DokiBLOG
Az agyrázkódás a fejet ért direkt ütés vagy indirekt lökéshullám
(pl. talpra esés) kapcsán létrejövő múló funkciózavar, melynek jellemző tünetei:
- rövid tudatzavar (eszméletvesztés vagy zavartság)
- vegetatív tünetek : fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, sápadtság, verítékezés
- a baleset körüli percekre vonatkozó emlékezetkiesés
Miért kell az agyrázkódással kórházba menni?
Mert kezdetben ugyanezek a tünetek észlelhetők a veszélyes és alattomos koponyaűri vérzés esetén is. A két kórképet baleseti sebészeti osztályon a szükséges vizsgálatokkal és néhány napos megfigyeléssel lehet és kell elkülöníteni.
Agyrázkódás tüneteit mutató gyermeket soha ne küldjön gyalog és felnőtt kísérő nélkül orvoshoz, mert útközben rosszullét, állapotromlás jelentkezhet.
Hívjon mentőt ilyen esetben!
Hogyan kezelik az agyrázkódást?
Az emberi test tömegének több mint felét víz alkotja. A testünk víztartalma az életkor előrehaladtával csökken. Csecsemőkorban ez a szám 70%, míg felnőtt korra nők esetében 50, férfiak esetében 60%-ra csökken. Testünk víztartalmának kétharmada szervezetünket alkotó sejtekben helyezkedik el. Jelenléte szükséges a sejten belül végbemenő élettani folyamatokhoz. Egyharmad része sejten kívül van.
A sejten kívüli víztér egy része az érpályán belül, másik része az érpályán kívül található. Az érpályában lévő folyadék mennyisége befolyásolja a keringésünket, mint a vérnyomás, vagy szívfrekvencia. Testünk víztartalma többek között vizeletürítéssel, verejtékezéssel és légzéssel is csökken. Ideális napi vízfogyasztásunk felnőtt ember esetében testünk összvíz mennyiségének 6, míg csecsemők esetén 20%-a.
Folyadék- és elektrolit hiány kétféle úton jelentkezhet: egyrészt fokozott vesztés, másrészt csökkent bevitel esetén.
Fokozott veszteséget okoz hasmenés, hányás, nagyobb mértékű izzadás, láz, vagy szapora légvétel. Csökkent bevitelre kell számítani szájüregi fertőzés, ínygyulladás, vagy egyéb lázzal járó fertőzések esetén. Vannak olyan kórképek, melyek során a fokozott folyadékbevitel ellenére kiszáradás jelentkezik a fokozott vizeletürítés miatt. Ilyen betegség a cukorbetegség, vagy a diabetes insipidus.
Gyermekkorban igen gyakran fordul elő hasmenéssel, hányással járó betegség. Egyéb lázzal járó vírusos, vagy bakteriális betegségek kapcsán is csökken a gyermekek folyadékbevitele, mely kiszáradáshoz vezethet.
A kiszáradás tüneteinek időbeli felismerése és a megfelelő folyadékbevitel alkalmazása megelőzheti a kórházi kezelést.
Az emberiség fennállása óta az újszülöttek legtermészetesebb tápláléka az anyatej. A hivatalos álláspont szerint, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelenlegi ajánlása alapján a csecsemőket legalább hat hónapos korig javasolt anyatejjel táplálni, ezen belül is a kizárólagos anyatejes táplálás javasolt időtartama 4-6 hónap.
De miért előnyös, miért fontos a szoptatás?
A legkézenfekvőbb válasz az, hogy mert ez legtermészetesebb. Az édesanyák nagy része tud szoptatni, nagyon kicsi arányban vannak azok, akik szeretnének, de betegség, gyógyszerszedés vagy egyéb okból nem tudják anyatejjel táplálni a gyermeküket.
A mennyiség:
a kereslet-kínálat elve alapján az anyai szervezet megfelelő mennyiségű táplálékot állít elő a csecsemő számára. Természetesen ez nem mindig törvényszerűen állandó az első napokban, illetve mindig lehetnek megtorpanások, ám türelemmel, odafigyeléssel általában túl lehet jutni ezeken a nehézségeken.
Az anyatejnek a csecsemő számára ideális az összetétele, tápanyagtartalma.
Minden szülő fél, tanácstalan, ha gyermeke műtétre szorul.
Még akkor is, ha van idő felkészülni vagy talán éppen azért, mert van idő elgondolkozni. Sokan az információkat ismerősöktől, az internetről szerzik, így hamis vagy nem reális tudást tesznek magukévá. Mi, az Urológiai sebészeten dolgozó nővérek naponta szembesülünk ezekkel a problémákkal, ezért szeretnék egy kis segítséget, fogódzót adni szülőknek és gyerekeknek, hogy könnyebben tudjanak felkészülni egy tervezett műtétre.
A sebész orvossal való találkozás alkalmával válik egyértelművé, hogy operálni kell a gyermeket. Ekkor az orvos elmondja, milyen beavatkozásra van szükség, körülbelül hány napot kell kórházban tölteni. Persze a szülő ilyenkor zavarában talán fel sem fog minden információt. Mindenkit arra bíztatunk: tájékozódjanak újra akár az orvostól vagy az osztályon dolgozó nővérektől. A tervezett (elektív) műtétet a páciensnél a legoptimálisabb időpontban és egészségi állapotban végzik el. Ha kitűzik, a műtét napját indulhat a felkészülés.
Teendők műtét előtt:
Néhány nappal a műtét előtt fel kell keresni az altatóorvost, aki arról dönt, hogy altatható-e gyermek? Előírhat még egyéb vizsgálatokat (laboratóriumi, kardiológiai, bőrgyógyászati, fül-orr-gégészeti) is. Legyünk tisztában azzal, hogy lázas, náthás, köhögős, hányós, hasmenéses beteg gyermeket nem altatnak el, mert ennek veszélye, szövődménye lehet.
A legfontosabb feladat gyermeküket lelkileg felkészíteni, hogy mi vár rájuk.
A rühesség napjainkban igen gyakori, gyermekközösségben járványokban megfigyelhető parazitafertőzés, melynek kórokozója a Sacroptes Scabiei atka.
A rüh- a köztudattal ellentétben- egyáltalán nem csak az elhanyagolt embereket érinti.
Gyakran előfordul olyan családokban is, melyekben nagy gondot fordítanak a személyi higiénére. A fertőzés közvetlenül emberi kontaktussal terjed, ritkábban akár ruhaneműk, ágyneműk is közvetíthetik. Az atka nem képes ugrani vagy repülni, csak lassan mászik, időre van szüksége, hogy a bőrbe fúrja magát, ezért a szokásos emberi érintkezéssel (pl: puszi, ölelés, kézfogás) a fertőzés nem terjed, ehhez tartósabb érintkezés szükséges (pl.: közvetlen testkontaktussal járó sportok, a családtagok együtt élése, egy ágyban alvás).
Állatokon is előfordul, de róluk ritkán kerül át emberre, mivel az egyes állatok más Sarcoptes variációk fertőzik meg.
A megtermékenyített nőstény atka a bőrbe alagutat fúr és ezen járatokban rakja le petéit.
Fogváltásról beszélgetve sokan csak a tejfogak lecserélődésére gondolnak.
Valójában az egész tejfogazat (20 darab fogacska) nagyobb számú maradó fogazattal való felváltása történik.
Gyermekkorban a koponya méretének megfelelő nagyságú és számú foga van mindenkinek, és ez cserélődik ki a koponya növekedésével egy időben nagyobb számú és méretű fogakra.
A maradandó fogak száma 32,
vagyis tizenkettővel több a tejfogaknál. Az első maradó fogak az úgynevezett „hatosok” (4 darab) a tejfogsor végén kb. 6 éves kor körül jelennek meg. Éppen ezért, mivel nem előzte meg fogkiesés, sokan tejfognak gondolják és nem fordítanak kellő figyelmet a tisztítására és megőrzésére. Ezek az első maradó őrlőfogak nagyon fontosak, mert ezek köré épül a fogív többi része, ezek biztosítják a rágást a fogváltás alatt, és életünk végéig működésben kellene maradniuk. A tényleges látható fogváltás az alsó metszőkkel folytatódik, majd többé-kevésbé meghatározott sorrendben halad végig: Kb. 8 éves korig az alsó-felső metszők (összesen 8 darab), majd 9 éves kor után a kisőrlők és a szemfogak (összesen 8+4), ezt követően a sor végén a második nagyőrlők, a hetesek (4 darab), végül a bölcsességfogak (4 darab) előtörésével fejeződik be. Ez utóbbinak a megjelenési idejét a helyhiány lényegesen befolyásolja, az is előfordul, hogy az állcsontban rekednek. A fogak fenti előtörési sorrendje átlagos, ettől egyéni eltérés lehetséges. Megfigyelhető, hogy akinél az első tejfogak később jelentkeznek, ott a fogváltás is később zajlik.
A fogak előtörésekor fokozott nyálképződés jelentkezik.
A nyálcsorgás miatt a szájzugban a bőr felázik, ami befertőződhet és szájzug gyulladás alakul ki. Ezzel érdemes a fogorvost felkeresni.
Egészséges gyereknél a fog kiesése nem jár fájdalommal, és alig-alig vérzik. A sokáig mozgó fog irritálhatja a fogínyt, ami megduzzad és érzékenyebbé válhat. Ez csak a fog eltávolításával szűnik meg.
Fogváltáskor normális esetben a tejfog gyökere felszívódik, és a fogacska kiesik.
A cukorbetegség a leggyakoribb gyermekkori anyagcserezavar.
Ma Magyarországon 1500 gyermekből egyet érint ez a betegség. Fontos, hogy észrevegyük a figyelmeztető jeleket, hiszen megfelelő kezeléssel e súlyos kór könnyen kordában tartható.
A gyermekkorban kialakuló cukorbetegség az esetek túlnyomó többségében I. típusú cukorbetegség, ezért most ezt vesszük górcső alá.
Kialakulásában szerepet játszik, hogy a genetikailag hajlamos embernél a környezeti tényezők (például vírusfertőzések, korai tehéntej alapú táplálás, mérgező vegyi anyagok) autoimmun reakciót váltanak ki a hasnyálmirigy inzulin termelő béta-sejtjeivel szemben, ami a béta-sejtek pusztulását okozza. Az inzulin a cukor sejtekbe jutásáért és sejtekben tartásáért felelős hormon. Hiányában a sejtekbe nem jut be a táplálék, a májban fokozódik az aminosavakból a cukor képzése, valamint a tárolt cukor felszabadulása, az izomszövetben fehérjebontás indul meg, mindezek hatására a vércukorszint emelkedik.
Tünetek
Egy anyuka panaszolta nekem egyszer a következőt:
„nem akarja bevenni a gyerekem a gyógyszert”,
erre én azt válaszoltam, hogy
„akkor adja be Neki”…
A megoldás nyilván nem ilyen egyszerű, de mégiscsak érdemes törekedni arra, hogy a gyerek fogadja el a gyógyszert valamilyen módszerrel. Ennek az eléréséhez szükséges elsősorban az, hogy a szülő bízzon az orvosában, és az általa előírt kezelésben. Elég nehéz lehet a gyereknek úgy eredményesen beadni a gyógyszert, ha a szülő kételkedik a hatékonyságában, vagy például undorodik az állagától, szagától.
A gyógyszerre többnyire akkor van szükség, amikor a gyerek megbetegszik.
Ilyenkor egyébként sem jó a közérzete, étvágytalan, sokszor nincs kedve folyadékot sem elfogadni, és ha még adott esetben rossz ízű folyadékot is erőltetnek a szájába, nem meglepő, ha ellenáll. A szülő pedig többféle módozatot is megpróbál, meglehetősen széles a skála ezzel kapcsolatosan. A környezet gazdagon el tudja látni tanáccsal a szülőket, de saját tapasztalatok alapján is el lehet indulni.
Innivalóba, ételbe való belekeverés viszonylag gyakori megoldás, de sajnos kiválthatja a gyerek részéről az ital-étel elutasítását is, ezért ez nem jár egyértelműen jó kimenetellel.
Az erőltetés, száj kifeszítés egyértelműen erős tiltakozást válthat ki, akár hányásig fokozódva.
Amerikai kutatók vizsgálatai tudományosan is bizonyították, hogy a nevetés jót tesz az egészségnek, azaz a viccek hatására vérereink állapota, működése javul.
Régóta ismert volt, hogy a stressz fokozza a szív és érrendszeri betegeknél a komplikációkat. Feszült, stresszes helyzetben testünk olyan hormonokat termel (pl. adrenalin és a noradrenalin), melyek hatására ereink összehúzódnak és vérnyomásunk emelkedik. Kezelés nélkül az állandósult magas vérnyomás pedig stroke-hoz, vagy szívrohamhoz vezethet. Ezeknek az embereknek az orvosok általában azt ajánlják, hogy többet pihenjenek munka közben, és sportoljanak, ami a stressz ellen hat.
Azonban kevésbé ismert az a pszichoszociális viselkedés, amely jótékonyan hathat a szív és érrendszerünkre.
Korábban végeztek egy olyan felmérést, amelyben olyan betegeket, akik szívrohamon estek át, vagy olyan beavatkozáson, amelyben eltömődött ereiket tisztították ki, vagy tágították meg, megkérdeztek, hogy milyen gyakran nevetnek. A felmérés eredményei alapján azok az emberek, akik valamilyen szív és érrendszeri betegségben szenvedtek, sokkal kevesebbet nevetnek, mint azok, akik ilyen szempontból egészségesek.
A bárányhimlő az egyik leggyakoribb kiütéssel járó, fertőző gyermekbetegség, melyen az esetek többségében iskolás korig átesnek a gyermekek.
A betegséget a varicella-zoster vírus (VZV) okozza. Igen ragályos, cseppfertőzéssel (köhögés, tüsszögés, közvetlen kontaktus) terjed. Lappangási ideje hosszú, 10-21 nap, de már 1-2 nappal a kiütés megjelenése előtt fertőz.
A kiütések beszáradása után (általában 5-6 nap elteltével) a fertőzőképesség megszűnik. A már pörkös stádiumú varicella nem fertőz.
A betegség átvészelése életreszóló védettséget jelent a bárányhimlővel szemben, de a szervezetben lappangó vírus a későbbiekben övsömör képében újra megjelenhet.
Mik a tünetek?
A kiütések megjelenése előtt egy-két nappal előfordulhatnak enyhe felső légúti hurutos tünetek, láz, fáradékonyság, hasi és torokfájdalom, azonban sok esetben a kiütések megjelenése az első tünet. Többnyire a hajas fejbőrön, arcon jelenik meg először néhány vörös folt, amelyből előbb a bőrből kiemelkedő kiütés, majd folyadékkal telt hólyag keletkezik. Ezt követően a hólyag bennéke zavaros lesz, majd pörkösödik. Az első kiütések megjelenését követő néhány napban a törzsön, majd végtagokon is jelentkeznek kiütések, azonban a nyálkahártyákon, például a szájban is megjelenhetnek hólyagok, melyek étvágytalanságot és nehezített folyadékfogyasztást okozhatnak. Jellemző, hogy ezek a bőrelváltozások nagyon viszketnek. A betegség első hetében láz is kísérheti a bőrtüneteket.
Olykor előfordulhatnak szövődményes esetek. Leggyakoribbak a bőr és a lágyrészek bakteriális felülfertőződése (cellulitis, ótvar) és a kiszáradás, de akár
szívizom-, máj-, tüdő- vagy ízületi gyulladást, idegrendszeri gyulladást, csontvelőgyulladást és vérmérgezést is okozhat.
bárányhimlőHogyan kell kezelni?
Az esetek többségében a bárányhimlő egy spontán gyógyuló vírusbetegség, szövődménymentes esetekben elegendő a tüneti kezelés. Láz esetében csillapítsuk a lázat. Fontos, hogy aspirin hatóanyagú gyógyszert ne kapjon a bárányhimlős gyermek (Reye szindróma veszélye miatt). A viszketés enyhítésére használhatunk szájon át adható antihisztamint, valamint enyhítheti a kellemetlen tüneteket a gyakori, langyos vizes zuhanyzás. Fontos, hogy tartsuk tisztán és vágjuk le gyermekünk körmét, hogy ne tudja elvakarni a kiütéseket, és hogy csökkentsük a seb felülfertőzésének veszélyét. Rázókeverékek, illetve egyéb kenőcsök használata nem javasolt a seb felülfertőződésének veszélye miatt. Amennyiben mégis kialakul bakteriális felülfertőződés antibiotikum kezelésre lehet szükség. Súlyos fertőzésekben, illetve sérült immunitású/immunszupresszív (immunrendszer működését csökkentő) kezelést kapó gyermekeknél, valamint újszülöttek esetében speciális vírusellenes kezelésre (pl.: acyclovir) is van lehetőség.
Fontos, hogy a gyermeket elkülönítsük a bárányhimlőn még át nem esett gyermekektől!
Mikor forduljak orvoshoz?