Múzeumok

Hallottatok már a Városjárókról? Nos, ha még nem voltatok velük egytelen egy budapesti sétán sem, körbe kísérünk benneteket velük a Vajdahunyad várán. 

 Az "Élet a kolostorban - Barangolás a Vajdahunyad váránál" fantázianevet viselő túra a Hősök terétől indul, ahol az érkezőket Orsi várja, aki képzett idegenvezető, nem mellesleg két kisfiú anyukája. Ez a különleges kirándulás kifejezetten iskolás gyerekeknek szól, és több történelmi kort is érint. 

Elsőnkét a milleniumi emlékévbe pillanthatunk be, amikor a várat még fából építették meg, azzal a határozott céllal, hogy később lebontják. Szerencsére az akkori látogatóknak is épp úgy tetszett, mint a manapság, így az ideiglenes épületet több stílus ötvözésével időtálló anyagból álmodták újjá. 

Bővebb információ és jelentkezés a túrákra: www.varosjarok.hu

A séta során Orsi táskájából olyan kincsek kerülnek elő, mint korabeli pénzérmék, melyekkel 1896-ban felülhettünk volna Godard kapitány léghajójára, mely hasonlóan a napjainkban is üzemelő Ballon kilátóhoz. 

Belépve a várba még távolabb repülünk vissza a múltba, egészen Szent István uralkodásának idejére. Megismerhetjük a Bencés rendet, és betekintést nyerhetünk a különböző építészeti stílusokba is. A vár teljes területét bebarangoljuk, ám ahhoz, hogy teljes képet kaphassunk a Vajdahunyad váráról, fel kell kaptatunk az Apostol toronyba. A magasból olyan szobrokat pillanthatunk meg, melyek lentről nem láthatók, ám igen érdekes szimbólumai a több mint 100 éves épületnek. 

A séta kvízzel zárul, mellyel felidézhetjük a látottakat, hallottakat. A kérdések között olyanok is akadnak, melyek megfejtéséhez útra kell kelnünk, és megkeresni a vár területén a megoldást. Az élmény garantált, épp úgy mint az új ismeretek megszerzése, a régiek mélyítése a gyakorlati tapasztalatok útját, valamint a kellemes fáradtság, melyet a 2-3 órás kirándulással kapunk.

Bővebben: Városjárók - Élet a kolostorban - Barangolás a Vajdahunyad váránál

A szombati nap számtalan izgalmas pillanatot tartogatott a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A zenekar pörgős talpalávalójára néptáncosok ropták, míg a pajtában népi játékokkal ismerkedhettek meg a gyerekek.

Az ősz jegyében makk figura, és a madáretető készült, Márton-napra libás medált csinálhattak a csemeték, de karácsonyra is kitekintettek a kukoricacsuhé angyalkával.

A szatócs boltban finom kávé és édesség, a péknél ropogós kenyér várta a vendégeket.

A kisvasút is vígan pöfögött a színesbe hajló fák alatt, érdemes ezt az attrakciót is próbára tenni.

A változatos programok november 12-én, vasárnap is folytatódnak, így nem bánja meg aki a Szentendrei Skanzent választja a Márton-napi hétvégén.

Bővebben: Márton-nap a Skanzenban

• füvészkert

"A napjainkban világszerte elfogadott meghatározás szerint a korszerű botanikus kert hosszútávon megőrzött, pontosan identifikált élő növényeknek olyan gyűjteménye, mely egyaránt szolgálja az oktatás minden szintjét, a tudományos kutatást, a széleskörű ismeretterjesztést, természetvédelmi és környezetvédelmi nevelést, s a veszélyeztetett fajok megőrzésével, mesterséges szaporításával eredményesen járul hozzá a biológiai sokféleség megőrzéséhez."

Ez a többszörösen összetett, szakkifejezésekkel tűzdelt mondat első olvasásra talán nem illik egy kisgyermekes portál témái közé, ám, hogy hamar eloszlassuk kételyeiteket, belevágunk az ELTE Füvészkertjében tett látogatásunk élménybeszámolójába.

Ez a csodás, elvarázsolt kert Józsefváros szívében, az Illés utca 25 szám alatt található. Alapítása egészen 1769-ig nyúlik vissza. Ekkor alakult ugyanis Nagyszombaton az Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvosi Kara. Akkoriban elterjedt nézet volt, hogy a természettudományok oktatása, kizárólag az orvosképzés keretében folyhatott. Ezen oknál fogva, Winterl Jakab, vegytan és botanikai professzor, 1771-ben megteremtette Magyarország első botanikus kertjét. Az ELTE 1777-ben Budára, a királyi várba költözött, a botanikus kert pedig a mai Krisztina tér és a Déli pályaudvar közötti területen folytatta működését. Mostani helyére 1847-ben került át, amikor József nádor támogatásával, az Egyetem megvásárolta a területet a Festetics családtól. Ekkor a 10 hektáros kert, angolpark stílusban működött, természetes forrással táplált tóval, szigettel, műromokkal ékesítve.

Bővebben: Füvészkert

Élt egyszer, egy csöpp kis országban, egy Kossuth díjas költő, aki nagyon szívén viselte a gyerekek és a mesék sorsát. Kányádi Sándor ötlete nyomán született meg az Erzsébet híd lábához közeli épületben, a Mesemúzeum és Meseműhely.

Kapuit már másfél éve kitárta a gyermekek és szüleik előtt. Ezúttal ide látogatott el a Manóprogram, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Budavári Önkormányzat által működtetett intézményről hírt vigyünk Nektek.

A gyönyörűen rendbe hozott, ódon épület szerényen bújik meg a Döbrentei utca 15. szám alatt. Belépve a mesék birodalmába, elsőként a fogadószobába érkezünk. Ez ad helyszín a kézműves- és drámapedagógiai foglalkozásoknak valamint színházi- és bábelőadásoknak. Lehetőség van továbbá, kis kuckókban mesehallgatásra, és saját mese készítésre is.

Utunkat az üveghegy felé folytathatjuk, a belépőjegy mellé kapott útmutató szerint. Annak ugyanis, aki az aranytrón és a “Felekirályság” birtokosa szeretne lenni, számtalan akadályt kell leküzdenie. Az első teremben megismerkedhetünk mesénk szereplőivel és rögtön kiállhatjuk az első próbát.Összesen hét, furfangos feladatot kell teljesíteni. Szerepel többek közöttük boszorkányfőzet készítés, fára mászás az égig érő fa tetejére és párviadal a hétfejű sárkánnyal. Mindezt jelmezbe bújva tehetik meg a gyerekek, hiszen mit ér a mesék birodalma sárkányok, királylányok és királyfiak nélkül. Ha sikerült elfoglalni a trónt, és visszatérünk a fogadóterembe, szombatonként előadások és közös meseolvasás várja a családokat. Ottjártunkkor Janikovszky Éva: Bertalan és Barnabás című meséje kelt életre a varázsdobozban.

A múzeum népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a nagy érdeklődés miatt, már nem csak a keddi és szerdai napon fogadja a csoportok érkezését, de péntekenként is, szervezett formában veheti birtokba az óvodás és iskolás korosztály a mesés helyet. Hétvégenként a főszerep a családoké, ekkor önállóan járhatják be a termeket, hogy együtt küzdhessenek a jó győzelméért. Annak, aki nem családjával, hanem barátaival kíván megmérkőzni a hétfejű sárkánnyal, születésnapi zsúr keretei között teheti meg. A rendezvény sikeres lebonyolításában egy-két játékmester kíséri el útjuk során a bátor kalandorokat.

A jegyárak kifejezetten család és pénztárcabarát módon kerültek kialakításra. Gyerekek 400.- felnőttek 600 Ft-ért látogathatják a múzeumot. Családi belépő 1200 Ft.-ért vásárolható. Pedagógus igazolvánnyal pedig díjtalan.

Bővebben: Mesemúzeum