December 13-án köszöntjük a Lucákat, de ehhez a naphoz számos népszokás is kapcsolódik.
Ilyen például a Luca- szék faragás, melyet december 13.-tól 24.-e éjfélig kellett készíteni, kilenc különböző fából. S aki ráállt a székre, az megláthatta a boszorkányokat.
Ha mégsem szeretnénk vállalkozni arra, hogy a nappali közepén 11 napon át széket faragjunk, vagy nem szeretnénk felfedni a boszorkányok kilétét, választhatjuk a Luca napi búzavetést szokását is.
A hagyomány szerint, a Luca napján elvetett búzából, ha karácsonyig minden szem kikel, jó termésre számíthatunk a következő évben.
Nem is kell hozzá más, mint egy kicsi cserép, kreativitás, szorgos segítő gyerekkezek és egy marék búza.
A cserepünket tetszés szerint díszíthetjük, íme, néhány egyszerű ötlet, mellyel könnyedén elkészíthetünk:
Hobby boltokban kapható antik hatású lakk vagy festék. Ennél gazdaságosabb és érdekesebb módon is elérhetjük a régies hatást, ha a cserepet natúr joghurttal kenjük be. Nem szükséges az egészet, kihagyhatunk kisebb nagyobb foltokat, így is tökéletes lesz. Majd helyezzük a cserepet a szabadba, vizes helyre, akár az erkélyre nedves levelek közé, vagy tegyük ki a kertbe nagyobb, nyirkos fűcsomóba egy hétre. Patinás, régies cserepet kapunk.
Ha előkerült a hobby festék, de kézügyességünk megakadályoz abban, hogy aprólékos, cirádás mintát fessünk a cserépre, jó megoldás lehet, ha lakásunk színvilágához igazodó árnyalatra festjük a cserepet, majd a háztartásban fellelhető csipkével, esetleg mintás szalaggal dekoráljuk ki.
Az évszaknak és az alkalomnak megfelelő mintát biztosíthat egy mintás tapéta, vagy vastagabb csomagoló papír is, melyet a cserépre ragasztunk.
Ha kedvünknek és ízlésünknek megfelelően feldíszítettük a cserepet, már csak virágföldet és a búzát kell elhelyezni benne. Ne felejtsük el megszámolni a szemeket, hogy tudjuk, valamennyi kikelt e karácsonyig.
Hagyomány volt a kikelt búzát a karácsonyfa alá tenni, de dísze lehet az ünnepi asztalnak is.
Manóprogram