, és fogalmazhatunk úgy is, hogy cseberből vederbe helyezni a kis kétéltűeket.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai nagy szeretettel és odaadással mesélnek a gyerekeknek és szüleiknek minden útjukat keresztező élőlényről. A vödrökben két gőte, két levelibéka, egy barna varangy és egy cickány is lapult, melyekről szintén sokat megtudhattak az érdeklődő apróságok. A séta nem megerőltető, a legkisebb önkéntes 3 éves volt, aki kezdeti félénksége után, több száz békát mentett ki szorult helyzetéből. Itt szeretnénk megemlíteni a békamentés valódi, mélyebb és igen átgondolt célját, hiszen azok a gyerekek, akik részesei lehetnek a projekt folyamatának, közelebb kerülnek a természethez, annak élővilágához, és minden apró teremtményéhez. Odaadó segítségük adja az alapot a jövő generációjának, hogy törekedjenek a természet kincseinek megőrzésére.
A terelőkerítés végén, az időközben megtelt vödrökkel, a lelkes csapat átvágott a 311-es úton, majd a Hajta patak Bíbic ágánál Németh András, a DINP természetvédelmi őre, útjára indította a szám szerint 1006 ásóbékát, és 10 egyéb fajhoz tartozó egyedet.
A jól képzett vezető, a Kékbegy tanösvényre is elkalauzolta a látogatókat, ahol a Nagy-nádas felett átívelő vízi-járdán kerülhetnek természetközelbe a csemeték. Megtudtuk, hogy nyaranta, a tanösvényen madárgyűrűzés is folyik, természetesen szervezett keretek között. Ide is szeretettel várják az érdeklődőket.
A kalandot minden résztvevő maximálisan élvezte, tartalmasan és nagyon hasznosan telt ez a borongós vasárnap délelőtt. Érdemes hát felkerekedni, hiszen a Békamentő akció egészen április elejéig tart. A hét minden napján várják előzetes bejelentkezés alapján, az iskolás és óvodás csoportokat, hogy bepillantást nyerhessenek a természetvédelem fontos feladataiba. Magánszemélyek is bátran csatlakozhatnak a programhoz, a jól végzett munkán, és a jóleső fáradtságon túl, melengető érzés, hogy sok megmentett kétéltű hálásan gondol a segítő kezekre.
A tavaszi hűvös, nedves idő kedvez a békának, a ruházatnak azonban nem. Azok számára, akik kedvet kaptak az önkéntes feladat ellátására, vízhatlan csizma, és meleg ruházat ajánlott. A farmosi vasútállomáson lehetőség van gyors tisztálkodásra mielőtt vonatra, vagy autóba szállnak a segítők.
Képgaléria
A Rám-szakadék, mintegy 1000 méter hosszan nyúlik el a Pilisben. Amennyiben kirándulást kívánunk tenni ezen a vadregényes helyen, Dömös községig kell utaznunk. Tehetjük ezt távolsági busszal, vagy személygépjárművel. Utóbbi esetben számítsunk arra, hogy a település szinte minden szeglete fizető övezet. Óránként 200 Ft-ért, vagy naponta 800 Ft-ért parkolhatjuk le gépkocsinkat.
A szurdokvölgyet a Királykúti utcán közelíthetjük meg, mely a Dömösi-Malom patakkal párhuzamosan halad. Az út ketté ágazik, mehetünk a tanösvény irányába, az aszfaltozott úton, vagy választhatjuk az erdei ösvényt. Utunk során a zöld sávjelzést kell követnünk.
Mindkét útvonalon valamivel kevesebb, mint 2 kilométert kell megtennünk ahhoz, hogy elérjük a Rám-szakadékot. Figyelem, elsőként a Lukács-árok vonalát érjük el, melyet a sárga jelzés kísér, ne térjünk le az útról. A Rám-szakadékig további 400 métert kell megtennünk, de minden lépés megéri a fáradozást.
Budai hegység számtalan természeti kinccsel büszkélkedhet, mind a föld alatt, mind pedig a föld felett. A hegység legtöbb barlangja hévizes üregrendszer, ez alól a Pusztaszeri úton található Szemlő-hegyi-barlang sem kivétel. A Manóprogram csapata december 6-án járt a kifejezetten gyermekbarát intézményben. A dátumnak természetesen a későbbiekben még lesz jelentősége, de lássuk elsőként a barlang természeti adottságait.
A földbe vájt épület tágas fogadóteremmel rendelkezik, valamint egy külön helyiséggel, ahol a srácok olyan eszközökkel találkozhatnak, melyeket a barlangászok használnak. A Mese-sarokban olyan klasszikusok történetekkel ismerkedhetnek meg a kicsik, melyek valamilyen szempontból kapcsolódnak a barlangokhoz. Ilyen többek között az Ali baba és a negyven rabló, valamint A kincses bojtár, Benedek Elek tollából.
Ki-ki próbára teheti magát, hogy átfér-e a "Tű fokán", mely a valóságban is megtekinthető a túra során. Ez az apró repedés, egy kis kerek természetes nyílás közel 3 m magasságban, a Hosszú-folyosót keresztben elzáró cseppkőfüggönyön. A barlang feltárása során, Szekula Mária 1930. szeptember 28-án, vékony termetének köszönhetően elsőként jutott át a Hosszú-folyosó „Tű fokán”, így újabb szakaszok tárultak fel. Napjainkban tágas kapun sétálhatunk át a nyílás alatt.
A vezetett túrák minden egész órában indulnak. A járatokat szilárd burkolat borítja, így babakocsival, vagy kerekes székkel is bejárható. A barlangban a hőmérséklet egész évben állandó, 12°C fok, ezt érdemes észben tartani annak, aki nyáron keresi fel az intézményt.
A hideg, párás levegőnek köszönhetően a barlang szinte teljesen kórokozómentes, ez segít eredményesen kezelni az asztmás- és felső légúti megbetegedéseket.
2016. december 3-5., szombat-hétfő 10.30-15.30
Barlangi Mikulás program
A Mikulás kötélen ereszkedik le a barlang falán, és névre szóló ajándékokat ad a gyerekeknek. A kísérő felnőttek száma nem haladhatja meg a gyerekek számát. Előzetes bejelentkezés szükséges! Jelentkezés a www.barlangiszulinap.hu oldalon. Ajánlott korosztály: 3-8 éves korig. Előzetes bejelentkezés szükséges!
Találkozás: Szemlő-hegyi-barlang (Budapest II., Pusztaszeri út 35.)
Túra hossza, időtartama: 600 m, 55 perc (a program 10.30-15.30 között óránként indul)
Részvételi díj: Érdeklődni a megadott elérhetőségeken.
Információ: Balázs Andrea, +36 1 325 6001
A járatok kialakítása a meleg, szénsavas víznek köszönhető, így jöttek létre az úgynevezett borsókövek. A falakat borsóra, és karfiolra emlékeztető kővirágok borítják, a vezetés során pedig megtudhatjuk a képződmények fantázianevét is, ilyen többek között a Boszorkány, a Jegesmedve, és az Elsüllyedt hajó.
2016. áprilisától látogatható a Hármashatár-hegy legmagasabb pontján épült új kilátó. A fából készült szerkezet 8 méter magas, és tökéletes panoráma nyílik róla Budapestre. Csatapunk ezúttal a gömb alakot formázó építmény felé vette útját, hogy megoszthassa veletek a tapasztaltakat.
A kilátóhoz több út is vezet, csapatunk ezúttal Fenyőgyöngyén parkolt le, ám amennyiben töretlen lelkesedéssel haladunk tovább a Szépvölgyi úton, vadregényes körsétával juthatunk fel a csúcsra. Ebben az esetben érinthetjük a siklóernyősök kedvenc felszállóhelyét is, ahonnan szép kilátás nyílik a repülőtérre.
Kanyarodjunk vissza gondolatban kiindulási pontunkhoz. Fenyőgyöngye mind személygépkocsival, mint tömegközlekedéssel kényelmesen megközelíthető. A Kolosy térről induló 65A jelzésű járat végállomása Fenyőgyöngye. Induljunk el a Hármashatárhegyi úton felfelé. Kövessük a kék turista jelzést, mely a buszvégállomástól indul, és a műút mellett kanyargó ösvényen vezet bennünket. Az útvonal a kerékpárosok és futók körében is nagyon népszerű, még hétköznap délután is szép számmal keresik fel a helyet.
A néhány kilóméteres séta ne tévesszen meg senkit, jelentős szintkülönbséget kell legyőznünk, mely a szakasz végén meredek kaptatóban teljesedik ki. Fáradozásainkat bőven kárpótolja majd a csúcsról elénk táruló látvány. A tévétornyok tövéből is remek kilátás nyílik, érdemes azonban követni a fehér kavicsos ösvényt egészen a kilátóig, mely a régi katonai bunkerek mögött bújik meg. Az épület előtt tábla hirdeti, melyen ez áll:
"Tisztelt Látogató!
A Manóprogram csapata, dacára annak, hogy az időjárás előrejelzés esőt jövendölt felkerekedett, és megleste, miként kerül gyűrű a Jági-tónál, az apró madárlábakra.
Az eseményre a Duna-Ipoly Nemzeti Park, közismertebb nevén DINPI, szervezésében került sor, Pilisszentivánon, a Jági-tónál. Az időszakos állóvíz ugyanis remek pihenőhelyet kínál a vándorló madarak számra, de azon szárnyasok is szívesen keresik fel, akik a telet a Budai-hegységben töltik.
Müller Nándor, Barangolások a Pilisben és a Visegrádi-hegységben című könyve a Manóprogram csapatát is a szabadba csábította. Választásunk a séták között található, Vadregényes séta a Szurdokban útitervre esett. Amit ezúttal figyelembe vettünk, a könnyű megközelíthetőség, a viszonylag rövid táv és a mese szép útvonal.
A Dera–patak által kivájt szurdokvölgy a Pilis mészkőszirtjeit és a Visegrádi-hegység vulkanikus kőzeteit elválasztó törésvonal mellett található.
Pattanjunk hát autóba, és vegyük célba a Pomáz és Pilisszentkereszt közötti útszakaszt. Résen kell lennünk, mert Pomáz térségét elhagyva az út bal oldalán, egy betonozott utat kell meglátnunk. Ez az út vezet a Szurdok bejáratához, ahol gépkocsi parkolót is találunk. Annak sem kell kétségbe esnie, aki esetleg túlszalad a lehajtón, a Pilisszentkereszt táblát követően azonban vissza kell fordulnia, és immár az út jobb oldalán, nagyjából két kanyar után kell erősen figyelnie a leágazást. Kitáblázva sajnos nincsen, semmi sem utal arra, hogy a bozótos túlsó oldalán páratlan szépségű kiránduló útvonal bújik meg.
Azok, akik távolsági busszal érkeznek, Pilisszentkereszten, az első megállónál szállhatnak le. Bal kéz felé találják a Szurdok felső végéhez vezető KÉK- jelzésű turistautat. Ők a Manóprogram által megtett kirándulást fordítva teljesíthetik.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park számos csodás kincset rejt. Gondoljunk csak a Tihanyi-félszigetre, vagy a Kis-Balaton vadregényes tájára. Nehéz választani a sok látnivaló között. Ezúttal egy olyan úti célt szeretnénk figyelmetekbe ajánlani, mely kicsik és nagyon számára egyaránt maradandó élményt jelentenek.
A Tapolcai-tavasbarlangot véletlenül fedezték fel kútásás közben, 1903-ban. Alig tíz évvel később, villanyvilágítással ellátva megnyitotta kapuit a látogatók előtt a barlang.
A tavasbarlang vízutánpótlása a Déli Bakonyból érkező 10 °C-os karsztvizek, valamint a Bakonyban nagy mélységbe beszivárgó karsztvizei adják, melyek a Föld belső hőjének köszönhetően 30 °C-nál melegebb hőmérséklettel bukkannak ismét a felszínre. A két víz keveredése egy 20 °C-os karsztvizet eredményez, mely kitölti a barlang mélyebben fekvő pontjait.
A gyerekek kalandvágya határtalan, érdemes hát nyitott szemmel járni, hogy olyan programot találhassunk az örökmozgó lurkók számára, mely mind fizikailag, mind pedig szellemileg hozzájárul fejlődésükhöz. Tudtátok, hogy a Szépvölgyi út mellett található Magyarország leghosszabb barlangja? A Pál-völgyi-barlang kényelmesen megközelíthető a Kolosy térről a 65-ös autóbusszal, vagy személygépkocsival a Szépvölgyi úton haladva. Az 50 perces túra pedig igazi élményt nyújt kicsik és nagyok számára.
A Manóprogram látogatást tett az 1904-ben felfedezett barlangban, hogy bemutathassa számotokra ezt a különleges természeti képződményt.
A barlangban, hétfő kivételével, minden nap 10:15-től indulnak a vezetett túrák. Tekintve, hogy a föld gyomrában télen-nyáron 10°C fok van, érdemes meleg ruhával készülni. A túracipő sem hátrány, de sportcipőben is teljesíthető a közel fél kilométeres táv. A meredek lépcsők miatt 5 éves kor és 105 cm alatt nem látogatható a barlang.
adsense cikkekben
Magyarországra az első levendula tövet Bitter Gyula, gyógynövényszakértő hozta, az 1920-as években. Az egyenesen Franciaországból származó növényt a tihanyi apátságtól bérelt területen ültette el.
A klíma annyira kedvező volt a levendula számára, hogy minőségben jóval túlszárnyalta a francia eredményeket. A kiváló adottságok a félsziget sajátosságainak köszönhető. Magas a napsütéses órák száma, és a csapadékmennyisége is. Ennek köszönhető, hogy a Tihanyi-félszigeten aratott levendula olajtartalma magas.
Tihany azóta is világhírnek örvend a levendula termesztés terén. Ebből a csodából vihetünk haza magunkkal, ha ellátogatunk a félszigetre, és szedünk egy hatalmas aratótáskával. Cím: Tihanyba vezető (7117-es) út mellett (Gödrösi elágazó), GPS: 46.919750, 17.864778. A levendulás közelében a személygépkocsik ingyenesen parkolhatnak.
Plitvice Nemzeti Park vízesés. Talán nem véletlen, hogy kis hazánk számtalan családja választja a közeli Horvátországot az éves nyaralás helyszínéül. Az időjárás többnyire meleg, az Adria vize átlátszóan tiszta, a számtalan nemzeti park pedig gyönyörű kirándulóhelyeket kínál a látogatóknak. Nincs ez másként a Plitvicei-tavak Nemzeti Parkkal sem, amit mindenképpen érdemes felkeresni a nyaralás alatt.
A bejáratnál nagy parkoló és büfé található. A Plitvicka Jezera 8-18 óra között fogadja a természet szerelmeseit.
Az árak előszezonban megközelítőleg: (jan, febr, márc, nov, dec)
Felnőtt: 2.300 HUF Gyerek 7 éves kortól: 1.500 HUF
Az árak középszezonban megközelítőleg: (ápr-jún, szept-okt)
Felnőtt: 4.500 HUF Gyerek 7 éves kortól: 2.300 HUF
Az árak főszezonban megközelítőleg: (júl-aug)
Felnőtt: 7.300 HUF Gyerek 7 éves kortól: 3.200 HUF
A Parkba pórázon, kutyát is be lehet vinni.
Ha sikeresen leparkoltunk, megváltottuk a jegyünket, meg is kezdhetjük a kirándulást, hiszen a park közel 200 km²-en fekszik. A 16 nagyobb és a 2 kisebb tavat 92 vízesés köt össze. A Parkban panoráma vonat és elektromos hajó is közlekedik, érdemes a nap folyamán igény bevenni a fáradt túrázóknak.
Plitvice Nemzeti Park elektromos hajó. A bejárattól keskeny, meredek út vezet le az első kis tavacskáig. Miközben az apró hidakon keresztülsétálunk, az áttetsző tavak felett, olyan érzésünk támad, mintha a tetején úszkáló kacsák és ágacskák lebegnének. A kristálytiszta víz és a meder alján lerakódott mésztufa réteg magyarázata az, hogy az utolsó jégkorszak óta keletkezett csapadék, folyamatosan behatol a Plitvicei-tavak környékét képző mészkőszikla repedésein. Eljutnak a vízrekesztő, agyagos-homokos hordalék szintjéig, és két forrásból, melyeket Fekete és Fehér folyónak neveznek, állandó karsztforrásként törnek a felszínre. Az itt élő moháknak és egyéb növényeknek köszönhetően megkezdődik a mésztufa lerakódás.
Ha kigyönyörködtük magunkat, folytathatjuk utunkat, hiszen még számtalan érdekesség vár ránk. Ez a rengeteg víz könnyen úszásra csábítja a látogatókat, a fürdés azonban tilos.
Ha követjük a kanyargós utat, előbb-utóbb elérjük a Kozjak tó azon részét, ahonnan az elektromos hajó indul. Ha elég idő áll a rendelkezésünkre, és persze elég edzettek vagyunk, gyalogosan is folytathatjuk az utunkat. A parton számtalan ritka madárfaj fészkel, a zúgók pedig kellő távolságban vannak ahhoz, hogy élvezzük a természet csendjét. Azoknak, akiknek kevesebb idejük van arra, hogy magukba szívják a tórendszer szépségét, mindenképpen a vízi utat ajánljuk. A hajó ugyan megfoszt a part menti szépségektől, de páratlan élményt nyújt maga az utazás is. Az első állomás a Burgeti tavak, ahol kis zúgókkal tarkított, mésztufa tavacskák fogadják az érkezőket.
Furcsa belegondolni, hogy a mára szépen kiépített, tavacskákon átívelő gyalogjárdák nélkül, mit sem tudnánk a táj vadregényes szépségéről. Az első topográfiai térképek a 16.-17. századból maradtak ránk. Nem rajzolták ki annyira pontosan a tavakat, mint a mai térképek, de már akkor is sejteni lehetett, hogy valami különleges dolgot rejt a táj. Az első írásos emlékek úgy emlegették a vidéket, hogy "öt szép tó, a legsűrűbb erdőben, a török határon". Ekkortájt ugyanis a török birodalom és az osztrák császárság határvonala volt a mai Nemzeti Park területe.