Tűz volt az újév első napjára virradó éjjel a németországi Krefeld állatkertjében, a lángokban több mint harminc állat pusztult el, köztük csimpánzok, orángutánok és két idősebb gorilla is - jelentették szerda délelőtt az észak-rajna-vesztfáliai város hatóságai.
A tűzben a krefeldi állatkert majomháza égett le teljes egészében. Az elpusztult állatok között repülő kutyák és madarak is vannak - mondta el egy szóvivő. A gorillák majomházzal szomszédos kifutója ugyanakkor épségben maradt.
A közelben lakók nem sokkal hajnali fél egy után riasztották a tűzoltókat, mire azonban a tűzoltók néhány perccel később a helyszínre értek, a majomház már teljesen egészében lángokban állt.
Az állatkert vezetésének közleménye szerint a dolgozókat "sokkolta a szörnyű tragédia".
A Düsseldorf és Duisburg között fekvő Rajna menti város állatkertjének évente mintegy 400 ezer látogatója van.
A majomházban nem volt tűzjelző berendezés.
A tűzeset előtt röviddel a helyiek égi lámpás vagy repülő kívánságlámpás néven is ismert mini hőlégballonokat láttak a környék légterében, az állatkert parkolójában pedig három ilyen, a tűzveszély miatt Németországban is tiltott eszközre bukkantak rendőrök.
A hatóságok első feltételezése szerint a majomházi tűzvészt az okozta, hogy egy vagy több lámpás beleütközött az épületbe vagy fenn is akadt rajta, és lángba borította - ismertették az állatkert vezetősége, a rendőrség és a krefeldi ügyészség közös tájékoztatóján. Gondatlan tűzokozás miatt indíthatnak eljárást, ha beigazolódik a gyanú.
A sajtótájékoztató után többen önként jelentkeztek a rendőrségen. Kihallgatták őket, a következő lépésben pedig ellenőrzik állításaikat, és tűzvizsgálati szakértő bevonásával nyomoznak tovább. Az eredményekről legkorábban csütörtökön számolhatnak be.
A kínai eredteű kívánságlámpások forgalmazása és használata Németország legtöbb tartomnyában 2009 óta tilos. A nyílt lángot hordozó mini hőlégballonokat korábban főleg rendezvényeken, ünnepségeken használták, a sötét égbolton nyújtott látvány miatt. A tiltást azért vezették be, mert a ballonban üzemelő nyílt láng a felemelkedés után teljességgel ellenőrizhetetlen, és a ballon repülés közben bármikor gyúlékony anyagba - például épületek tetőszerkezetébe - ütközhet és tüzet okozhat. (mti)
