Állatkerti hírek
A Debreceni állatkertben immár hagyománnyá vált esemény a látogatók évről évre új állatbemutatókkal történő megörvendeztetése az Állatkertek Éjszakáján.
A tigrispitonok tavalyi beköltözése és díszvacsorája után idén újabb egzotikus hüllőt, a Fülöp-szigetekről származó szalagos varánuszt csodálhatták meg a látogatók.
A Mindanaón és a környező kisebb szigeteken őshonos Fülöp-szigeteki vagy cumingi szalagos varánusz (Varanus cumingi) a nagyobb termetű varánuszfajok közé tartozik; ennek, valamint látványos, sárga-fekete színezetének köszönhetően rokonaihoz mérten is impozáns látványt nyújt. Természetes élőhelyén, a szigetvilág erdőségeiben a vízközeli fák nagyobb ágai közül csap le prédájára, azaz főként madarakra, halakra, kisebb gyíkokra és rágcsálókra, illetve nagyobb rákfélékre. Latin nevét Hugh Cuming XIX. századi angol gyűjtőről kapta, akinek emlékét több Fülöp-szigeteki hüllő- és növényfaj tudományos elnevezése is őrzi.
Az Állatok Világnapját minden évben október 4-én rendezik meg világszerte.
Az idei évben a Miskolci Állatkert és Kultúrpark 3 napon keresztül ünnepli az Állatok világnapját!
Október 3-án, csütörtökön a tavalyi évhez hasonlóan idén is tanulmányi versenyt hirdet a Miskolci Állatkert és a Miskolci Herman Ottó Általános Iskola a megyei iskolásoknak, amelyre 12 csapatban 60 fő jelentkezett. A diákok az állatkert és a Bükki Nemzeti Parkban élő állatokról meglévő tudásukat mérik össze.
Október 3-án és 4-én 100 Ft-os regisztrációs jeggyel látogathatják a Miskolc Állatkertet azok a 3 és 14 év közötti gyermekek, akik kedvenc állataikról készült rajzokkal érkeznek, és azokat az állatkert pénztárában leadják.
Október 5-én, szombaton pedig látványetetésekkel, valamint 10:00 és 12:00 órától az állatkert oktatótermétől induló szakvezetésekre is várják a látogatókat.
Bővebben: Állatok világnapja 3 napon keresztül! 100 Ft a belépő a gyerekeknek!
A kecses patás a vadonban már teljesen kipusztult, csupán állatkerti egyedek léteznek. Evita nemcsak a Fővárosi Állat- és Növénykertben lakó mhorr gazellák közül, hanem a világ összes mhorr gazellája közül is a legidősebb. Ez a kecses patás a vadonban már kihalt, csak állatkertekben létezik. Szaporítása így természetvédelmi szempontból is fontos.
Az állatkertekben lakó állatok rendszerint lényegesen tovább élnek, mint a természetben élő fajtársaik. Hiszen a vadonban az állatok rengeteg veszélynek vannak kitéve, s szinte minden nap a létért, a túlélésért való küzdelem jegyében telik. Ebben a küzdelemben pedig sokan maradnak alul. A korszerű állatkertek lakóinak viszont sokkal könnyebb az életük, nem kell megküzdeniük a táplálékért, az ivóvízért, a búvóhelyért, nem kell menekülniük a ragadozók elől, sőt még a párválasztás sem jelent túl nagy gondot számukra. Ebből adódóan az állatkertekben sokkal gyakoribb az extrém magas élettartam is.
A nyár vége felé sem szünetelt a babyboom a cívisváros állatkertjében: a tavaly augusztusi állományújulást követően az intézmény történetében most először kelt ki egyszerre három sárga-kék arafióka (Ara ararauna).
Így a látogatók a Debreceni Állatkert és Vidámpark történetének legnagyobb, összesen már 14 egyedből álló ara állományával találkozhatnak.
Az egyelőre ismeretlen nemű papagájok július 20-án bújtak ki tojásukból, és egy hónapra rá hagyták el először a biztonságot nyújtó odújukat, teljesen önállóvá azonban csak másfél-két hét múlva válnak. Kirepülésüket követően az állatgondozók vették át nevelésüket.
A papagájfélék viszonylatában kiemelkedő méretű és összetéveszthetetlen színezetű sárga-kék ara rokonaihoz mérten is impozáns küllemű. Igen értelmes és jól tanítható, ugyanakkor rendkívül érzékeny, sok gondoskodást és játékot igénylő faj. Tartásához CITES-engedély szükséges.
A Dél- és Közép-Amerika esőerdőiben és szavannáin őshonos araraunát főként élőhelyének pusztulása és a nagymértékű illegális kereskedelem veszélyezteti, így a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.
Bővebben: Ismét sárga-kék arákkal gyarapodott a Debreceni Állatkert!
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Magyarország első vidéki Állatkertjének gyűjteménye újabb kuriózummal gyarapodott, hiszen a napokban három vietnámi mohabéka (Theloderma corticale) érkezett Debrecenbe.
A tüneményes mohakupackák természetes élőhelye Laosz és Vietnám északi, illetve Kína ezzel szomszédos szubtrópusi esőerdői, ahol édesvízben és sziklás területeken egyaránt előfordulnak. Extrém küllemükkel kiválóan álcázzák maguk ebben a környezetben. A nevüket is ennek köszönhetően kapták, ugyanis a bőrükön megtalálható szeplők, sötétzöld minták és kitüremkedések mohos sziklára hasonlítanak. Ez az álruha, mint egy igazi mimikri teszi hatékonnyá a rejtőzködő életmódjukat.
A vietnámi mohabékát jelenleg elsősorban az élőhelyvesztés és az illegális kereskedelem fenyegeti. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajok vörös listáján. Európában mindössze 43 állatkertben található meg ez a békafaj, mely mától - Magyarországon egyedül - a Debreceni Állatkert Pálmaházában már látható.
Bővebben: Igazi ritkasággal, az álcázás mestereivel bővült a Debreceni Állatkert!
Remekül érzik magukat a zászlós farkú kolobuszok a Debreceni Állatkertben: ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy szinte minden évben új jövevénnyel lepik meg az intézmény dolgozóit és látogatóit.
A héttagúra bővült kolobuszcsalád legifjabb tagja mintegy hat hónapos vemhesség után, június 22-én látta meg a napvilágot. Féltő szülei mellett az egész család gondoskodik róla, így négy nagytestvére is. Nemét ugyan még nem lehet tudni, de a kis csöppség már a nagyközönség számára is látható.
A ritka cerkófféle különlegessége, hogy hófehér szőrrel születik, majd fokozatosan vált át jellegzetes, fekete bundájára, hátán fehér kabáttal és farkán szintén fehér zászlóval. Az Afrika középső részein őshonos zászlósfarkú kolobusz, vagy más néven fehérzászlós gereza esőerdőkben és szárazabb vidékek erdeiben is előfordul. Kizárólag növényi táplálékot fogyaszt: friss zöld leveleket, gyümölcsöket, fák kérgét és fűfélék magvait. Díszes szőrméje miatt a 20. század első felében az orvvadászat a kihalás szélére sodorta a fajt. Az intenzív vadászat miatt a ma is megritkult állományú zászlós farkú kolobusz szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján.
Bővebben: Zászlós farkú kolobusz született a Debreceni Állatkertben!