- Ön itt van:
-
Kezdőlap
- Fiús játékok
Egyéb
A tavasz nemcsak születésekkel, hanem új lakók érkezésével is dinamikus gyűjteményi bővülést hozott a cívisvárosi parkba, ahova nemrég egy fiatal hím nagy mara érkezett a Szegedi Vadasparkból. A jövevény már otthonosan érzi magát a dél-amerikai társaskifutóban, és a jelek szerint elfogadta társának az intézmény tavalyelőtt érkezett nősténye, akivel idejük nagy részét már közösen töltik. A remények szerint újabb életre szóló szerelem bontakozik majd ki a Nagyerdő fái alatt, és a közeljövőben utódokkal is sikerül majd gyarapítani ez a Debrecenben néhány éve látható különleges fajt.
Az Argentína középső és déli pampáin őshonos nagy mara, más néven pampanyúl (Dolichotis patagonum) viszonylag nagytermetű rágcsáló, amelynek jellegzetes külseje egyaránt hordoz rövidfülű nyúléra és apró szarvaséra vagy más patáséra emlékeztető jegyeket. Nappal aktív, idejének csaknem felét tölti a táplálékául szolgáló fűfélék, illetve levelek, fakéreg és termések keresésével és elfogyasztásával. Szigorúan monogám párokban él, amelyek a természetben évente jellemzően egyetlen alom utódot nevelnek fel.
Vadászata és élőhelyének átalakulása miatt a faj mérsékelten fenyegetett besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.
A tévé egyre kevesebb gyereket ér el, de este tízkor még minden negyedik óvodás korú a képernyő előtt ül - derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából 2022 őszén készült elemzésből.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága által szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményben hangsúlyozták, hogy a gyerekek médiafogyasztása - és ezen belül a tévénézés - fontos szerepet tölt be a jövő generációjának formálásában. Azt írták, az elemzésből kiderül, hogy bár a tévé évről évre egyre kevesebb gyereket ért el egy átlagos napon, a nézett idő mégsem csökkent. Minden 18 év alatti korosztálynál megfigyelhető egyfajta specializálódás.
A kutatás szerint a középiskolások tévéznek a legkevesebbet, az óvodás és kisiskolás korú gyerekek viszont naponta 3 óránál is hosszabb ideig ülnek a tévékészülék előtt.
Az NMHH megbízásából - a Nielsen Közönségmérés adatbázisa alapján - készült elemzés célja az volt, hogy részletesebben feltérképezze, a 2012 és 2021 közötti időszakban mikor, mennyi időt töltött a 18 év alatti korosztály tévénézéssel, és jellemzően egyedül vagy inkább társaságban ültek a képernyők előtt, és ilyenkor milyen műsorokat néztek.
Mint írták, általánosságban elmondható, hogy a 18 év alattiak lényegesen kevesebb időt töltenek a tévé képernyője előtt, mint a felnőtt korosztály. Ez egyfelől az élethelyzetükből adódhat, másfelől pedig az általuk fogyasztható tévés tartalmak köre is korlátozottabb. A gyerekek napi átlagos aránya a tévéközönségen belül 15-18 százalékkal csökkent az elmúlt 10 évben, aminek oka feltehetően a médiafogyasztási szokásaik megváltozása, hiszen megjelent az okostévé, valamint a tévéhez csatlakoztatható digitális eszközök, és maga az internet-hozzáférés is tovább terjedt.
Mint arról tavaly augusztusban hírt adtunk, a Debreceni Állatkertben ismét látható a fehérajkú tamarin az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében, az akkor érkezett egyed pedig a napokban társat kapott egy másik fiatal hím személyében. A csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből származó jövevény hamar összeszokott fajtársával, így közös bemutatójukban tekinthetők meg az egzotikus Trópusi házban. Igen barátságos, az őt figyelő látogatók iránt kezdettől fogva élénken érdeklődik. A remények szerint a későbbiekben nőstény is érkezik hozzájuk, így a Park hozzájárulhat majd az európai állomány gyarapodásához.
Az Amazonas-medence brazíliai és bolíviai részén őshonos fehérajkú vagy vöröshasú tamarin (Saguinus labiatus) köznapi elnevezéseit a fekete vagy sötétbarna alapszínétől markánsan elütő száj és orr körüli, illetve hasi szőrzetéről kapta. A lombkoronaszintet lakja kisebb rokoni csoportokban, amelyeken belül az utódgondozás a szoptatást leszámítva jórészt az apa feladata, bár az idősebb testvérek is segítenek a kölykök hordozásában. Mindenevőként különféle növényi részek és fanedvek mellett ízeltlábúakat és kisebb gerinceseket is elfogyaszt.
Az élőhelyéül szolgáló esőerdők pusztulása miatt a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján. A hazai állatkertek körében viszonylag ritkának számít, mivel Debrecen mellett csak Nyíregyházán és Miskolcon találkozhatunk vele.
Negyvennyolc szellemi kulturális örökség, számtalan népművészeti, hagyományőrző fesztivál, koncertek, táncházak, bemutatók, workshopok várják az érdeklődőket egész évben. 2023-ban húszéves az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezménye. A Skanzen Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága által koordinált egész éves ünnepségsorozat olyan kézműves, gasztronómiai, dramatikus és előadóművészeti hagyományokat, városi szokásokat hoz közel, mint a lipicai lótartás, a kalocsai népművészet, a dunamenti halászat vagy akár a magyar cirkuszművészet.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelynek célja a szellemi kulturális örökségelemek felkutatása és megőrzése. Az emberi közösségek az élő örökség sokszínűségét hordozzák, beleértve olyan gyakorlatokat, ábrázolásokat, kifejezésmódokat, ismereteket és készségeket, amelyek értelmet adtak és adnak ma is mindennapi életünknek. Ennek az örökségnek a megélése és továbbadása hozzájárul a közösségek folyamatos életképességéhez, erejéhez és jólétéhez. Az egyezményhez Magyarország 2006-ban csatlakozott, végrehajtásának szakmai koordinálását a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága végzi.
Hamarosan csatlakozhatunk a jubileumi év eseményeihez. Február 18-án indul a szellemi kulturális örökségeket bemutató filmsorozat vetítése a közmédiában, amelyek nem csupán a néphagyományt, szokást vagy technikát hozzák közel, hanem az azokat megtartó és éltető kisközösségeket is megszólaltatják. A nézők olyan közösségekkel ismerkedhetnek meg, amelyek úgy viszik tovább szokásaikat, hogy azok még a városba, vagy külföldre szakadt fiatalokat is képesek egy-egy alkalomra hazahívni, ismét bekapcsolni a közösség életébe. A nemzeti jegyzéken szereplő szellemi örökségeket bemutató TIT szabadegyetemi előadássorozat a Kossuth Klubban február 23-án az egyik farsangi hagyományunk megismertetésével, a novaji remélés bemutatásával kezdődik.
A további programokat a Skanzen honlapján követhetik nyomon: https://skanzen.hu/hu/tudas/projektek/elo-oroksegek-jubileumi-eve
Bővebben: ÉLŐ ÖRÖKSÉGEK JUBILEUMI ÉVE - Ünnepségsorozat a Skanzentől Párizsig
Mint arról korábban hírt adtunk, teljesen megújult Debrecen ikonikus parkjának látogatói bérletrendszere. Az idei évtől háromszintű kínálatból minden visszatérő látogató megtalálhatja a felhasználói szokásainak leginkább megfelelő bérletkonstrukciót. Az egész éves állatkerti látogatásra jogosító Sétálóbérlet mellett újdonságként kapható a korlátlan vidámparki játékgép-használatot is biztosító Élménybérlet, valamint a különbelépős rendezvényeket is magában foglaló VIP bérlet. Mindhárom típusú bérlet természetesen SZÉP kártyával is megvásárolható.
Az éves bérletrendszer megújításának következő lépéseként a Park örömmel jelenti be, hogy februártól a gondoskodó cégek és felelős munkáltatók immár választhatják juttatási csomagjuk részeként a Zoo Debrecen céges bérleteit is. A Park ezzel a különleges ajánlattal várja mindazokat a cégeket, amelyek szeretnének felejthetetlen kikapcsolódási lehetőséggel kedveskedni munkatársaiknak és egyúttal támogatni a sokszínű élővilág megőrzésének nemes ügyét is.
A munkavállalók között szabadon átruházható céges Sétáló- és Élménybérlet a megváltástól számított egy teljes éven keresztül biztosít napi legfeljebb kétszeri belépést két felnőtt és három gyermek számára normál nyitvatartási időben, utóbbi ráadásul a vidámparki játékgépek korlátlan használatára is jogosít.
A céges bérletekkel kapcsolatos további részletekről az intézmény honlapja nyújt tájékoztatást.
Bővebben: Februártól céges bérlettel bővíti kínálatát a Zoo Debrecen!
Aggasztónak tartja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), hogy a 10-15 évesek egy átlagos hétköznapon mintegy 2 órát, hétvégenként pedig csaknem 3 órát töltenek a világhálón, egyebek közt a TikTokon - közölte az NMHH Kommunikációs Igazgatósága egy kutatás eredményét ismertetve hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint az NMHH és a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) tavaly ősszel végzett kutatást azzal a céllal, hogy feltárják a digitális eszközhasználattal és a különböző médiatartalmakkal kapcsolatos fogyasztási szokásokat.
Azt írták, hogy a gyerekek médiafogyasztásában a különböző eszközök és platformok használata gyorsabban változik és tolódik el az új technológia irányába, mint az idősebb korosztályokban.
Kiderült, hogy a megkérdezett családok többségében a gyerekek jelentős része a felső tagozatba lépve kapja meg első okostelefonját.
Az adatok szerint óvodáskorban internethasználatról és online játékokról alig lehet beszélni, még a hagyományos játékoké a főszerep. Az internetezés szinte kizárólagos célja, hogy a gyerekek megnézzék kedvenc meséiket és rajzfilmjeiket, elsősorban a YouTube-on, illetve néhány meseoldalon.
Az alsós gyerekeknél már megjelennek az online játékok, de még viszonylag erős szülői felügyelet mellett. A 6-11 évesek mindennapjaiban a gyermekfilmek mellett már nagyobb mértékben jelen vannak a rövid, színes, vicces videók és online játékok: a lányoknál inkább öltöztetős, állatos, gondoskodásra épülők, a fiúknál pedig a Minecraft és a Fortnite - állapították meg.
Ugyanebben a korosztályban az internetezés évfolyamról évfolyamra egyre komolyabb szerepet tölt be az oktatásban és az idegennyelv-tanulásban. Náluk jelenik meg gyakrabban a közösségimédia-használat, azon belül is most már inkább a TikTok, mint a Facebook - írták.
Bővebben: NMHH: aggasztó, hogy már tízévesen több órát "tiktokoznak" a gyerekek
Csökken a csapadék mennyisége és az esőt havas eső, havazás váltja fel a hétvégén. A hőmérséklet is csökken, visszatérnek az éjszakai fagyok, a csúcsértékek pedig 0 és plusz 5-7 fok között lesznek. Feltámad a szél, amely a Dunántúlon viharossá is fokozódhat - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos középtávú előrejelzéséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.
Pénteken erősen felhős vagy borult lesz az ég, késő délutántól válhat helyenként szakadozottabbá a felhőzet. Délelőtt kelet, délkelet felől ismét megnő a csapadékhajlam, emiatt a Dunától keletre több helyen, kelet felé haladva egyre nagyobb valószínűséggel várható eső, havas eső, amely délutántól egyre nagyobb területen válthat havazásba, a Dunántúlon pedig néhol szállingózhat a hó. Az északi, északnyugati szél élénk, az Észak-Dunántúlon, illetve északkeleten erős lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 0 és plusz 5 fok között alakul.
Szombaton átmeneti vékonyodások, szakadozások mellett inkább erősen felhős vagy borult időre kell számítani. Reggelig inkább északkeleten, a nap második felében főként az ország délkeleti felén valószínű hószállingózás, kisebb havazás, helyenként havas eső, a Tiszántúlon néhol eső is eshet. Sokfelé megerősödik, a Dunántúlon néhol viharossá fokozódhat az északi, északnyugati szél. A minimumhőmérséklet általában mínusz 5 és plusz 1, a csúcsérték többnyire 0 és plusz 5 fok között várható.
Vasárnap átmeneti vékonyodások, szakadozások mellett jellemzően erősen felhős, illetve borult lesz az ég. Szórványosan előfordulhat hószállingózás, havazás, főleg az ország keleti felén havas eső, eső is várható. Az északi szél eleinte még többfelé megélénkül. Hajnalban általában mínusz 7, 0, kora délután többnyire 0, plusz 7 fok valószínű.
Bővebben: Havas eső, hó váltja az esőt a hétvégén és csökken a hőmérséklet
Köszönhetően az eddigi enyhe télnek, sokan reménykednek abban, hogy már nem kapunk a kemény mínuszokból, és innen már egyenes út vezet a tavaszba. Február 2-án, a Medve-les című programunkon mi is kíváncsiak vagyunk, mit jósolnak nekünk a barna medvéink, vajon meddig tart még a tél? Meglátja az árnyékát Mici és Ursula? Nézzük meg közösen, hiszen minden kilátogató gyereket medvés ajándékkal várjuk, és ha a csoport készül medvés mondókával, verssel vagy dallal, akkor extra ajándékban is részesülhetnek a legjobbak. Óvodás és iskolás csoportokat a programon előzetes e-mail regisztrációt követően tudjuk fogadni!
A világ számos kultúrájára volt jellemző, hogy az állatok viselkedéséből próbáltak az időjárás alakulására következtetni. Ezek az állatjóslások szájhagyomány útján terjedtek, valós tapasztalatok alapján. Február másodikához, amely napot a római katolikus egyház Gyertyaszentelő Boldogasszony néven ünnepel, és amelyet tavaszkezdő napként is emlegettek, két különböző, állathoz kapcsolódó időjárás-előrejelző népi bölcsesség is kapcsolódik. Az egyik szerint “Gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy süssön a nap”. Ugyanis ha ezen a napon szép, enyhe idő van, akkor még sokáig elhúzódik a tél. Ugyanezen következtetésre jutottak azok is, akik barna medvékhez kötötték megfigyelésüket. „Ha meglátja árnyékát, azaz süt a nap, akkor visszabújik, mert még hosszú, kemény tél áll előttünk. Ha azonban odakint csikorgó hideggel szembesül, érzi, vagy talán tudja, hogy hamarosan tavaszodni kezd.” Ez a hiedelem erdélyi eredetű, de francia hagyománya is van, itthon viszont Jókai Mór Az új földesúr című regényében jelent meg először.
De hogyan is látja meg az árnyékát, ha téli álmot alszik?
Még két évig lehet igényelni a babaváró támogatást - jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Hornung Ágnes közölte, a babaváró támogatást 2024. december 31-ig változatlan feltételekkel lehet kérni.
A részleteket ismertetve arról beszélt, hogy a legfeljebb tízmillió forintos hitelt továbbra is szabad felhasználású kölcsönként igényelhetik a házaspárok; ha az anya 18 és 41 év közötti, és ha az első gyermek öt éven belül megszületik, akkor a hitel kamatmentes lesz, a második gyermek után a még fennálló tartozás 30 százalékát, a harmadik után pedig a teljes tartozást elengedik.
A riporter kérdésére, hogy mi történik azon nők diákhitel-tartozásával, akik felsőoktatási, egyetemi tanulmányaikhoz diákhitelt igényeltek és gyermeket vállalnak még 30 éves koruk előtt, vagy akár az egyetemi éveik alatt, Hornung Ágnes bejelentette, hogy január elsejétől a diákhitellel rendelkező nőknek, amennyiben még a tanulmányaik alatt vagy annak befejezését követő két éven belül gyermeket szülnek, elengedik a teljes diákhitel-tartozásukat.
Bővebben: Hornung Ágnes: még két évig lehet igényelni a babaváró támogatást
Egy kisfiú, Zente lett az év első fővárosi újszülöttje 2023-ban a budapesti állami intézményekben.
A Péterfy Sándor Utcai Kórház-rendelőintézet tájékoztatása szerint Zente nulla óra 8 perckor született 3440 grammal és 55 centivel, természetes úton.
A kisfiú a család első gyermeke, édesanyja 21 évesen szülte - közölte a kórház.
Bővebben: Újévi baba - Zentének hívják az év első fővárosi babáját