A budapesti Dunapart épületein jól megfigyelhetők a magyar főváros történelmének különböző időszakai. Ez egyike a világ kiemelkedően szép látképeinek. A Világörökség részét képezi a budai oldalon a Műszaki Egyetem néhány épülete és a Lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdő, a gellérthegyi Szabadság szobor és a Citadella, valamint a budai Vár épületei és a Dunapart a Margit hídig. A pesti oldalon védettséget élvez a Parlament, a Lánchíd pesti oldalán található Roosevelt tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham palota épületével, valamint a Dunapart egészen a Petőfi hídig.
Buda település egyidős a Honfoglalással (896), de csak a XIII. században indult fejlődésnek, amikor IV. Béla király védekezésül a tatárok támadása ellen -várat épített a dombra. 1347-ben költözött az udvar Budára, s ekkor kezdődött meg a vár palotává bővítése a korabeli gótikus stílusban. Mátyás király uralkodása idején fényes, reneszánsz, királyi lakhellyé vált. A csaknem másfél évszázadig tartó török uralom alól 1686-ban szabadult föl a város. A három hónapig tartó ostrom jelentős károkat okozott a várban és a városban egyaránt.
A középkori romok felhasználásával már a barokk jegyében indult meg az újjáépítés. Buda, Óbuda és Pest egyesítésével 1873-ban jött létre Budapest, melyhez méltó, új, reprezentatív királyi palota épült fel.
Szemben, a pesti oldalon áll a világ egyik legszebb Parlamentje. 268 méteres hosszúságával, 96 méter magas kupolájával, az előtte hullámzó Dunával impozáns látványt nyújt.
A Dunán elsőként megépült kőhíd a Lánchíd, amely a XIX. században Adam Clark angol mérnök tervei alapján készült.