DokiBLOG

A fejtetű ( Pediculosis capitis ) emberről emberre terjedő, élősködő rovar, mely gyermekközösségekben gyakori és gyorsan terjedő fertőzések okozója.

A fejtetű vagy más néven hajtetű egy 2,5- 4,5 mm nagyságú, ovális alakú, kistestű rovar, mely kizárólag az emberen , és szinte mindig csak a hajban ( elsősorban a fül körüli tájon ) él, de ritkán előfordul, hogy az egyéb szőrzetben is megtalálható ( szemérem, hónalj, szemöldök). A nőstény tetű a petéit ( serkéit) a haj tövéhez ragasztja. A serkék fejbőrtől való távolságából megtudhatjuk a fertőzés idejét. A nőstény tetvek a 2-4 hetes életük során 200 serkét is rakhatnak. Az igen ellenálló burokkal ellátott petékből a lárvák 5-8 nap alatt kelnek ki és további 2-3 hét alatt válnak ivaréretté. A már kifejlett nőstény tetvek 1-5 nap múlva már elkezdik a petelerakást. Világszerte több százmillió ember fertőzött.

A fejtetvesség elsősorban gyerekkori probléma, hazánkban főként a 4-12 éves korosztályt érinti.

A nemzetközi és haza adatok alapján megfigyelhető, hogy a fejtetvesség egy országon belül 20-25 éves periódusokban visszatérően növekszik. Hazánkban a legutóbb a ’60-as, és ’70-es években okozott jelentős gondot a fejtetvesség. Ekkor az iskolaorvosi és védőnői szolgálatok jelentősen visszaszorította ezt, de napjainkban ismét emelkedő trendek figyelhetőek meg.
Jelenleg a magyar gyermekek 1-3 % fertőzött.

Bővebben: Viszkető probléma avagy beszéljünk a fejtetvességről

A minden csírát kiirtó tisztaság okozza a gyermekkori leukémia leggyakoribb formáját egy vezető brit kutató szerint. Az akut limfoblasztómás leukémia kétezer gyermekből egyet sújt - írta a tanulmányt ismertető BBC News.

Mel Greaves, a Brit Rákkutató Intézet tudósa 30 év alatt összegyűlt bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy az immunrendszer veszélyessé válhat, ha az élet korai szakaszában nem találkozik elég kórokozóval. Ez azt jelenti a tudós szerint, hogy a betegséget meg lehetne előzni.

A vérképző rendszer megbetegedésének ez a fajtája gyakoribb a fejlett, jómódú társadalmakban, ami arra utal, hogy modern világunk okozhatja a kórt.
A Nature Reviews Cancer című szaklapban megjelent tanulmány elutasítja a korábbi elméleteket, melyek a villanyvezetékeket, az elektromágnest és vegyi anyagokat hoztak összefüggésbe a betegséggel.
Számos külföldi kutatóval együttműködve Greaves a kór három szakaszát állapította meg.     

Az első látszólag egy megelőzhetetlen génmutáció, amelyik a méhen belül megy végbe, a második az élet első évének túlzott tisztasága, ami miatt az immunrendszer nem tanulja meg a helyes viselkedést a valódi veszélyekkel szemben.

Az első kettő teszi lehetővé, hogy egy fertőzés az immunrendszert később helytelen válaszra késztesse és leukémia alakuljon ki.
Az elmélet nem egyetlen kutatáson alapszik, hanem a betegség okait megállapító tanulmányok bizonyítékainak elemzésén, "a kirakós elemeinek összeillesztésén".

"Az akut limfoblasztómás leukémiának világos biológiai oka van, számos fertőzés kiválthatja az arra hajlamos gyerekekben, ha azok védekező rendszere nem készült fel megfelelően" - mondta Greaves.

Bővebben: A túlzott tisztaság állhat a gyermekkori leukémia hátterében

Szakértők szerint már a születéstől lenne mód arra, hogy megelőzzék az 1-es típusú diabétesz kialakulását: az ötlet azon alapul, hogy porított inzulinnal edzenék a kisbabák immunrendszerét, így életre szóló védettséget érnének el náluk.

Az inzulin az a hormon, amely szabályozza a vér cukortartalmát, és amelynek működési zavara cukorbetegséget okoz.

Az angliai kísérletbe a Berkshire, Buckinghamshire, Milton Keynes és Oxfordshire szülészeti klinikáin megforduló állapotos nőket akarnak bevonni. Arra kérik őket, hogy naponta adjanak inzulint por formájában a gyermeküknek hathónapos korától hároméves koráig. A résztvevőket rendszeresen felkeresik majd a kutatócsoport tagjai, hogy ellenőrizzék a gyermek egészségi állapotát.

A kutatásban résztvevők fele igazi inzulint, a másik fele placebót kap, amely semmiféle gyógyszert nem tartalmaz. Sem a kutatók, sem a szülők nem fogják tudni, hogy ki mit kapott, csak a kísérlet után, hogy semmiféle elfogultság ne zavarja meg az eredményt - olvasható a BBC honlapján.

Százból egy újszülött olyan génekkel jön világra, amelyek miatt nagy a kockázata nála az 1-es típusú, inzulinfüggő diabétesz kialakulásának.

Bővebben: A születéstől megelőzhető lenne az 1-es típusú diabétesz

A mesterséges megtermékenyítéssel fogant gyerekeknek valamivel magasabb a vérnyomása az átlagosnál - derült ki a Berni Egyetemi Kórház tanulmányából. 

Az első lombikbébi, Louise Brown 1978-ban látta meg a napvilágot. A mesterséges megtermékenyítés ettől kezdve a gyermektelen párok számára is megnyitotta az utat a családalapításra. 

Állatoknál végzett kutatások és embereken végzett vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy az eljárás hatással lehet a gyerekkésőbbi egészségére. A kockázati tényezők hosszú távú alakulásáról azonban kevés információval rendelkezik a tudomány. 

A kutatók eredményei szerint a mesterséges megtermékenyítéssel (IVF) született gyerekeknél tinédzser korukban nagyobb a magas vérnyomás kialakulásának kockázata. 

Emrush Rexhaj és kutatótársai 54 egészséges, átlagosan 16 éves fiatalt vizsgáltak meg, akik mesterséges megtermékenyítéssel fogantak. Összehasonlításként a kontrollcsoportban 43, természetes úton fogant kortársukat vizsgálták. 

Bővebben: A mesterséges megtermékenyítéssel fogant gyerekeknél gyakoribb a magas vérnyomás

Az első három hónapban kizárólag anyatejjel táplált babák hatévesen jelentősen kisebb eséllyel lesznek ekcémásak, mint hasonló korú, de nem anyatejes vagy rövidebb ideig szoptatott társaik egy új kutatás szerint.

Az ekcéma krónikus betegség, amely a bőrön viszkető foltokat okoz. Ugyan a gének és a környezet is szerepet játszik a kialakulásában, sok kérdés, többek között a megelőzésé is megválaszolatlan egyelőre - írta a Phys.org.

Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint az anyatejjel táplált gyerekeknél sok krónikus betegség, köztük az asztma és az elhízás kockázata is kisebb.

A washingtoni Children's National gyermekkórház kutatói az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia éves konferenciáján mutatták be eredményeiket.

A CDC és az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA) által egy 2005 és 2007 között végzett csecsemőtáplálási, majd az ezt folytató, 2012-es gyermekegészségügyi vizsgálat adatait elemezte a Katherine M. Balas vezette kutatócsoport.

A vizsgálat először mintegy 2000 várandós étrendjét, majd a szülés utáni egy éven át a csecsemőtáplálási gyakorlatát elemezte. A folytatásban 1520 akkor hatéves gyerekek egészségével, fejlődésével és étrendjével foglalkozott.

Közülük mintegy 300-nál állapítottak meg ekcémát életük során valamikor, a 2012-es vizsgálat idején a hatévesek 58,5 százalékának volt ekcémája. Akik jobb társadalmi-gazdasági körülmények között éltek, valamint akiknek a családjában előfordult ételallergia, nagyobb valószínűséggel lettek ekcémásak.

Bővebben: A kizárólag anyatejjel táplált gyerekek később kisebb eséllyel lesznek ekcémásak