- Ön itt van:
-
Kezdőlap
- Kultúr-sarok
Versek
Volt egyszer egy apró vírus, unatkozott otthon,
Érdekelte Boston, London és a kisebb Sopron,
Utazgatni, csavarogni és világot látni,
Erre vágyott apró szíve, az utcákat járni.
Becsomagolt kofferébe, jó nagy volt a cekker,
Keltette őt kora reggel mályvaszínű vekker,
Kell még majd a sapka, kesztyű, Oroszország hideg,
Tengerpartra napszemüveg, szétveti az ideg.
Felhívja a rokonokat, jókedvűen henceg,
Koronát húz a fejébe, azt hazudja, herceg.
Elbúcsúzik mindenkitől, ígér ajándékot,
A kicsiknek nem felejti majd el a játékot.
Cipőt húzott, felöltözött, körbe néz a házban,
Sosem égett még ilyen nagy utazási lázban.
„Elutaztam jó sokáig” – hirdeti a tábla,
Meglátja a borítékot: „Juj, egy villanyszámla!”
Elcsípi a villamost még lent az utca sarkon,
Zöld fák között sétálgatva, áthalad egy parkon,
Olyan apró, már elfáradt, hosszú ez a séta,
Belátja már, nem jól evett, túl sok volt a tészta.
A húsvét napjainkban a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.
Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,
Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának!
Elmondom én gyorsan jövetelem célját:
Megöntözöm most a környék legszebb lányát.
Kívánok e háznak hát mindenből eleget,
Főképp békességet, egészséget és szeretetet!
Hipp-hopp
itt vagyok,
azt eszem,
amit kapok.
Ha nem kapok:
csip-csirip!
koldulgatok
egy kicsit:
morzsát, maradék
kenyeret,
megrakom jól a
begyemet.
Nem jött az este haza a kecske.
Hiába várta hiába leste
szegény gazdája, nem jött a restje.
Erre a gazda dolgát ott hagyta, s vesszőt nyesve
kósza kecskéjét keresni kezdte.
Ide belesve, oda belesve,
itt is kereste ott is kereste,
de csak nem találta.
Kiment a határba.
Fekete volt az este,
fekete volt a kecske.
Mindent, de mindent feketére feste a csillagtalan este.
Ha ott lett volna se találja.
Ború szállott a gazdára.
Bizonyára kóbor, ordas, éhes farkas lehetett a veszte.
S drága kecskéjét sajnálni kezdte:
drága kecske, jó kis kecske, volt tejecske, nincs tejecske.
Mennyit adott reggel, este, s gazdáját is hogy szerette!
Így kesergett hazáig a kecske nélkül maradt gazda.
De egyszerre furcsa neszre lett figyelmes,
közelebb lépett a kerthez
S hát a halvány, akkor kelő Hold világán látta
Hogy a drága kecske fényes teste ágaskodik az ágakig.
Egész este a gazda oltványait nyeste.
Megállj kecske! így a gazda.
Egyik szarvát megragadta, s a vesszővel melyet nyesett,
kecskéjének nekiesett, s nyeste, nyeste
és a kecske sírt, mekegett egész este.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Az ablakban két veréb
mondja nékem életét.
Így csirregi egy veréb
ablakunkban életét:
,,Árnyék voltam én elébb,
aztán lettem csak veréb.
Letten volna bár galamb,
hívna este a harang:
nem aludnék ághegyen -
teli lenne a begyem! "
Szól aztán a más veréb,
az is mondja életét:
,,Szegény veréb merre száll,
minden kémény macskaszáj!
Karma van a Napnak is,
minket űz a Hajnal is!
Ahány csillag az egen:
verébleső macskaszem!
Fészket ezért nem rakunk,
holnap úgyis meghalunk :
ereszalja vagy faág -
felfal minket a világ!"
Szól aztán a két veréb,
együtt sírva életét:
,,Aranyforint a kenyér,
ezüstforint, ha karéj,
de a morzsa csak fillér:
szegény veréb azzal él!"
Olvasóink értékelése: 4 / 5
Kontyos-kendős Ősz-anyó
söpröget a kertben,
vörös-arany falevél
ripeg-ropog, zörren.
Reggel-este ruhát mos,
csupa gőz az erdő,
mosókonyha a világ,
a völgy mosóteknő.
Saláta-bokorka
terem a kis .udvarba.
Méz-körte, vaj-alma
terem a hegyoldalba.
Gyere tartsad kicsi sapkád,
adok érett, piros almát.
Gyere, tartsad kicsi kendőd,
adok édes, puha szőlőt.
Fehér volt az anyád, te meg fekete,
anyádat elásták, de te nem tudtad,
lefeküdtem melléd, simogattalak,
sajnáltalak téged, bársony-kiscsikó,
puha volt a füled, mint a kisnyulé,
nyakadon a csengő piros szalagon,
de te nem csengettél, bársony-kiscsikó,
szívedet hallgattam, alig dobogott,
tartottam orrodhoz gyenge tollpihét,
tollpihén a lelked alig remegett,
sirattalak téged, bársony-kiscsikó,
nem kellett már neked a dudlis üveg,
inkább földhöz verted halántékodat,
tejfoggal haraptad piros nyelvedet,
siratlak, siratlak, bársony-kiscsikó,
bőrödet lehúzták, szárítják napon,
sírodat megásták a meggyfák alá,
gyönge a te csontod, mint a babáké,
a hajnali harmat széjjel őröli,
bőrödből csinálnak fekete sipkát,
drága bőrtarisznyát borosüvegnek,
siratlak, siratlak, bársony-kiscsikó,
a gyenge lucernát nyulak csipkedik,
ott ficánkolsz te a csillagok között,
onnan megrugdosod az én szivemet,
minden reményünket befödi a hó,
siratlak, siratlak, bársony-kiscsikó.
Kelep-kelep, kéményünkön
kelepel a gólya.
Éhes már a fészekben a
négy gólyafióka.
Kelep-kelep gólyaszülők
vigyázzák a fészket,
etetik a fiókákat,
sorra mind a négyet.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Szoknyát varrat a bodza,
így készül a tavaszra,
csipkés szélűt
és puhát,
éppolyat, mint nagyanyja –
mert ha nem varratna,
hát csupasz maradna.
APÁNAK
Százezerszer elmondanám,
Hogy mennyire szeretlek,
Hogy apa nélkül olyan nagyon
Szomorú egy kisgyerek.
Ha nem vagy itt, hiányzol,
És várom már a percet,
Amikor az én apukám
Végre megölelhet.
Nem vágyom én semmi másra,
Csak hogy itt légy mellettem,
S ha szomorú, vagy félénk vagyok,
Mindig fogd a két kezem.
Biztonságot, védelmet,
És szeretetet jelentesz,
Hálás érte minden gyermek,
Kit apai szív szerethet.