- Ön itt van:
-
Kezdőlap
-
Hova menjünk?
- Szabadtéri programok
Park
Az ország első angol stílusú kertje az 1700-as évek végén létesült az Eszterházy család jóvoltából. A park szívében található a Cseke-tó, mely a horgászok paradicsoma. Az akkoriban még nagy vízhozamú források különleges klímát valamint állandóan nedves talajt biztosítottak. Ennek köszönhető, hogy más földrészről származó vízkedvelő növénykülönlegességeket is ültettek. Érdekesség, hogy Tatán ültettek hazánkban először szomorú fűzeket.
Jelentős növényritkaságokban, romantikus barlangokban és építményekben gazdag park szomszédságában a világhírű Olimpiai Edzőtábor található.
Cím: Tata, Erzsébet tér
Forrás: www.utazzitthon.hu
Közvetlenül a tó partján terül el a Rózsa-liget .
A virágágyások és a rózsabokrok sokszínűsége, az óriás platánok adta árny, a tó nedves érintése paradicsomi atmoszférát teremt. A Balaton átúszás (Révfülöp és Balatonboglár között) tömegeket vonzó esemény. Minden évben a vállalkozó kedvűek kipróbálhatják erejüket az északi parttól a déliig történő átúszásban. A Rózsa –ligetben szobor idézi fel a tó első átúszójának, Szekrényessy Kálmánnak az emlékét. Bajnok Béla alkozása. A parkban ezen kívül még néhány érdekes szobor található: Vilt Tibor „Balatoni sellő” (1974), Somogyi József ”Halászok”(1998), Varga Tamás Karinthy Frigyes.
Cím: Siófok, Rózsaliget
Forrás: www.utazzitthon.hu
A védettség rendeltetése az arborétum jellegű őshonos és exóta fajokban gazdag terület megőrzése. A park az idegenforgalmat, valamint a szabadidő kulturált eltöltését szolgálja. Az Árpád-kori apátság parkerdejéből kialakított, Miskolc város által 1937-ben megvásárolt, intenzíven fejlesztett park területe és tórendszere az üdülőkörzet egyik gyöngyszeme. A park területén évszázados, dendrológiai szempontból ritka fajokban gazdag növényzet található, melyet az évtizedek során kialakult rendkívül gazdag állatvilág (elsősorban madarak) színesít. Kiemelkedő eleme a csónakázótó, aminek mentén megmaradt a forrásláp égeres növénytársulása, és az ezt szegélyező idős kocsányos tölgyes. Az 1999. évben magyarázó táblákkal látták el az itt tenyésző növényeket, így a látogató az esztétikai élmény mellett természettudományos ismereteit is bővítheti. Területe: 6 hektár. A parkban található egy nagyobb méretű fakereszt, amely a volt bencés apátság helyét jelöli.
A vasútállomás közelében található ez az irodalmi találkozókra utaló park.
A város legnagyobb zöldfelülete a Helikon park, mely századunk húszas éveitől fokozatosan nyerte el mai formáját. Közepén áll az 1921-ben emelt oszlopokon álló kupolás Helikon emlékmű. A Helikon a görög mitológiában a múzsák lakóhelye, és ezen a néven rendezett 1817 és 1819 között évente két alkalommal Festetics György ünnepségeket. Ezeken az elsősorban irodalmi találkozókon Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor és Pálóczi Horváth Ádám is részt vett többször. 1958-tól a dunántúli középiskolások művészeti rendezvényeit tartják Keszthelyen Helikon néven. A parkban számos Keszthelyhez fűződő kiemelkedő egyéniség szobra, emlékköve található: Kitaibel Pál és Borbás Vince botanikusok, Cholnoky Jenő földrajztudós, Bartók Béla zeneszerző, Egry József festőmuvész és Csik Ferenc olimpiai bajnok úszó.
Forrás: www.utazzitthon.hu
A parádi séta közben kellemes megpihenni a mintegy 10 hektáros kiterjedésű ősparkban. A 19. században a fürdőtelep dinamikus fejlődése maga után vonta a parkosítást. Ennek eredményeként Észak-Magyarország legszebb, legnagyobb sétáló- és gyógyparkja jött létre.
A Károlyi család jól ismerte Jámbor Vilmos főhercegi-kertigazgatót, aki ekkoriban már Recsken élt. Őt bízták meg a parkok tervezésével és kivitelezésével. A parkosítás 1883-ban kezdődött Ha Parádról Recsk felé tartunk, az út bal oldalán elterülő parkrész a Felső-park. A Felső-park sétányát és az Erzsébet szállót művészi faragású, futórózsákkal befuttatott híd kötötte össze. Kár, hogy ez ma már
csak régi útikönyvek lapjain lelhető fel. Talán egyszer ez is eredeti pompájában tárul a kirándulók szeme elé. Ezzel egyidőben készült el az Alsó-park. Mindkét parkban zömében angol stílusú, a természetességet elsődlegesnek tekintő tájkertészeti megoldások érvényesültek. Jámbor Vilmos munkája nyomán nem lehetett megkülönböztetni a természetest az ember alkotta tájrészletektől.
A templom előtti téren virágosított környezetben áll a hősi emlékmű. Centenáriumi és millecentenáriumi emlékkövek, Mária-szobor virágosított környezetben, Felsőbüki Nagy Pál rendbe hozott sírhelye histórikus hangulatot áraszt. A római katolikus templom szomszédságában álló temető rendbehozatala, az 1848-as szabadságharc honvédsírjainak ápolása az itt élők együttműködésének szép példája.
Az ősök és a történelmi korok iránti tisztelet követendő példája, hogy a régi fejfák, síremlékek részére kegyeleti emlékparkot alakítottak ki.
Cím: Bük (Bükfürdő), Petőfi Sándor u. 29.
Forrás: www.utazzitthon.hu
Az egykor több mint negyvenhektáros európai hírű kastélyparkból mára alig nyolc hektár maradt - felaprózva, falakkal elcsúfítva, többször átrendezve, közlekedési úttal átvágva.
A Balaton partján járva mégis érdemes útba ejteni Keszthely legszebb részét, a csodálatosan felújított Festetics-kastélyt, és a körülötte fekvő - napjainkra valóban gondozottá váló - kastélyparkot, amelynek több száz éves kocsányos tölgyfái, szépséges kínai páfrányfenyője, több hársfajból álló gyűjteménye, majd' félévezredes mocsári tölgye, exotái és kis tavacskája, az angol kertépítészet legszebb hagyományait mutatják. A legidősebb fa egy 400 éves mocsári tölgy.
Érdemes megnézni az Oroszlános kutat és az Immaculata /Szeplőtelen fogantatás-Szűz Mária/ szobrot. A kastély előtt található Festetics György álló szobra, melyet Lukácsy Lajos készített 1945-ben.
A Naphimnusz Parkban Assisi szent Ferenc himnuszának tíz versszakát jeleníti meg Várkonyi Maréza, mátrafüredi keramikus színezett kerámia domborműben.
A Parkba Fenyvesi László, mátrafüredi fafaragó díszes kapuján lépünk be. Az Út követi a vers vonalvezetését. Az égieket a dombon szemlélhetjük, a földiekhez le kell ereszkednünk, a halál testvérhez azonban nem lejjebb, hanem ellenkezőleg hét lépcsőn felfelé kell emelkednünk Eddig a háttér az erdő volt, itt a háttér - szinte jelképszerűen - az Ég. Végül ismét egy kapun keresztül hagyjuk el a cserjékkel szegélyezett, virágokkal díszített parkot.
Forrás: www.utazzitthon.hu
Olvasóink értékelése: 5 / 5
A szabadon látogatható kastélypark 1954 óta természetvédelmi terület, és a Szarvasról irányított Körös-Maros Nemzeti Park egyik legismertebb része. E terület históriája és a mai viszonyok kialakulása szorosan egybekapcsolódott a kígyósi puszta, majd a gróf Wenckheim család és a kastély történetével. A park kialakítását az építkezéssel egy időben kezdték. Az eredeti park területe 44 kat. Hold volt, melynek jelentős részét erdő borította. A jelenleg is látható tölgyek és platánok részben már az építkezés idejében is kifejlett, szép példányok lehettek. A kastély eklektikus, neoreneszánsz stílusú. Erősen tagolt homlokzatú, kéttornyú, kéttömegű épület. A főépületet nyitott folyosó kapcsolja a melléképülethez. A főépület keleti szárnyán találjuk a kápolnát. Mellette üvegház állott, melynek ma már csak az alapjait láthatjuk. A földszint termeiben márvány kandallók díszlenek, amelyekben tűz sohasem égett.A torony kb. 40 méter magas, kilátó terasszal körbefogva.
A 100 hektáros védett park kialakításának éve bizonytalan, az első említések 1827-ből valók. Az angolpark arborétumába számtalan külhoni fajt is telepítettek. Az ország nevezetes fái közé tartoznak a platánóriások.
A világ minden tájáról hozattak egzótákat, és az őshonos kocsányos tölgyek és gyertyánok mellé különböző juharokat, hársakat és platánokat telepítettek. A juharlevelű platán egyik legelső példányát 1721-ben ültették ide. A ritkaságok közé tartozik az illatos, halványlila virágú császárfa, a szivarfák, tulipánfák és a sok szép, különleges alakú és színű ezüstfenyő, jegenyefenyő és tiszafa több kertészeti változatban. Óriás vérbükkök és a Balkánból származó vadgesztenyék, hamisciprusok színesítik tovább a kerti képet.
A Hajta-patak egykori árterében terül el a XIX. század végén kialakított 29 hektáros kert. A parkot József nádor főkertésze tervezte. Az ide tartozó tókörnyék növényállománya még ma is értékes. A parkban ritka fajokkal is találkozhatunk, így mocsári ciprussal, kaukázusi jegenyefenyővel és keleti gyertyánnal is.
Cím: Tóalmás, Kókai u. 2.
Forrás: www.utazzitthon.hu
A kastély parkja számtalan növénytani ritkaságot tartalmaz, megtalálható itt például a lepényfa és a kaukázusi szárnyasdió.
A park kialakítása a gyűjteményes kertek elterjedése előtti állapotot tükrözi. Még a XIX. század elején telepíthették a kastély két oldalán álló hatalmas lepényfát és a kaukázusi szárnyasdiót, a fehérnyárakat, vadgesztenyéket és a platánokat.
Cím: Fót, Vörösmarty M. tér 2.
Forrás: www.utazzitthon.hu
A kompkikötőtől a város délfelé elnyúló ártéri, ligetes területéig park létesült. Itt áll a zenepavilon, játszóterek épültek, szobrokat állítottak, ezt a sétányt díszíti a neves építész (többek között a Pesti Vigadót és a Dohány utcai zsinagógát jegyző) Feszl Frigyes által tervezett öntöttvas rács.
A belváros alatti partszakasz már szerepet játszott 1764-ben Mária Terézia váci látogatásának programjában is. A felséges család sétákat tett itt, és innen csodálta a vízi látványosságokat. Jó évszázada újra rendezték a partot, kő védfallal választották el a vizet a várostól, s csak néhány helyen lehetett kocsikkal a folyóhoz lejutni. A váci korzó díszes vasrácsa azonos a pestivel, az Országház építésekor feleslegessé vált, ott felszedett elemeket hozták ide.
Cím: Vác, Duna-part
Forrás: www.utazzitthon.hu
A kastély védett parkját Talabér Gábor főkertész alakította ki 1920 és 1945 között.
A 12 holdas kertben száz évnél idősebb faóriások vannak; a mintegy 520 fa között 120 fenyőféle található.
A park növénytani érdekességei között meg kell említeni az országban egyedüli Quercus Moeserica példányát, a kínai júdásfát, a komlógyertyánt, a himalájai selyemfenyőt, babérfüzet, erdélyi magyar orgonát, lágyszárúak közül a gazdagon virágzó kankalinokat, gólyahírt, a medvehagymát és a fehérvirágú sármát. A park végében folyik a Tapolca-patak.
Az Arborétum megtekinthető naponta 09-l6 óráig, felnőtteknek 300, gyerekeknek 150 Ft a díja.
Cím: Szigliget, Kossuth u.
Forrás: www.utazzitthon.hu
A Harkányi Gyógyfürdőtől délre elhelyezkedő ősparkban számos képzőművészeti alkotás és kényelmes padok várják a pihenni vágyókat. Harka - kút: az ősparkban található 2000-ben felállított, értékes Zsolnay alapanyagú szökőkút a harkányi víz legendájához kapcsolódó motívumot ábrázol.
Forrás: www.utazzitthon.hu
A Szent Imre utca és a Kossuth Lajos utca között terül el a város legnagyobb zöldterülete, a Berzsenyi park. Az 1927 és 1929 között kialakított pihenőhely nevét Berzsenyi Dániel költőről kapta.
A parkban nemcsak növényritkaságok találhatók, hanem Berzsenyi Dániel és Németh István - neves kaposvári polgármester - szobra is. Itt állították fel 56-os forradalom 50 éves évfordulóján, az amerikai magyarok összefogásából, Gera Katalin által készített emlékművet, a Szabadság angyalát.
Forrás: www.utazzitthon.hu
A Palóc liget a város szívében található szabadidő központ.
A Palóc ligetet Kondor Vilmos erdőmérnök hozta létre, ez a Palóc út része.
A pihenésen kívül megnézhetjük a szobrokat /Petőfi, Komjáthy, első világháborús emlékmű stb./, az új kálváriát és a szökőkutat. Érdemes bemenni a Palóc Múzeumba és a Palóc Házba is.
Minden évben itt tartják a palócok a Szent Anna napi búcsú délutáni rendezvényeit.
Cím: Balassagyarmat, Palóc liget
Forrás: www.utazzitthon.hu
Az Esterházy kastély mögött a kastély 100 hektáros angolparkja, közismert nevén a Várkert található.
Az Esterházy út vége az Esterházy kastély parkjába, a pápaiak által csak Várkertnek emlegetett parkba torkollik.
A háború előtt óriási volt, a mainál többszörösen nagyobb, jórészt vadaspark, amelybe a köznép jobbára nem tehette be a lábát. A háború után aztán fejszéstől jöttek ide az addig kirekesztettek, irtani való erdőnek nézve azt, ami ekkor már csak volt a grófé s így a magukét pusztították. A faritkaságokban, ősplatánokban bővelkedő Várkertet Evlija Cselebi, a híres török világutazó is említi írásban és „Irem kertjéhez hasonló gyönyörű kertnek ” nevezi, aligha túlzással.
A park megcsonkítva is szép, a megmaradt ősfák sok ölnyi kerületű törzsei, irdatlan ágkarjai, a juharok, kőrisek, gesztenyék, sajmeggyek, vörösfenyők, bükkök oltalmában ott nőnek a fiatal fák, bokrok a Várkert megújulását ígérve.
Forrás: www.utazzitthon.hu
A néhai grófi birtok emlékét a fennmaradt épületek, a kastélyhoz vezető gesztenyesorok s a park öreg fái őrzik. A grófi kastély az 1860-as években épült a már meglévő vadászkastély mellé.
Tervezője feltehetően Ybl Miklós volt. Később Erdődi Miklós neobarokk stílusban építtette át.
A kastély alatti parkban olyan faritkaságokat találhatunk, mint a szomorú bükk és a mocsári fenyő. Az itt lévő kis tó a patak felduzzasztásával jött létre, s a zsilipen átömlő víz hajtotta az alatta 100 méterre húzódó vízimalom kerekét.
Cím: Szilvásvárad, Park utca 6.
Forrás: www.utazzitthon.hu
A kertet 1922-ben alapította Györffy István professzor a Szeged városától kapott területen. A három nagy egységre (Park, Arborétum, Társulások) tagolódó kertben mintegy 5 000 növényfajt és fajtát találhatunk.
Cím: Szeged, Lövölde utca 42.
Forrás: www.utazzitthon.hu
A század elején platán és fűzfákkal telepített almádi Öregparkot Petőfi, Kossuth, Rákóczi szobrai, a Sóhajok hídja, az Örökmécses, a Véghely emlékpad díszítik.
A védett növényzetű parkban található század eleji mintára újjáépített Zenepavilon és az 1928-ban épült Liget kávéház.
Forrás: www.utazzitthon.hu
Jókai Mór életében meghatározó volt a természet- és kertszeretet. Kertészet iránti szenvedélyének hódolva vásárolta meg 1853-ban a Svábhegyen lévő telket - felhagyott kőbányát - a rajta álló házzal együtt.
A területet borító sűrű bozót helyébe szőlőt és gyümölcsfákat telepített. A gyakori erős szél ellen hársat, juharféléket, szilt, barkócát (berkenyét), vadgesztenyét, diót ültetett, a ház körül kisebb díszparkot alakított ki. A svábhegyi családi ház kertjében zajló szüretek a magyar művészeti élet nagy eseményei voltak, a korabeli szellemi élet egyik központja alakult itt ki.
A kert az író halála után gazdát cserélt, majd fokozatos hanyatlásnak indult, s az épületet rossz állapota miatt le kellett bontani.
Hogy a kert újra méltó legyen megálmodójához, Jókai szellemében állítottuk helyre. Gyümölcsfákat ültettünk, rózsakertet és szőlőlugast létesítettünk, a szélfogó erdősávokat felújítottuk és az agresszívan terjeszkedő növényfajokat eltávolítottuk. A Petőfi Irodalmi Múzeummal és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel összefogva Jókai korát és a kert természeti értékeit bemutató információs táblák, madárodúk és madáritatók kerültek kihelyezésre.
A Jókai-kert 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2007 óta pedig védett történeti kert. Jelenleg az alábbi intézményeknek ad otthont:
"A napjainkban világszerte elfogadott meghatározás szerint a korszerű botanikus kert hosszútávon megőrzött, pontosan identifikált élő növényeknek olyan gyűjteménye, mely egyaránt szolgálja az oktatás minden szintjét, a tudományos kutatást, a széleskörű ismeretterjesztést, természetvédelmi és környezetvédelmi nevelést, s a veszélyeztetett fajok megőrzésével, mesterséges szaporításával eredményesen járul hozzá a biológiai sokféleség megőrzéséhez."
Ez a többszörösen összetett, szakkifejezésekkel tűzdelt mondat első olvasásra talán nem illik egy kisgyermekes portál témái közé, ám, hogy hamar eloszlassuk kételyeiteket, belevágunk az ELTE Füvészkertjében tett látogatásunk élménybeszámolójába.
Ez a csodás, elvarázsolt kert Józsefváros szívében, az Illés utca 25 szám alatt található. Alapítása egészen 1769-ig nyúlik vissza. Ekkor alakult ugyanis Nagyszombaton az Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvosi Kara. Akkoriban elterjedt nézet volt, hogy a természettudományok oktatása, kizárólag az orvosképzés keretében folyhatott. Ezen oknál fogva, Winterl Jakab, vegytan és botanikai professzor, 1771-ben megteremtette Magyarország első botanikus kertjét. Az ELTE 1777-ben Budára, a királyi várba költözött, a botanikus kert pedig a mai Krisztina tér és a Déli pályaudvar közötti területen folytatta működését. Mostani helyére 1847-ben került át, amikor József nádor támogatásával, az Egyetem megvásárolta a területet a Festetics családtól. Ekkor a 10 hektáros kert, angolpark stílusban működött, természetes forrással táplált tóval, szigettel, műromokkal ékesítve.
Budapest egyik forgalmas csomópontja az Astoriánál található. Ügyes-bajos dolgaink intézése közben számtalanszor haladunk el a Múzeum körút elején. Szapora lépéseink közben talán nem is gondolnánk, hogy mindössze egy utcányira a forgalom zajától csodálatos tündérkert bújik meg. Amikor csapatunk a Babaklinikán járt, betévedt a Károly kert varázslatos birodalmába.
A park bejáratán tábla hirdeti, hogy reggel 8 órától napnyugtáig fogadják a látogatókat. Belépve vadregényes környezet fogadja az érkezőket. Hatalmas platánfák, buja növényzet, lugasokkal övezett sétányok. A leírtak önmagukban is csábítóak, ám nem kívánkoznának egy kisgyermekes portál lapjaira, ha a Károlyi kert nem lenne minden szegletében a csemetékre szabva. Kialakításánál három korosztályra is gondoltak, elsőként a totyogókra, akik számára árnyékolóval ellátott homokozót és csúszdát helyeztek el. A vadszőlővel befutott boltíves kapu a kisebb óvodások számára kialakított játéktérhez vezet.
Itt csúszdát, mászóhálót, rugós állatokat, és hintát találunk. A harmadik, kerítéssel körbevett játszótér a nagyobb óvodások, vagy kisiskolások számára biztosítja a napi mozgást. A mászóvárra kötélen, vagy létrán juthatnak fel, az íves átjáró hosszú csúszdához vezet. Találunk itt továbbá libikókát, homokozót, vonatot és egy kis kuckót. Ezt a részt az Önkormányzat hétköznap délelőttönként óvodai intézmények részére tartja fent. Egyéb időben természetesen bárki birtokba veheti.
A meglepetések sorának ezzel még nincs vége, a park rejteget még néhány érdekességet. Az egyik ilyen a térítésmentesen használható illemhely, ahol pelenkázó helyiséget is találunk. Mellette lakik a kert nyuszija, aki reggelente szabadon ugrándozhat a pázsiton.
Ha pedig már a füves részeknél járunk, a szépen gondozott gyepet rendszeresen locsolják, így puha szőnyegként simul az arra járók lábához.
A terület számtalan helyet kínál egy kis pihenésre, vagy az uzsonna elfogyasztására, ezek közül talán a legszebb környezetet a szökőkút biztosítja, mely a zegzugos park közepén található.
A sportolni vágyó felnőtteknek sem kell lemondani a mozgás öröméről, amíg a csemeték önfeledten játszanak, a park árnyas fái alatt kialakított felnőtt tornapályán alakíthatják alakjukat a szülők.
Tovább növeli a környezet szépségét, a kertet körülvevő apró házak sora, melyek tökéletesen illeszkednek az elvarázsolt parkocska miliőjébe.
A Károlyi kertet a Magyar utca és a Ferenczy István utca kereszteződésénél, a Petőfi Irodalmi Múzeum mögött találjátok meg.
Budapest számos parkkal büszkélkedhet. Mindközül kitűnik, a számtalan természeti adottsággal, és gazdag történelmi emlékkel rendelkező Margit-sziget.
1908. évi XLVIII. törvénycikk örökös közparkká nyilvánította a szigetet, a maitól eltérően azonban egészen 1919.-ig belépődíjat fizetett bárki, aki élvezni szerette volna.
2013.-ig a sziget a XIII. kerületi Önkormányzat kezelésében állt, ma már a Főváros közvetlen igazgatása alá tartozik. Adottságaiból fakadóan hajóval is megközelíthető, több kikötő található a keleti partján. A menetrendszerinti járatok sűrűn indulnak a pesti alsó rakpartról. Amennyiben busszal, vagy gyalogosan kívánjuk megközelíteni a parkot, mind a Margit hídról, mind az Árpád hídról megtehetjük azt. Autóval a sziget északi részén kialakított parkolóban tudunk megállni.
Haladjunk talán északról délre, s vegyük sorra a nevezetességeket. A sziget csúcsánál, néhány évvel ezelőtt, felnőtt játszótér került kialakításra, illetve innen indul a Margitszigeti Sétajárat is.
Ahogy a központi úton haladunk dél felé, első ízben a Zenélő kút látványa tárul elénk. Oldalán a következő felirat olvasható: „E kút hű mása Bodor Péter székely ezermester 1820–22-ben Marosvásárhelyt épített és 1911-ben lebontott kútjának. Újraépítette a Főv. Közmunkák Tanácsa (1935–36). Rekonstruálták Páll György és Jankó Gyula. Tatarozta és helyreállította a Városi Tanács (1954).” Az eredeti kút zenéjét egy vízhajtotta szerkezet biztosította, a Margitszigeten felépített másolatból már hangszóróból távoznak a dallamok.
Közel 150 évvel ezelőtt, Zsigmond Vilmos bányamérnök tervezőasztalán ártézi kút rajza jelent meg. Munkássága nyomán 1867-ben 1200 méter mélyről gyógyvíz tört a felszínre. Erre a sikerre alapozva hozták létre a fürdősziget tervét. Ybl Miklós keze alól hamarosan fürdő, villák, szálló és vendéglők tervei kerültek ki. Ekkor alakították ki a mesterséges sziklákról alázúduló vízesést is, mely a mai napig megtalálható. Vizében aranyhalak, teknősbékák rejtőznek, hullámain pedig kacsák ringanak. A partra kihelyezett ételadagoló minden kisgyermek kedvence, a szárnyasok legnagyobb örömére. Ha kigyönyörködtük magunkat a tündérrózsákban, bejártuk a sziklakertet, és a lurkók minden elemózsiájukat a kacsáknak adták, ideje tovább indulnunk.
A cikk végén képgaléria található