Tudomány
A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a folyamatos beszédfolyamban - derül ki az ELTE Etológia Tanszék munkatársainak a Current Biology című folyóiratban megjelent friss tanulmányából.
Éber EEG és fMRI (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat) segítségével a kutatóknak most először sikerült kimutatni, hogy egy embertől különböző emlős faj is képes bonyolult statisztikai számításokat végezni a szóhatárok felismeréséhez - közölte az egyetem.
A csecsemők már azelőtt megtanulják felismerni a szavakat a folyamatos beszédben, mielőtt jelentést társítanának hozzájuk. Egy-egy szó határainak beazonosítására a csecsemők bonyolult számításokat végeznek a szótagok előfordulási mintázatain. Azokat a szótagokat, amik rendszeresen együtt szerepelnek, szavaknak tekintik, más szótagkapcsolatokat pedig nem. Az ELTE kutatóinak legújabb felfedezése valószínűsíti, hogy a kutyák is képesek felismerni ezeket az összetett mintázatokat a beszédben.
Bővebben: A kutyák a csecsemőkhöz hasonlóan fedezik fel a szóhatárokat
A várandós dohányzása és a közlekedési légszennyezésnek való kitettség összefügg a gyerek későbbi viselkedési zavaraival egy új tanulmány szerint.
A barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet (ISGlobal) vezette kutatócsoport munkája az első, amely a vegyi és más környezeti hatásoknak való kitettség, vagyis az exposzóma magzati és születés utáni hatásait vizsgálta, korábbi kutatások külön-külön jártak utána az egyes tényezőknek - számolt be róla a medicalxpress.com. Az írás az Environmental International című szaklap friss számában jelent meg.
Noha a viselkedési zavarok okai még nincsenek pontosan feltárva, tudjuk, hogy - különösen a születés előtti és a korai gyerekkorban - sokféle társadalmi és fizikai környezeti tényező lép interakcióba néhány genetikai elemmel, melyek a viselkedési zavarok kialakulásában szerepet játszanak.
A tanulmány az exposzómát kutató, nagyszabású HELIX (European Human Early-Life Exposome) projekt adatain alapszik, hat európai ország hat korcsoportjával dolgoztak. Összesen 1287, 6-11 év közötti gyerek adatait követték, értékelték a környezeti hatásokat és a viselkedési problémákat. A várandósság alatt 88, a korai gyerekkor idején 123 környezeti - köztük kültéri, beltéri, vegyi, életmódbeli és társadalmi - hatást vizsgáltak.
Bővebben: Összefüggnek a gyerekkori viselkedési zavarok és a magzatként átélt füstszennyezés
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a pandémia miatti lezárás az elmúlt évben visszavethette a gyerekek nyelvi képességeinek fejlődését - állapította meg egy brit kutatás.
A brit Oktatási Alapítvány (EEF) által végzett kutatás, amely 50 ezer tanuló és angliai iskolák adatait elemezte, arra az eredményre jutott, hogy megnőtt azoknak a négy- és ötéves gyerekeknek a száma, akiknek segítségre van szükségük a nyelvi fejlődéshez.
A brit kormány bejelentette, hogy 18 millió fonttal (7,5 milliárd forinttal) támogatja a korai fejlesztést, ezen belül az iskolába kerülő gyerekek külön segítséget kapnak - számolt be róla kedden a kutatást ismertető BBC News.
A világjárvány leküzdésére hozott intézkedések megfosztották a legkisebb gyermekeket a szókincs bővüléséhez nélkülözhetetlen társadalmi kapcsolatoktól és tapasztalatoktól - mutatott rá az EEF kutatása.
A kutatásban részt vevő 58 brit általános iskola több mint kétharmada jelezte, hogy a 2020 szeptemberében iskolába került gyerekeknek nagyobb szüksége van a beszédfejlesztésre, mint a korábbi években beiskolázottaknak. Az iskolák 96 százalékát aggasztotta a tanulók beszéd- és nyelvi fejlődése.
Bővebben: Visszavethette a gyerekek beszéd- és nyelvi fejlődését a pandémia egy brit kutatás szerint